Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-12 / 85. szám

6. OLDAL 0 0 4 2002. Április 12., Péntek A L M A N A C H BABÓCSA HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7584 Babócsa, Rákóczi u. 12. Tel/fax: 82/491-012 Babócsa körjegyzőségi székhely, s itt intézik a szomszédos Rinya- újnép, Somogyaracs, Komlósd és Péterhida ügyeit is. Minden­nap fogadják az ügyfeleket: hét­főtől csütörtökig 7.30-16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA A lakosok száma: 1887 Hatévesnél fiatalabb: 130 6-18 éves: 317 18-60 éves: 1113 60 évesnél idősebb: 327 SZŰKRE SZABOTT PÉNZEK Az önkormányzat az idén 352 millió forintból gazdálkodik, s 38 millió forint a várható forráshi­ány. Ez és a költségvetés tételei is nyilvánvalóvá teszik: rendkívül szűk a képviselő-testület moz­gástere. Fenn kell tartania a kör­zeti intézményhálózatot, így mű­ködési kiadásra 293 millió forin­tot költ. Ebből a bérjellegű kifi­zetés 233 millió, a dologi kiadás 70 millió forint. Több mint ötven- hárommillió forintra rúg a most zajló szennyvízberuházás költsé­ge, ötmillió forintot pedig felújí­tásra, illetve állagmegóvásra kell fordítani. Ebből a pénzből rend­be teszik a rendőrök irodahelyi-, ségét, és futja még néhány köz­épület külső javítására is. A szo­ciális kiadások meghaladják a 44 millió forintot, az intézmé­nyek támogatása a 137 milliót. A NAGY FOGLALKOZTATÓK Meghatározó foglalkoztató a Ha­tárőr Részvénytársaság, az ön- kormányzat, Légrádi Árpád vál­lalkozása, a Somogyi Cigánysá­gért Kht és a Barka alapítvány. A legtöbb munkás évek óta a me­zőgazdasági társaságnál dolgo­zik; a szövetkezetből lett rész­vénytársaság 150 embernek nyújt biztos megélhetést. Az ön- kormányzat az intézményeiben 103 babócsait foglalkoztat. Tiz embernek a családi vállalkozás ad megélhetést. A Barka alapítvány tizenhat munkanélkülit alkalmaz, a kht-nek a fafeldolgozó üzeme pe­dig tizenöt embernek - többségé­ben romáknak - kínál munkát. MEGNYUGTATÓ ELLÁTÁS Babócsa körzeti szerepe az el­látásban is érzékelhető; nem­csak a falu igényeinek a kielé­gítésére, hanem a környék te­lepüléseinek a vásárióira is szá­mítanak az üzletek. így alakult ki a szakosodás, és meglátszik az áruválasztékon is. A barcsi áfésznak nemcsak vegyesboltja, hanem ruházati, valamint vas­műszaki üzlete és vendéglője is van a faluban. S pénzintézet is működik itt: a Drávamenti Taka­rékszövetkezet egyik fiókja. AZ oldal cikkeit írta. NAGY LÁSZLÓ ÉS GAMOS ADRIENN FOTÓK; BACHER DÓRA ANGOLKERT BABÓCSA KÖZPONTJÁBAN. A község egyik legszebb része a parkkal övezett kato­likus templom. Már a kora középkorban is volt egyháza: mára feltárták a XI. századi templom romjait, és ezek is megtekinthetők. Hatalmas zöldterületek ékesítik Babócsát: a központban és a kastély körüli angolkert ékessége egy kétméteres törzsű öreg platán. _____________________________ ■ Minden követ megmozgatnak Babócsa a Dráva mente egyik legjobb adottságú települése, s adottságaikat évek óta sikertelenül próbálják kamatoztatni. Hiába a festői vidék, a kulturális értékek, ha nincs pénz a bemutatá­sukra. Hiába kiváló a termálfürdő vize, ha az el­hanyagolt környezet miatt csak akkor nagyobb a forgalma, mikor a visontai éppen zárva van. Babócsának nincs pénze, hogy elinduljon, befek­tetők pedig nem igyekeznek ide. így a falu jelenét a rendkívül nagy munkanélküliség, az alacsony jövedelem, az elöregedés és elcigányosodás jel­lemzi. - Sok fiatal elmegy innen; csak az marad, akinek nincs más lehetősége. Lehet szeretni ezt a falut, de etetni is kell a gyerekeket - mondta Prattemé Deák Nikolett. A fiatalasszony gyesen van a kétéves Dzseniferrel. - Nincs munka, sze­rencsére most a csatornázásnál a férjemet is al­kalmazzák. A család teljes jövedelme így sem éri el a 70 ezer forintot. Ilyen feltételek közepette csak a kényszer tart itt bennünket. A kevés munkalehetőség egyikét kínálja a vágó­híd, Dél-Somogyban egyedül ez felel meg az euró­pai uniós követelményeknek. A Légrádi családnak sok millió forintjába került ez a színvonal, de azt mondják, megérte. - Mi látjuk el Barcs és Nagya­tád térségét is - mondta Légrádi Árpád. S a fejlesz­tés nem áll meg: feldolgozóüzemet szeretnének kialakítani, ami a családi vállalkozásnak újabb be­vételi forrást jelentene, a lakosságnak pedig újabb munkahelyeket. - A tervek készen vannak, s az idén várhatóan elkezdjük a 30 millió forintos beru­házást. Reméljük, az ősszel már működik az üzem, s ez négy új munkahelyet jelent. A vágóhí­don’dolgozókkal így már tizenegyre nő a számuk. Babócsa nemcsak értékes természeti adottsá­gai miatt különleges, hanem legalább annyira az itt élők szemlélete miatt is. Egyre többen vannak, akik önzetlenül dolgoznak a közösségért és a te­lepülés előrejutásáért. A semmiből építkezett a Babócsáért Egyesület, amikor gondjaiba vette a Basakertet és a kastélyt, s ugyancsak a semmiből szervezte újjá a falu sportéletét a Babócsa SE. Ma a meccseken 200 helybeli szurkol, és sokan ide­genbe is követik a focistákat. Az egyesület elnöke Laufer Róbert. - Korábban nagy sportélet volt itt; nyolc éve gyakorlatilag megszűnt, az igény azon­ban egyre nagyobb volt. Tavaly helyreállítottuk a pályát, az öltözőt, hazahoztuk az idegenben játszó focistáin­kat, és egy év óta ismét van csa­pat. Mindezt társadalmi munká­ban tettük, a Határőr Rt és az önkormányzat támogatásával. Ma fölényesen vezetjük a baj­nokságot, s Babócsa szeptem­bertől már a megyei III-ban sze­repelhet. A legfontosabb most az utánpótlás kinevelése. Sze­rencsére a faluban sok a tehet­séges gyerek. A Babócsáért Egyesület több éve dolgozik a faluért: kezdettől részt vesz a nárciszfesztiválok szervezésében, a kastély gondo­zásában. Nagy szerepe volt ab­ban is, hogy hat éve létrejött a fesztivál, s mára igazi látványos­sággá lett. A kastélyban pedig minden évben kiállítások és nyá­ri táborok vannak. Idén ötödik alkalommal rendeznek nemzet­közi képzőművészeti és kézművestábort. - Örülök neki, hogy az egyesületünk munkája is hozzájárult a falu lakosságá­nak az összefogásához - mondta ZomborinéGaál Borbála elnök. - Mindezt ugyanis csak együtt le­hetett véghez vinni. Már javában dolgozunk a nárcisznap szerve­zésén: május 4-én tartjuk, idén is a virágnyílás idejére időzítve. Csak pénz lenne több! - mindenütt ez az utol­só szó. A babócsai iskolaigazgató is a pénz hiá­nyáról beszélt, amikor sorolta, mire kellene köl­teni. - Tatarozásra szorul az épület, korszerűsí­tésre a fűtésrendszer, ami a télen sok gondot oko­zott. Csak ez az egyetlen beruházás 10-12 millió forintba kerül - mondta Hosszú László. - Tudom, hogy sajnos, nincs elég pénz. Az önkormányzat­nak negyvenezer forintjába kerül egy gyerek ta­níttatása az állami normatíván felül, s 280 gyerek jár az iskolánkba. Az önkormányzat ezenkívül is támogat bennünket: nemrég fejezték be a tetőfel- újítást, a telefonhálózat korszerűsítését. ■ Örök erdőt nevelnek Örök erdő címet kapott Babócsa határában egy csaknem 80 hektá­ros terület. A Duna-Dráva Nem­zeti Park tervei szerint bea­vatkozásmentes övezetté teszik, s ettől azt várják, hogy néhány évti­zed múlva hasonlítani fog az egy­kori erdőkhöz, ahol egymás mel­lett álltak a több száz éves és a fi­atal fák. A terület egy részén a szándék szerint majd kifejezetten őserdei állapotok uralkodnak. A nemzeti park igazgatóságának programja országosan is úttörő, s költsége meghaladja a nyolcmillió forintot. A DDNP a Pro Süva prog­ram keretében a nemzeti park több területén is szeretné el­kezdeni ezt a fajta kímélő er­dőgazdálko­dást, és a babócsait szánják refe­renciaterület­nek. Az itteni „örök erdő” juhar- és cseresznyefái között a szakem­berek és a civilek egyaránt megis­merkedhetnek majd a módszerrel és eredményével. ___________j Mu nkások milliós bére Nyolcadik éve változatlan lét­számmal dolgozik a babócsai szö­vetkezet: 150 dolgozónak ad meg­élhetést. December óta részvény- társaság ugyan, de a váltás után is sikerült megőrizni mindenkinek a munkahelyét. Bár a dolgozók szá­ma a mai napig változatlan, né­hány körülmény jelentősen válto­zott: míg 1995-ben a 150 dolgozó együttesen évi 40 millió forintot vi­hetett haza, tavaly már évi 150 mil­lió forint került a borítékba. Ez át­lagosan egymillió forintot jelent egy-egy dolgozó számára, beleért­ve a béren tóvüli jövedelmét is. A mélypontról hozták föl a szö­vetkezetét az utóbbi nyolc évben, s büszkék lehetnek rá, hogy a körül­mények ellenére leépülés helyett si­került megsokszorozniuk a vagyont s biztos munka­helyeket terem­tettek. Több lá­bon áll a társa­ság, és vala­mennyi biztos támasz: csak­nem ezer hek­táron termesz­tenek vegyszer nélkül bioter­ményeket, jól működik a vadászati ágazat, és az idén ezer helyett már kétezer sertést értékesíthetnek. Ta­valyi bevételük meghaladta a hét­százmillió forintot. Az emberek bíz­nak a társaságban; tízéves szerző­déseket körnek a földtulajdonosok, s ugyanezt a bizalmat jelzi az is, hogy a térségben élők szívesen dol- goznak a Határőr Rt-nél. _______■ Me gálmodott hangulatok Egy téli táj képe meghatározta Páífi Sándor sorsának alaku­lását. Az apró öltések keltettek benne vágyat, hogy tűvel dol­gozva gobelineket készítsen.- Mióta a feleségem meghozta a „gyűrött” képet, időm nagy részét a gobelinhímzésnek szentelem - mondta Pálfi Sándor. - Nagy türe­lem kell a színes fonalak egymás­hoz illesztéséhez. Már gyerekként is javítgattam lánytestvéreim hajas­babáit, később párnákat és térítőkét is varrtam. Vasutasként álmomban a vonat zakatolását hallottam, de évek óta a gobelin a mindenem. Főleg tájképeket és virágcsend­életeket készít. Jó néhányat a kör­nyezet, Babócsa ihletett; megörö­kítette gobelinen a Rinya-partot és a Basakertet is a nárciszossaL - Az­tán beleszerettem a Lánchídba, azt is lemásoltam - mondta a sok­színű fonalszálakkal dolgozó férfi. - Különösen büszke vagyok rá, mert ez a képem el&ő díjat nyert az 1100 év Európa szívében című képzőművészeti pályázaton... A nyugdíjas vasutas most sem pihen, naponta fűzi tűbe a színes szálakat. Újabb tájképet álmodott meg; sokat vesződik vele, mert. ez tűgobelin lesz. - Most éppen Hor­vátországban van közös tárlata a babócsai művészeknek, de már készülök az atádi kiállításra - tette hozzá. - Egyik bibliai képemet - Jézus tanítványai körében az utol­só vacsorán - a nagyatádi kórház kápolnájának ajándékoztam. Azt vallom: úgy dolgozz, mintha örökké élnél, és úgy imádkozz, mintha holnap meghalnál. ■ Ismert babócsaiakat kérdeztünk; mire támaszkodhat a település, és mi hátráltatja a fejlődését? Továbblépést sürgetnek a településen élők Toldi János, a Határőr Rt elnöke: - Babócsának nagyon jók az ide­genforgalmi adott­ságai, mégsem ju­tunk ötről hatra. Az ok: a pénz hiá­nya. Az önkor­mányzatnak nincs meg a tőkéje, hogy ezeket az adottsá­gokat egymaga hasznosítsa, megfelelő befektető pedig eddig még nem jelentkezett. Mára, elsősorban az emberek ösz- szefogásának köszönhetően elin­dult valami. A nárciszfesztivál egyre ismertebb, és ennek révén a falu is nagyobb ismertségre tesz szert, s általa talán létrejön az alap is a továbblépéshez. Társasá­gunk a község meghatározó fog­lalkoztatójaként mindenben tá­mogatja ezeket a törekvéseket. Kökény Mihályné pedagógus: - Örülünk neki, hogy csatornázzák a falut, ezzel re­mélhetőleg csök­ken a szennyvíz­költség. A kábel­tévé bekötésére azonban a mai napig nincs igazi megoldás. Most két rendszer is van, de egyik sem az igazi. A megoldás a fejlesztés volna, amit mindenki akar, mégis mindig el­akad valahol. Az iskolában is nyo­mon követhetők a település gond­jai: egyre több a hátránnyal jövő gyerek. Aki teheti, elmegy, mert itt nem talál biztos megélhetést. A kihasználatlan lehetőségek faluja a mienk: nagyon jó a termálvi­zünk is, de a legtöbb látogatót el­riasztja az elhanyagolt környezet. Czukk Sándor, a sportegyesület technikai vezetője: - Az a legfon­tosabb, hogy vég­re összefogtak az emberek. Ennek köszönhető, hogy elkezdődtek a nárciszos és a kastélybeli ren­dezvények, és végre újraéledt a falu sportélete. Sikerült megmoz­dítani az embereket, fontossá vált nekik a településük. Sok függ at­tól, hogy az önkormányzat meny­nyire áll a próbálkozásaink mellé. Szerencsére a babócsai vezetés partner, a lehetőségeihez mérten támogatja a törekvéseket. Ezek a lehetőségek, sajnos, eléggé szű­kösek, pedig most kellene min­den támogatást megadni, hogy megerősödjön az egyesület. Kuncz Eszter alapítványi koordi­nátor: - Fiatalként fokozottan ér­zem a település hátrányait: a meg­élhetés bizonyta­lanságát, a szóra­kozási lehetősé­gek hiányát. Még­sem jutott eszem­be sohasem iga­zán, hogy elmen­jek innen. Nem itt születtem; ko­rábban Nagyatádon meg Dalmandon éltem, és csak 13 éve­sen kerültem ide, Babócsára. Mára mégis nagyon megszerettem ezt a falut: a Basakertet, hatalmas park­jait, a jó levegőjét és békéjét. Ha egy mód van rá, itt szeretnék majd családot alapítani és a gyerekeimet is fölnevelni. Ehhez persze az kell, hogy legyen munkahely is, amire a létét alapozhatja egy család. András Zoltán polgármester: - Babócsa egyszerre jó adottságú és hátrányos helyze­tű település. Ezen a kettősségen ne­héz változtatni. Bízom azonban abban, hogy sike­rül, hiszen ná­lunk megvan az összefogás, érez­hető az emberek tenniakarása. Fő­ként az asszonyokat illeti elisme­rés, mert nagyon sokat vállaltak magukra a cél érdekében. Amit ed­dig elértünk: Babócsa mára össz­komfortos faluvá vált, és megőriz­te a körzetközponti szerepét. Ugyanakkor egyedül, segítség nél­kül nem tudjuk hasznosítani azo­kat az értékeket, amelyek megvan­nak a településen, és hosszú távon biztosítanák a megélhetést. ■ Európa nasv virágoskerti e maradt. Évtizedekig szabad préda volt, de ma már védett természeti érték. Gondozzák a hatalmas vad- virágoskertet, s virágnyíláskor ha­todik éve megtartják a nárciszfesz­tivált, ahol bemutatkoznak a környék művészeti csoportjai és kézművesei is. Ma már több ezren jönnek erre a napra a faluba. ■ A falu határában van Európa leg­nagyobb vadon élő nárciszosa. Ti­zenkét hektárnyi területen virág­zik tavasszal a különlegesen szép csillagos nárcisz, amit a hódoltság idején a babócsai basa hozatott ide háremhölgyeinek a kedvéért. A törököket kiűzték, a basa kertje is elpusztult, a virág azonban itt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom