Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

Gyűrű Istennek tetsző szolgálatért Amikor az új iskola építéséhez kezdett, sokan kételkedtek a siker­ben. Az, hogy az építkezésen ma­ga is etette a betonkeverőt, több embert meggyőzött, mint meg­annyi érvelés. Amikor a gimnázi­umalapítás tervével előállt, még a hozzá legközelebb állók is álmo­dozónak tartották. Az új iskola- épület azóta áll, s benne már a gimnázium is két éve működik. A szükséges pénz töredéke sem volt meg, amikor fölvetette, építsenek öregek otthonát. Csak­nem mindenki úgy vélte, ez már hazárdjáték, s az egészből nem lesz semmi. A kaposvári Béla Ki­rály utcában most már a második szint falait emelik, s az időközben elnyert 137 millió forintos Széche­nyi Terv támogatásának is kö­szönhetően őszre biztosan beköl­tözhetnek az első lakók.- Előfordult-e valaha is, hogy feladta egy tervét?- Nagy dolgokban nem. Aki kö­zelebbről ismer, tudja, hogy sokat rágódom, mérlegelek, mielőtt va­lamiről kimondom, így vagy úgy legyen. Számba veszem a bukta­tókat, körbejárom a lehetősége­ket. Azt is, hogy vajon az áhított terv egybeesik-e az Úristen szán­dékával. Lukács evangéliumában Jézus figyelmezteti a toronyépítő­ket, nehogy félmunkát végezze­nek világ csúfjára. Ez minden ter­vem kapcsán eszembe jut. A min­dennapi élet dolgaiban viszont kész vagyok belátni a tévedése­met, nemegyszer kiigazítom az ál­láspontomat.- Amikor az öregek otthonával kapcsolatos tervét keresztülvitte, s a munka megkezdődött, még nem voltak segítő állami források. A döntése valóban nem látszott meg­alapozottnak.- Reménykeltő jelzések és ígé­retek már voltak, ám tény, minden ilyen nagy vállalkozásban van né­mi hazardírozás. Azonban akár az iskola, akár- az : öregek otthona kapcsán Olyan nagy volta szük­ség, aminek a kielégítéséért már érdemes volt kockázatot vállal­nunk. így többes számban, hiszen a legkivihetetlenebbnek látszó tervnél is voltak emberek, akik mellém álltak és segítettek. Akik, mint magam is, hittek abban, hogy ezek jó, Istennek kedves ügyek, s hogy okkal bízhatunk az 0 gon­Kaposvár címerével doskodó szeretetében. Az Úristen kirendeli azt, ami kell ahhoz, hogy a terv megvaló­suljon. Meglehet, ezt olyan módon teszi, hogy egy gazdasági mi­niszternek sugall egy jó gondolatot.- Tudom, nem szere­ti a formaságokat, az ünnepségek külsősége­it. Ezért talán itt nem sablonos a kérdés: örült a kitüntetésnek?- Egész életemben csak egy elismerésnek örültem jobban: ami­kor tavaly a szülőfa­lum, Zselickisfalud díszpolgárává válasz­tottak. Egy olyan sor­ban, amelynek az ele­jén gróf Bethlen István áll. A Kaposvár Váro­sért címnek azért örü­lök, mert akkor kaptam, amikor tettem valamit, s nem azért, mert mond­juk ennyi vagy annyi éves vagyok. Ezt a gyű­rűt a legszívesebben sok kis apró darabra tör­ném és adnék belőle mindazoknak, akik ve­lem együtt dolgoztak. Egyetlen ember, ha nem találja meg a hozzá ha­sonlóan gondolkodó­kat, akik segíteni is ké­szek, nem megy sokra.'- Egy kitüntetés egy­ben visszajelzés is: a na­gyobb közösség fejezi ki így, hogy számára hasznos valakinek a munkája. Kap-e megerősítést vagy bírálatot a hétköznapokban is?- Természetesen. Változatlanul vannak a gyülekezetben, akik azért bírálnak, mert pap létemre nem csak a lelki gondozással fog­lalkozom, hanem építkezésekkel, különféle pályázaü források meg­szerzésével. A munkatársaim is elmondják véleményüket, s ezt mindig szívesen meghallgatom. Eltérő persze, hogy melyik véle­ményt miként dolgozom fel. Van, amelyiket gáncsoskodásnak ér­zem. Lobbanékony, ám gyorsan lecsendesedő ember vagyok, aki nem őrizget magában haragot. Meglehet tehát, hogy az adott pil­1NDOKOLT KITÜNTETÉS. A város napján rendezett ünnepségen hangzott el a kitüntetés indoklásaként: Kaposvár Városért címet adományoz Bellái Zoltán református lelkésznek a református gyülekezetben végzett példaértékű lelkészi, egyházszervezői munkájáért és az oktatási, egészségügyi és szociális területen végzett kiemelkedő intézményépítö tevékenységéért, amellyel hozzájárult Kaposvár hírnevének öregbítéséhez. 1986 óta a Kaposvári Református Gyülekezet lelkipásztora. Az ö kezdeményezése nyomán 1993-ban indult újra egyházi fenntartásban az oktatás az egykori református gimnáziumban. Vezetésével alapították Kaposváron a Lórántffy Zsuzsanna Református Általános Iskolát, mely 2000 szeptembere óta gimnáziumként is működik. Irányításával, elképzelései szerint kezdődtek meg a Csemák Márton Idősek Otthona építésének munkálatai. 1990-től a Magyarországi Református Egyház Zsinata Gazdasági Bizottságának elnöke, 1997-től a Dunántúli Református Egyházkerület iskolaügyi tanácsosa. (Részlet a kitüntetés indoklásából) Képünkön: Bellái Zoltán, felesége társaságában, Szita Károly polgármestertől vette át a kitüntetést. lanatban az igaztalannak érzett vádra indulatosan, elkeseredetten reagálok. Amúgy azt is szememre vetik, hogy én sem igen dicsérek másokat. Ha nem szólok - mond­ják a munkatársaim -, az a legna­gyobb dicséret. Ez így van. De hát magamra vo­A Kaposvár varosért kitüntető címet azoknak f adják, akik a tudományok, a művészetek, a fejlesztés, a kutatás, a gyógyítás, az oktatás- nevelés vagy a gazdasági élet területén kifej- I Ima’” WWr tett példás, magas színvonalú munkájukkal SfcJfeJKú j hozzájárultak a város fejlődéséhez. Évente . öI^íS három magánszemélynek és egy szervezet­nek ítélik oda az elismerést egy bronzplakett kíséretében. A kitüntetet­tek a város címerével díszített aranygyűrűt, valamint a magánszemé­lyek a polgármester előző évi havi munkabérének a 30 százalékát kapják, a közösségek pedig az összeg felét. A Kaposvár városért cím kitüntetettjeire legalább száz kaposvári állandó lakos tehet javaslatot. natkozóan is ezt szeretem, s bírálóktól és dicsérőktől csak annyit ké­rek, hagyjanak dolgozni.- Olimpiai aranyérmesek vallomásaiban nemegyszer szerepel, hogy a célszalag álszakítása, s az első öröm után szomorúság, valamifé­le céltalanság lesz úrrá rajtuk. Nem érez-e majd valami hasonlót, miután felszentelik az öregek ott­honát is?- Ha egy nagy terv, sok munka árán megvalósul, óriási öröm szá­momra. Olyan helyzetbe még so­ha nem kerültem, hogy azután va­lamiféle üresség támadjon ben­nem, mert mindig voltak újabb célok. Egymásra rakódtak a fel­adatok. Alighanem most sem lesz másként: megtalálom az új kihí­vást. Talán ez nem lesz olyan lát­Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymás­nak, mint Isten sokféle kegyel­mének jó sáfárai: ha valaki prédi­kál, úgy mondja szavait, mint Is­ten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Isten­től kapott erővel végzi... (Péter első levele 4, 10-11) ványos, mint egy új épület. A me­gye reformátusainak harmadát ki­tevő kaposvári gyülekezetben mindössze hárman vagyunk lel­készek. A tennivaló pedig egyre több: kell hát egy csapat. Ember nincs, ám azt a lehetőséget meg­kaptam, hogy keressek. Leg­alább hét lel­kész kell ah­hoz, hogy az ifjúsági mun­kától a gyüle­kezeti szolgá­latig, a hittan­oktatástól a - várhatóan rö­videsen a Re­formátus Egy­ház fenntartásába kerülő - Mosdósi Kórház egyházi arculatá­nak megteremtéséig vagy az öre­gek otthonában végzendő lelki gondozásig minden feladatunk­nak eleget tehessünk.- A házak építése után tehát gyülekezetépítés...- De hiszen eddig is ezt csinál­tuk! Hiszen egy iskola építése mi egyéb, mint gyülekezet épít és? Az országban is kevés olyan gyüleke­zetei tudok, ahol mindennap mintegy négyszázan vesznek részt a - hagyományos szóval - reggeli könyörgésen, bíró ferenc Templomok az új galériában Csurgó Lépcsőház-galériát avatott a csurgói re­formátus gimnázi­um. Mint azt Szabó Sándor igazgató az ünnepélyes megnyi­tón elmondta: az is­kolai művészeti ne­velésben tátongó űr ellensúlyozására hozták létre intézmé­nyükben a kiállítóhe­lyet, és mivel a lép­csőházban fordul meg a legtöbb ven­dég, célszerűnek lát­szott itt kialakítani a galériát. Református Fiatalok régi korok vonzásában örökségünk címmel pedig az iskola szellemiségének, színvonalának és református identitásának megfelelő kiállítás­sorozatot indítottak útjára. Az el­ső tárlaton Hapák József debrece­ni fotóművész felvidéki, tiszahá­ti, partiumi és erdélyi református templomokról készített fotói lát­hatók. A képek a legrégebbi - sok esetben Árpád-kori gyökerű - templomokat és templombelső­ket ábrázolják. A kiállítást Papp Kornél, a ma­gyarországi zsinati iroda iskola­ügyi osztályvezetője nyitotta meg, aki a protestáns templomok jelentőségéről szólt.- Az 1520-as években a ma­gyarok a világon egyedülálló mó­don nagy számban léptek a refor­máció útjára, és a protestáns fele­kezetek lelki otthonává váltak a FOTÓ: VARGA GYÖRGY templomok. Ám a török uralom és 1586-tól a jezsuiták fellépése nem könnyítette meg a protes­tánsok életét, ezért csak 1781-től, a türelmi rendelet kiadása után épülhettek újra protestáns temp­lomok. Igaz, csak harang és to­rony nélkül, sőt a kapujuk sem nézhetett az utcára. A kommu­nista diktatúra időszakában - ha­zánkban és a határainkon túl - ugyancsak a magyarság életben maradását jelentették a templo­maink. A hatalmon lévők gyak­ran próbálták megtörni a lelki- pásztort, mert a lelkészétől és templomától megfosztott közös­ség önmagától is szétesett. Min­denkori feladatunk őrizni keresz­tyén templomainkat az egész Kárpát-medencében - figyelmez- tetett Papp Kornél, varga andrea Nektek szól az ígéret Kötcse Nektek szól az ígéret - ez volt a jelmondata a kötéséi műve­lődési házban tartott missziói napnak, amelyen öt település több mint száz evangélikusa vett részt.- A közelgő választásokkal is ösz- szefügg, hogy éppen ezt a jelmon­datot válasszuk - mondta Baranyay Csaba, a Kötésén és a környező településeken is szolgá­ló siófoki evangélikus lelkész. - Az volt a célunk, hogy megmozdítsuk a gyülekezetek tagjait, egész na­pos programot nyújtsunk nekik, ezáltal is növelve bennük az együ­vé tartozás ér­zését. Számos ígéret röpköd mostanában a levegőben; mi azonban Isten ígéreteire fi­gyeljünk, ezt hangsúlyoz­tuk. Gáncs Péter országos missziói lelkész és munkatársai tartottak elődadásokat a Kötcséről, Nagycsepelyről, Szóládról, Teleki­ből és Balatonszárszóról egybe­gyűlt mintegy százharminc gyüle­kezeti tagnak. Külön beszélgettek a felnőttekkel, s külön a fiatalok­kal. Noé történetén keresztül vizs­gálták meg, hogy miképpen valósul meg Isten ígérete a mindennapokban, saját életükben. Megnéztek egy fil­met is a legendáról, amit közös beszél­getés követett. Kon­certet adott a misszi­ós napon az evangé­likus papokból álló Promise (ígéret) ze­nekar is. FÓNAI Lelkészt választanak Önálló lelkész szolgál az elképzelések sze­rint a jövő év elejétől az öt településen. Kötcsének ez már régi óhaja, s most végre olyan lelkészt választhatnak maguknak, aki helyben él majd. Jelenleg még a siófoki lel­kész házaspár gondozza a térség evangéli­kus gyülekezeteit is. Mélyek egyébként a kötcsei evangélikusság gyökerei. Négy éve ünnepelték templomuk felszentelésének a kétszázadik évfordulóját. A „szent papa” 39 éve harangozza ki Andocson és környékén aligha van olyan család, aki ne ismerné a 67 éves id. Huszár Vendelt, a falu kántorát. Úgy is hívják, hogy a „szent papa”, illetve a „szent ember”. Hogy miért kapta ezeket a neveket, erre azt mondta: az a beszéd járja a településen, ha elhalálozik valaki Andocson vagy a hozzá tartozó két pusztán, akkor majd a „szent papa” kiha­rangozza. Id. Huszár Vendel egy személyben a katolikus egyház helyi kántora, sekrestyése, illetve harangozója is. Ezeket a szolgáltatásokat - ahogy fogalmazott - Isten kegyelméből 39 éve ingyen végzi.- Közel négy évtizede kántorizálok már - emlékezett vissza Vendel bácsi. - Úgy lettem kántor, hogy édesapám az egyházközség képviselő-testületének elnöke volt. Ő javasolta, hogy végezzem ezt a szolgáltatást, Ándocson ne legyen csendes mise. Dr. Fümstein József miklósi. esperes foglalkozott velünk, „paraszt kántorokkal”, s tanított be 1960/61-ben. Ezt követően kezdtem el orgonáim Isten házában. Azóta - a betegséget leszámítva - mindennap jövök a templomba, mivel rendszeresen van szentmise. Még a csendes misén is dolgozom... A falu kántora naponta többször is bemegy a „munkahelyére”. Mindig van tennivalója: előkészíti a miseruhát, a misebort, kihelyezi a mikrofonokat, ellenőrzi, illetve lekapcsolja a fűtést.- Nálunk minden vasárnap van litánia is - magyarázta lelkesen. - Ezt is elorgonálom. Egyházi esküvők alkalmával ugyancsak kánto­rizálok, énekelek. A 39 év alatt több százon működtem közre. A másik üyen esemény már szomorúbb. Ez a temetés. Az évtizedek alatt 3670 temetésen voltam. Ebből számításaim szerint 3500 volt Andocson. Hívnak és elvisznek a környékbeli falvakba is a temetésre, mert tudják: az öreg kántor hangja mindig éles, nem reked be. A Jó Isten kegyelméből vigyázok is rá. Minden reggel megiszom a fél deci pálinkámat, így a hangom nem „fátyolos”. Napközben pedig egy kicsit borozgatok, van saját termés. Ezzel tartósítom az énekléshez szükséges hangerőt. Id. Huszár Vendel valamennyi éneket fejből tudja, az imakönyvet ritkán viszi magával. A szolgálatot szívesen végzi, mindig az emberek között mozog, barátkozó és közvetlen. Örül Huszár Vendelt mindenki ismeri Andocson fotó: eszes annak, hogy jó egészséggel és hanggal áldotta meg az Isten. A templomharang kötelét 28-30 éven át a harangszobából húzta meg, ám ma már villany kondítja meg a harangokat is... Isten áldja - mondta a' búcsúzáskor a „pálinkás kántor”. Merthogy, sokan így is ismerik... krutek JÓZSEF Egyházi hírek PÜSPÖKI KONFERENCIA. A Magyar Katolikus Püspöki Kar az el­múlt héten tartotta háromnapos tavaszi konferenciáját. Ennek kere­tében ülésezett az ifjúsági bizottság is Balás Béla kaposvári megyés püspök elnökletével. A Torontói Keresztény Ifjúsági Világtalálkozón való magyar részvétel előkészítéséről tárgyaltak. TAVASZI PAPI REKOLLEKCIÓ. A hét elején került sor az egyház­megye katolikus papságának tavaszi rekollekciójára. Az előadó Gyű­rű Géza veszprémi helynök, balatonfüredi plébános volt. TETŐ ALÁ HOZNÁK A TEMPLOMOT. A heresznyei katolikus templom több helyen is beázik. A maroknyi közösség ugyan szívén viseli a templom ügyét, ám a munkához szükséges pénzt nem tudja előteremteni. A munka mintegy másfél millió forintba kerülne, (ga) FELÚJÍTÁSRA VÁR A TORONY. Az elmúlt négy évben több mint 12 millió forintot áldoztak a szuloki római katolikus templom tataro­zására. Az idén tovább szépül Isten háza; lefestik a toronykupolát, s kicserélik a padlózatot. Ez csaknem kétmillió forintba kerül, (ga) IKONKIÁLLÍTÁS CSURGÓN. Somlai Julianna ikonfestő munkáiból nyílt kiállítás a közösségi házban Csurgón. A megnyitón Maczkó Gyu­la esperes ajánlotta a művészetpártoló közönség figyelmébe az ikono­kat. Március 17-ig látható a tárlat a kupolateremben, (va) EGYHÁZAK ÉLETE HÚSVÉTKOR. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy az Egyházak élete című összeállításunk a legközelebb húsvéti ünnepi számunkban április 30-án, szombaton jelenik meg. ■ 10. oldal 2002. Március 7., Csütörtök 1 r EGYHÁZA K E L E T E ___________________________________________________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom