Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 69. szám
HÉTVÉGE 15. OLDAL 2002. Március 23., Szombat Sztrájk helyett kivárás Megyei körkép Bár Somogybán is nagyon elégedetlenek bérhelyzetükkel a szociális és gyermekvédelmi ágazat dolgozói, sztrájkot mégsem szerveznek. Ezt erősítette meg dr. Orbán Istvánná megyei elnök az EDDSZ-hez tartozó 16 somogyi szociális alapszervezet döntése alapján. Megtudtuk: a közalkalmazotti szférában tapasztalt országos elégedetlenség mára megosztani látszik a szociális dolgozók érdek- képviselőit. A sztrájkot hirdetők legtöbbje az EDDSZ mellett önálló ágazati formába szerveződve igyekszik érvényt szerezni követeléseinek, mert úgy érzik: dolgozóikat csak így képviselhetik eredményesen. A részleges munkabeszüntetés tervét azonban a politikai felhangok miatt sem támogatja egységesen a tagság. Annak ellenére sem, hogy követeléseiket, melynek lényege, hogy a közalkalmazotti bértábla A1 kategóriája (ez a munkába álló szakképzet- len szociális munkás kezdő bére) legyen mindenkor egyenlő a minimálbérrel - idén 50 ezer forint -, már két éve a kormány elé tárták. Ennek rendezésére azért lenne szükség, mert jelenleg a közalkalmazotti és a minimálbérrel kapcsolatos törvényben előírtakat nem lehet konfliktus nélkül egyeztetni. A somogyi szociális ágazatban dolgozók bére olyan alacsony volt, hogy több mint 90 százalékuknál kellett az 50 ezer forintig kiegészíteni. Ezt - néhány kivétellel - az intézeti és önkormányzati források híján csak a szakmai szorzó és az önkormányzati támogatás együttes beszámításával tudták végrehajtani. így a megyei önkormányzat 2 év óta biztosított 5 százalékos bérkiegészítése is beolvadt a minimálbérbe. A települési önkormányzatoknak pedig nincs is forrásuk az ágazat bérhelyzetének javítására. Ebből adódóan óriási feszültség keletkezett a képzettség nélküli és a képesített dolgozók között, hiszen szinte valamennyien csak a minimálbért kapják meg. Ennek nettó értéke pedig alig haladja meg a munkanélküli-segély havi összegét. A két törvény egymáshoz igazítása érdekében kezdeményezett kormányzati szintű tárgyalások rendre kudarcba fulladtak. A kormány - mely egyedül hivatott rendezni a béreket - azon a közel 10 éves gyakorlaton sem kívánt változtatni, mely a közalkalmazotti reálkereset-csökkenést egyszeri juttatással és nem tartósan kívánta rendezni. % x Az anyagi és morális válságban lévő ágazat dolgozói félnek munkáltatóiktól. Ezért nem, vagy csak név nélkül mernek szót emelni áldatlan helyzetük miatt. Pedig az aprófalvas Somogybán a területi gondozók munkája is sokkal nehezebb, mint a városban. A tárca azon igyekezete tehát, mely az intézeti gondozással szemben az otthoni szociális gondozást helyezné előtérbe, szervezeti, anyagi és szakmai hiányosságok miatt egyelőre nem vezethet eredményre. „Ami késik nem múlik..." - idézte a szociális tárca első emberének biztató szavait egy somogyi intézményvezető, aíd az ígéretek fényében is úgy látja: vihar előtti csönd üli meg az ágazatot. VÁRNAI ÁGNES Ígéretek és adatok A kormány a kétéves költségvetés elfogadásakor, 2001-re a szociális ágazatban dolgozóknak 20 százalékos átlagos keresetnövekedést ígért. A KSH adatai szerint a 2000. évihez viszonyítva 2001-ben a közalkalmazotti körben a legalacsonyabb keresetnövekedés ebben az ágazatban következett be; 20 helyett 13,7 százalékos mértékben és nem is teljes körben. Könyv a fafaragóról Nagy Ferenc tabi fafaragó népművész alkotói életútját bemutató könyv jelent meg a napokban a Tabi Városi Könyvtár kiadásában. A Bertalan Béla-Horváth Orsolya szerzőpáros a könyvben részletesen szólt a Kapoli Emlékdíjat, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetést, a Somogyért kitüntető díjat, illetve a Tab Város Díszpolgára címet kapott országosan is elismert fafaragóról. Bemutatják Nagy Ferencet, az embert, a művészt és műveit, melyek témái között megtalálhatók a betyárvilág, a szerelem, a falusi ünnep eseményei, a vadászat, a szüret, a legendák és a nyúlt egyaránt. Faragott önálló szobrokat, illetve készített szoborcsoportokat.- Nagy Ferenc művészété átmenet volt a népművészetből a népi iparművészeten keresztül a képzőművészetbe - mondta Bertalan Béla, a könyv társszerzője. - Mégpedig úgy, hogy a hagyományból, a Somogybán különösen gazdag és híres pásztor-fafaragó népművészetből indult és hamarosan az egyéni, a tudatos művészet körébe emelkedett, szob- rásszá fejlődött. __________iu. Sz ociális otthon víz, villany és engedély nélkül Vajda Sándor a szociális otthonnak használt épületnél. Villany nélkül is jól érezték magukat a gondozottak Illegálisan működő szociális otthont számolt fel az elmúlt napokban a rendőrség Nagybajomban, a Balaskó- tanyán. A helyszínen hónapokkal ezelőtt már volt egy vizsgálat, akkor semmi törvényellenes dolgot nem találtak. Nagybajom, Kaposvár Egy világtól elzárt tanyán - melyet esős időben csak terepjáróval lehet megközelíteni, ahol se víz, se áram nincs - működött Vajda Sándorék egyik „szociális otthona”. Nagybajom polgármesteréhez már fél évvel ezelőtt érkezett egy bejelentés a furcsa otthonról.- Egyik képviselő-testületi tagunk jelezte, hogy a közigazgatási területünkhöz tartozó Balaskó-pusztán időseket tartanak, vagy ápolnak - mondta Ács Attila polgármester - A jegyző feladata volt, hogy ez ügyben intézkedjen. A közigazgatási hivatal és a helyi rendőrőrs képviselőivel kimentek a helyszínre, de semmi különöset nem tapasztaltak. Mindössze ketten tartózkodtak a tanyán, akik azt mondták, ott laknak. Meglepődve most értesültem most arról, hogy ismét ott jártak és hat idős emberre bukkantak. Ács Attila elmondta: a környék a világtól elzárt, nincs se víz, se áram. Valamiképp mégis szociális otthonként működött, embereket „gondoztak” ott. A polgármester szerint ilyen helyen nem lehet megfelelő infrastruktúráról beszélni. A kint tapasztaltakat egyébként videóra rögzítették későbbi eljáráshoz. A jegyző szabálysértési eljárást indított.- Az idős embereket egy házaspár gondozta, ők nem bajomi lakosok - tette hozzá. - Az is most derült ki, hogy a tulajdonosnak Kaposváron, a Veszprém utcában is működik egy hasonló intézménye. Ennek kihelyezett részlege volt a Balaskó-tanya. Úgy tudom, a kaposvári otthonra sincs engedélyük. Csak remélni tudom, hogy emberi jogokat sértő cselekmények nem történtek, és ellátást, gyógyszert kaptak az ott levők. Ács Attila arra nem tudott választ adni, mióta működhetett az intézmény, ők fél éve szereztek róla tudomást. Azt sem tudja, dolgoztatták-e az időseket, de szerinte komolyabb mezőgazdasági munkát nem végezhettek, ahhoz a terület is kicsi. Székelyi András tanár és képviselő. Tavaly nyáron őt keresték meg a környéken dolgozók, hogy valami nem stimmel a Balaskó- tanyán.- Augusztus első napjaiban a környéken dolgozók a tanya közelébe mentek, ivóvizet kértek és látták, hogy ott emberek dolgozgatnak. Panaszolták, hogy kutyás őrök kergették el őket, az ottaniakat pedig beterelték a házba. Hat-nyolc idős emberről beszéltek. A köz- igazgatási hivatalt kerestük meg először telefonon, majd szeptemberben levélben, hogy működhet-e itt szociális otthon? Valószínűleg saját maguk ellátására művelték a kertet, nem „rabszolgamunkát” végeztek, bár az ablakokon rács volt. A jegyzőnk szerint óvatosan kell kezeim a témát, mert közismert kaposvári emberek szülei is itt tartózkodtak. Időközben megérkezett a közigazgatási hivatal levele az önkormányzathoz. Ebben leírták, hogy a vállalkozónak Kaposváron is van hasonló jellegű intézménye, és Balaskó-tanya csak nyaraltatóhely. Azt nem tudjuk, hogy az idős emberek mióta és mennyi ideig nyaraltak itt. A levél azt is tartalmazta, hogy az érintetteknek semmilyen szakhatósági engedélye nincs, ezeket kötelességük beszerezni. Ellenkező esetben hatóságilag betiltják a működésüket. Utána fél évig semmi sem történt. Most a rendőrök kivonultak, az öregeket, gondozottakat elvitték onnan. Balaskó-tanyán találkoztunk az otthon egyik működtetőjével, Vajda Sándorral. A hétvégi háznak tűnő épület körül kutyák, megkötve és szabadon. A kapun karvastagságú rozsdás lánc és lakat.- Új gondozási formát készítünk elő, mely-. nek része a Balaskó-tanyai elhelyezés - mondta Vajda Sándor. - Előkészületeket tettünk Kaposváron egy új szociális otthon építésére, és egy új gondozási modell kialakítására is. Kis létszámú intézményt hozunk létre, ahol a gondozottak nem érzik a család hiányát. Ellentétben a magas belépési összegeket kérő intézményekkel, hozzánk bárki jöhet, nem a pénz számít.- Önöknek ideiglenes engedélyük van. Vagy még az sincs?- Folyamatban van az engedélyeztetés. De tény: még nem adta ki a kaposvári polgármesteri hivatal.- A kaposvári otthon engedélye már évek óta hiányzik, a tűzoltóság nem adta meg a beleegyezését a működéshez, mert a tűzbiztonsági előírásokat nem teljesítették.- Azóta intézkedtünk, a házat átterveztetjük. Olyan építészt bíztunk meg, aki már több szociális otthont is tervezett. Úgy érzem, egy rágalomhadjárat áldozatai vagyunk, meg akarják akadályozni a terveink megvalósítását. Pedig tapasztalatainkra alapozva komoly lehetőségünk van arra is, hogy tovább terjeszkedjünk. Rágalom az is, hogy fogva tartottuk itt az időseket. A hozzátartozók beleegyezésével jöttek ide, ehhez írásos nyilatkozatukat is adták. Olyanok kerültek ide, akik kifejezetten ezt a helyet kérték. Juhászok és más hasonló fogla- kozásúak...- A tanyán nincs se víz, se áram. Nem hiányolták soha a gondozottak?- A vizet úgy hoztuk ki, és mivel itt napközis ellátásról volt szó, villany sem kellett. A gyógyszerigényeket Kaposvárról intéztük. A betegeket utólag bejelentettük, kartonjuk is van, mint a többi betegnek. A Balaskó-tanyáról a segesdi szociális otthonba szállították az időseket. Bárdos László igazgató szerint mindössze egy telefon előzte meg az érkezésüket.- A megyei közigazgatási hivatalból szóltak, hogy helyezzek el három lakót, akiket egy ideiglenes otthonból hoznak ide, mert ott nem megfelelőek a körülmények. Pótágyaznunk kellett a szobákat, hogy elférjenek. Rendőrségi autó hozott három ijedt, idős nénit, akik nem is tudták, hogy mi történik velük. Néhány óra múlva már telefonáltak a hozzátartozók...- Milyen állapotban voltak az idős emberek?- Saját lábukon mentek fel az osztályra, rendesen voltak öltözve. De az ijedtség látszott rajtuk. Mi megfürdettük őket, kaptak tiszta ruhát. Nem az elhanyagoltságuk miatt, hanem mert nálunk ez a rend. Még aznap megérkeztek a hozzátartozók és magukkal vitték őket. Elmondásuk szerint meg voltak elégedve az addigi ellátással és ugyanoda viszik őket vissza, mert ott jó helyük volt. A Balaskó-tanyán tapasztaltak miatt a rendőrség ismeretlen tettes ellen indított eljárást foglalkozás körében elkövetett gondatlan ve- szélyeztetés gyanúja miatt. szarka ágnes A bíróság egyszer már döntött A Veszprém utcai otthon ügye - bár akkor a Balaskó- pusztai „részlegről” még nem is volt szó - nem volt ismeretlen a közigazgatási hivatal és a bíróság előtt. 1998 novemberében vizsgálódott először a közigazgatási hivatal egy bejelentés alapján, mely szerint engedély nélküli szociális otthon működik az ingatlanban. Ott látták: valóban 20 időset gondoznak, szociális intézményként, ám ehhez az engedélyek, igazolások nem voltak meg, az előírt szigorú feltételeket nem teljesítették. A közigazgatási határozatot, mely szerint az intézmény éppen ezért szociális otthonként nem működhet, a tulajdonosok megfellebbezték. Az ügy végül a bíróság elé került, ám a jogerős döntés ott is ugyanez volt... Költőtalálkozó Fonyódon Fonyód A 22. Fonyódi Helikon költőtalálkozón Illyés Gyuláról szóltak a versek. A huszadik századi magyar irodalom nagy alakja most lenne százéves. Költészete új versekre ihlet és a nemzetről, ha- zafiságról üzen. Varga István, a Somogy irodalmi folyóirat főszerkesztője mondta tegnap a Fonyódi Helikonon: ne maradjon ez a század sem Illyés Gyula nélkül, ezért szóltak a versek az előző század legnagyobb magyar irodalmáráról. Tornai József három verset is írt róla, és mindig jelentős élményt adott számára a találkozás 1972-ben, az emlékezés a nyolcvanas években és a mában. A népi írók vezéralakjuknak tekintik, s mozgalmuk minden nehézség ellenére ma is él és pezsgő életet él. Karádi János, a Népi írók Társasága budapesti elnökének határozott véleménye az, hogy a népi írók mozgalma nélkül nem lehetett 1956 és a rendszerváltás sem. S a 21. század magyarsága számára is fogódzó. A 17. századi Herder jóslata, miszerint a germán és a szláv nyelvek gyűrűjében elsorvad a magyar nyelv, nem vált valóra. S ehhez Illyés Gyulának is köze van. Laczkó András irodalomtörténész a somogyjádi megrendelt mű esetét idézte fel, amikor a falu az atomról kért írást Illyés Gyulától. 1966-ban így született Az éden eltemetése. Megismerhettük a szlovéniai magyar költők műhelyét is Varga József és Bence Lajos műveiből. Nyári László és Simon Ottó legfrissebb verseit mondta el, Szabó Zoltán János pedig a fonyódi festőművésszel, Szikra Jánossal készült beszélgetéséből idézett. A Tornai József dedikál a költőtalálkozón Múzsák szeretik Fonyódot, ezúttal is találkoztak a társművészetek, hiszen a költőtalálkozót követően nyitották meg Lengyel Zsüliett és Vörös András festmé- nyeinek tárlatát. ________g.m.
