Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-24 / Vasárnap Reggel, 12. szám

2002. MÁRCIUS 24. SZTÁROK ÉS SZTORIK 13 Rudolf a Holdon- Nekem már összefonódnak autópályák és darabok - ecseteli Rudolf Péter. - Az M3-as például III. Richardot jelenti Miskolcon, az M5-ös Bóni grófot Szegeden a Csárdáskirálynőben. A héten kocsi nélkül mentem Miskolcra Búss Gábor Olivérhez, az Üvegtigris írójához. Intercityvel, amin jól lehet olvasni. - Rudolf Péter új ki­rándulása azonban, most nem máshova, mint a Holdra szól. Az RTL Klub kéthetente jelentkező 40 perces műsora állandó figurájaként hívta meg a televízió. ■ - Az Emberek a Holdon címmel utalunk az alapmű­re, Jim Carrey filmjére, az Ember a Holdonra, amely­ben Andy Kauffmannról, a stand up comedy műfaj felta­lálójára emlékezik. Nem kell extra dologra gondolni a kife­jezés hallatán, Hofi, Sándor György, Kellér Dezső már művelte, csupán nem ez volt a neve. Egyes szám első sze­mélyben monológ formájá­ban kommunikálni az embe­rekkel. Jelenségekről, sze­mélyekről, akiken lehet sírni, nevetni. Ma a legfurcsább, vagy inkább szokatlan, hogy az előadó őszintén mondja, amit gondol. Ezért lesz még mellettem a négy-öt fellépő, kezdetben színészek, majd inkább „civilek” váltják fel őket. Színészi allűrökkel leg­alább annyira nehéz művel­ni, mint azok nélkül. Annak idején könnyű volt Robbie Williamsnek, vagy Woody Allennek. Nem voltak ismer­tek. Csak egy-egy pali volt a sok közül.- Olyan sikerszéria, mint az Üvegtigris főszerepe és rendezése, a Mizantróp ren­dezése, a Karády-film, a Hamvadó cigarettavég, a Bozzi úr után mi szüksége van showmannek is állni?- Színészileg izgat a fel­adat. A helyszínen ott a kö­zönség és veszi a tévé. Még egy hagyományos színielő­adás során is vannak olyan gyakorlatias nehézségek, mint a Vígben, hogy 60-70 méterre ül valaki tőled, és oda is, neki is éppúgy ját­szol... Az említett sikerszéria hihetetlen erőt ad, mert csak az fáraszt, ha valami nem jön össze. Azért van szükségem a tévés „bulira”, hogy ki­derüljön, hogyan működik. Mint színházi rendezőnek, rengeteg komoly intézniva­Rudolf Péter a Mizantróp sikeréről nem is beszélve. Hogyan tudja a sa­ját feleségét rendezni?- Sehogy. Először három­négy módon szólítom meg. De később aztán teljesen hi­degen hagy, kivel állok szem­ben. Ugyan első a szakma, mégis másképpen kezelem aki közel áll hozzám, de az­tán a munka úgyis elviszi Született: Budapest, 1959. október 15. Pálya: Színművészeti Főiskola 1983, Vígszínház 1983-1998, Szabadúszó 1999- Főbb szerepek: Mercutio, Fekete Péter, III. Richard, Bóni, Rómeó Kitüntetések: 1991 Jászai Mari-díj, 2002 Kiváló Művész Család: felesége Nagy-Kálózy Eszter, két lány (Szonja, Flóra), s egy fiú (Olivér) édesapja lóm van, s közben beülök a szinkronba, én leszek Little Stewart, egy . kisegér hangja. Felüdülés. Meg is őrülnék, ha csak egyvalamivel kéne foglalkozni. A kisegér külön­ben külön előny ott, ahol kis­gyerek van a házban. Igaz, nyolcéves Szonja lányom és a tízéves Olivér még jobban élvezik, mint a 14 éves Flóra, aki már látott a Salemben.- A kétszemélyes Rómeó és Júlia a feleségével, Nagy- Kálózy Eszterrel fut az or­szágban, a Karády-film és a kommunikációs zavarokat, így aztán otthon sincs miről vitázni. Ám épp ezért nem dolgoznék vele szívesen egy színházban. Ugyanaz az él­mény lenne, ha nem néz­nénk egymás bemutatóit, ugyanazt a „gittet” rágnánk. Különben hosszú évekig nem jutott eszébe senkinek, hogy közös darabban játsz-. szunk. A jeget Mikes Lilla törte meg először, mikor a Korona Pódiumon rávett egy közös fellépésre minket, majd Vámos Miklós ötlete volt a Rómeó és Júlia.- Nem égeti „három vé­gén" a gyertyát?- Most tavaszon vissza is veszek egy kicsit a tempóból, mert például a mozikba őszre várható Gárdos Péter-filmben, Az utolsó blues címűben egy kopasz, nagyhasú pékségve­zető szerepét játszom, amire pocakot nem tudtam produ­kálni, de kiborotváltattam a fejemet. És közben elfelejtet­tem, hogy Tóth Barna és tanít­ványai főiskolás vizsgafilmjé­ben van még egy forgatási na­pom... Akkor jött a törülközős ötlet: hogy nézne ki a fickó, mikor hajnövesztővel istápol- nák... Szóval, ha a futó szere­pek maradnak is, olyan egy­szerű dolgokkal kötöm le ma­gamat, mint szögbeverések, kert rendbetétele, nyugodt körbetekintés, hol vagyok, kik vannak körülöttem a csa­ládon túl. A barátaimmal is szeretnék már leülni egy-két sörre. Ja, és végre apámmal és a fiammal Vasas-meccse­ken fogunk feltűnni, remél­hetőleg. S. T. HÍREK Tévéoperett Rátonyi-módra ■ Rátonyi Róbert nagysikerű könyve alapján 12 ré­szes sorozat készül Operett.hu címmel a Magyar Televízióban. A cím ötletét az internetes világ kor­szelleme adta, „mert ez ha úgy tetszik, egy honlap, vagyis Operett Hungary, hiszen ez a műfaj ma­gyar...” - mondja róla az író-rendező Horváth Péter. Az operett születésének körülményeit, a szerzők és előadók életét követik nyomon, többek között Kalocsay Zsuzsa, Oszvald Marika, Leblanc Győző, Molnár Piroska, Helyey László és Szerednyey Béla ;; segítségével. A műsort Rózsa György vezeti. Garas, a „ripacs” rendező ■ Garas Dezsőt kérte fel a Bárka Színház új produk­ciójában, Pirandello, a Hat szereplő szerzőt keres t igazgató főszerepére a neves olasz vendégrendező, Catalina Buzoianu. „Catalinának volt az ötlete, hogy J állandóan a középpontba kerülő, ripacs természetű, Strehler-szerű rendező figurát megformáljam, amit én nagyon szívesen megcsinálok, mert az igazgató | tényleg nagyobb ripacs, mint a színészek.” Maria Callas Budapesten | ■ Maria Callas, a ’40-es és ’50-es évek olasz nagyope- | ráinak legendás görög származású operadívája éle- 1 tének megfilmesítésén dolgozik a Shakespeare-mű- I vek moziváltozatának specialistája, Franco Zeffi- relli. A felvételeket még a múlt nyáron kezdte meg a || romániai Buftea stúdióban, az Onassis jachtján ját- 1 szódó részeket Rómában vették fel, az énekesnő utolsó napjait megidéző jelenetekre viszont már I Budapesten talált megfelelő nagypolgári lakásra a I mester. Callast Fanny Ardant alakítja. Gélem a Raktárban 1 11 A Csárdáskirálynő keresztmetszetével nyitott múlt 1 héten a Budapesti Operettszínház új játszóhelye, a Súgó Raktárszínház. Az alternatív színház első ős­bemutatója március 25-én a zsidó legendát feldol­gozó Gólem. A századelő moszkvai jiddis színházá­nak munkamódszere, az úgynevezett „szomorú operettek” ihlette előadás rendezője Almási Tóth András, dalszövegeit Borbély Szilárd írta, amelyek- | hez Vajda Gergely a klezmer, a héber zsoltár, a zsi- § dó „népzene” dallamaira épülő zenéje ad modern kíséretet. Az anyaszínház társulatát vendégként | Rajhona Ádám erősíti, Lőw rabbi szerepében. Aki megvédte Napóleont B André Szőts, a magyar szár­mazású nemzetközi hírű pro­ducer bár otthonosan mozog az amerikai filmipar berkein belül, nem véletlenül tér vissza mindig Magyarországra. Nem­zetközi produkciók itthoni gyártatása segítségével akarja visszaszerezni azt a rangot, amit a hazai filmipar még tíz évvel ezelőtt is birtokolt. Buda­pesten 1991-ben nyitott irodája a külföldi produkciók mene­dzselése, és a reklámfilmgyár­tás mellett évente két-három játékfilmet készít. Közbenjárására Magyarországon forgatták a Cyrano című film kétharmadát, valamint a Napóleon tévésorozatot is. Mind kevesebb „labdát” enged át a környező országoknak, a minket már le­köröző cseh, lengyel, román a filmiparnak is. A cse­hek elhappolták a Nyomorultakat, s kis híján a Na­póleont is. Szőts szerint Magyarországon nagyon le­romlott a fiimi technika, nincsenek jó stúdiók, ezért rosszak az esélyeink a koprodukciós munkák meg­nyerésére. A külföldi filmesek áfakötelesek is, amit hiába kapnak vissza, csak ront a helyzeten. Walter unja a politikát ■ Walter Béla, a legendás Ludas Matyi és a szép em­lékű Pesti Vicc egykori munkatársa most megjelent több tucat humoreszkbukétából álló kötetének „egy kicsit” aktuális címet adott: Unom a politikát! A könyv mégis megkísérel kedvet csinálni, ha nem is feltétlenül a politikához, de a naponta ránk kopogó politikusokkal való békés egymás mellett éléshez. A titokzatos Pesti Éccakák fejezetből arra is fény derül, mit csinálnak politikusaink a sötétben... Természete­sen éppígy nem maradhatnak el a televíziót szapuló kulisszatitkok, köz­életi személyiségek primőrzöld aranykö­pései, mint a pikáns történetek. Hiszen a politika mindezek együttese. Vagy nem? Mindenesetre nem kell annyira véresen komolyan venni! S ebben segít a rajzoló: Sajdik Ferenc is. Hogy mégse unjuk, mit tulajdonképpen unni kéne, gömbö­lyűvé varázsolja. ■ Csákányi Eszter és Kulka János ideje javát mostanában énekórákon múlatta. A Tava­szi Fesztivál programjai kö­zött a József Attila Szín­ház különleges előadásoknak adott otthont a hét végén. Ret­ten egy Magyarországon még otthonra nem talált műfajt idéztek meg.- És reményeink szerint szeretnénk is meghonosítani, mert most már biztos, hogy folytatjuk a jövő évadban is a Music Hall estet - fűzi hozzá Csákányi Észter. - Jánossal, akivel már húsz éve tartó barátság fűz össze minket, valamikor még Kaposváron nagyon sokat játszottunk együtt, mind prózai, mind ze­nés darabokban. Szent Johannától a Micimackón, Hamupipőkén át az Állatfarmig. Mindketten hiá­nyoltuk az énekes munkákat, így régi terv volt már egy közös est. Választásuk a Music Halira esett, ami show ke­retein belül egyesíti a koncert - és színházszerű effektusokat, mint Liza Minelli, Bette Midler és Charles Aznavour művészetében. Ehhez pedig olyan művekből válogattak, mint a Life, Funny Girl, Chichago, Főssé, Cabaret.- Silló István a fiatal muzsi­kus karnagy és zenekara, ki­váló táncosok adják a kísére­tet, mégis, mint minden pro­dukciónál, nem hogy egy ilyen újszerűnél, az ember te­le van kétségekkel. - A bemu­tató előtti estén ráadásul el­vesztettem régi kedves erek­lyémet, apai nagymamám fül­bevalóját. Hiába, rengeteg az átöltözés. Tűt könnyebb meg­találni a szénakazalban. Este mégis telefonáltak, hogy Kocsis Judit rálelt a büfé­ben. Tehát még csak nem is a színpadon, vagy az öltözőben. Azt hiszem ez valami jel volt apukám­tól, hogy érdemes ezt csinálni... (sipka) Csákányi: amikor a nagymama fülbevalója üzen A karmester két választása Európai sztárgázsik Szabó István új filmjében (Szembesítés) kényes kér­déseket feszeget. A Mephisto után ismét egy tehetséges művész felelős­ségét firtatja, aki együttműködött a náci rezsimmel, és élvezte Hitler támogatását. A fil­met április 4-től vetítik a magyar mozikban. ■ Vádolható-e a nácikkal való együttműködéssel Wil- helm Furtwángler (Stellán Karsgard), a legnagyobb né­met karmester, aki Hitler alatt is a Berlini Filharmoni­kusokat vezette. A Rónáid Harwood darabja alapján készült film 1946-ban ját­szódik, amelyben egy ame­rikai őrnagy bizonyítani próbálja, hogy Furtwángler nem volt az az apolitikus művész, aki szeretett volna lenni, legalábbis nem foglalt egyértelműen állást. Szabó István nem ítélkezik, a né­ző maga döntheti el, hogyan vélekedik a művész szere­péről egy totális rezsimben. Bűnös-e Furtwángler, aki egyszer Hitler születésnapi koncertjén vezényelt, és bár sikerült elkerülnie a náci köszöntést, végül kénytelen volt a Führerrel kezet rázni. A hitleri birodalom számos privilégiumban részesítette, közben külföldön is fellé­pett, kérdés, sokan úgy te­kintettek rá, mint a nácik követére. Ugyanakkor ren­geteg zsidónak segített kül­földre menekülni. Semmit nem lehet a nagy karmesterre bizonyítani, ami miatt tartósan el lehet­ne tiltani a karmesteri dobo­gótól. Az amerikai őrnagy azonban hajthatatlan, a kor politikai gyakorlata szerint ­a Benes-dekrétumokhoz ha­sonló szellemben - azt a személyt, aki egy bűnös re­zsim által uralt országban él, de azt megdönteni nem képes, mégis ottmarad, automatikusan kollaboráns- nak tekinti. Furtwanglert az Egyesült Államokból élete végéig kitiltották. ■I Michael Gorbacsov (70) percenként (!) ezer-ezerötszáz euróért ad inter­jút, tart előadást. Még így is csak harmad-negyed annyiba kerül Gor­bacsov, mint az európai konferen­ciákon törzsvendégnek számító Bili Clinton. A volt amerikai prezident és politikustársai gázsija persze eltörpül Thomas Gottschalk a Fo­gadjunk, hogy... című kéthavonta jelentkező - az NSZK-n kívül Auszt­riában és Svájcban is sugárzott - szórakoztató vetélkedő német show-mesterének fizetéséhez képest. A gumicu­korka, Telekom- és a Deutsche Post-reklámok révén idén is jó 5 millió eurót zsebre vágó, fürtös hajú megasztár egy-egy esti fellépéséért hatszámjegyű summát kasszí­rozhat be. Claudia Cardinale, Catherine Deneuve, Claudla Schlffer avagy a Gottschalknál március elején vendéges­kedett Gérard Dépardieu már néhány tízezer euróért is kapható egy gálaműsorban, fogadáson, vacsorán való megjelenésre. A nyugat-európai top manökenek, színé­szek, sportolók ha nem is verik nagy dobra, hogy mennyi az „áruk", nem is szégyellik, hogy egy-egy „kemény” mun­kanapon átlag 10-20 ezer eurót keresnek. M. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom