Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-17 / Vasárnap Reggel, 11. szám

|% VASÁRNAP I Ip SPORT Erdei megint kiütött ■ Erdei Zsolt esetében az RTL Klubnak igyekeznie kellett, hogy időben elsüsse a menetek közötti fizetett reklámokat, mert sejteni le­hetett: hiába Írták ki nyolc­menetesre a meccset, ez biza nem fog addig tartani. Nem Erdei eddigi hibátlan mérlege (kilencből kilencet nyert, ebből hetet kiütés­sel), hanem ellenfele foly­tán. Noha Madár klubja, az Universum esküdözött, hogy a későbbi címmeccsre hangolandó erős ellen­felet kerítettek, ám ez nem így volt. Az amerikai ve­terán, a 36 éves Anthony Stephens ugyanis több súlycsoportnyit hízott (és nem erősödött...) az utób­bi években, így került Madárral egy kaliberű egye- dek közé. Régebben komoly fickónak számított, te­kintve, hogy 43 profimeccséből 30-at nyert, ráadásul háromszor címmeccsen is a ringbe léphetett - igaz, megannyiszor kikapott. A jelre, hogy az amerikai már túl van a csúcson, nem kellett sokat várni: Erdei az első menetben megfogta a palit, aki ekkor még nem esett össze, de látszódott: ami késik, nem mú­lik. A második menetben aztán már minden úgy ment, mint a karikacsapás: Zsolt ütött, Stephens meg feküdt - nagy vonalakban ennyi. Jöhet hát a kö­vetkező, ám lassan itt az idő, hogy az Universum va­lóban komoly riválissal engedje össze. Mintha Dózsából öntenék A főváros negyedik kerü­letében minden nagyon szép és mindenki minden­nej elégedett. A csapat lenyűgöző, s a színvonalá­ról messzeföldön híres magyar bajnokság egyik szereplője olyan kiváló üz­let, hogy a befektetők egymás kezéből tépik ki a Megyeri úti kilincset. Az állami érdekeltségű Magyar Fejlesztési Bank után a héten a Mól Rt. és az OTP Bank - utóbbiban az állam aranyrészvényei révén érdekelt - is ráug­rott a magyar bajnokság hatodik (nem tévedés: 6.) helyezettjére. ■ Nehezen hihető, hogy a kockázati befektetők között tanítani fogják az új szpon­zorok tranzakcióit, hiszen a megtérülési mutatók legfel­jebb akkor mozdulnak el a zéró értéktől, ha a csapat a Bajnokok Ligájába jut. Jelen esetben azonban nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a magyar fociba pumpált ál­lami milliárdok (stadion­rekonstrukció, Bozsik-prog- ram I., II.) és kormányzati tö­rekvések végre egy napjaink­ban is kézzel fogható pozitív példával gyarapodjanak. A precedens jellegű kivételezés üzenete egyértelmű: csak akarni kell, s minden elérhe­tő. Az ilyen jellegű üzenetre pedig nagy szükség van: a magyar foci ugyanis szakma­ilag nem állja az összehason­lítást az európai középme­zőnnyel (már az is egy másik galaxis), s morálisan sem egy épületes közeg. Ilyenkor pe­dig jól jön legalább egy pozi­tív példa. Még akkor is, ha-ez éppenséggel alapvetően be­folyásolhatja a bajnokságot. ÚJABB ÁLLAMI MECÉNÁSOK AZ ÚJPESTI LABDARÚGÓK MÖGÖTT Megyeri úti látkép: „Szép lassan mindannyian résztulajdonosok leszünk, hiszen pénzünket az Újpestbe fektetik...” A listavezető MTK-t igen ba­jos lesz befogni, így az Új­pest célja nyilván az UEFA- kupa indulási jogot érő má­sodik hely, ám erre többen is pályáznak. A lilák magyar léptékkel mérve kozmikus erősödéséről az Újpestet megelőző öt klubvezető mond véleményt. FÜLÖP FERENC KLUB- IGAZGATÓ: - Gratulálok az Újpestnek! Mi továbbra is a saját játékunkra koncentrá­lunk, s hamarosan eldől, hogy ez mire lesz elég. Mindenesetre örülnék, ha a többi csapat is hasonló bá­násmódban részesülne. 2. Zalaegerszeg NAGY FERENC ÜGYVEZE­TŐ: - Méla mosollyal szem­léljük a Megyeri úti történé­seket, és minden éjjel arról álmodunk, hogy egyszer va­laki bennünket is megláto­gat, és itt nyitja ki a pénztár­cáját. Nem hinném, hogy rosszul járna, hiszen Zala­egerszegen van a legtöbb néző, és az eredmények is azt mutatják, hogy a csapat sem egy „utolsó” alakulat. Ha egyszer az életben ilyen lehetőségünk adódik, akkor ígérem, hogy a mostaninál sokkal jobb csapatot épí­tünk, s garantálom, hogy meccsenként 13-15 ezer né­zőnk lesz. De amíg eljön ez az idő, addig sem ülök tétle­nül: beiratkozom az újpesti ügyvezető, Gyulay Zsolt menedzserképző iskolájá­ba, hátha elsajátítom, hogy miként lehet ilyen gyorsan ennyi pénzt összeszedni. A szakma művészétől nem szégyen tanulni! 3. Ferencváros SZEILER JÓZSEF ÜGY­VEZETŐ: - Az Újpest hetek alatt az ország csapata lett. Ma már tízmillió adófizető érzi magáénak az Újpest si­kereit. Szép lassan mind­annyian résztulajdonosok leszünk, és mindegy, hogy a Fradinak, a Lokinak, a Győrnek, a Kispestnek, vagy a Vasasnak szurkolunk-e, hi­szen a pénzünket az Újpest­be fektetik. Épült egy sta­dion, most drága pénzen be is rendezik az illetékesek. Hogy ez a bajnokság végkiemenetelét és a Megye­ri úti nézőszámot illetően mire lesz elég? Nem fogad­nék arra, hogy mindenre or­vosságot jelent a pénz... 4. Dunaferr GRÓF ANDRÁS ÜGYVEZE­TŐ: - Gyulay Zsolt üzleti alapon irányítja a klubot, és rövid idő alatt több jelentős szponzort tudott szerezni. Ehhez gratulálok! De a pá­lyán dől el minden. Az vi­szont biztos, hogy a magyar focinak igen jót tenne, ha mindenki ilyen kaliberű tá­mogatást kaphatna! 5. Videoton SZIGLI ISTVÁN ÜGYVEZE­TŐ: - Mi is boldogan ven­nénk az állami támogatást. Jó lenne, ha egyszer a Vi­deoton is bekerülne ebbe a kivételezett körbe. Mi is jó csapatot akarunk építeni, persze a saját lehetőségein­ken belül... Balázs Anna Vitray nem utazik ■ - Igaz a hír, miszerint a korábbi felkérés dacára mégsem utazik a TeleSport stábjával a japán-koreai focivébére? Ha igaz, miért lépett vissza?- Igaz, de nem én léptem vissza. Felhívott Nyári Zsolt, a TS megbízott főszerkesztője, és bejelen­tette: az elnök úr úgy döntött, hogy belsősökkel kívánja megoldani a közvetítéseket.- Miért váltottak ilyen hirtelen?- Rejtélyesnek is mondhatnám az új fejleményt, ha nem tudnám, mi zajlott a háttérben. Előbb a tények: a 2000-es sydneyi nyári olimpiára, és a Salt Laké Cityben rendezett 2002-es télire is az MTV Rt. éppen hivatalban lévő elnöke kért fel levélben. Nem én jelentkeztem. Természetesen örömmel vállalkoztam, és tudom - nem kell ál­szerénykednem, ugye? -, nem jártak rosszul velem. Nem szabtam feltételeket, Salt Laké Cityben a skeleton, a szánkó és a bob révén három olyan sportágat is vállaltam, amelyet még soha nem közvetítettem. Tudomásul vettem, hogy „reaktivált” vagyok, szerződéses, aki kato­naként engedelmeskedik. Személyem mégis csípte egynémely kolléga szemét, pedig nem helyettük utaztam.- A focivébére milyen körülmények között kérték fel?- A téli olimpiát megelőző MTV-s sajtótájékoz­tató végeztével az elnök, Mendreczky Károly kért fel a nyitómérkőzés kommentátorának. Ez meg- indítóan szép gesztus volt, de ott rögtön mondtam, hogy egy mérkőzés miatt az operált gerincemmel nem utazom ojyan messzire, azaz Szöulba. Ott és azonnal született meg az ajánlat, hogy akkor vállal­jak többet, hisz nincs igazán gyakorlott vagy alkal­mas negyedik ember. Mi tagadás, nem kellett na­gyon kérlelni. Mindenben megegyeztünk a megbí­zott sportfőnökkel, aki kifejezetten örült, hogy vál­lalkozom. Eddig a történet, ezután jött a meglepő hétfői telefon, miszerint vissza az egész.- Ehhez köze lehet egy megjelent cikknek, miszerint ön Salt Laké Citybe nem turista-, hanem a drágább business elásson repült, és a gázsija is meghaladta a többiekét?- Állítólag megjelent ilyesmi, ámbátor én csak elbeszélésből tudom, nem olvastam. Csakugyan business elásson repültem a huszonnégy óránál is hosszabb úton, mivel a gerincműtétem óta egysze­rűen szükségem van erre. Emiatt amúgy annak ide­jén Szöulba menet a magyar olimpiai csapat a ren­delkezésére álló négy lehetőségéből lemondott a javamra egyről. Sydneybe is business osztályon utaztam, igaz, a magam költségén. Rá is ment az MTV-től kapott akkori honoráriumom. Napidíjat pedig mint honorált és szerződéses nem kaptam, így nem kevés pénzembe került Sydney. De meg­érte. Salt Laké City előtt azonban megkértem a meg­bízott sportfőnököt, hogy vagy adjon napidíjat, vagy fizesse ki a kétségtelenül drágább repülőjegyet, mert most nem tudom ugyanazt megtenni, mint Sydneyben. Nyugdíjasként szerződtem az olimpiai közvetítésekre, nem hobbiból dolgozom, szük­ségem van a pénzre. Őszintén mondom, kellemes meglepetést okozott, hogy elnöki jóváhagyással a napidíjat és a repülőjegy árát is vállalta az MTV. Úgy gondoltam, azért mégiscsak jelent valamit, ha negyvennégy szolgálati évvel a háta mögött a három élő örökös tag egyike az ember. Meg tán, ahogy mondják, le is tettem valamit az asztalra...- A jelek szerint mégsem eleget.- Hogy mi történt, és kinek a hatására, nem tudom, bár sejtéseim vannak. De nem kutatom, annyi bizonyos, hogy ismét beigazolódott egy már rég nem élő rokonom mondása: minden jó tett elnyeri méltó büntetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom