Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-24 / Vasárnap Reggel, 12. szám
2002. MÁRCIUS 24. EXKLUZÍV 7 Hidat vert hazánkhoz- Noha szövetségi tartományként Baden-Wiirttemberg épp most ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, a Németország ezen része és a Magyarország közötti kapcsolat gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. Miként jellemezné ezeket a kapcsokat, amelyek összekötnek bennünket?- A Baden-Württemberg és Magyarország között kialakult különleges kapcsolatok mély történelmi gyökerekre vezethetők vissza: már a tizenhetedik és a tizennyolcadik században Németország délnyugati vidékeiről svábok kisebb- nagyobb csoportjai vándoroltak ki Magyarországra. Németország délnyugati vidéke akkoriban a nemzet szegényháza volt. Ezért kerekedtek fel annyian, hogy az úgynevezett „ulmi bárkákon”, egyfajta kis és egyszerű folyami hajócskákon leússzanak a Dunán. A második világháború végén és azt követően pedig sok németajkú magyar tért vissza elődjeinek hazájába, jelesül Baden-Württem- bergbe. Ezekre a szoros történelmi és családi kapcsolatokra alapozva Baden-Württemberg már 1954-ben elvállalta a dunai svábok népcsoportja fölötti védnökséget, ezzel együtt természetesen a német ajkú magyarok fölött is. A Magyarországon maradt németek, akiknek a száma még mindig meghaladja a kétszázezret, valamint a háború után a tartományunkba települt magyarországi németek komoly hidat képeznek Magyarország és Baden-Württemberg között. Kapcsok és kapcsolatok- Az 1989-ben bekövetkezett események nyomán a két ország között a kapcsolatok folyamatosan egyre mélyülnek. Az akkori köz- társasági elnökkel, Göncz Árpáddal közös kezdeményezésünkre ezeket a kapcsolatokat 1991-ben a baden-württembergi-magyar vegyes bizottság megalakításával intézményesítettük. A közös kapcsok és kapcsolatok oly szorosak, mint egyetlen más közép- vagy kelet-európai országgal sem.- A „történelmi megbékélést" szolgálják a baden-württembergi és magyarországi települések között létrejött testvérvárosi kapcsolatok. A jövő a múltra épül: ön milyen lehetőségeket lát a bővítésre?- A települési, a gazdasági, a tudományos, a kulturális és az oktatási területen megmutatkozó testvérvárosi kapcsolatok nagy száma mutatja az egymás közötti kapcsolatok életképességét és kiterjedtségét. Jelenleg mintegy 130 testvérkapcsolat van országaink városai és egyes régiói között. Nagyon-na- gyon figyelemre méltó, hogy a polgárok milyen kezdeményezésekből indulnak ki: települési csereprogramokról, testvériskolai kapcsolatokról, szervezetek és szövetségek partnerségéről és még számos közös települési elképzelésről van szó. Hogy ehhez még számtalan személyes jó kapcsolat és barátság is társul, különösen értékesnek tartom. Európa nem olvasztótégely-További szempont, hogy 150 baden-württembergi cégnek van magyarországi leányvállalata. Az alkalmazottak cseréjének, az üzemi ki- és továbbképzési programoknak köszönhetően ugyancsak megszámlálhatatlanul sok kapcsolat, összeköttetés alakult ki. Tartományunk patronálja például a budapesti német nyelvű egyetem felépítését. Mindkét ország, illetve tartomány kölcsönösen ösztöndíjazza egy-egy szemeszterre a diákokat és a tudósutánpótlást. Német nyelvű mérnök- képzés folyik a budapesti egyetemen a karlsruhei egyetemmel folytatott együttműködés keretében; Baden-Württemberg Tartományi Fejlesztési Társaságának a támogatásával a szegedi egyetemen a német gazdasági jog oktatására nulladik évfolyam jött létre. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítok egy további területnek: a baden-württembergi és a magyarországi iskolák közötti rendkívül gyakori diákcserének. Tekintettel az ifjú nemzedékre és jövőbeni együttélésünkre egy közös EU-ban, ezt a jelenséget rendkívül figyelemre méltónak tartom. Továbbá az egyetlen német iskola külföldön a budapesti, amelyet egy szövetségi tartomány hivatalosan is közösen működtet - jelesül a mi tartományunk. A közös megmozdulások sora 2002-ben, amely évben Baden- Württemberg tartományi fennállásának születésnapját ünnepli, még erősebben folytatódik. Magyarország egyike az 50. évforduló négy vendégországának.- Személy szerint ön hogyan ítéli meg Magyarországot, miniszter- elnök úr; vannak saját tapasztalatai, benyomásai, kapcsolatai?- Hivatali időm során, amelyet miniszterelnökként töltök be, több ízben is alkalmam volt ellátogatni Magyarországra. Az akkori államfővel, Göncz Árpáddal 1991 A közelmúltban kétszer is hazánkban járt Erwin Teufel, a németországi Baden- Württemberg tartomány miniszter- elnöke. A politikus exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek. júliusában Budapesten jövendő együttműködésünk kereteiről beszéltem. De hogy minden ennyire sikeresen és jól fog fejlődni, nem hittem volna, jóllehet kellemes előérzeteim voltak. Egy későbbi látogatásom során, 1995 májusában számos kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk. Itt utalok a stuttgarti magyar kulturális intézet létrehozására. Bizonyára tudja, hogy március 11-én a harmadik „dunai csúcs” keretében Esztergomban találkozott Magyar- ország, Ausztria, Bajorország és Baden-Württemberg kormányfője. Ezenkívül számos magas rangú vendéget üdvözölhettem Baden- Württembergben. De még ennél is többet látogatott el és ápolja a kapcsolatokat Magyarországgal kormányom állam- és Európa-ügyi minisztere. A baden-württember- gi-magyar vegyes bizottság társelnökeként különösen szívéhez nőtt az ön hazája. Magyarországot rendkívül mélyen közép-európai országnak tartom; úgy tekintek a hazájukra, mint amelyet Baden- Württemberghez történelmileg is és jelenleg is szoros barátság köti, s amelynek helye egyértelműen a közös Európában van. Számomra Magyarország az emberei és a kultúrája okán is rendkívül rokonszenves.- Az Európai Unióban, amelynek küszöbére immár Magyarország is elérkezett, a kis nemzetek azon fáradoznak, hogy elkerüljék az „olvasztótégely-hatást"; hogy nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat megőrizzék és tovább ápolhassák. Területét tekintve Németország az EU-ban - jóllehet maga is multikulturális ország - a legnagyobb. Véleménye szerint az ön hazája hogyan tudja támogatni a magyarokat, továbbá az itt élő német (és természetesen a többi) kisebbséget ezeknek a céloknak az elérésében ?- Egyfajta „olvasztótégely-hatás” az Európai Unióban mind ez ideig nem alakult ki, és nem is fog. Csodálatra méltó, milyen sok ember beszéli Magyarországon a német nyelvet, de ettől még egyetlen magyar sem felejtette el a magyar nyelvet vagy kérdőjelezte meg kulturális identitását. Egy egységes Európában sem kell saját kulturális, nyelvi és regionális sokoldalúságának gazdagságát feladnia, sokkal inkább a többoldalúsággal járó identitás ver benne gyökeret, efelől nincsenek kétségeim. Ráadásul azoknak a nyelveknek az elsajátítása, amelyeket Európa nagyobb területein beszélnék, a fiatal emberek képzésének igen fontos része. Ebben pedig a kisebb tagországoknak előnyük van a nagyobbakhoz képest. Kultúra - konyha és bor-Milyennek tartja Baden-Württemberg jelenlétét, ismertségét és elismertségét Magyarországon - és fordítva?- Az a benyomásom, hogy épp a két déli tartomány, Baden-Württemberg és Bajorország ápolja erősen Németország képét Magyarországon. Ez minden bizonynyal köszönhető az emberi kapcsolatok nagy számának, amelyek az évek során gyarapodtak. Például már a politikai fordulat előtt is szívesen töltötték a baden- württembergi emberek Magyarországon a szabadságukat. Magyarország mint utazási cél, a magyar kultúra - és ide számítom a konyhát és a bort is - rendkívül közkedvelt nálunk. Ezenkívül a stuttgarti magyar intézet elsőrendűen szolgálja Magyarország kulturális jelenlétét Baden-Württembergben. Széleskörű és jól megszervezett programkínálatával az intézmény tartományunk sok polgárában kelti fel az érdeklődést. De az olyan intézmények is, mint a Német- Magyar Társaság Stuttgartban, a kitelepültek egyletei és további német-magyar egyesületek és szövetségek, már régóta biztos részei Baden-Württemberg kulturális életének.- Ha megenged még egy személyes kérdést: hogyan látja saját politikai életútját és ebből következően mindazt, amit Baden-Württemberg tartomány nemzetközi kapcsolataiért, Magyarország és Baden-Württemberg együttműködéséért tett?- Egy nemzetközileg ennyire elkötelezett tartomány miniszter- elnökeként mindig azt tekintettem feladatomnak, hogy a más államokkal való együttműködés minden formájának politikai kereteit és lehetőség szerint jó feltételeit megteremtsem és továbbfejlesz- szem. Azt hiszem, ez Baden- Württembergben különösen jól sikerült Magyarország vonatkozásában is. A globalizáció motorja- Baden-Württemberg német és európai főexportőrként a nemzetközi kapcsolatokra igencsak rászorul. A tartománynak minden különösebb ásványi kincs nélkül mindig szüksége volt más régiók beszállításaira. Ezért Baden-Württemberg a globalizációnak nemcsak a hasznát élvezi, hanem ennek a folyamatnak a motorja is. Ez a gazdasági szükségszerűség olyan erényekkel jár, mint a sokoldalú kulturális kapcsolatok a világ számos országával, a fejlesztési együttműködés magas foka a fejlődő és a felzárkózott országokkal, valamint a kapcsolattartás, a partnerség az Európai Unión kívüli és belüli régiókkal. Gyulay Zoltán BADEN-WÜRTTEMBERG TARTOMÁNY Erwin Teufel Született Rottweil, 1939. szeptember 4. Nős, négy gyermeke van. A CDU tagja ’ 1961-64: közigazgatási tisztviselő 1964-72: polgármester 1972- : baden-württembergi tartományi parlament képviselő 1972-74: a tartományi belügyminisztérium államtitkára 1974-78: a tartományi gyűlés képviselője 1974-76: mezőgazdasági miniszter 1976-78: környezetvédelmi miniszter 1978-91: a CDU frakcióvezetője a tartományi parlamentben j 1991- : Baden-Württemberg miniszterelnöke £ 1992- : az Európai Régiók Közgyűlésének alelnöke Mm
