Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám

2002. Március 12., Kedd 7. OLDAL Felújításra vár a templom Nagyon rossz állapotban van Kér evangélikus temploma. 1848 má­jusában rakták le az alapkövét, és 1852-ben szentelte föl Krizsán Jó­zsef lelkész. - Negyvenkét éve itt élek, s egyre kevesebben va­gyunk - mondta Tar Józsefivé. - A lakosság zöme idős, és két éve nem használjuk a templomot. Külsőleg olyan, hogy az már a fa­lu szégyene; mállik a vakolat, megsüllyedt az oldalfala. Régen minden hónap első vasárnapján volt istentisztelet. Utoljára tíz éve tartottak itt esküvőt és hármas ke­resztelőt. Szeretnénk elérni, hogy végre felújítsák. Bízunk benne, hogy az önkormányzat segítségé­vel azért előbb-utóbb renoválják. Tar Józsefné reméli: ha meg­szépül Isten háza, újraéled majd a gyülekezeti élet. S talán a fiatalok is többen jönnek templomba. Most csak a kitört ablakokon be­repülő madarak látogatják... A bedegkéri képviselő-testület már a kilencvenes évek közepén tárgyalt a templom felújításáról, anyagiak hiánya miatt azonban ez a munka elmaradt. Steinbacher Jenő polgármestertől megtudtuk: a helyhatóság is hozzájárul a fel­újításhoz. lttzés János evangéli­kus püspök is ad félmillió forint támogatást a templom helyreállí­tására, s pályázik a képviselő-tes­tület is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. ■ Ágnes a legjobbak között Mohai Ágnes nyolcadikos ta­nuló 10. helyezett lett a Titok Oktatásszervező Bt Arany Já­nos tehetséggondozó magyar nyelvi versenyének országos döntőjén.- Az iskolai fordulón, válogatón túljutva 25 ponttal kerültem be az országos döntőbe; ezt Budapesten tartották - mondta Mohai Ágnes. - Hosszú felkészülés előzte meg a versenyeket, de a legjobbak közé jutottam. A tanárom, Béta Izabella és anyukám is sokat gyakorolt ve­lem. Naponta általában két órát foglalkoztam a magyar nyelvvel.- Boldog vagy?- Igen. Nagyon örültem, hogy országos tizedik lettem, hiszen a döntőben 74 iskola csaknem 180 tanulója vett részt. A diáktársaim és a tanáraim is gratuláltak. Úgy tu­dom, hogy iskolánknak a tanulói közül az utóbbi 15 évben senki nem ért el ilyen tanulmányi sikert.- S hogyan tovább?- Tabra, a Rudnay kö­zépiskolába jelentkeztem: az emelt szin­tű német tago­zaton szeret­ném folytatni. A középisko­lát elvégezve pedig nyelveket tanulnék; szeret­nék az idegenforgalomban dolgoz­ni, hogy világot lássak... Az általános iskola tanulói kö­zül heten vettek részt a Zrínyi Ilo­na matematikaverseny területi döntőjén. Ezekben a napokban húsz alsó és felső tagozatos készül a márciusban és áprilisban rende­zendő tanulmányi versenyekre, így a mesemondó, a matematika alapműveleti, a Hevesi György ké­mia-, illetve a Simonyi Zsigmond helyesíróversenyre. ___________■ Ki sdiákok négyezer kötettel Négyezer kötet van a községi-isko­lái könyvtárban; tavaly bővítették kötelező olvasmányokkal. Évente százezer forintot ad az önkor­mányzat új könyvek vásárlására - tudtuk meg Berta Jánosáé tanító­tól, a könyvtár vezetőjétől. S folyó­iratok olvasására és videofilmek nézésére is van lehetőség. Több mint harminc mesefilmből kölcsö­nözhetnek a gyerekek.- Keresik a képes természettu­dományos és a mesekönyveket, sőt a kötelező olvasmányt is. Szép- irodalmi könyvek és lexikonok is rendelkezésükre állnak. A diákok gyakran kémek tanácsot, hogy mit olvassanak a tananyaghoz. Sok, a történelemmel kapcsolatos mű is van, de ezeket a könyveket keve­sen forgatják. Nagyon örülök, hogy óvodások is bejönnek a na­gyobb testvérükkel; remélem, is­kolásként beiratkoznak. Mert ke­vés felnőtt látogatja a könyvtárt. Berta Jánosné 1999-ben vette át Berta Jánosné szívesen segít a tanulóknak a könyvtár vezetését. Szereti az irodalmat, szívesen segít a tanu­lóknak a felkészülésben. Bár az utóbbi években többen jönnek, a könyvtáros elégedeüen: százegy beiratkozott olvasó van, s a nyolc­van százalékuk kisdiák. ■ Csaknem százzal csökkent az állandó lakosok száma az utóbbi években Bedegkéren. Öt falu­részből áll a zsáktelepülés, minden gonddal­bajjal: nincs munkahely, rossz a közlekedés, pénztelenek. Steinbacher Jenő polgármester, Ágyik Lajos képviselő és Márkus Győző gaz­dálkodó azonban bízik a falu jövőjében. A polgármester az utóbbi tíz év legnagyobb sikeré­nek tartja, hogy 1990-ben visszanyerték közigazga­tási önállóságukat. Ez lehetővé tette, hogy a falu el­mozduljon a holtpontról. Kiépítették az egészséges ivóvízhálózatot, s fenntartják az óvodát meg az is­kolát; hét éve pedig átadták a legszebb középületet, a többcélú tornacsarnokot. Szilárd burkolattal lát­tak el öt utcát, tataroztatták a katolikus templomot, emlékművet állíttattak, felújították a két temető ha­lottasházát.- A fejlődés ellenére igen nagy gond a munkanél­küliség - állította Steinbacher Jenő polgármester. - Most is ötvennél többen élnek szociális segélyből; a 320 aktív korú lakosból csaknem száznak nincs munkahelye. Az önkormányzat égető gondja a for­ráshiány. Hiányzik egy hat kilométeres burkolt út, ami a falut Törökkoppánnyal kömé össze, az meg­szűntémé az elzártságot. Rossz a közlekedés, emiatt elkerülnek bennünket a vállalkozók. Gond az is, hogy egyre kevesebben látogatják az idősek napközi klubját; előbb-utóbb meg kell vizsgálnunk, érdemes- e fenntartani. Nem rózsás a fiatalok helyzete sem: a főiskola után ide már nem jönnek vissza, a középis­kolát végzettek pedig nem tudnak elhelyezkedni. Egyre nehezebb a megtartásuk. Hiányzik az építési kedv is: az utóbbi tíz évben itt nem épült új ház. Föllendülést a munkahelyteremtés, az infrast­ruktúra fejlesztése, a falu elzártságának a meg­szüntetése, a családi gazdálkodás és a falusi turiz­musba való esetleges bekapcsolódás hozna. Ezzel egyetért Ágyik Lajos nyugdíjas is, aki 1967 óta részt vesz a közéletben: tanácstag, elöljáró, majd két ciklusban polgármester volt.- Jól ismerem a falu gondját, baját, de a megoldás nem egyszerű - mondta. - A település szerkezete na­gyon rossz; a bedegi központtól több kilométerre van Kér, Mecsek, Csaba-Rózsás. Az ivóvízhálózat kiépíté­sekor is 13 kilométer hosszú gerincvezetéket kellett lefektetni. Kaposvárt is csak 26 kilométeres kerülővel érjük el. Nagyon hiányzik a törökkoppányi összekötő út. Ha ez elkészülne, növekedne a falun átmenő forgalom, s az kedvezően hatna a község életére is. Egyszerű, betanított munkát kellene a faluba hozni Ágyik Lajos szerint, hiszen a munkanélküliek közül sok a nyolc osztályt sem vé­gezte el. Az utóbbi években na­gyon megváltozott a lakosság összetétele is. Sok idegen költö­zött be, s ez nem szolgálta a köz­ség javát. Fogy a lélekszám is. A volt polgármester annak örül, hogy a falu meg tudta tartani a nyolcosztályos iskolát. - A nehéz­ségek ellenére bízom a község jö­vőjében - mondta. - Munkahe­lyek létesítése, fiatalok letelepíté­se, a családi gazdálkodás beindítá­sa, a turizmusba való bekapcsoló­dás lesz a kiút. Márkus Győző harminc évig dolgozott a mezőgazdasági szö­vetkezetben, három éve önálló gazdálkodó. Másfél millió forintot költött használt gépek vásárlásá­ra; folyamatosan bővíti géppark­ját, hogy a betakarításon kívül ne kelljen bérmunkát igénybe venni.- Húsz hektáron gazdálko­dunk, de ez kevés a család meg­élhetéséhez - mondta. - Több föld kell, hogy biztos legyen a megélhetésünk. A 18 éves fiam idén végez, ker­tésznek tanul; szeretném a gazdaságot kertészettel kiegészíteni. A növénytermesztés mellett sertése­ket is tartunk; évente 35-40 malacot hizlalok el­adásra. Nagy gondunk, hogy nyomott a termény és az állat felvásárlási ára, a termelőnek alig van rajta valami haszon. Pedig itt, ezen a zsáktelepti- lésen a gazdálkodásban van a jövő. ___________■ Bed egkéri olvasóinktól kérdeztük: mit tartanak nagy gondnak, mire volna leginkább szükségük? Halódik a közélet, nagy a közömbösség Kimmel János rokkantnyugdíjas: - Ötvennyolc éve születtem a csabai falurészen, azóta itt élek. Szeretem ezt a falut; nincs az a pénz, amiért el­hagynám. Sokat fejlődött a község. Korábban sáros ut­cán jártunk, mos­tanra azonban több utat is leaszfaltoztak. Nagyon szép a központban a tornacsarnok, ahol a fiataloknak és az időseknek is tartanak rendezvényeket. Kiépítet­ték az ivóvízhálózatot, telefont kap­tunk, javult az ellátás is. A munka­hely viszont nagyon hiányzik. Sok az elhanyagolt ház is. Le kellene te­lepíteni a fiatalokat, hogy ne hagy­ják el a községet. Rendszeressé kel­lene tenni a szemétszállítást, s gon­dozni kellene a közterületeket. Vonyik Árpádné főzőnő: - Csen­des és szép ez a falu; itt van a mun­kahelyem, a csa­ládom. Büszke vagyok, mert so­kat fejlődött a község: utakat burkoltak, falu- gondnoki szolgá­lat, segít az idő­seknek, s van óvo­da és iskola is. Mégis több olyan rendezvény kellene, ami közelebb hozná egymáshoz az embereket. Több figyelmet kellene fordítani a közterületekre, virágosítással szeb­bé tehetnénk a falut. Igaz, ehhez a lakosság szemléletének is változni kellene. Szükség volna munkahe­lyekre, rendszeres szemétszállítás­ra, az árkok tisztítására, s akkor ta­lán igényesebb lenne a bedegkéri lakosság is. Vincze László tanító: - Hét éve dolgozom, és másfél éve itt lakom a családommal. Jól érezzük magun­kat. Az utóbbi másfél évben komfortosabb lett a község. Szeret­ném megérni, hogy helyben lesz­nek munkahelyek is, és itt maradnak a fiatalok. Jó vol­na, ha több lenne a közösséget ösz- szetartó rendezvény. Teleház, kon­diterem és ifjúsági klub kellene. Re­mélem, az önkormányzat nem mond le az általános iskoláról, az óvodáról, s fenntartja az idősek klubját, a falugondnoki szolgálatot is. Bízom benne, hogy a tanítványa­ink közül többen térnek majd visz- sza Bedegkérre, megtalálva számí­tásukat. Kurdi Lajosné az idősek klubjá­nak vezetője: - Nagyon jól érzem magam itt. Sajnos, nagyon sok a munkanélküli, sok a szegény és egyre több a be­teg. Úgy tapaszta­lom, hiányzik az egymás iránti megértés is. Büsz­ke lehet a falu arra, hogy nagyon szép tornacsarnoka van; komforto­sabbá vált a település. Jól tevékeny­kedik a falugondnoki szolgálat, uta­kat is építettek. Hiányolom, hogy a lakosság nem fordított elég figyel­met a portákra, szebb lehetne a köz­terület is. Jó volna, ha kiépítenék a szennyvízcsatorna-hálózatot és a kényelmet szolgálná a földgáz is. S jóval több kulturális rendezvény élénkebbé tenné a közéletet is. Jánosek Norbert munkanélküli: - Szeretem ezt a falut, de naponta látom a gondokat is. Egyre több az idős és a munka- nélküli. Rossz a közlekedés is, kü­lönösen hét végén nehéz innen ki­mozdulni. Hely­ben nincs munka­hely, sokan élnek szociális segély­ből. Szükség volna munkahelyekre és olyan fiatalra is, aki összefogná az ifjúságot. Hiányoznak a közössé­gi rendezvények, és volna mit javí­tani a közbiztonságon is. Bár sokat fejlődött a falu, komfortosabbá vált, azért sok dolog hiányzik. Szilárd burkolattal kellene ellátni a többi utat, gáz kellene, és szükség volna a szennyvízcsatorna-hálózat kiépíté­sére is. ■ BEDEGKÉR HIVATAL NAPONTA A polgármesteri hivatal címe: 8666 Bedegkér, Rákóczi u. 147. Tel./fax: (84) 585-000 Az ügyfelek hétfőtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-14 óráig ke­reshetik föl a hivatalt. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 557 Ötévesnél fiatalabb: 39 6-18 éves: 69 18-60 éves: 322 60 évesnél idősebb: 127 A falu legidősebb lakosa Kovács Mária, 97 éves. HÚSZMILLIÓS FORRÁSHIÁNY A költségvetést 87 milliós bevétel­lel és 107 millió forint kiadással fo­gadta el a képviselőtestület. A for­ráshiánya csaknem húszmillió fo­rint. Az iskola-óvoda működési költsége több mint 32 millió forint - ez a költségvetés 30 százaléka. A községgazdálkodás és a szociá­lis kiadás is meghaladja a 24 millió forintot. Az igazgatási kiadásra köl­tik a költségvetés 12 százalékát, így a pénz 88 százaléka elmegy a működésre, fejlesztésre csak 13,1 milliót terveztek. A nagy feladat most az iskolánál az elektromos hálózat felújításának a befejezése. Tervezik a közvilágítás korszerűsí­tését, a napközis konyha átalakí­tását is, ez várhatóan több mint másfél millió forintba kerül. Szóba került a kéri falurész evangélikus templomának a külső tatarozása és a vízelvezető ártok javítása is a Széchenyi utcában. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A mezőgazdasági szövetkezet ta­vasztól őszig 30-35 embernek ad munkát. Az óvodában, iskolában és a polgármesteri hivatalban a közmunkásokat is ide véve 28-29 dolgozót foglalkoztatnak. Bedeg- kérről húszán ingáznak más tele­pülésen levő munkahelyre. A CIVIL SZERVEZETEK Több évtizede tevékenykedik a Vöröskereszt alapszervezete. A polgárőr-egyesületet 1999-ben szervezték újjá, jelenleg har­minckét tagja van. A Bedegkér Községért alapítványt öt éve hoz­ta létre az önkormányzat, a múlt tavasszal pedig megalakult a falu­szépítő egyesület. HÁROM BOLT, KÉT KOCSMA A tabi áfész coopüzlete, Papp Szilvia vegyesboltja és a kéri falu­részben a bérelt áfészbolt látja el a lakoságot alapvető élelmiszer­rel, tejtermékkel, felvágottal, illet­ve vegyi áruval. Leginkább az alapvető élelmiszer fogy, de a hónap második felében sokan már hitelre vásárolnak. Két kocs­ma van a faluban, mindkettőben egyformán fogy a tömény ital, il­letve a sör és a kisfröccs. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK; ESZES ANDREA A L M A N A C H - 0 2 5 Kiutat keres a zsáktelepülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom