Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 3 0 2002. Március 9., Szombat BOLHÁS HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7517 Bolhás, Kossuth u. 60. Tel: 82/553- 279, fax: 82/553-281 E-mail: polghiv bolhas@matavnet. hu Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-13 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 514 18 évesnél fiatalabb: 116 18-60 éves: 300 60 évesnél idősebb: 98 ÖTMILLIÓS A FORRÁSHIÁNY Az önkormányzat költségvetése 50,8 millió forinttal számol, de az idén is ötmillió forint a forráshiá­nya. Mintegy tízmillió forintot költ szociális és munkanélküli-segé­lyezésre, a gyermekvédelmi és idősellátásra. A körjegyzőség és a hivatal fenntartása 13 millió fo­rintba kerül, a falu egyetlen gyer­mekintézménye, az óvoda pedig hárommillió forintba. Az általános iskolásokra és a társulásokra 2,5 millió forint hozzájárulást fizet az önkormányzat. A fejlesztés nagy része áthúzódó beruházás. A ra­vatalozó befejezése mellett a kor­szerűsített elektromos hálózat egymillió forintos törlesztőrészlete is terheli. Az év legnagyobb fel­adata két utcában ezer négyzet­méternyi járda építése és az or­vosi rendelő korszerűsítése. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb munkaadó az ön- kormányzat, most 16 embernek ad megélhetést. A kisebbségi önkormányzat pályázattal négy közhasznú tartós alkalmazásához szerzett külön támogatást. A se- gesdi termelőszövetkezet már csak két bolhásinak ad munkát; hat dolgozót foglalkoztatnak az üzlettulajdonosok. 20-25-en a Kaszó Erdőgazdaság Rt-nél kere­sik a kenyerüket, s tiz-tizenketten járnak be dolgozni Nagyatádra. VERSENYBEN A VEVŐKÉRT Három élelmiszer- és vegyesbolt­ban vásárol a lakosság; az üzletek mind árban, mind az áru minősé­gében és változatosságában ver­sengenek. A mindennapi élelmi­szerek, a vegyi áru és apró cikkek állandóan beszerezhetők, éppígy a friss péksütemény, a zöldség és gyümölcs is. A felvágottakon kívül csak fagyasztott húst árusítanak a boltokban, esetenként kedvezmé­nyes áron ruhát és egyéb fehér­neműt is lehet venni. Vásárlási csúcs van a boltokban a különfé­le segélyek osztásakor, illetve a fi­zetésnapok után. Ez jellemző a két italkimérés forgalmára is. A Huber-kocsmán kívül a faluban van egy kisebb italbolt is. A törzs­vendégek többnyire olcsóbb sört vagy fröccsöt fogyasztanak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA; bíró Mária KÖZÖSSÉGI KÖZPONT AZ ÖREG KÚRIÁBAN. A falu kulturális életének központja az egykori ne­mesi kúria; ennek a hasznosítására külön fejlesztési tervet is készíttetett az önkormányzat. Kétnyári Éva építész szerint vadászházat, panziót és szabadidőközpontot alakítanának ki, de az önkormányzatnak mindeddig nem sikerült értékesítenie az épületet. Annyit szeretnének ugyanis érte kapni, amennyiből létrehozhatnák a kisebb-nagyobb közösségi termet, a könyvtárt és a művelődési központot. ■ Éledező remények a zsákfaluban Évtizedekig fogyott-enyészett a szebb napokat látott, kéttemplomos kisközség, mire újra meg­találta a fejlődés útját. Bolhás, ez az alig félezer lakosú kis zsákfalu mostanában már nagyot ál­modik, s látszik több kedvező változás is.- Sokáig azt hittük, hogy a falu egyik legnagyobb értéke a kastély, s eladásától reméltük, hogy megújulhatnak az intézmények és lesz munka. Most már tudjuk: sokkal többet ér az a természe­ti szépség és a nyugalom, ami az itt élőknek biz­tonságot, a következő nemzedéknek pedig akár munkahelyet adó jövőt jelent - állítja Galba Mi­hály polgármester. - Nemrég még álomnak tet­szett, hogy Bolháson szennyvízcsatorna-háló­zat legyen, és most elérhető közelségbe került: a somogyszobi rendszerrel együtt ezt is kiépítik. A gond csak az, hogy szegény a lakosság. Néha mégis úgy tetszik, hogy nincs olyan merész terv, amit ne lehetne Bolháson valóra váltani. Mielőbb szeretnénk a faluban kiépíteni a vezeté­kes gázt is. S hiszem, hogy kitörési pont lehet a természeti értékek és az erdő közelségének tu­risztikai hasznosítása. A temetővel szemközt egy szabadidős turisztikai központot tervezünk és horgásztó magánerős létesítését.- A földért valóságos harc folyik, sok a földki­adási és kimérési kérelem a faluban - mondja Kővári Jenő nyugdíjas, aki pénzügyi szakember­ként, majd polgármesterként évtizedekig részt vett a közéletben. - Erről beszélnek szinte min­denütt, s ide is elérnek az országos jelenségek. Úgy látom, jó felé halad a falu. Nem sok munka- lehetőség van helyben, mégis kevesebb a mun­kanélküli, mint néhány éve. A kisebbség is eljár dolgozni, s talán jobban is élnek. Persze sok a szegény ember, akinek nagy teher a komfortosí­tás meg a szennyvízcsatorna építése, de egyre inkább szükséglet. A hozzám hasonló idősek sem élvezik már sokáig a fejlődést, de az utá­nunk jövőknek mindez valódi érték lesz.- Itt is lehet gyarapodni, előbbre jutni és fej­leszteni, erre jó példa az óvoda - állítja Andemé Fedor Henriett óvodavezető. - Az önkormány­zattól megad minden lehetsé­ges támogatást, és pályázaton is sikerült gyarapítani a lehető­ségeinket. Legutóbb a cigány kisebbségi pályázattal nyer­tünk százezer forintot gyer­mekbútorokra, És nemrég vá­sárolhattunk új beltéri torna­szereket meg játékokat is. A ré­gi cserépkályhákat is szeret­nénk mielőbb központi fűtésre cserélni, hogy az öltözők és a mellékhelyiségek is melegek le­gyenek. Ez ugyanis sok gondot okoz telente. Tizennégy kicsi jár most az óvoda öreg falai közé, de szeptembertől már tizen­héttel számolhatnak. A bolhási gyerekek hamar megszokják az önállóságot, mert iskolába már busszal kell menniük. Eddig Nagyatád intézményei voltak a kedveltebbek, ta­valy azonban többen választották a somogyszo­bi általános iskolát. Bármelyikben megállják a helyüket a bolhási kisdiákok, és egyre többen jutnak el felsőfokú tanintézményekbe is.- Az utóbbi években több fiatal is visszajött tanulmányai befejeztével - állítja Keszeg Jánosné nyugdíjas óvónő. - Van, aki azért, mert nem tud­ja megfizetni a városi árakat, de egyre többen kényszer nélkül választják az itteni kényelmet. A külföldiek már korábban fölfedezték a falut és több régi házat felújítottak. Ha a fiatalok meg­szeretik a munkát, itt is megtalálják a számításu­kat. Megvan itt is minden lehetőség a boldog életre, és a város sincs messze. Remélem, az unokáimnak is olyan kedves lesz ez a falu, mint nekem, és nem vágynak el innen. _____ ■ Vá rosiakkal erősít a csapat A falu hírét városiak is erősítik: hét nagyatádi gyarapítja a bolhási foci­csapatot. A megyei harmadik osz­tályban játszó sportegyesületet évente 700 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Az egyesület élén évek óta Farkas Lajos áll, az edzője pedig Galba Mihály polgár- mester. A focisták egyelőre a mű­velődési ház melletti pályán gyako­rolják a labda kergetését, s a felújí­tásra szoruló sportöltözőben vitat­ják meg a mérkőzéseket. A község sportéletének a föllendítésére újabb tervet is dédelgetnek. Az ál­talános iskola régi épületének hasz­nosítása ugyanis máig sincs meg­oldva, pedig ott egy kisebb edző­központ is helyet kaphatna. Elő­ször egy pingpongasztalt szeretné­nek elhelyezni itt, hogy a rossz idő­ben is legyen valami, ahol összejár­hatnak s mozoghatnak a férfiak. S ha beválik, érdemes lesz gyarapíta­ni az erőnléti felszerelést is. Nemcsak a foci miatt népszerű azonban a falu az atádiak köré­ben. Bolhás szőlőhegyén ugyanis egyre többen vásárolnak birto­kot, s felújítják a kis présházakat. A mintegy száz kerttulajdonos ötödé most már atádi és somogy­szobi lakos. A terület értékének növelésére az önkormányzat ter­vezi az áramszolgáltatás és a víz- vezeték kiépítését is. _________■ Ne venincs klub névadója Bolháson még sosem volt nyugdí­jasklub, de olyan összeszokott és lelkes az alig néhány hónapja ala­kított kis csapat, mintha évek óta együtt szerveznék az idősek prog­ramjait. Legelső, karácsonyi fellé­pésük telt házat vonzott, s vastaps­sal köszöntötte a falu apraja-nagy- ja a nyugdíjaskórus hegedűszóló­val kísért, vidám műsorát.- Az ötlet az idősek szervezeté­nek alakítására a nyár végén szüle­tett, és októberban már összeállt a csapat - mondta Rabóczky János­né, a klub vezetője. - Mintegy negyvenen csatlakoztak, a legidő­sebb pártoló tag 78 éves. Rendsze­resen találkozunk; jólesik egy kis beszélgetés, a megemlékezés név­napokról, évfordulókról vagy egy- egy társasági rendezvény. Érdek­lődnek és segítenek a fiatalabbak is, még az iskolások és az óvodá­sok is figyelik a ténykedésünket. Legutóbb nagy sikerű jelmezes mu­latságot ren­deztek, ott vendégeske­dett szinte az egész falu. Ko­rukat megha­zudtolva rop­ták a táncot még a hajlot­tabb korúA is, és lelkesen visel­ték a tréfás farsangi jelmezeket.