Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-30 / 75. szám

f 2002. Máhus 30., Szombat 11. OLDAL Jézus Krisitus feltámadott: húsvétkormegújul a lélek Veres András püspök, Püs­pöki Kar titkára, gyermíkori húsvétjai emlékét máijleg- szebb élményei közöttírzi. Legemlékezetesebb ünepé- nek mégis azt tartja, am Ró­mában, 1984-ben élt ng. A Szentatya jubileumi évezárt akkor, amit több száz ezs tö­megben közelről, megető- dötten élhetett végig, em- csak a különleges ünnepent titka miatt, a világegylzról szerzett első elementái él­mény miatt is mindegynél szebb emlék marad sz.iára az'a vatikáni húsvét.- Jézus kereszthalálára eéke- zik az egyház nagypénten - mondta Veres András. - isvét hajnalán pedig a harmadni fel­támadásra emlékezünk, igyis ünnepeljük azt, hogy ant Jé­zus feltámadt, az ő tanításze- rint minden ember számáiehe- tőséget és utat nyitott aarök életre való feltámadásraiz a húsvét titka. Ezt az ünnej ezt a hittitkot kell megünnepünk ahhoz, hogy magunk is dies- sük a feltámadást. Ez a lében való megújulást jelenti, der ké­szülünk az örök életre vabltá- madásra is.- A vallásos embernek mn lé­lekkel kell megélni ezt az üpet?- Fontos, hogy mindenílki- leg ráhangolódjon a bűmat- tartásra, a lelki megújsra, vagyis az ünnepre. Már agy­böjt is a lelki megerősödidő- szakát szolgálja. Ebben idő­ben minden vallásos emnek még többet kell a lelki ével foglalkozni, még többdcell imádkozni azért, hogy a Ibbi húsvétoknál is intenzíveb él­hesse át az ünnepet. Azokön- megtartóztatásra vonatko;ya- korlatok, amit a böjt, az aizs- nálkodás jelent, azt a célt hál­ják, hogy életünket renere- sebbé, rendezettebbé teg>Lé- lekben csak úgy újulhatuneg, ha kötelességeinkben, a ád- ban, a munkában, ott ahaeg- több gyengeség, netalántjűn fordul elő, igyekezünk det tenni. Ez leginkább akkor tel­hető el, ha az önmegtartéás- ban, a böjtben igyekszünen- járni és imádkozunk. Szánra legfontosabb ez, hiszen er a rohanó világban nagyon sm- ber életéből el is tűnt az inág. Kevés idő van rá, vagy csalva az emberek mindennapjaim tudnak ráhangolódni. Fon sokan állandóan zajban é, a munkájuk mellett szól a réte- levízió. így pedig az embeie- tőséget sem ad önmagánate- felé fordulásra, arra, hojel- csöndesedjen. Pedig ez el- csöndesedés nem csak azia­ga számára lenne fontos, hogy a lelki dolgait ren­dezni tudja, a csönd azért is kell, mert ab­ban biztosí­tok helyet az Isten számá­ra, arra, hogy szólhasson hozzám.- II. János Pál pápa nagycsütör- töki levelében, amit a papokhoz intézet, a kiengesztelődés szentsé­géről azt írja, hogy az elmúlt évti­zedekben válságba került és az ünnepet is fel kell használni, hogy a papok segítsenek ezen.- A pápa azért hivatkozik erre, mert az ünnepek közül a nagy­böjtnek a legfontosabb mozzana­ta a kiengesztelődés, a bűnbánat- tartás. Látva Nyugat-Európának az egyházi életét, az tapasztalható, hogy a kiengesztelődés gyakorla­ta egyházi szinten is háttérbe szo­rult. Ez húsvétkor a papok és a hí­vek számára egyformán fontos. A papok is csak úgy tudják közvetí­teni a kiengesztelődést, ha rend­szeresen gyónnak, bűnbánatot tartanak, azért, hogy lelki meg­erősödést szerezzenek ahhoz, hogy másokat is erre a bűnbá- nattartásra elvezethessenek.- Minden húsvét azonos rend­ben, pontos liturgia szerint zajlik. Ugyanazt mondja, de talán min­den évben aktuális üzenetet is hordoz az ünneplők számára. Az idei húsvéton mi ez az üzenet?- Nemcsak egyéves üzenet a mostani. A Szentatya az új évez­red kezdetén körlevélben azt írta, hogy az életszentségre való tö­rekvés, minden korban kiemel­kedő lelki program kellett legyen a hívő ember számára. Az új év­ezred kezdetén még inkább. És hogy mennyire prófétikusak vol­tak a pápának a 2001. január ha­todikén közzétett gondolatai, az abból is látszik, hogy bizony szemtanúi és részesei vagyunk annak a sok háborúnak, ami most is folyik a világban. A múlt év szeptember 11-én történt ese­mény az egész világot megrázta. Ez is azt jelzi, hogy hiányzik az emberek életéből az Isten, az Is­tennel való kapcsolat. Hiányzik az imádság, mert hiszen csak ezek adhatnák meg azt a lelki többletet, amivel sikerülhetne fe­lülemelkedni ezeken a viszályo­kon. Gyűlölet helyett megbocsá­tással, irgalmassággal. Mert hi­szen, csak az az ember tud meg­bocsátani, az az ember tud béké­ben élni, aki maga is megtapasz­talta, hogy mit jelent az, hogy bű­nei megbocsáttattak. Ennek az esztendőnek ez az aktuális hús­véti üzenete. fábos erika Húsvét, az igazi kezdet A szülők és a pedagógusok, köztük első­sorban a hittanoktatók felelőssége, hogy miként sikerül átadnunk gyerme­keinknek, s rajtuk keresztül a jövőbeni nemzedékeknek a húsvét kétezer éve őrzött és továbbörökített üzenetét. Ösz- szeállításunkban a két kaposvári egy­házi intézmény, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium diákjai vallanak a hús- véthoz kapcsolódó élményeikről, isme­reteikről és gondolataikról. SZABÓ ÁKOS (katolikus iskola, 7. osztály). Jézus azért született, hogy később föláldozza értünk az életét és meg­váltsa a világot. A kereszt­úti ájtatosság azt az utat jelképezi, melyen Jézus Pilátus trónszéke elől el­ért a Golgotára, a Kopo­nya-hegyre. Amikor ki­sebb voltam, elmentem a keresztútra, csak akkor nem tudtam megérteni, hogy miért sírnak ott az öregebbek egy ember halálán, akit személyesen nem ismertek, miközben a Föl­dön naponta több százan halnak meg. Most már értem. Énekkaros vagyok, és az utóbbi két évben énekeltem passiót a Székesegyházban. Ami­kor jelentkeztem, valójában nem sok ked­vem volt hozzá. Azután átéltem azt a csodá­latos élményt. Nem tudom, miért éreztem azt a nagy megkönnyebbülést, felszabadult- ságot. Azt kívántam, hogy még órákon át énekelhessek. A nagyhéten testileg, de főleg lelkileg készülök erre az ünnepre. A nyuszika és az ajándékozás csak a jel­zés. Nem abban áll az ünnep, ha szép aján­dékot kapok. Mert az igazi ajándékot szerin­tem Istentől kaptuk, az egész világ, és ez az ajándék Jézus. TAKÁCS PIROSKA (katolikus iskola, 7. osz­tály). Számomra húsvét valamiféle megtisztulást és megújulást jelent. A nagyböjtben megpróbá­lok mindent egy kicsit másképp csinálni, az éle­temet jobb irányba terel­ni. Az emberek egy része nem érti és így nem is éli át a húsvét előtti készülő­dés örömét, nem jut el hozzájuk az ünnep üzenete. Nagyböjtkor minél több jót igyekszem tenni. Ilyenkor a családomat is megpróbálom gyakrabban el­hívni a szentmisékre, hogy - legalább egy kicsit - velem együtt ők is közelebb kerülje­nek Istenhez. Arra kérem testvéremet, szülé­imét és nagyszüleimet, hogy jöjjenek el a szentmisére, és tegyék le a gyóntatószékben Isten és a lelkiatya előtt azt a nehéz keresz­tet, amelyet egész évben a vállukon horda­nak. így megtisztulna a lelkűk az őszinte bűnbánat által, s talán kegyelmet is találná­nak Istennél. Én mindig elmegyek nagypén­teken is a keresztútra, hogy így jobban meg­ismerjem önmagam. Választ akarok találni, hogy voltaképpen miért követek el bűnt. Arra is, mit érezhetett az Úr Jézus Krisztus, mikor a nehéz keresztet hordozta, melyre az én bűneim súlya is nehezedett. Jézus azon­ban feltámadt a halálból, így minden húsvét egy-egy új kezdetet is jelent. Ha valaki a nagyböjt idején megtisztítja lelkét a bűntől, az olyan, mintha újjászületett volna, és egy új élet, egy új év kezdődik úgy, hogy tiszta a lelkünk. Nekem ez talán sikerült. Minden­esetre arra törekszem, hogy felépíthessem a lelkemet, mire felnőtt leszek, hogy akkor ki­egyensúlyozott, boldog életet élhessek. KATONA ZSUZSI (katolikus iskola, 7. osz­tály). A húsvét Jézus feltá­madása. Sok felnőtt és gyerek, akiknek pedig már illene tudniuk, fogal­muk sincs, mit jelent ez az ünnep. Végül is nem az ő hibájuk, hanem a szüle­iké, akik nem magyaráz­ták el nekik. Amikor ebbe az iskolába jöttem, még én sem tudtam mit jelent. Azelőtt olyan iskolába jártam, ahol nem ma­gyarázták el, otthon nem kérdeztem meg, mert ez az egész valahogy távol volt tőlem. A vallást nem lehet ráerőltetni senkire, ám aki magától megtalálja a hit útját, az meg- érezheti Isten jelenlétét. Nemcsak húsvét­kor, hanem karácsonykor vagy a többi ki­sebb ünnepeken is az Isten velünk van és ez igazi kezdet. Egy újabb lehetőség a megke- resztelkedés, a hit kezdetére. BOGNÁR BENJÁMIN (katolikus iskola, 7. osztály). Számomra a húsvét nagyon sokat je­lent, sok boldogságot ad: ezalatt a 40 nap alatt na­gyon közel kerülök Isten­hez. Ilyenkor, ha az em­ber igazán beleéli magát például a böjtbe vagy akárcsak az Istennel való együttlétre. Szerintem az egész húsvét lényege, hogy kiengesztelődjünk Istennel és miután a szentmiséken gyóntunk, megbántuk bűne­inket és megvizsgáltuk a leMsmeretünket, ezután képesek vagyunk az újrakezdésre. Ezt anyukám szokta mondani nekem: „soha sincs vég”. Szerintem, ha valaki igazán újra akarja kezdeni az életet, akkor erre épp a húsvét a legjobb alkalom. RUTEK ZSUZSANNA (katolikus iskola, 7. osztály). Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük. Egyre kevesebben va­gyunk azonban, akik tény­leg így tartják számon ezt az ünnepet. A családoknál ezen a napon jön a nyuszi, a gyerekek ajándékokat kapnak, és mindenki bol­dog. Az igazi ünnep nem ez. Már csak a mélyen val­lásos családoknál ünnepük Jézus feltámadá­sát. Pedig ez lenne a legfontosabb. Annak idején, amikor Jézus vállalta a keresztáldoza­tot, azzal megváltotta az embereket. Amikor feltámadt, már a hitetlenek is elhitték, hogy van Isten. Jómagam rendszeresen gyónok és áldozok. A gyónás megtisztítja a lelket, ha az ember bűnt követ el, Isten mindig meg tud bocsátani. Ezért is lenne fontos, hogy ha máskor nem, legalább karácsonykor és hús­vétkor minél többen menjenek el a szentmi­sére. Ha a húsvétot kiszabadítva az évek so­rán rárakódott hamis máztól ismét mindnyá­jan úgy ünnepelnénk, mint azt a napot, ami­kor Jézus feltámadt értünk. VARGA VIKTÓRIA (református iskola, 9. osztály). Számomra a húsvét a legszebb ünnep. Tavasz van, minden meg­újul és virágba borul. Az ember kedve is jobb. Örömmel készülünk a. húsvét megünneplésére. Sütünk, főzünk, kitakarít­juk az egész lakást, hogy mi is megtisztuljunk a ter­mészettel együtt. Ilyenkor összegyűlik az egész család, ki­csik és nagyok, közeliek és távoliak egy­aránt. Szombaton a gyerekek dolga a tojások megfestése. Mindenféle színűt festünk, majd fehér festékkel „kihímezzük”. Húsvét vasárnapján az ajándékozás után anyuval elmegyünk a templomba, és meg­hallgatjuk Jézus feltámadásának történetét. A konfirmáció óta én is Úrvacsorázhatom. Délben a nagyasztalnál is alig férünk el az ünnepi ebéd elfogyasztásakor. Majd önfe­ledt játék és beszélgetés következik. Másnap izgatottan várjuk a locsolókat. Rájuk várnak a kikészített piros tojások és csokik is. Talán ebben az évben sem kell elszáradnom. VÉGH FRANCISKA (református iskola, 10. osztály). Húsvét ünnepe most már, így 16 évesen többet jelent számomra, mint a nyuszifészekben talált édességek. Ajándék­nak tekintem a húsvétot, hiszen Krisztus feltáma­dott, és értünk támadt fel! Ez a csodás ünnep el­hoz a természet feltá- mauasát is, a kikeletet, amely megmelengeti az emberi szíveket. A húsvét jelenti számomra a nagyma­mám által gondosan k:' osztott sonkát, a tojásfestés izgali a sután locsoló fiúkat. A templomba igyekvő, szépen felöltözött embereket és a hitet, hogy az emberi szíve­ket a szeretet, a kedvesség uralja, a tenger­ként hömpölygő, mindenen és mindenkin átgázoló durvaság helyett. KÖVESDI MÁTÉ (református iskola, 10. osztály). Még 6-7 évvel ezelőtt a húsvétról csak az jutott eszembe, hogy mit hoz nekem a nyuszi, én mit adok másnak, mi­lyen fészket csinálok, mi­lyen hímes tojásokat fes­tünk és hogy milyen lo­csolóverset mondok. Azután, amikor a hús­vét valódi történetét ta­nulni kezdtük az iskolában, nem értettem, hogyan illik össze a nyuszi, a tojás, a kölni, az Isten, Jézus és a feltámadás. Manapság ugyanaz jut eszembe, mint 6-7 évvel ezelőtt, csakhogy kiegészülve és gaz- dagodva a bibliai történettel. ____________■ Egy házi hírek A HARANGOK RÓMAHENTEK. Elő szőr szentel fel magyar hant a pápa. II. Já- s Pál pápa entelte fel és lotta meg a fen Rómában t a harangot, íelyet Keszt- ly és Hévíz rosa, illetve enesdiás és erszegtomaj zség közösen ít majd fel szthely- rtvárosban. A miiKiis egy- íz feje a hűs­ít előtti szer­dán a Szent Péter téren, igat-dunántúli régió mintegy 150 zarái jelenlétében végzi el a szertartást. Aá-os nándorfe­hérvári győzelem örömh elrendelt déli harangszó óta mindmáig állítottak pápa által felszentelt magyar hot. DIÁKOK LELKI GYAKOR. A kaposvári székesegyházban keddemtták .a Nagy­boldogasszony Római Kas Gimnázium és Általános Iskola diákjainak a tavaszi szün­időt megelőző lelkigyakorlatos záró miséjét. Balás Béla megyés püspök szólt a fiatalokhoz. FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS KAPOSVÁRON. A húsvéti gyertyák meggyújtásával, húsvéti öröménekkel kezdődik ma a székesegyház­ban a feltámadási szentmise. Ezt követi a ha­gyományos feltámadási körmenet a Kossuth téren. A továbbiakban az ünnep mindkét nap­ján ünnepi miserend szerint zajlanak a szer­tartások. MILLENNIUMI EMLÉKHÁZ. A nemzeti Kul turális Örökség Minisztériumának támogatá­sával alakítottak ki millenniumi emlékházat Bajóton. Az április 3-i avatási ünnepségen részt vesz Balás Béla kaposvári megyés püs­pök is, aki korábban a község plébánosa volt. Itt, az ősi Árpád-kori templomnál kezdődött a múlt év januárjában a millenniumi és magyar- országi eseménysorozata. A mostani rendez­vény egyben a jubileumi év eszmei bezárása. SZABÁS LELKEIÉRT SZÓL. Lélekharan- got állít a temetői kápolnához a Szabásért Egyesület. A Talián család temetkezési emlék­helyét kápolnává alakíttatja az önkormány­zat, hogy a faluközponttól távoli temetőben is legyen a szertartásokhoz és a megemlékezé­sekhez illő építmény. A megyei területfejlesz­tési tanács mintegy 900 ezer forinttal támo­gatja a kápolna kialakítását, a sírhely eredeti díszítményének restaurálását, valamint az épülethez illeszkedő boltozatos előtető kiala­kítását. KRIZMASZENTELŐ SZENTMISE. Az Eu­charisztia alapításának emléknapján Balás Béla kaposvári megyés püspök krizmaszen- telési szentmise keretében találkozott a me­gye papságával, akik itt megújították papi fo­gadalmukat. A szertartás keretében a megye területén használt egyházi szent olajokat is megáldották. KONFERENCIA A TEMPLOMI ESKÜVŐKRŐL. A csurgói Szentlélek plébánia ad helyet a re­gionális, templomi esküvőkről szóló ökume­nikus konferenciának áprilisban. A konferen­ciát az teszi időszerűvé, hogy a magyarorszá­gi katolikus, református és evangélikus egy­ház vezetői aláírták az ökumenikus vegyes házassági liturgia bevezetéséről szóló aján­lást. * * * Az Egyházak Élete című összeállításunk a legközelebb április 18-án jelenik meg. ■ TETŐ A CSERTÁN MÁRTON OTTHONON. Jól halad a református nyugdíjasház építése a Béla király utcában a város által biztosított te­rületen. A 272 millió forintos beruházásnál - amihez a Széchenyi Terv keretében az állam 137 millióval járult hozzá - elkészült az el­ső szárny második szintje, és az ácsok már a tetőszerkezet felhúzá­sán dolgoznak. Az eddig elvégzett munka mintegy 60 millió forint értékű. A 16, 23 és 30 négyzetméteres lakrészekben 60 idős ember kap teljes ellátást, beleértve az orvosi és ápolási feladatokat is. Az egyház a lelki gondozást is fontosnak tartja, ezért lesz istentisztelet­re alkalmas kápolna is az otthonban. Szeptember végén várhatóan beköltözhetnek az otthon első lakói. fotói kovács tibor HÚS VÉT - EGYHÁZAK ÉLETE |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom