Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 3 6 2002. Március 2., Szombat HIVATAL MINDEN HÉTFŐN A polgármesteri hivatal címe: 7273 Büssü, Kossuth utca 33. Tel.: 82/374-061 Ügyfélfogadás minden hétfőn reggel 8-tól 12 óráig van. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma 469, de 527 van bejelentve. 14 évesnél fiatalabb: 120 14-60 éves: 254 60 évesnél idősebb: 96 ÚJ TETŐ A TEMPLOMRA Az önkormányzat az idén 26,4 mil­lió forintból gazdálkodik, ebből 22,9 millió forint a normatív támo­gatás, a többi a saját bevétele. A körjegyzőség fenntartására 3 mil­lió forintot fordít, és 3,2 millió fo­rint a szociális kiadás. A közvilágí­tás, a falugondnoki szolgálat, a tiszteletdíjak, vagyis a község gaz­dálkodása 6,5 millió forintot visz el, munkabérre hatmilliót fizet­nek, 2,5 milliót a közterhekre. Az idősek klubjának a fenntartása 3,5 milliót kíván, az iskola fenn­tartása 670 ezret. A tanulók szá­mát tavaly rosszul tervezték, így az idén a normatív támogatásból 780 ezer forintot vissza kell fizet­ni. Felújításra az idén 1,5-2 milli­ót fordítanak. Belevágtak tavaly az iskolafelújításba, s a 3,5 millió forintosra tervezett beruházás jó­val túllépte a keretet, mert menet közben kiderült, hogy az épület­nek nincs alapja. így vis major pá­lyázatot adott be az önkormány­zat, és 2,97 milliót nyert a Belügy­minisztériumtól. A külső felújítás kész, a festés, betonozás, a bel­ső munkák vannak hátra. A közvi­lágítás korszerűsítésére a Szé­chenyi Tervből nyertek 800 ezer forintot. 3,5 millióért kicserélték a falugondnoki autót. Az idén elké­szül a gázberuházás is; október­ben már gázzal füthetnek. A vé­dett református templom tetőzeté­nek a felújítására is készek a ter­vek, csak a szakértői véleményre várnak. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Mintegy ötven büssüi dolgozik a kisgyaláni szövetkezet szarvas­marhatelepén, néhány embernek pedig az FG Rákó Kft ad munkát. Az önkormányzat hét főállású, két részmunkaidős és két közhasz­nú munkást foglalkoztat. SZESZES ITAL KÉT BOLTBÓL Két élelmiszerbolt is van a köz­ségben, s mert kocsma nincs, így ezek bonyolítják le a sze­szesital-forgalmat is. Az üzletek igazodnak a vásárlók igényeihez; rengeteg árut tartanak, s minden kapható, amire a település lakói­nak szükségük lehet. Egy han­gulatos presszó vagy kávézó azonban hiányzik Büssüből. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: SZARKA ÁGNES KOCSMÁBÓL LETT OTTHON. Az italboltot néhány évvel ezelőtt megszüntették, s az önkormányzat ebből az épületből alakíttatta ki - pályázati és saját pénzből - a nyugdíjasházat, körülötte pedig millen­niumi emlékparkot létesítettek. A napközbeni ellátást és foglalkozást nyújtó klubba ma harminc nyugdí- jas jár rendszeresen. _____________________________________________________________________■ Él ettársak az iskolapadból Két kicsi kivételével minden óvodás cigány. Nagy a magyarok és cigányok közti ellentét a faluban; az előbbiek a gyerekeket inkább Göllébe viszik oviba. 1999-ben a művészeti ne­velést választották, de ezzel kudarcot vallot­tak, és igen sok a gond az iskolában is. ,- Módosítani kellett a nevelési tervünket; a szent- jakabi óvodavezető segítségével írtunk teljesen új etnikai programot - mondta Fekete Gézáné óvoda­vezető. - Jól ismerem a kicsiket, hiszen szüleik is az én óvodásaim voltak, de a nem egységes ci­gánysághoz másképp kell közelíteni. A család megismeréséből indulunk ki, abból, amit hazulról hoznak, és segítjük a családi nevelést. Az a célunk, hogy ne ellenséget lásson bennünk a család. Meg­próbáljuk fölerősíteni a jó tulajdonságaikat, és amit a többségi társadalom szokásrendje rossz néven vesz tőlük, azt igyekszünk nyesegetni. A gyerekek révén próbáljuk nevelni a családot is. Nemcsak a faluban, hanem az országban is több szervezetnek kellene összefogni, hogy úgy tud­junk velük boldogulni, ahogyan szeretnénk. Van, aki európai módon él, és úgy is járatja a gyerme­keit, de a cigány társadalom kiutálta, a magyarok pedig még nem fogadták be. Ilyenkor érezzük, hogy nagyon kevesen vagyunk a segítéséhez. Tizennyolc kisgyereket írattak be az óvodá­ba, ebből 13-15 jár rendszeresen. A falugond­nok nagyon sokat segít, hiszen naponta szállítja a gyerekeket. Szakmailag és emberileg is indo­kolt volna a délutáni elfoglaltság, de erre nincs pénzük. Az iskolában is az egyik legégetőbb gond a gyerekek délutáni felügyeletének, foglal­koztatásának a megoldása.- Minden gyerekkel külön kellene foglalkozni, Kiskorú anyák FEKETE GEZANE Az elvándorlás a településről az 1960-as években indult meg. Az üresen maradt házakba roma származásúak költöz­tek. Ma a község lakosságának 53 százaléka, mintegy 250 ember vallja magát cigánynak. Több családban nevelnek 5- 6 gyermeket, az anyák között sok az éppen csak nagykorú. mert a szülők nem segítik őket a tanulásban - mondta Kovácsné Tamásfalvi Piroska, az iskola vezetője. - Sokszor nem készí­tik el a házi feladatot, mert ott­hon ilyesmire nem figyelnek, és nem segítenek a szóbeli tanu­lásban sem. Egy vers megtanu­lásánál is magukra maradnak a gyerekek. Amelyik szorgalmas, az megtanulja. Nincs napkö- 1 zink, és ilyen kevés tanulóval az önkormányzat sem tud délután még egy pedagógust foglalkoz­tatni. Az iskola a göllei általános tagiskolája. Négy általános tan- rendű és három speciális osz­tályban oktatnak. A normálba ti­zenegy gyerek jár, a speciálisba hét. Felső tagozatba a normál osztályból az anyaiskolába, Göllébe, a speciálisból Igalba mennek a tanulók. Sajnos visz- szajelzést ritkán kapunk, nem nagyon tudjuk követni, hogy mi lett a gyerekek sorsa.- A nyolc osztályt általában elvégzik a gyere­kek, de a lányok többsége korán férjhez megy, s abbahagyja a tanulást. Sokszor a szülők kény­szerítik a lányokat a házasságba, de olyan is akadt, aki 12 évesen már élettársi kapcsolatban élt. Aki nem házasodik meg idejekorán, az ha gyengébb eredménnyel és túlkorosán, de elvégzi az általános iskolát - tette hozzá Kovácsné Ta­másfalvi Piroska. - Több mint tíz éve tanítok itt, és mindössze két tanulónk végezte el a középis­kolát. Volt olyan is, aki normálosztály­ba kezdett járni, de később átkerült a speciálisba. Ezeknél a gyerekeknél ér­telmi és zömében magatartásbeli prob­lémák vannak. Elég sok a diszgráfiás, diszlexiás gyerekünk. A származásuk miatt nem kerülnek hátrányba, de na­gyon szorgalmasnak kellene lenniük. Összefogtak a faluszépítők Félmillió forint alaptőkével alig egy éve hozták létre a Büssüért alapítványt. Takács Lászlót választották a kurató­rium elnökének.- Az a legnagyobb gondunk, hogy egyelőre nincs több pén­zünk, sőt, az alaptőke is fogy - mondta Takács László. - A sze­mélyi jövedelemadók egy száza­lékát csak egy év múlva lehet ne­künk fölajánlani. Pedig sok szép tervünk, faluépítő elképzelé­sünk van. Mindkét templomunk műemlék, ezeket tatarozni kel­lene. A református templom fel­újítása négy és fél millió forintba kerül; az önkormányzat támoga­tása mellett kihasználjuk a pályázati lehetőségeket is. A sport- és kulturális élet fej­lesztését is célul tűzte ki az ala­pítvány. - A kazsoki focicsapat tagjainak a 60 százaléka büssüi; szeretnénk visszacsábítani őket. Egy ifjúsági és egy felnőttcsapa­tot hozunk létre, ha lesz rá meg­felelő fedezet. A csapatok utazta­tása nagyon sokba kerül, ezt ön­erőből nem tudjuk megoldani. Nagy álmuk egy alkotótábor létesítése, itt amatőr és hivatá­sos művészek dolgozhatnának. Kéthetes táborra gondolnak - tudtuk meg Takács Lászlótól. A lehetőségért a művészek egy ké­pet, szobrot adnának; néhány év alatt gyönyörű kiállítás jönne létre. ■ Újra átélt sikerek a klubban Sikeres évet zárt az idősek klub­ja. Az öregek lassan már a máso­dik otthonuknak tekintik. Tartot­tak farsangi összejövetelt, kö­szöntötték az anyákat, nagyma­mákat, és jártak Szentendrén. Advent előtt kiállításon is bemu­tatkoztak, majd közös kará­csonyt szerveztek az igali speciá­lis iskola növendékeivel. A nagy­berki idősek klubjával is fölvet­ték a kapcsolatot.- Ezek a különleges esemé­nyek voltak, mindegyikre műsor­ral készültünk - mondta Földi Zoltánná klubvezető. - Az idősek szeretnek szerepelni; verset mondanak, énekelnek, jelenete­ket adnak elő. S újra fölelevenítik az élményeket, mikor a vide­ofelvételeket, fényképeket néze­getik. A klubban mindennap van foglalkozás. Hétfőn kézimunká­zunk, az asszonyok hímeznek, kötnek, horgolnak, s megismer­kedtek a papírhajtogatással is. Kedden tornászunk, megmozgat­juk az elrozsdásodott ízületeket. A szerda a beszélgetések, előadá­sok napja. Az időskor okoz­ta változások­ról igazán hi­telesen az öre­gek tudnak szólni, mert ők élik meg. Megbeszélik a tapasztalatai­kat, tanácsok­kal segítik egymást. A lelki egész­ségről folytatott beszélgetések is nagyon fontosak. A háziorvo­sunktól, dr. Szarka Ágnestől sok segítséget kapunk, amikor az időskor betegségeiről, azok meg­előzésének lehetőségéről van szó. Csütörtökön ismét torná­szunk, a péntek pedig csak a ké- zimunkázásé. A foglalkozások nagyon nép­szerűek. Egyre többen jönnek, mert szeretnek itt lenni. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyakran hoznak kóstolót a többi­eknek az otthon sütött süte­ményből vagy hazai kávéval, teá- val kínálják egymást._________■ Tűzre tennék a boszikat Ezen a farsangon egy különleges divatbemutató aratott nagy sikert a faluházban: férfiak öltöztek nő­nek. Pintér Tibor, a nemrég ala­kult tűzoltóegylet tagja kosztüm­ben pompázott, egy bátrabb le­gény pedig bikiniben.- Az asszonyok már évek óta szerveznek közös műsorokat, előadásokat, kiállításokat szer­veznek, és közösen tornásznak. Mi, férfiak eleinte irigykedve fi­gyeltük a ténykedésüket, időn­ként segítettünk a szervezésben, majd úgy gondoltuk, megalakít­juk a magunk klubját - mondta Pintér Tibor. így jött létre a tűzol­tóegylet. - Csak a nevünkben olt­juk a tüzet, inkább a nőegylet bo­szorkányait tennénk tűzre. Mintegy 15 férfi - húszévestől a hatvanhárom évesig - jár össze rendszeresen. Valamennyien csa­ládfenntartók, s így kevesebb időt töltenek együtt. A boszorkányos májusfaállítás itt már hagyomány.- Nehéz az időpontokat egyez­tetni, mivel mindenki máskor ér haza a munkából. Sok mindent szeretnénk, főleg több időt. A március 15-i ünnepségre műsor­ral készülünk, és próbáljuk segíteni a nők munkáját. Vannak terveink; megkaptuk az idősek klubja alatti pincét, kicseréljük az ajtót, ablakokat, rendbe tesszük, és akkor nekünk is lesz helyiségünk. A nők a régi tűzoltószertár padlásterét „bitorolják”, mert mi lemarad­tunk a szertárról. A nőegylet konditermet rendez be, húsvétra készen lesz. Oda már beengedik a férfiakat is. ■ BÜSSÜI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: MILYENNEK LÁTJÁK FALUJUKBAN A KÖZBIZTONSÁGOT? Tolvajoknak nem akarnak állatot nevelni . Becsi Jánosné: - Itt olyan rossz a közbiztonság, hogy még állatokat sem lehet tartani, mert mindent el­lopnak. Azt is meg kell nézni, hogy es­te merrefelé indul­jon el az ember, mert autóval szá­guldoznak az uta­kon, és nincs biz­tonságban a gyalogos. Egyes cso­portok valósággal rettegésben tart­ják a lakosságot, és nemcsak ná­lunk, hanem a környező falvakban is. Az igali rendőrőrsön az új pa­rancsnok azt ígérte, hogy jobban fi­gyelnek majd a településre, de eb­ből mi még semmit sem érzéke­lünk. Ha valami történik, az ember csak a rendőrökhöz fordulhat, ők azonban nem foglalkoznak néhány ellopott baromfival. Horváth Tamás: - Nincs itt sem­mi gond a közbiztonsággal; tőlem még soha nem loptak el semmit. Igaz, hogy állato­kat nem tartok, de nem a tolvajok miatt. Nagyon sokba kerül a táp meg a takarmány, túl sokba kerül, ezért nem éri meg a tartásra költe­ni. A faluban egyébként egyre rit­kábban lehet állatot látni, az embe­rek nem foglalkoznak vele. Sok az idős és a szegény ember, nekik sem erejük, sem pénzük nincs az állattartásra. Az meg mindenhol előfordul, nemcsak Büssüben, hogy eltűnik az udvarról, amit kint felejtettek. Ezért azonban nem okolható a település, hogy itt töb­bet lopnak, mint máshol. Nagy Katalin: - Nem lehet be­szélni közbiztonságról, mert az nincs. Egyre keve­sebben tartanak állatot, mert fél­nek, hogy ellop­ják. Még azt sem lehet tudni, hogy helybeli vagy át­utazó bűnözők tartják-e rettegés­ben a falut. Először ezt kellene kide­ríteni, s akkor talán könnyebben le­hetne ellene védekezni is. Ha ellop­nak valamit, akkor kijönnek a rend­őrök, fölveszik a jegyzőkönyvet, az­tán semmi nem történik. Ha valaki­nek nincs biztosítása, még bejelen­tést sem érdemes tennie. Egyszer ebbe a boltba is be akartak tömi, az­óta vannak fenn a rácsok. Szemben lakom, rálátok az üzletié, talán e- zért nem merik piszkálni a zárakat. Tóth Petra: - Gölléből járok át, naponta, de még nem tapasztal­tam olyasmit, ami engem sze­mély szerint érintett volna. Nagyon sok idős ember él itt, a fa­lu 45 százaléka nyugdíjas, hoz­zájuk sorozato­san betörnek. Egy bűnbanda ga­rázdálkodik itt, de egyszerre nem lehet bezárni minden tag­ját. Ha együtt vannak, sokkal bátrabbak, mint egyedül. Őket kellene innen kikapcsolni; egyenként nem mernének akci­ózni. Érezhető nyugalom akkor van, ha egy részüket kikapcsolja a rendőrség. Olyankor sokkal ke­vesebb a bűncselekmény a falu­ban is. Nagy Erzsébet: - Mindenünket félteni kell. Állatunk nincs, és zá­runk minden ajtót. Mi még szerencsé­sek vagyunk, mert a mamáéktól ka­punk baromfit, hozzájuk nem mernek bemenni a kutyák miatt. Az teljesen mindegy, hogy ki melyik utcában lakik, a falu minden portája veszélyben van. Olyan is megtörtént, hogy hátul ki­bontották az ól falát, hogy a háziak és a kutyák ne vegyék észre a mes­terkedést. A közlekedés sem biz­tonságos; sokszor száguldoznak rendszám és jogosítvány nélkül, esetleg lopott autóval a falu utcáin. Az árkok sekélyek, nem fogják meg a kocsit, és nincs, ami megvédje a járdán sétáló gyerekeket. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom