Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 7 2 2002. Március 21., Csütörtök :' HH lÜ HOLLÁD HIVATAL MINDENNAP A holládi polgármesteri hivatal cí­me: Fő utca 16. Tel.: 85/377-207 Kedden és szerdán 9-12 óráig fogadják az ügyfeleket, a hét többi napján 8-15 óráig a vörsi körjegyzőségen intézhetik ügyei­ket a holládiak. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 294 2 évesnél fiatalabb: 10 3-5 éves: 9 6-17 éves: 41 18-55 éves: 153 56-60 éves: 27 60 évesnél idősebb: 74 HIÁNYZIK ÖTMILLIÓ Az önkormányzat 37 millió forint­ból gazdálkodik az idén. A bevé­telei már évek óta nem fedezik a település kiadásait, így rendsze­resen arra kényszerül, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések szá­mára fenntartott alapból pénzt pályázzon. A hiány az idén ötmil­lió forint, ennyit kellene nyerni ahhoz, hogy minden kötelező feladatát teljesíteni tudja az ön­kormányzat. A költségvetés leg­nagyobb részét a közös intéz­mények fenntartása és a szociá­lis kiadások viszik el A körjegy­zőség és az általános iskola fenntartására összesen 4 millió 952 ezer forintot fizetnek ki. A település működtetése egy év­ben 32 millió 648 millió forintot tesz ki. KEVÉS A MUNKA HELYBEN Néhány egyéni és társas vállal­kozón kívül csak az önkormány­zat foglalkoztat több embert a hi­vatalban és az óvodában, illetve a közhasznú feladatok adnak munkát az itt élőknek. A legtöbb holládi lakos Keszthelyre, Mar­caliba és Balatonszentgyörgyre jár dolgozni. VÁRJOBBÁGYOK LAKHELYE Hollád nevét Tikoséval együtt 1496-ban említi először egy ok­levél, mint Szenyér várának a tartozékát. Egy 1536-ban fölvett adólajstrom is fennmaradt a tele­pülésről. Később a török szinte porig lerombolta; a pusztítás után csak néhány ház marad épen. A községet csak 1712- ben építették újjá - korábbi he­lyén - a holládi elődök. 1726-tól a Festetics-családé, később az egyház birtoka. A XX. század elején csaknem ezren éltek itt. Lakosai a nádvágással és -feldol­gozással, halászattal és földmű­veléssel keresték meg kenyerü­ket. Az iskolát 1932-ben építet­ték. A falu 1950-ig a balaton­szentgyörgyi körjegyzőséghez tartozott, azután 1964-ig önálló tanács irányította, majd körjegy­zőségben Vörshöz csatlakozott. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR HOLLÁD BÜSZKESÉGE A HARANGTORONY. Az építményt a falu jelképeként tartják számon, sze­repel a község címerében is. Az írások tanúsága szerint a mostani harangtornyot 1780-ban építették, de idős holládiak állítják, hogy valaha ezen a helyen állt a falu legelső haranglábja is. A község az utóbbi években felújította a régi építményt, mert szeretnék megőrizni az utókornak. ______________ ■ Ma lacsütés, nyelvi tábor sátrakban Az egzotikus futómadár jó csáberő lehet a falusi turizmushoz Biogazdálkodás és idegenforga­lom, kiegészítve a tájegységre jellemző hagyományokkal és ízekkel, ez hozza a vendégeket a holládi Nayarit emufarmra. Az ausztrál futómadarak jó vendég­csalogatónak bizonyultak, s e nyáron már többféle háziállat, játszópark és saját készítésű kecskesajt is várja a látogatókat. Amikor megtalálták Holládot, azért szerettek bele, mert könnyen megkö­zelíthető, mégis családias és csöndes falucskára leltek. A szomszéd házat már azért vásárolták meg, mert arra gondoltak, egyszer talán idegenfor­galmi célra is hasznosíthatják, a pin­cét pedig már kimondottan azért, mert beleillett vendéglátó terveikbe. Az üdülőfalu ötletét szakemberek segítségével dol­gozták ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a meg­érzés jó volt, sikerült rátalálni az igazi igényekre.- A múlt szezonban fogadtunk először vendége­ket- mondta Rassiga Katalin. - Sokan meglátogat­tak bennünket. Volt, aki csak az emuk miatt jött és visszatért, de olyanok is voltak szép számban, akik­nek megtetszett a környezet. Erre a nyárra már a ta­valyi tapasztalatok alapján készülünk. A különféle turistákat különböző programokkal várjuk. Hosz- szú távon pedig nem a nyári balatoni turistákra ala­pozunk, hanem azokra, akiknek inkább egy barátsá­gos környezet, a természet és a családi együttlét je­lent kikapcsolódást természetes körülmények köze­pette és egészséges étkekkel. A programok már elkészültek: a magyar hagyo­mányok, a biogazdálkodás és a gasztronómia áll a középpontban. A főiskolásoknak és egyetemisták­nak olcsó szálláshelyeket kínálnak a Balaton közelé­ben, és tervezik sátras táborozóhelyek kialakítását is. A kisebb diákok nyelvi táborban tölthetnék az időt Holládon, sok sporttal kiegészítve. A külföldi és hazai turisták pedig egy-egy kellemes este után akár ' a falusi hagyományokkal és munkákkal közelebbről is megismerkedhetnének, ha kedvet kapnak hozzá a finom falatok után. ■ Csatorna a fejlődéshez Holládon az összefogásban, az uni­ós és más pályázati lehetőségekben látják a fejlődést. Az önkormányzat tervei szerint jövőre Tikossal és Szegerdővel közösen elkészül a szennyvízcsatorna-hálózat. A prog­ramra már három éve felkészült a térség, de eddig még az előkészítés sosem jutott odáig, hogy a hálózat kiépülhetett volna. Nagy Tibor polgármester el­mondta: mivel a Balaton kiemelt üdülőövezetébe tartoznak, a tele­pülések nagyobb állami támogatás­ra számíthatnak, mint eddig, így van remény arra, hogy az egyre jobban hiányzó közművet végre megépítsék. Addig ugyanis nem adhatnak építési engedélyt azok­nak, akik a településen szeremé­nek házat építem, vagy felújítani. Ezen a programon kívül szintén közös pályázattal a Sapard-progra- mon remélnek sikert. A térség tele­püléseivel az utak, járdák állapotát javítanák és a turizmust fejlesztő átképzéseket támogatnák. Az el­múlt kilenc év alatt egyébként tíz­millió forintot költöttek arra, hogy komfortosabb legyen Hollád. ■ Ritkaságok A falu környéki erdő igazi arany­bánya a természetjáróknak. Sok­féle ritkaság van itt: leánykökör­csint, árvalányhajat és borókát ugyanazon a helyen megcsodál­hatnak. A Kámán-dombnak azonban nemcsak ez az érdekes­sége, hanem az is, hogy már 1261-ben említi írás, és valaha itt volt a Marcali-hátság egyeüen kő­bányája. A falut körülvevő erdő­ben a betyárélet egykori híres alakjának emlékét is megtalálják. Pörkűt Marcinak hívták a híres az erdőben útonállót, sírja a fák között ma is megtalálható. Igaz, az utóbbi idő­ben vannak, akik azt tartják, nem a betyár van ott eltemetve, hanem egyik áldozata. Egy ismeretlen át­utazó, akit a betyárok mielőtt megölték volna, égetéssel kínoz­tak, s erről kapta a Pörkűt nevet... Aki ezen a vidéken barangol, egy páratlan ligetre is rábukkan­hat. A megye legnagyobb egybe­függő vadkörtésének érdekes fáit még a múlt század elején telepí­tették. ■ Óvoda a gyerekekért A sportot, a testi nevelést az óvoda fontos feladatának tartja Tizenhat kis óvodás tölti a napot az óvo­dában. A falu legkisebb la­kói szerencsé­sek, mert ilyen környezeti adottságok kö­zepette évről évre igényeik szerint fejlőd­het az intéz­mény. Tevékenység- központú pe­dagógiai prog­ram szerint dolgoznak a holládi óvodában, s ezt kiegészítették sokféle érdekes­séggel. Az intézmény vezetői szem előtt tartották a helyi adott­ságokat: a természet közelségét és a falu hagyományait. Ezek között nemcsak a jeles napokról emlé­keznek meg. A holládi ovisok saját kiskertjükben cukorborsót termel­hetnek, és naponta találkozhatnak háziállatokkal is. Amikor pedig ki­tavaszodik, rendszeresen járnak kirándulni a környék erdőibe, il­letve a pincékhez.- Sok gyermek küzd szociális és kulturális hátrányokkal ebben az óvodában - mondta Osvald Jánosáé, az intézmény vezetője. - Úgy alakítjuk a tantervűnket, hogy ebből minél többet le tudja­nak küzdeni itt-tartózkodásuk há­rom éve alatt. A szellemi fejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a sportra és a környezeti nevelésre is. Pályázati forrásból sikerült be­rendeznünk egy tornaszobát, s ezt a múlt évben önkormányzati támogatással és pályázati pénzből fejlesztettük is. Hozzájutottunk technikai eszközökhöz is, így a foglalkozásokra, a szakmai to­vábbképzésekre is könnyebben készülhetnek az óvónők. A falutól - a lehetőségekhez képest - min­den támogatást megkapunk, és igyekszünk kihasználni minden pályázati lehetőséget is a gyerme­kek érdekében. ■ Régi kápolna a szőlőhegyen Néhány éve a falu összefogásával és egy különleges építészeti eljá­rással sikerült megmenteni a pusztulástól holládiak büszkesé­gét. A Bari-hegyen levő Szent Do- nát-kápolna a kirándulók zarán­dokhelye. A pici hegyi kápolnát a környék legrégebbi egyházi emlé­kei között tartják számon. A falu egykori birtokosának, Széchenyi Györgynek a felesége, Jakabházy Saller Judit építette 1785-ben. A kápolna a Marcali-hát egyik leg­szebb panorámájú részén, meg­szentelt helyre épült: az egykori Bar község, Szent Miklós templo­mának a helyén emelték a Bar kis­asszonyról elnevezett helyen. A névadó kisasszony annak a Bar családnak volt a legkedvel­tebb tagja, amely a tatárjárás előtt birtokolta a települést. Az új ká­polnát Szent Donátnak, a szőlős­gazdák védőszentjének a tisztele­tére* szentelték föl. Az Országos Műemléki Felügyelőség támoga­tásával 1995-ben felújították. A teljes helyreállításához azonban további hatmillió forintra volna szükség, s ehhez pályázat segítsé­gével szeretne hozzájutni a falu. Az utóbbi két évben három pá­lyázatot is készítettek, de mind­össze ötvenezer forintot nyertek a munkákra. Nagy Tibor polgár- mester elmondta: a központi for­rások mellett most megpróbálnak támogatókat találni annak érdeké­ben, hogy a hegyi kápolnát belül is helyreállíthassák. __________■ ____________Holládi olvasóinkat kérdeztük; mit gondolnak, milyen jövő vár a településre?_____________ Es élyt adna, ha keresnék a lehetőségeket Nagy Tibor polgármester: - Azért költöztem vissza Hollódra, mert úgy gondoltam, hogy van jövője a településnek. Igaz, nagy anyagi ne­hézségekkel egy hátrányos helyze­tű faluban nem könnyű a dolgunk, de amit lehetett, megtettük a település fejlesztéséért. Nagy reményeket fűzünk a Bala- ton-törvényhez, mert úgy tapasz­taljuk, már most sokkal többen ér­deklődnek az ingatlanok iránt, ami­óta a kiemelt üdülőkörzethez tarto­zunk, s remélem, hogy ez a falu fej­lesztéséhez szükséges pályázati források elérését is segíti. Az adott­ságok megvannak. Szép a környe­zet, közel a Balaton, s ezt egy kis se­gítséggel ki lehetne aknázni. Takács Lászlóné óvónő: - Bala- tonszentgyörgyön építkezünk a családommal, így furcsán hangzik, ha azt mondom: Hollódnak vari jö­vője. Inkább úgy módosítom: lehet­ne jövője, hiszen olyan lehetőségei vannak, amiket máshol biztosan irigyelnének. Itt azonban nehéz; hiába szép, rende­zett a falu s hiába ideális pihenő­hely, az itt élők nemigen boldogul­nak. A fiataloknak nincs sem mun­ka, sem pedig szabadidős rendez­vények. A gyerekeknek máshova kell iskolába járni, hiszen kevesen vannak. Ahhoz, hogy jövője legyen ennek a falunak, munka kell hely­ben és az, hogy addig ne romolja­nak a mostani állapotok. Álmos Árpádné boltvezető: - A legnagyobb gond, hogy nagyon el­öregedett a falu. így nehéz a jövő­ről gondolkodni, de kell. Úgy gon­dolom, legelőször meg kell találni azokat a fiatalo­kat, akik helyben akarnak maradni és tennének is a településért, hiszen az ő jövőjükről is szó van, nemcsak a faluéról. Tíz éve nagy lendületet vett a fejlődés, de az utóbbi évek­ben lelassult. Biztos jövője csak ak­kor van a falunak, ha megteremtik a léthez szükségeseket. A fiatalo­kon kívül a középkorosztálynak is nagy szüksége volna arra, hogy helyben megélhetést találjon. Erre volna most a legnagyobb szükség, hogy Hollódnak is legyen jövője. Osvald Jánosné óvodavezető: - A legkisebbekkel foglalkozom, és sajnos, egyre keve­sebb a gyerek. S nem azért, mert itt kevesebb születik, hanem mert sorra elköltöznek a kis­gyermekes csalá­dok, amíg a gyere­kek óvodába jár­nak. Ennek, azt hiszem, az a fő oka, hogy helyben nincs munkahely, és sajnos, egy ilyen kis falunak nagyon kevés az esélye, hogy foglalkoztató vállalat telepedjen ide. Ennek elle­nére úgy gondolom: a turizmus fej­lesztésével érhetnénk el eredményt. Az itt élőknek idővel megélhetési forrás lehet a friss tojás, a házi hús, az udvarban nevelt baromfi. Addig pedig a buszközlekedés javításával lehetne sokat elérni. Péter Ferenc nyugdíjas: - Én már ritkán gondolkodom Hollád jö- vőjén, hiszen nyugdíjas vagyok, a múltját azonban jól ismerem. Vala­ha többen éltek itt és nagyobb remé­nyekkel, mint a mostaniak. Ma­gam is elköltöz­hettem volna a gyermekeimhez, de nem akartam. Nagyon szeretem ezt a települést; most is jó szándékú és szorgalmas emberek lakják. S örül­nék annak, ha lenne jövője, mert kár lenne, ha csak nyáron üdülőfa­luként létezne. Annyit lehet hallani, hogy hány falu talált kitörési pon­tot. Ez a kis falu nyugalmas, és kü­lönleges itt a táj. Ebből talán már el lehetne indulni és a Balaton közel- ségével lehetne jövőt építeni. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom