Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 4 2002. Április 19., Péntek CSURGÓ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Tel.: 82/471-388, 471-328, 471-036, fax: 82/471-095 e-mail cím: csurgo@som-onkorm. hu weboldal: vwvw.csurgo.hu Ügyfélfogadás hétfőn 8-12, szer­dán 8-16, csütörtökön 8-12 órá­ig. A polgármester fogadónapja a hónap első csütörtökje 9-12 órá­ig, az alpolgármesteré a 3. és 4. csütörtök 9-12-ig, a jegyző min­den szerdán 8-12 óráig fogad. A VÁROS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 5821 Kétévesnél fiatalabb: 162 3-5 éves: 192 6-18 éves: 964 19-55 éves: 3255 55 évesnél idősebb: 1248 ÉPÜL A SZENNYVÍZCSATORNA Csurgó teljes költségvetése 1 milli­árd 121 ezer millió forint, ebből az idén 295,6 milliót költenek fejlesz­tésre. Szászfalvi László polgármes­ter öt másik település vezetőjével együtt a víz világnapján írta alá a város és a kistérség szennyvízbe­ruházásának indításáról szóló ok­iratot. A nagy munka gesztora Csurgó, s a következő két év be­ruházási költségének jelentős há­nyada az önrész. Folytatják a la­kásprogramot. Hamarosan hat szo­ciális bérlakás építését kezdik meg, a 45 milliós beruházást a Széche­nyi Terv 31,5 millió forinttal támogat­ja. Az idén mintegy 300 milóval ke­vesebb lesz a működési kiadás. Az ellátottak juttatására szánt pénz 69,3 millió, támogatásra 44,7 mil­lió, a céltartalék 3,77 millió forint. Az önkormányzat 122,9 millió forint hi­ánnyal számol, ezért indulni fog az önhikis pályázaton. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Hat cég foglalkoztat száznál több embert, hét 50-100-at; háromnak 25-50 dolgozója van, ennél keve­sebb 96-nak. A legnagyobb foglal­koztató, a Csurgói Faipari Kft 284 embernek ad munkát, a Napsugár Ruházati Rt 259-nek, az önkor­mányzat 200-nak, a Nagyváthy kö­zépiskola 158-nak; a Csurgó Coop Kereskedelmi Rt-nél 110-en dol­goznak, a Zrínyi Rt-nél 109-en, az Industrie Elektriknél csaknem 100- an, az Aeropack Kft-nél 91-en. ÜZLETHÁZ A KÖZPONTBAN Kilencvenhat üzlet van a városban és 27 vendéglátóhely, két szálloda, panzió. A vásárlók szívesen élnek az akciók lehetőségeivel, ezért népszerűek a coopboltok és a CBA-üzlet kedvezményes árui. A Hegedűs-üzletház régi hiányt pó­tolt. Ennek az első szintén élelmi­szerbolt van, a második szinten 18 üzlethelyiség: egyebek között divat­áru-, cipő-, műszaki és papírbolt, továbbá különféle szolgáltatások. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA, VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY ŐSPARKBAN SOMOGY ELSŐ GIMNÁZIUMA. A megye első gimnáziumát a felvilágosodás korában, 1772-ben alapították a reformátusok Festetics György gróf támogatásával, s fölépítették az „első oskolát”. Több mint száz év múltán, 1897-ben emelték Nagyváthy János egykori telkén a gimnázium mai épületét, amelynek négyhektáros védett parkjában van a somogyi Pantheon. Itt áll a Festetics-kapu is - ezen lép- nek be az új és távoznak a ballagó diákok - s a harang, ami az intézmény minden tanáráért szól. ■ Csurgó múlt századi történetében sorsfordító volt 1970, amikor járási székhelyből nagyköz­ség lett. Elköltöztek a közhivatalok, s a visz- szafejlesztés évei következtek. Történelmi és kulturális múltja ellenére érdemtelenül hát­rányos helyzetbe került város, és csak néhány éve kezdett éledezni. Sokakban ott maradt a tüske, de a csurgóiak többnyire derűlátók. Számtalan kitörési lehetősége van Csurgónak - vallja Tóth Tihamér, a város Pro Urbe-díjas polgá­ra. - Emlékszem, 1947-ben egyik tanárunk már téglajegyeket árult, hogy megépülhessen a me­leg vizes fürdő. S most a legjobb úton vagyunk, hogy megvalósuljon. Munkahelyeket fog terem­teni az ipari park, és épül a Sankoló-tó, ez a túl­zsúfolt Kotró-part ellensúlyozására csodálatos üdülőközpont lehet. Az induló szennyvízberuhá­zás is óriási dolog, s nemcsak a városnak, hanem az egész környéknek is - mondta bizakodóan. Tóth Tihamér csaknem 30 évig irányította és fejlesztette a szakiskolát; akkor nőtt jelentős in­tézménnyé, s hírnevet szerzett. Azt mondta: mindenekelőtt összefogásra van szükség, mert mindig sok a gáncsoskodó.- Csurgó határsávban volt, így az 1950-es években csak a madár repülhetett be igazolvány nélkül, ez rányomta a bélyegét. A hatvanas évek végén úgy tetszett, sikerül felszámolni a lemara­dást, megindult az iparosodás is. Azelőtt csak egyes szakmákat sajátíthattak el a fiatalok, és ne­künk 1968-ban már külön szabó- és géplakatososztályaink voltak. Idővel kinőttük a helyet is, később építkezni kezdtünk az Iharosi úton. Tornacsarnok, aula, étterem, műhelyek, kollégium, szerviz és gazdaképző központ ké­szült el rövid idő alatt s rengeteg társadalmi mun­kával. Még éjszaka, lámpafénynél is dolgoztak a szülők... Papp Sándor tánctanár ezekből az évekből a bálok és a tánciskolái koszorúcskák hangulatát idézi, amikor zsúfolásig megteltek a termek. 1998-ban Csurgó Közművelődéséért díjjal tüntet­te ki a város. - Már üköregapám is itt élt, ide köt minden. Alsokot egy kis köz választotta el a vá­rostól; ott születtem. Alsoki va- gyok-e vagy csurgói? Erre nem tudnék válaszolni - tűnődött. - Csodálatos az új közösségi há­zunk, ahol a vendégművészek igényes környezetben léphet­nek föl, bár építése annak ide­jén erősen megosztotta a lakos­ságot. Büszke vagyok a városra és barátságos lakosaira. A főtéren egy fiatalasszony azt mondta, itt nincs gond a vendégszeretettel, még vezető posztokon is elfogadják a be- származottakat. Dr. Szél Ká ly messziről jött csaknem 40 éve. Szívéhez közel áll a város, mert megszerette az embereket. Őt is általános tisztelet övezi; Pro Urbe-díjas éb Batthyány- Strattmann-díjjal is büszkélked­het.- A rendelőintézet vezetésé­vel bíztak meg 38 éve, s meg­szerveztem a szakrendeléseket. Néhány év alatt 13-14 orvos jött, lett laboratórium, tudtam EKG-t csinálni. Már tervezget­tük a 17 munkahelyes rendelő építését is, mikor megszűnt a já­rás. 1984-ben belgyógyász cso­portvezető főorvosként mentem nyugdíjba, 1990-től vagyok kép­viselő. 24 ezer lakosa volt az egykori járásnak, s a mai hu­szonéveseknél idősebbek jól is­mernek. Mikor idejöttünk négy kisgyerekkel, nem volt tüzelőnk, de volt egy em­ber, aki átérezte bajunkat, és segített; ez jut eszembe a csurgóiakról... Két éve ünnepelte Csurgó ismét várossá nyil­vánításának a tizedik évfordulóját. Varga János Pro Urbe-díjas fafaragó fiatal nőalakot készített, aki korsót és kosarat tart a kezében. A bőség ko­sarát... ■ Teimálprogram felső fokon Japán, török, római és klasszikus monarchiabeli fürdők, a szolgálta­tások széles skálája, valamint kicsi üdülőövezetek, igényes zöld kör­nyezetben. Ezt ígéri az a termál­program, amelynek a megvalósítá­sát már évtizedek óta reméli a vá­ros, és soha még nem voltak hozzá olyan közel, mint most. A hidroge­ológiai szakemberek régóta tudják, hogy folyékony kincs van a csurgó­iak birtokában, eddig azonban nem volt se pénz, se akarat a kiaknázá­sára. A héten azonban megkezdőd­tek a kútfúrási munkák, s várható­an egy-két hónap múlva kiderül, milyen minőségű termálvizet rejt a föld. Szászfalvi László polgármester azt mondta: április végére elkészül az engedélyezési terv és a megvaló­síthatósági tanulmány is.- Ekkora beruházást az önkor­mányzat nem tud vállalni, de a ka­talizátora kíván lenni. A gyógy- és termálfürdő 60-70 munkahelyet te­remt, lehetséges helyi adófizető cé­gek jönnek, to­vábbá új lehe­tőségeket kí­nál a vendéglá­tásban, és a fürdővendé­geknek prog­ramokat is kell biztosítani - foglalta össze Szászfalvi László azokat az előnyöket, amelyekből haszna lehet a városnak és térségének. Ja­pán, német és magyar befektetők már érdeklődtek a projektről, de tárgyalásokra csak a termálvíz ada­tainak az ismeretében kerülhet sor. A polgármester hangsúlyozta: fon­tosnak tartja, hogy a kút a város tu­lajdonában maradjon, továbbá a helybeliek megfizethető áron ve­hessék igénybe a fürdő bizonyos szolgáltatásait. Az elképzelések szerint jövőre kezdik meg az építkezést. ______■ Há lót adjál s ne halat Ötödik születés­napját készül meg­ünnepelni a Csurgó kistérségi családse­gítő és gyermekjó­léti szolgálat. Mun­katársai úgy emlé­keznek: a kezdet bizony elég nehéz volt.- A gyerekvéde­lem rendszerében létrejött egy olyan intézményi forma, ami nem hatósági munka, és elsősor­ban a megelőzés a célja. Tapasztalat nélkül kellett kiala­kítanunk új intéz­ményt - humorosan azt mondogat­tam akkoriban: vak vezet világta­lant -, és nem voltak szakembere­ink. S még nehezebb volt megnyer­ni hozzá az embereket. Sőt, sokan ma sem tudják, hogy miről van szó - mondta Porkoláb Lajosné intéz­ményvezető. A fiatal csapat öt éve nagy len­dülettel kezdett dolgozni; ma már 18 település alkotja a társulást, a segítő munkát pedig kilenc szak­ember látja el. Egyre többen kopog­tatnak be hozzájuk, és pályázataik révén szinte valamennyinek tud­Foglalkozás a családsegítő szolgálatnál a gyermekekkel nak segíteni. Porkolábné azt vallja: hálót adjál, ne halat; ehhez azon­ban nemcsak pénzre, de szemlélet- váltásra is szükség volna. A vezető ezért nem sokat töpreng a kérdésen: mit kívánna a következő öt évre.- További intézményeket, pél­dául családok átmeneti otthonát - mondta -, ezenkívül lelkes szak­embereket és mindenekelőtt más­fajta gondolkodást. Mert sokkal nagyobb veszteség az, ha a gyerek nem jár iskolába és „lecsúszik”, mint ha időben segítünk neki és felkaroljuk.______________ ■ Őrzik a jobbágybíró botját Híres botot őriz a városi múzeum, Bódis Mózes jobbágybíró botját. A hetvenéves férfi a Bach-korszak vé­gén gyalog ment Bécsbe a császári udvarba - az út négy hétig tartott oda-vissza -, hogy szót emeljen a földmérők és az urasági intéző összejátszása folytán igazságtalan földkimérés ellen. A követjárás csekély eredményt hozott, de a vá­ros most nyíló utcáját a hajdani jobbágybíróról nevezik el. Csurgó betyárát Kulupács Pistá­nak hívták. Emlékét a régi szentai és újmajori út elágazásánál - a Sár- gáti-ároktól alig száz méterre - egy gémeskút őrizte (Kulupácsi-kút- nak hívták), ahol egykor felakasz­tották. A gémeskutat Csurgói Máté Lajos rézkarcon örökítette meg. ■ Csurgóiakat kérdeztünk; milyennek látják a fiatalok lehetőségeit, milyen jövő vár rájuk a városban? ________ Ke vés a munkahely, hiányzik a baráti társaság Horváth Ádám tanuló: - Hogy itt marad-e a fiatal vagy elmegy, első­sorban attól függ, milyenek az igé­nyei, mert lehető­ségek híján lehet, hogy csak 35-40 ezer forintért talál munkát. Hiányo­lom a bulit, a disz­kót, a mozit, nincs olyan szórakozási lehetőség, ami igazán lekötné a fiatalokat. Én Nagykanizsára járok moziba, disz­kóba, de ez nem a legjobb megol­dás. Több rendezvény kellene. Mégsem költöznék máshová, mert Csurgó nyugodt, szép település, én a kertvárosban lakom. Nem hiány­zik a nagyváros zaja, s itt vannak a barátaim. Büszke vagyok a gimnázi­umára, a parkjára és a Nagyváthy is­kolára, ahová csaknem ezer diák jár. Mqjzik Valéria gimnáziumi tanár: - Diákjaink többsége tovább tanul, így elmegy Csur­góról. Talán ha va­lóra válnának a fel­sőoktatással kap­csolatos helyi ter­vek... A városban igen kevés a felső­fokú végzettséget igénylő munka­hely. Kevés a szórakozási lehetőség is; a közösségi ház kulturális ren­dezvényeire főként a . gimnazisták járnak, a város fiataljait nem látom ott; nem tudom, hol szórakoznak. Tartok tőle, hogy nem a kulturális rendezvényeken. Szép a közösségi ház törekvése, de úgy gondolom, nem lehet mindig elitszintet nyújta­ni, néha közelíteni kell más érték­rendhez. Jó volna, ha a fiatalok igé­nyelnék a színvonalas szórakozást. Polgár Balázs ifjúsági referens: - Nagy gond, hogy nincs elfogadott if­júsági törvény, így nincsenek megha­tározva pontosan az önkormányzati feladatok és ehhez a szükséges köz­ponti pénzek. Nincs ifjúsági szer­vezet, s az iskolák között sincs állandó kapcsolat; olyan hely sincs, ahol találkozhatnak a diákönkormányzatok. Szükség vol­na állandó ifjúsági együttműködésre, nemcsak gyerek- és ifjúsági önkor­mányzatra; az ifjúsági szervezetek együttműködése lehetne az alap. A kevés munkalehetőség és a gyenge fizetés miatt sokan elvándorolnak, de most bízunk az induló munka­helyteremtő beruházásokban, és re­méljük, lesz Csurgón felsőoktatás is. Békés Dávidné nyugdíjas: - Ré­gebben mindig azt mondták a Csur­góra látogató öreg­diákok: ez a város semmit nem válto­zott. Most azt mondják: mennyit fejlődött Csurgó! Szép az új közös­ségi ház, új a refor­mátus templom, van üzletházunk, és külön öröm számomra, hogy végre felénk is megépül a szennyvízcsatorna-rend­szer. Talán megvalósul, amiről már a szüleim is álmodtak, és lesz ter­málfürdőnk is. Ez mind olyan do­log, ami talán jobban itt tartja a fia­talokat, mert sokan elköltöznek. Se­gíti a fiatalokat az önkormányzat bérlakásprogramja és hatalmas se­gítség a Habitat-alapítvány; a lá­nyom barátnője is így jut lakáshoz. Tóth János diák: - Nem nagyon maradnak itt a fiatalok, mert nincs diszkó, sem mozi; vonzzák őket a nagyvárosok. A ba­rátaim is elmen­nének. Jó volna, ha több szórako­zóhely lenne és más helyek is, ahol összegyűlné­nek a fiatalok, például egy jó kávé­zó. Arra természetesen büszke va­gyok, hogy Csurgón élek, mert ba­rátságosak az emberek és jó neve van az iskolámnak, a Nagyváthy kö­zépiskolának is. Szép az új közössé­gi ház, bár a programjait nem na­gyon ismerem. Leginkább a diplo­mások mennek el innen, mert szá­mukra nincs munkalehetőség. Ha új munkahelyeket teremtenének, talán több fiatal itt maradna. ■ Mély álmából ébred Csurgó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom