Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-25 / 96. szám
2002. Április 25., Csütörtök 7. OLDAL Összefognak az idősek Csömenden több mint nyolcvan nyugdíjas él. Közülük a legtöbben aktívak és kiveszik részüket akár az egyházközség, akár az önkormányzat feladataiból. Most úgy döntöttek, egyesületet alakítanak. Kutor Sándor elmondta: a település első civil szervezetének ötlete nőnapkor vetődött fel. Akkor ugyanis a szomszéd településről a nyugdíjasok adtak ünnepi műsort. A sikert a csömendi öregek is megirigyelték és elhatározták, hogy ők is összefognak valami hasonlóért. Azóta több mint ötvenen jelezték: belépnének az egyesületbe. A szervezők azt is felmérték már, hogy milyen programokra számítanak az idősek. Az irodalmi és zenés műsorokon kívül közös kirándulásnak és színházlátogatásnak örülnének, de a szabadidő hasznosabb eltöltését is várják a civü szervezet megalakulásától. Kutor Sándor szerint Csömend nem nagy falu, a település két különböző végén lakók azonban, főleg ha öregek, ritkán jutnak el egymáshoz. Az egyesülettel ez is rendszeresebbé tehető és arra is számítanak, hogy ahogyan Boronkán, a fiatalok itt is meg- irigylik majd az idősebbek aktivitását és ők is egyesületet hoznak létre. Az idősebbek szerint ugyanis ez is ráférne a falura. Az ifjúság, hiába lenne rá hely és lehetőség a településen, csak ritkán jön össze, pedig ha lennének számukra programok, talán a faluhoz is job- ban ragaszkodnának. ______ ■ Ró za néni kiscsibéi Vörös Rozália a falu egyik legidősebb lakója. A 83 éves Róza néni korát meghazudtoló aktivitással éli a hétköznapokat és emlékszik a régi időkre.- Amikor fiatalok voltunk, teljesen más volt itt az élet - emlékszik Vörös Rozália. - Nemcsak azért, mert többen voltunk, hanem azért is, mert akkor valahogy máskép nézték egymást az emberek. Mindenki tudta a másik baját, aztán amit lehetett, segítettek. Nem úgy volt, mint manapság, hogy mindenki csak a sajátjával törődik. Akkoriban valahogy több volt a bizalom és nyitottabbak voltak a falusiak. Manapság mindenki félti a magáét.- Róza néni régóta egyedül van. Hogyan telnek a mindennapok?- Egyre nehezebben, de ebbe bele kell törődni, még ha nem is könnyű. Kevesebbet dolgozom, kevesebbet megyek, csak az a baj, hogy nem akarok kevesebbet. Mindig ebből van a baj. Szerencsére a testvérem családja is itt él Csömenden és sokat segítenek, bármire kérem őket. Az édesanyám 1986-ban halt meg, azóta egyedül élek. Amit tudok persze, Róza néni sokat törődik kedvenc állataival szívesen megteszem. Van egy kutyám, meg néhány baromfi. A kotlósom nemrég tizenkét kiscsi- bével jött elő. Ezek az én örömeim. Egyszerű dolgok ezek, de tudja, ennyi idősen már ha nincs nagyobb baj, annak is nagyon tud örülni az ember. Sokat voltam kórházban, most is küld az orvos. Nagyon jó, igazi tudós doktorunk van. Tudom, szót kéne fogadni, de aztán úgy gondoltam ki, amíg bírom, jól megvagyok én ezekkel a kövekkel az epémben, amikor majd nem, akkor megválunk egymástól, de addig? Tudja, nyolcvanhárom évesen már néhány napra is nehezen hagyja el a szü- lőfaluját az ember... __________■ CS ÖMEND BÜSZKESÉGE: A TEMPLOM. A templomot 1987-ben kezdték el építeni, és alig van olyan lakos, aki a munkájával ne járult volna hozzá. A falu középkori temploma a hagyomány szerint a török hódoltság idején megsemmisült, így a lakosság a szomszéd községbe járt misére. Aztán összefogtak és segítséget szereztek, hogy saját templomukban imádkozhassanak. A templomot a Rózsafüzér Királynő- jének ünnepén szentelték fel; október első vasárnapján van a búcsúja, ezt mindig megünneplik._____■ Lé lekharang szól a nagyharangéit Az írások bizonyítják, hogy Csömenden a középkorban templom állt, amely a harangjával együtt eltűnt. Azt, hogy mikor pusztult el, senki nem tudja, de azt tartják, hogy a település támadói elől egy kútba rejtették a harangot. Ez máig nem került elő, ezért azt tartják, még mindig a föld alatt van. Thaller József, az egyházközség elnöke elmondta: régóta tervezgetik, hogy a település a régen eltűnt harang tiszteletére készíttet egy maradandó emlékművet. Az idei évre már a konkrét elképzelés is megfogalmazódott. Egy kis lélekharangot szeretnének felállítani a település temetőjében.- Ezt a temetőt a negyvenes évek elején nyitották a településen - mondta Thaller József. - Azóta nincs ott harang. Ezért döntöttük el, hogy az emlékharangot egy lélekharang formájában a temetőben állítjuk fel. A régi csömendi nagyharangról egyébként a legenda azt tartja, hogy az itt élők közösen rejtették el azért, hogy megmentsék. Ez sajnos nem sikerült, de mi szintén közösen szeretnénk összefogni azért, hogy újra harangunk lehessen. A lakosságot arra kérjük, hogy támogassák a kezdeményezést és az el- származott csömendieket is szeretnénk megkeresni a kérésünkkel. A legszebb az lenne, ha halottak napján felavathatnánk a temetőben ezt az emléket. ■ Bolt a faluért, falu a boltért nap, sőt még vasárnap is nyitva tartom az üzletet. Ha valakinek kell valami, én beszerzem amint lehet és folyamatosan figyelem az igényeket. Az első a vásárló. Az odafigyelést pedig meghálálják az itt élők. Egyre többen jönnek. Igaz, itt senkinek sincs olyan sok pén- Mindenből a legolcsóbb fogy legjobban Hitel nincs, de minden más van a csömendi boltban. A kereskedelmi helyzet egyébként teljesen ideális a településen. A falusiak a boltot, a boltos meg a falusiakat dicséri. Bwrza Dániel tavaly ősszel véletlenül tudta meg: boltos nélkül maradt Csömend egy szem élelmiszerüzlete. Rövid ideig gondolkodott, aztán döntött: megpróbálja.- Megmondom, hogy a gondolkodás után sem számítottam sok jóra - meséli Burza Dániel. - Azt gondoltam, túl kicsi ez a település és túl közel van a város ahhoz, hogy jól működjön helyben egy bolt. Aztán az első néhány hónapban rájöttem, hogyan lehet őket becsábítani a boltba. Mindent onnét szerzek be, ahol a legolcsóbb és egész ze, de a legtöbben már rendszeres vevőim. Ők örülnek, hogy rendes, jól ellátott boltjuk van, én meg hogy szeretnek itt vásárolni. A vásárlókon kívül az önkormányzat is segít mindenben, úgyhogy jobbat nem is igen kívánhatnék. Örülök, hogy rátaláltam Csömendre. ■ HIVATAL KEDDENKÉNT A polgármesteri hivatal címe: 8700 Csömend, Árpád utca 2. Tel.: &5/336-128 Keddenként 9-11 óráig helyben intézhetik ügyeiket a csö- mendiek, a hét többi napján pedig Niklán a körjegyzőségen fogadják az ügyfeleket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 348 17 évesnél fiatalabb: 59 (nő: 38, férfi: 21) 18-60 éves korig: 208 (nő: 109, férfi: 99) 60 évesnél idősebb: 81 (nő: 47, férfi: 34) CSATORNA 107 MILLIÓÉRT Az önkormányzat az idén 24 millió 180 ezer forintból gazdálkodik. A legtöbb pénzt a falu működtetése viszi el. Az oktatási intézményekre, az egészségügyi ellátásra, a körjegyzőség fenntartására és a különféle társulásokban való részvételre 20 millió forintot költenek egy évben. Fejlesztésekre ezúttal 2 millió 650 ezer forintot terveztek, és csaknem egymilliót tartalékolnak. A legnagyobb beruházás az idén a csatornázás, ez nemcsak ebben az évben rekord, hanem a falu történetében is. Pályázati forrásokból és a lakosság befizetéseiből valósítják meg, több mint 107 millió forintba kerül a hálózat kiépítése. KEVÉS A MUNKAHELY Csömenden nagyon kevés a munkahely. Néhány vállalkozón kívül csak az önkormányzat ad megélhetést. Ennek ellenére munkanélküli mindössze kettő van, őket közhasznú munkán foglalkoztatja az önkormányzat. A legtöbben Marcaliba vagy Fonyódra járnak dolgozni. Csömendi olvasóinkat kérdeztük, hogyan látják a falu jövőjét? A fiatalok megtartása és az idegenforgalom adhat esélyt Pomozi Endre polgármester: Nagyon nehéz a jövőre optimistán gondolni, mert Csömenden is egyre több az idős ember, mint a fiatalokból. Mindig több a halottunk, mint amennyien születnek. Pedig a jövőhöz mindenképpen az kéne, hogy többen legyünk, ne kevesebben. Igaz, az idős embereket is megbecsüljük. Nálunk minden nyolcvan év feletti lakos ajándékot kap a születésnapjára, de az újszülötteknek is szívesebben adnánk több támogatást. Dolgozunk azért, hogy valamiféle munkahelyet sikerüljön idetelepíteni, de sajnos nagyon kicsi ehhez a falu. Az idegen- forgalomban látok esélyt, ezért is támogatjuk a kisvasút fejlesztését. Gadányi Sándorné nyugdíjas: Én nagyon szeretem ezt a falut és nagyon szeretném, ha lenne jövője, mert nagyon nyugodt itt az élet. Persze éh is tudom, hogy sajnos mi, idősek vagyunk egyre többen és nem a fiatalok. A legnagyobb probléma az, hogy nincs helyben munka. Amíg mindenki megélhetést talált magának a faluban, nem költöztek innen el ennyien. Most azonban a legtöbben kényszerűségből döntenek amellett, hogy nem maradnak. A fiatalok számára ezért helyben kéne lehetőséget adni a megélhetésre és a lakhatásra is. Ebben segíthetne az önkormányzat. így lehetne szerintem tenni Csömend jövőjéért. Brunnerné Szita Henrietta jegyző: Az kéne legyen az elsődleges, hogy a falu az itt élők otthona legyen. Komfortos és kényelmes község. Az idegenforgalom fejlesztése egy komoly lehetőség, de azt hiszem, azért sokkal jobb lenne a település számára, ha állandó lakosokkal és nem ideiglenes nyaralókkal, külföldiekkel számítanánk a jövőt. Fontos lenne a fiatalok megtartás^, akár civü szervezetek, akár megfelelő közösségi élet megteremtésével és a munkaidőhöz jobban igazodó közlekedési feltételek megteremtésével. Úgy gondolom, ha sikerülne elérni, hogy az itt élők optimistábban tekintsenek maguk elé, az már félsiker lenne. Gosztolai Tibor falugondnok: Én látom talán legközelebbről a falu jövőjét. Csömenden huszonegy, 75 éven felüli ember él. Ez a település létszámához viszonyítva nagyon magas szám. Sajnos nemcsak a nagyon idős emberből van sok, hanem azokból is, akik elköltöznek a településről, mert nem látnak jövőt maguk előtt. Egyszerűen elvándorol a falu. A fiatalok megtartása jelenthetne jövőt. Talán házhelyek kialakításával, bérlakásokkal vonzóbbá lehetne tenni a letelepedést. Amennyiben ez nem si-' kerül, nem érdemes gondolkodni azon, hogy mi lesz itt, mert csak azok maradnak, akik nyaralni, pihenni választják a települést. Bíró József alpolgármester: Én a turizmusban látok egyedül lehetőséget, azon keresztül talán többen megtalálhatnák a helybeliek közül is a számításukat. Ehhez azonban fejleszteni kéne a települést, ami nehéz, hiszen igen szűkösek a források ehhez. A település elöregedőben van és csak a fiatalokra számíthat ebben a munkában. Tervek persze vannak. Egy vállalkozó lovardát és panziót, egy másik kongresszusi központot, egy harmadik meg klinikát akar itt felépíteni. Ha lenne szállás programlehetőség, talán a falusi turizmusnak nagyobb esélye lehetne, mint így. A fiatalok jelentik a jövőt, hiszen eze- ket is ők tudják megvalósítani. ■ FALU A BEREKBEN A települést először 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Az 1536-os adólajstromban Chemend néven, Török Bálint birtokaként írnak róla, de annak a Fájsz Ferencnek is voltak itt birtokai, akit a hagyomány Fájsz fejedelem leszármazottjának tart. Akkor még a mai helyétől északra, a Nagyberekben volt a falu. Azt, hogy miért került új helyére és ki volt az el- pusztitója, csak találgatják. Vannak, akik szerint a török rombolta le, mások szerint a labancok égették föl a régi települést. A jelenlegi helyén 1726-tól áll. A XIX. század közepén került a Széchenyi-csa- lád birtokába, és akkor éli történetének legszebb éveit. A község lakosainak a száma csaknem kétszerese volt a mai faluénak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FABOS ERIKA FOTÓK] KOVÁCS TIBOR A L M A N A C H - 0 4 3
