Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

2002. Március 1., Péntek A L M A N A C H 0 7 7 7. OLDAL Eladnák a kastélyiskolát Eladásra kínálja az Inkey család egykori kastélyát - ami 1950 óta az általános iskola - és annak parkját az intézményt fenntartó társulás. Az öreg épület állagmegóvása is nagy anyagi teher, a felújítása, bő­vítése viszont megoldhatatlan fel­adat a herényi, iharosi és pogány- szentpéteri önkormányzatnak. A kastély eladásának ötlete nem új. Már a hetvenes években kacérko­dott vele a községi tanács, hogy az épülettől megválik, amit 1750-ben építtetett Inkey Gáspár. A megyé­ben egyedülálló kastélyparkot sö­vény és tujákkal szegélyezett kerí­tés, kovácsoltvas kapu övezi. Kü­lönlegessége - egyebek között ­egy 520 centiméter átmérőjű hima- lájai cédrus, három matuzsálemi ko­rú mamutfenyő és a páfrányfenyő. Az iharosberényiek egy része nem ért egyet azzal, hogy az önkor­mányzat eladja a kastélyt, noha anyagiak híján más lehetőség nem kínálkozik, az iskola a mostani ál­lapotában ugyanis nem felel meg a követelményeknek: nincs tornater­me, s elavult a fűtésrendszere. A társulás leginkább olyan vevőnek örülne, aki nem készpénzzel fizet, hanem a kastély szomszédságá­ban új iskolát építene. Egyelőre azonban - mint Felföldi Károly jegyzőtől hallottuk - senki nem je­lentkezett vásárlási szándékkal. ■ Zsákban termeszti a gombát Párás félhomályban sorakoznak a pádpusztai telep épületében - há­rom szinten - a műanyag zsákok. Valamennyiben szaporítóanyaggal átitatott komposzt van, idővel taka­róföldet tesznek rá, s néhány hét el­teltével a csiperkegomba ezerszám dugja, ki barna kalapú fejét. Nagy Bozsoky János és két társa 1993- ban fogott gombatermesztésbe. A térségben egyedülálló vállalkozás beváltotta reményeiket, bár most kissé visszaesett a gomba exportja.- A gombatermesztés megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és szellőztetést igényel. Ha mindez megvan, remélhetjük a kedvező termést. A csiperke fejlődéséhez nincs szüksége fényre; 14-16 fokon terem. A nyár kockázatos, mert hű­teni kell a leve­gőt. Ezért sze­retnénk meg­szüntetni a há­romszintes ter­mesztést, mert nyáron nagy energiaigényű - magyarázta. Hamarosan új légkezelési rendszert állí­tanak üzembe, az biztosítja a pára- tartalom, a hőmérséklet és a friss levegő lehető legjobb arányát. A csarnokban száz mázsa komposzt áll zsákokban; egy mázsa 15-25 ki- lónyi gombát adhat, s a pádpuszta­iak 20 kiló fölötti exportgom- baaránnyal büszkélkednek. ■ Doktor volt a nagyapja is Az Erőss családot több mint egy évszázada jegyzik Iharosberény- ben. Dr. Erőss Sándor - harmadik generációból - már 27 éve a falu házi­orvosa. Aki egyszer is ta­lálkozott vele, nem felej­ti barátságos egyénisé­gét. A doktort nemcsak megyeszerte, hanem még a szomszédos Zalá­ban is számon tartják.- Somogyhoz kötő­dünk; nagyapám az 1880-as években jött ura­dalmi orvosnak az Inkey családhoz, de állami orvosként a megyének is számadással tartozott. Dr. Erőss Sándor: Ezt választottam, és nem bántam meg volt egyszerű. A körzeti orvosnak sok mindenhez kell értenie, és a Hét gyereke született, három fia lett munkaideje hétfő nulla órától va- orvos. Édesapám az 1920-as évek- sámap éjfélig tart. Nincs színház, ben nem válogathatott munkahe­lyekben, s bár sokat időt töltött kül­földön, visszajött Berénybe. 47 évet mozi, hegyi pörkölt. Kilenc éve nem voltam szabadságon. De mi­nek is? Itt a kert, kaszálok, fát vá­húzott le itt; lóháton és kerékpáron gok, szeretem a könyveket, s nagy járt - emlékezett Erőss Sándor, aki a családom: öt gyerekem van, és fiatal belgyógyászként a kórházi or­voslás helyett választotta Berényt. Három pici gyerekkel jött, a felesége értük hagyta ott a főiskolát.- Itt nőttem fel, és mindenki a egyelőre öt unokám, de remélem, tizenöt lesz. Egyik gyerekem sem készült orvosnak. Magam sem akartam az lenni, aztán tizenhét évesen úgy éreztem, hogy mégis haverom volt, egy orvosnak pedig jó lesz. Nem lettem gazdag ember, kell a tekintély, ezért eleinte nem de nem bántam meg. TIZENEGYEZER KÖTETES ISKOLAI KÖNYVTÁR. Egy éve költöztették új helyére az iskola könyvtá­rát a korábbi szűkös, sötét helyiségből; az osztálytermek szekrényeiből horzták a könyveket a szabadpol­cos, tágas terembe. Vonzza ez a könyvtár a diákokat: élvezik az itt tartott órákat, és egyre többen iratkoz- nak be. Tizenegyezer kötet közül válogathatnak. Hamarosan számítógéppel is gazdagodik a könyvtár. ■ Öreg gesztenyefák a domboldalon Valaha ki sem látszott a falu a dús lombú geszte­nyésből - mesélik az idősebbek. A hatalmas fák száma napjainkra ugyancsak megfogyatkozott; a kéregrák nevű betegség feltartóztathatatlanul pusztítja a Dunántúl legnagyobb gesztenyését. Iharosberény a szelídgesztenye hazája. A geszte­nyefák zömét még szépapáik ültették: száz-száz­ötven éves famatuzsálemek sorakoznak a domb­oldalakon. A falubeliek azt mondják: még a törö­kök hozták ide az első suhángokat.- Nagyon betegek a fák, és a bajra egyelőre nincs gyógyszer. Állítólag van egy oltóanyag, de nehezen tudom elképzelni, hogy a 150 centi át­mérőjű fa vastag kérge alá hatékonyan bejuttas­sák a szert - adott hangot kételyének Szakály Gé­za. - Jóllehet a gesztenyefa nem igényes, perme­tezést sem kíván, csak savanyú talajt, amilyen a herényi. Többféleképpen is próbáltunk védekez­ni a betegség ellen; úgy is, hogy lekérgeltük a fát, de az sem segített, s tovább fertőződött a geszte­nyés. Pedig egy tiszaföldvári cukrász ismerősöm szerint a herényi gesztenye édes ízét semmilyen másik nem múlja felül - mondta az idős gazda. Azt is elmondta: nemrég száradt el az a 270 cen­timéter átmérőjű fa, aminek hatalmas gyökerei alatt egy egész rókacsalád lakott. A kéregrák nevű gombabetegség alig harminc éve támadta meg a gesztenyét. Azelőtt hírét sem hallották e tájon. A hetvenes évektől azonban jár- ványszerűen pusztít. Napjainkban már ötvenszá­zalékos a fertőzés Iharosberényben. A szakembe­rek - mint Lőrinczné Izsányi Gizella laboratóriu­mi mérnöktől megtudtuk - en­nek ellenére bizakodók: remé­lik, hogy terjedése még megál­lítható. A gomba az apró sérülé­seken át jut a fa kérgébe, s a nedvesebb ágelágazódásoknál telepszik meg. Hamarosan vö­rösesbarna lesz a kéreg, besüp­ped, és idővel elválik a fatörzs­től, majd az ágakban megszűnik a nedvkeringés, végül elszárad, elhal a fa. Szakály Zoltánnénak hetven gesztenyefája van, és jól ismeri a jelenséget. Sajnálja a fáit, van köztük olyan, aminek a törzsét öten-hatan is alig érik körül. Pusztulnak a fák, és a termésük­ből származó - amúgy is szűkös - jövedelem évről évre kevesebb.- Sokat kell dolgozni a gesz­tenyével is. Főleg amikor nem nyílik ki a burka, és ki kell verni a fondorból. S tetézi a gondot, ' hogy nagyon olcsón veszik; küójának évek óta változatlanul 80-120 forint a felvásárlási ára - pa­naszolta az asszony. Régebben válogatni kellett, de most együtt viszik az öreg szeműt az apró gesztenyével, és bőven marad belőle a családnak is. Szakályné fagyasztószekrényében zacskók­ban áll a finom gesztenyemassza, hogy évszaktól és a gesztenyeéréstől függetlenül mindig legyen gesztenyés kifli az ünnepi asztalon. __________■ Be rények találkozójára készülnek Iharosberény ad otthont idén az or­szágos találkozójának. Annak a ti­zenhárom településnek a képvise­lőit várják - vezetőket és kulturális csoportokat - az augusztusi ren­dezvényre, amelyiknek a nevében ott a Berény.- Az első nap a küldöttségeké: négy-öt vagy tíztagú csoportok jön­nek. Lehetőség nyílik itt a települé­sek közti gazdasági és kulturális kapcsolatok építésére is. Másnap a művészeti szemlén mutatkoznak be az egyes települések. Péntek­szombaton szeretnénk rendezni a találkozót, mert a hétfői munka­kezdés miatt siettek haza a résztve­vők - mondta Varga Róbert, a talál­kozó szervezője. Az iharosberényiek 300-500 vendégre számítanak, s remélik, szép napos lesz az idő. A házigaz­dák már megkezdték a felkészü­lést, Horváth János táncpedagógus irányításával javában próbálnak, szokásokat csokorba gyűjtő lako­dalmas műsort állítottak össze. A színes rendezvényt kaszói kirán­dulás, szőlőhegyi szekerezés és pinceszer teszi emlékezetessé. ■ IHAROSBERÉNYI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: AJÁNLANÁK-E FALUJUKAT A LETELEPÜLNI VÁGYÓKNAK? Szorító gond a pénz és a munkahelyek hiánya Horváth Zsolt iskolaigazgató: - A településen a legnagyobb problé­mát a cigányság egyre növekvő ará­nya okozza, de re­ményre ad okot, hogy a fiatal cigány szülők igényszintje már magasabb és többet foglalkoz­nak a gyerekeikkel, akik között több a jó tanuló, mint korábban. A lakosság elöregedő, mert a fiatalok inkább beköltöznek a városba. Ugyanakkor - mivel elin­dult egy „ki a városból” folyamat és már több osztrák családnak is van itt birtoka - elképzelhető, hogy egy­re többen költöznek ide, hiszen Berény közlekedés-földrajzüag jó helyen és szép környezetben van. A közbiztonságon azonban javítani kellene, s akkor még többen elgon­dolkodnának a letelepülésen. Tímár Lajosné önkormányzati képviselő: - Iharosberény kis tele­pülésnek nagy, nagynak pedig ki­csi, s az utóbbihoz hiányoznak a szolgáltatások. Az önkormányzat­nak behatároltak a lehetőségei, így nem tudja segíteni a letelepülőket sem ingyenes, sem kedvezményes telkekkel. A legna­gyobb gond a munkanélküliség, ez nagy terhet ró az önkormányzati költségvetésre. Sokan kijátsszák a törvényt, miközben a valóban rá­utaltak közül szeméremből nem kémek segítséget. A tervezett erő­mű építése meghiúsult, így helyi munkalehetőségről álmodni sem merünk. 115 munkanélküli ellátott van, s ez arányában jóval több, mint a megyei és a régiós átlag. Báli János, a polgárőr- és tűzoltó­egyesület elnöke: - A község nem tudja segíteni a le települőket. Pedig meg kellene fogni a fiatalokat és segí­teni a letelepedé­süket. Egyebek között jó volna, ha a faluban marad­nának a fiatal pe­dagógusok is; most nem nagyon jönnek vissza Berénybe tanítani. Helyben nincs munkahely, sok a segélyből tengődő, s a nagy részük cigány. Az itteni cigányok nem ke­resik a kiutat, mint ahogy sok más településen, ahol kisebbségi önkor­mányzatok alakulnak és sikerrel pályáznak. Ez kihat a közbizton­ságra is: a hiányzó anyagiakat lo­pással próbálják megszerezni. Mi, polgárőrök próbáljuk ezt ellensú­lyozni, és úgy gondolom, sikerrel. Tóth Imréné, a Nosztalgia nyug­díjas-egyesület vezetője: Iharosberénynek sok előnye van, ilyen a csodálatos természeti kör­nyezet. Én 1954- ben kerültem ide, és megfogott a fa­lu szépsége. Ho­gyan mondanám másoknak, hogy ne telepedjenek le itt? Igaz, valamikor nagy remények­kel vártuk az erőmű építését, és bíz­tunk benne, hogy hamarosan elké­szül a szennyvízcsatorna meg a gáz­vezeték is, de a tervek dugába dől­tek. Nem oldódott meg az iskola ügye sem, pedig a gyerekek egész­sége szempontjából mindenképpen új iskola kellene. Az a nagy gond, hogy nincs, ami összefogja a fiatalo­kat; ebben talán a falu vezetése, de nagyrészt a fiatalok is a hibásak. Bencsik Mihályné óvodavezető: - Ajánlanám is, meg nem is. Azért ajánlanám, mért magam is szere­tem ezt a telepü­lést, ahol élek és nem is akarok in­nen elköltözni. Szép a falu, főleg az a része, amelyik a Nagykanizsáról érkezőket fogadja, de a Platános és a Ciberesi-erdő is, ahová gyakran ki­rándulunk a gyerekekkel. Ugyanak­kor félve ajánlanám, mert helyben nincs munkalehetőség. A munka- nélküliség a falu egyik legsúlyosabb gondja, és leginkább emiatt men­nek el a fiatalok is. Sok roma él itt, a számuk évről évre nő, az ő elhelyez­kedésük pedig még nehezebb. Jó volna, ha a bezárt üzemeket valaki kézbe venné és megoldódna a la- kosság foglalkoztatása. _________■ HIV ATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8725 .Iharosberény, Rákóczi utca 6. Telefon: 82/494-043, 82/594-010 A hivatal minden munkanapon fo­gadja az ügyfeleket: hétfőtől csü­törtökig 8-16.15 óráig, pénteken 8-14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1426 14 évesnél fiatalabb: 296 15-50 éves: 819 50 évesnél idősebb: 311 TÖRLESZTIK A HITELT A képviselő-testület 200 millió fo­rintos költségvetéssel számol, és várhatóan működési hiánnyal zárja az évet. Az általános iskola 66 millió forintból gazdálkodhat, a körjegyző­ség 29 millió forinttal. Az öntor- mányzat folytatja és igyekszik befe­jezni a tavaly kezdett beruházáso­kat: az utak javítását, két bérlakás építését és a temető rendbetételét. Ez utóbbihoz a területfejlesztési ta­nácstól 3,2 millió forintot nyert. Bő­vítik a ravatalozót is. Az iskola felújí­tásához tavaly hitelt vett föl az önkor­mányzat, és azt is törleszteni kell. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat a legjelentősebb foglalkoztató: hatvanhat embernek ad munkát. Az Agro-Szoforg Kft- nél most harmincán dolgoznak, a nagykanizsai székhelyű Ferr-Tipp Kft bérelt varrodájában tizenegyen, kilenc embernek a Novoplast ad munkát, tíznek a Kertax á. Sokan ingáznak Nagykanizsára, néhányon csurgói cégeknél dolgoznak. Jen- tős a munkanélküliek aránya, jelen­leg 119 van nyilvántartva. Nyolc- vanan kapnak szociális segélyt­AZ AKCIÓS SÖRT KERESIK Hét élelmiszer- és vegyesboltban vásárolhat a lakosság, és három italboltban olthatja szomját. A napi bevásárlás a jellemző, mert a havi nagybevásárlásokat inkább a váro­si áruházakban bonyolítják le. Leg­nagyobb a központban álló coop- bolt forgalma, a legtöbben ugyanis itt vásárolnak. A vevők száma és a vásárolt áru mennyisége azonban nagyon eltérő. Az eladók szerint fi­zetésnapokon és segélyosztáskor megnő a forgalom, és ilyenkor ke­lendőek a drágább, márkás termé­kek is, mert egyébként az olcsó cikkeket veszik. Naponta 60-70 li­ter tej és 80 kilogramm kenyér fogy a coopnál, s keresik a cuk­rászsüteményt, leginkább a kré­mest és a berlinert viszik. Keresett ital az akciós sör; a párizsit, szálé mit télen alig veszik, a trappista és dobozos sajt azonban szépen fogy. Sok üdítőitalt vesz a lakosság és édességet, illetve nápolyit is. Időnként mosógépet és hűtőszek­rényt is árusítanak: ha a vevők igénylik, a boltvezető megrendeli. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi VARGA ANDREA FOTÓK: VARGA GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom