Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-29 / 99. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. ÁPRILIS 29., HÉTFŐ BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a gabona A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán a múlt héten összesen 1,1 milliárd értékű áruval keresked­tek a brókerek, míg a devizapia­con 9,6 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz. A kukorica ára 1190- 2200, a búzáé 290-1450 forinttal emelkedett. A kukoricát májusra 21270, a kenyérnek valót 23 440 forintért lehetett jegyezni. A ta­karmánybúza májusra 19850, augusztusra 21350 forintra drá­gult. Az augusztusi lejáratú ta­karmányárpa elszámolóértéke 23430 forint volt. A napraforgó májusra 72 000 forintot ért. A határidős pénzpiacon 0,99- 5,80 forinttal csökkent a dollár árfolyama: a júniusi lejárat 273,23 forinton zárt. Az euró ér­téke viszont erősödött, júniusra 244,55 forintért lehetett jegyezni.-UG­Szakképzési támogatás a MÁV-tól Budapest A MÁV Rt. vezetése 11 millió fo­rint szakképzési támogatást nyújt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyete­men azoknak a tanszékeknek, amelyek képzési rendszerükbe építették a vasúttal kapcsolatos szakokat. A Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi főisko­lai tanszéke, a Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetem szintén kap támogatást, ahol a szállítmányozási és logisz­tikai szakirányokban képeznek szakembereket a MÁV Rt. szá­mára is. A támogatáson kívül a MÁV Rt. az idén 83,6 millió fo- rintot fordít ösztöndíjakra. ■ Pártprogramok számokban Alapvetően összeegyeztethetőnek tűnnek az MSZP és az SZDSZ gazdasági ígéretei. A kü­lönbségek a tervek megvalósításának részle­teiben vannak. Adók MSZP: csökkentené az alacsony jövedel­műek terheit, vi­szont kevésbé enyhí­tené a tehetősebbek adófizetési kötele­zettségét. Az adótáb­lában a jelenlegi 20, 30, 40 százalékos kulcsok helyett 13, 25 és 40 százalék szerepelne, a legma­gasabb teher pedig csak az átlagkeresetek kétszeresét (havi bruttó 200 ezer forintot) meghaladó jövedelmeknél lép­ne érvénybe. SZDSZ: szintén csökkentené az alacsony jöve­delműek terheit, viszont kevésbé enyhítené a te­hetősebbek adófizetési kötelezettségét. 2003 ja­nuárjától kétkulcsos személyi jövedelemadóban gondolkoznak, de a 18 százalékos átlagos kulcs éppen ott érne véget, ahol az MSZP középső - szintén átlagos mértékűnek tekinthető - adója. A határ itt is havi bruttó 200 ezer forint, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a minimálbér kétszere­sénél kezdődjék a 36 százalékos, nagyobb kulcs. Bérek és foglalkoztatás MSZP: 3000-4000 új munkahelyet ígérnek. Fon­tosnak tartják a közalkalmazottak és az egész­ségügyi dolgozók bérének emelését. Ötven szá­zalékkal tervezik emelni az egészségügyi dolgo­zók bérét. SZDSZ: a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásá­nak növelését tartja fontosnak úgy, hogy az ál­lam járulékokat vállalna át a munkaadótól. Fon­tosnak tartják a közalkalmazottak és az egész­ségügyi dolgozók bérének emelését, de ez ügy­ben nem jelölnek meg konkrétumokat. Ragasz­kodnak a közszférában dolgozó diplomások mi­nimálbérének a mindenkori minimálbér kétsze­resére emeléséhez. Szociális juttatások MSZP: a gyest 50 százalékkal, azaz tízezer fo­rinttal növelnék. A családi pótlékot 20 százalék­kal, a gyermeküket egyedül nevelő szülők eseté­ben 25 százalékkal emelnék. Azt ígérik, hogy évente 5000 új bérlakást adnak át. Kiszélesíte­nék azok körét, akik igénybe tudják venni a ked­vezményes lakáscélú hiteleket, valamint a „szocpolt” gyerme­kenként 800 ezer fo­rintra emelnék. SZDSZ: programja szerint a mindenkori kormánynak biztosí­tania kell a gyes ér­tékállóságát. Szeret­nék elérni, hogy a családi pótlék az inflációval megfelelő arányban növekedjen. Az SZDSZ szerint a bérlakások arányát a jelenlegi hat százalékról 15-20 százalékra kell növelni. A szabaddemokraták szerint a lakástámogatások 50 százalékát a legszegényebb 20 százalék kap­ná meg. Egészségügy MSZP: évi 150 milliárd forintot szán az ágazat konszolidációjára. Azt tartja: az állampolgárok­nak közpénzből kell hozzájutniuk a szükséges és megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz. ígé­ri, hogy nem engedi tovább nőni a gyógyszerára­kat, rendbe teszi az elavult kórházi épületeket és javítja működési feltételeiket. SZDSZ: a szabályozott piac intézményeinek megteremtésétől várja a javulást. A párt szerint át kell alakítani az ellátórendszer működési me­chanizmusát és belső szerkezetét. Elengedhetet­len a szakdolgozók és nővérek azonnali béreme­lése. Visszaszorítanák a hálapénz minden for­máját, hatékonyabb forrásfelhasználást, költség- érzékenységet és teljesítménykényszert ígérnek. m ■MSZP Kamatot fizet az APEH Budapest Napokon belül befejeződik a 2001. évi személyi jövedelem­adó-bevallások feldolgozása. Ed­dig a befizetett előlegből 27,5 milliárd forintot utaltak vissza az adózóknak, ami csaknem 40 szá­zalékkal haladja meg a tavalyit. A késedelmes visszautalások után kamatot számolnak fel. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalnál megtudtuk, hogy több mint 7 százalékkal nőtt az adóköteles jövedelemmel rendel­kező, és emiatt adóbevallást ké­szítők száma. Míg az elmúlt év­ben 2,2 millió adózót tartottak nyilván, addig a 2002. esztendő­ben már csaJmem 2,4 millióan töltötték ki a bevallási íveket. Egy év elteltével négyszeresére nőtt az internetes programmal kitöl­tött nyomtatványok mennyisége, ami a hibák számának csökkené­sével is járt. Az adó 1 százaléká­ról 282 ezren rendelkeztek, 11 százalékkal többen, mint tavaly. Kétszer 1 százalék jótékony célú átutalásáról 370 ezren nyilatkoz­tak, 16 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A tévékészü­léket üzemeltetők száma 17 szá­zalékkal emelkedett, de így is csak minden második adófizető vallotta be a lakásában lévő tele­víziót. Az utóbbi egy év alatt nem­csak az adó-visszaigénylők szá­ma és a visszatérített összeg nagysága növekedett, hanem a 30 napon túli teljesítések aránya is. Mint köztudott, késedelmes visszafizetés esetén az adóható­ságnak is ugyanolyan kamatot kell fizetnie, mintha az adófizető késne. Idén eddig 2360 esetben összesen 1,1 millió forintnyi ka­matot írtak hozzá a visszatéríté­sekhez. (NÉMETH) Kettőzött informatika Budapest A választások informatikai rend­szerének összes fő eleme techni­kailag többszörösen biztosítva működött, az esetleg meghibá- sodó berendezések feladatát azonnal egy másik vette volna át, és a rendszer csak ennek té­nyét jelezte volna. Mint Farkas Lajos, a Belügyminisztérium (BM) informatikai főtanácsadója elmondta, az adatbázist két pár­huzamosan működtethető, nagy teljesítményű IBM számítógép kezelte, a Belügyminisztérium 40 gigabyte memóriájű központi gépe tárolta az adatokat. Össze­sen 40 processzor, 14 csomó­ponti gép működött az informa­tikai rendszerben. A választá­sokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések*2,5 milliárd forintba kerültek, a rendszer teljes értéke pedig 10 milliárd forint. A vá­lasztási adatokról tájékoztató internetvonalra az első forduló­ban 16 millió, a második fordu­lóban 19 millió megkeresés ér­kezett mintegy 71 országból. Fo­lyamatosan készenlétben tartot­tak olyan számítógépeket, ame­lyek kapacitáshiány esetén azonnal a folyamatba kapcsol­hatók voltak - ami az első fordu­lóban meg is történt. A választási visszaélések való­színűségét felderítő rendszer, va­lamint a hasonló feladatú mate­matikai, statisztikai módszertan a választási csalások visszaszorí­tását célozta, ami a főtanácsadó szerint a hardver, vagyis az in­formatikai berendezések terén sikerült is. D. L. Gyanús euróárak Németországban a fogyasztók érdekképviselete szerint a vásár­lók 84 százaléka úgy érzi, hogy amióta a német márka helyett az euró a törvényes fizetőesz­köz, a korábbinál több pénzt kell otthagyniuk az üzlétekben. Ezen felbuzdulva egy hannoveri boltos - sajtóhírek szerint - új­ból feltünteti árait a megszűnt nemzeti valutában is, hogy visz- szanyerje vásárlóit, akik azért maradtak el üzletéből, mert az euróra történt áttérés nyomán „az árak felkerekítésére” gyana­kodnak. A lépés meghozta a kí­vánt hatást - a márkában is megadott árak láttán a vevők bizalmatlansága enyhült. Az egyik németországi keres­kedelmi szövetség a sajtó útján nyomatékosította, hogy nem le­gális a volt nemzeti valutában is megadni az árakat, mert a már­ka immár nem törvényes fizető- eszköz. Nincs hír róla, hogy az ellen is hasonlóképp fellépett-e a szövetség, hogy Olaszország­ban korábban akadt olyan üzlet, amely a líra mellett német már­kában is feltüntette az árait, a Bodeni-tó partján fekvő osztrák és svájci települések árcédulái­nak többségén pedig svájci frankban, schillingben és már­kában egyaránt szerepeltek az árak - holott ezen országokban a márka sohasem volt törvényes fizetőeszköz. A brit polgárok fele viszont még nem is hallott róla, hogy ti­zenkét európai országban az euró már felváltotta a nemzeti valutát - világít rá az Európai Bizottság részére készült egyik felmérés. A nemzeti valutát megtartó három EU-tagállam - Nagy-Britannia, Svédország és Dánia - lakossága közül a britek a leggyanakvóbbak az euróval szemben. A szigetországban az emberek fele úgy véli, hogy az euróra történő esetleges át­állás alkalmával az árakat fel­kerekítenék. 4 EUROPRESS Élénk a Budapest Az elmúlt hetekben ország­szerte megélénkült az állat­piac, több gazdálkodó állat- állományának fejlesztésébe fogott - derült ki egyebek kö­zött a földművelésügyi tárca legfrissebb jelentéséből. Megnőtt a kereslet az intervenciós telepekről megvásárolható hús­vagy hús jellegű tenyészüszők iránt. A szakemberek kedvezőnek értékelték, hogy a termelők jelen­tős része - elsősorban Nógrádban - a Nemzeti Agrár-környezet­védelmi Program keretében pá­lyázott támogatásokkal fejleszteni tóvánja állatállományát. A jó minőségű vágósertés felvá­sárlási árai hetek óta kilónként 280-290 forint között mozognak. A nagy súlyú hízósertéseket ki­lónként 270 forintért vásárolják húspiac fel, míg a házi vágásra kínált disz­nóért 330-340 forintot kell fizetni. Jelentősen megélénkült a kereslet a választott malac iránt, ennek köszönhetően megadják érte a 750-800 forintot is kilónként. A gazdák várakozását alul­múlta a húsvéti bárány felvásárlá­si ára. Az átvételi árak jelenleg megyénként igen változóak, ki­lónként harminc-negyven forint is lehet az eltérés. A tizenhárom­tizenhat kilós bárányok felvásár­lási ára 680-720 forint között mozog. A baromfiágazatban az átme­neti értékesítési gondok (kínai csirkeügy) ellenére jelentős állo­mányokat telepítettek a termelők. A brojlercsirke felvásárlási ára 170-200 forint között mozog, míg a háznál értékesített „rántani való” tisztított csirkéért 420-500 forintot kémek. ______________ , _______lUJVAW) Eg yre több a vállalkozás ________Budapest________ A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) március végén 888,4 ezer működő gazdasági szervezetet tartott nyilván, 18 ezerrel többet, mint negyed évvel korábban. A társas vál­lalkozások száma nagyobb arányban nőtt. A működő gazdasági szervezetek száma közel 18 ezerrel nőtt az el­ső negyedévben, ezen belül a működő társas vállalkozások tá­bora több mint 10 ezerrel, az egyénieké pedig több mint 7,5 ezerrel bővült - tudatta a KSH. Ez elmarad a tavalyi év azonos idő­szakához képest, amikor közel 28 ezerrel nőtt a vállalkozások szá­ma, a különbség fő oka az egyéni vállalkozások növekedésének visszaesése volt. Március végén 888,4 ezer gaz­dasági szervezetet tartottak nyil­ván az országban, a működő tár­sas vállalkozások száma 355 ezer, az egyéni vállalkozásoké 450,5 ezer volt. A társas vállalkozások változatlanul 44 százalékot, az egyéniek pedig 56 százalékot kép­viseltek a működő vállalkozáso­kon belül. A vállalkozások 39 százaléka a közép-magyarországi régióban, 12 százaléka az észak-alföldi régi­óban működött, a további régiók pedigl2 százalékát képviselték. A társas vállalkozások fele a köz­ponti régióban működött, az egyéniek szempontjából kiegyen­lítettebb volt a területi eloszlás. A főtevékenység szerint a legtöbb működő vállalkozás - 29 százalék - az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban tevékenykedett, ezt követte a kereskedelem és javítás 24 szá­zalékos, az ipar 10 és az építőipar 9 százalékos részaránnyal. EUROPRESS

Next

/
Oldalképek
Tartalom