- A bál bevételéből szeretnénk nyári kirándulást szervezni vala­mely közeli fürdőhelyre - tette hozzá a klubvezető. - S hamaro­san meg kellene rendezni a név­adót is, mert most még neve sincs a sebtében összehozott klubnak. Lehet, hogy maradunk Bolhási Nyugdíjasok, de ennek is adjuk meg a módját. ______________■ Sa ját szóda a nagyfröccshöz Csaknem 60 éve szinte faluköz­pontnak és találkozóhelynek szá­mít a Huber-féle ház, ahol hajdan mészárszék, kocsma és fodrászüz­let is szolgálta a lakosságot.- Mára a vegyesbolt és a kocs­ma maradt a házban. Nagyapám indította itt 1943-ban a családi vál­lalkozást, és a háború utáni sok kényszerhelyzetben is sikerült megtartani - mondta Huber Ist­ván, a kereskedőház büszke örö­köse. - Előbb a kocsma, majd 1995-ben az áfész által bérelt bolt is visszakerült hozzánk. Mára gyarapítani is sikerült, amit a Huber család egykor meg­alapozott. A családi vállalkozást 1989-től saját kúttal rendelkező szikvlzüzemmel bővítették Nagy­atádon, s többszöri fejlesztés után naponta 3500 palack szódavizet állíthatnak elő. 50 kilométeres kör­zetet látnak el, és a Huber Szikvíz Kft 11 munkásnak ad tartós meg­élhetést.- A legkedvesebb számomra a szikvízüzem; ezt akkor alapítottuk a feleségemmel, amikor szinte ki­Huber István és Huberné Dóra Veronika rend­szeresen dolgozik a szikvízüzemben látástalan volt a család és a három gyerekünk megélhetése - mondta Huber István. - Ma már ez a fő te­vékenységünk, de szeretnénk to­vábbvinni azt is, amit a nagyapám létrehozott. Ennek érdekében ter­vezzük a bolhási sarokház üzletei- nek a felújítását is. ________a Bol hási olvasóinkat kérdeztük: mi a legnagyobb gond és mire vágynak a falu lakosai? A gyerekek talán már könnyebben boldogulnak Szőke András nyugdíjas: - Régen is jellemző volt itt az egyet nem értés, bár a két nagy vallás kö­zött mos­tanra elcsi­tult a vita. A szeretet és békesség ma is gyakran hiányzik. S emellett a munka is. Most mindenhol nagy a bizonyta­lanság. Nekem is nagy gond, hogy a szövetkezetben le­dolgozott évek után nem ka­pok annyi nyugdíjat, hogy elég legyen a pénz. Elmúl­tam 80 éves, de még meg­művelem a kertet, tartok né­hány baromfit is, mert kell a megélhetéshez. Kovács Győzőné köz­hasznú dolgozó: - Sok az egyedülál­ló idős em­ber, napon­ta tíz szoci­álisebédet is kiviszek. Több fiatal családos is olyan kö­rülmények között él, hogy még vízcsap sincs a ház­ban. Nekik megfizethetet­len összeg a csatornaépítés, pedig nagyon jó, hogy így fejlődik a falu. A gyerekek­nek nem könnyű a napi be­járás az iskolába; jó lenne egy iskolabusz, mert piacna­pokon olyan zsúfoltak a Vo­lán-járatok, hogy alig férnek föl a bejáró kisgyerekek. Szókéné Szüle Erzsébet kistérségi menedzser, gye­sen: - Na­gyon meg­szerettem ezt a falut. Tíz éve jöt­tem ide férj­hez, s a pá­rom nagy­szüleinek a házába költöztünk. Sok spó­rolással átépítettük, lassan meglesz minden kényel­münk. Az a szívem vágya, hogy mindhárom gyere­künk boldogan nőjön fel, s ne érezze hátrányát a falu el­zártságának. Örülünk a csa­tornának, jó volna a vezeté­kes gáz is; mi azért megtar­tanánk a fatüzelést is, mert szeretjük a cserépkályhát. Orsós Katalin gyesen levő anya: - Kilenc hónapos a kisfiam; amíg kicsi, nem tudok- munkát vál­lalni. A fér­jem az er­dészetnél dolgozik, szerencsére biztos a munkahelye. Tős­gyökeres bolhásiak vagyunk, nagyon szeretjük a falut. Remélem, az óvoda megma­rad, ha már iskola nincs hely­ben. Most egy közös udva- rú, kis egyszobás házban la­kunk, talán a tavasz végére majd be tudjuk fejezni a für­dőszoba kialakítását is. És ha sikerülne, szeretnénk ké­sőbb egy nagyobb házat is. Kovács László közhasznú dolgozó: - Drága a szenny­vízcsator­na, de a szippantás még többe kerül. Az öcsémék családjával élek; most táppénzen vagyok, de máskor is kevés jut megélhetésre. Az öcsém vagonrakodó, két kisgyere­kük van, nekik sem könnyű előteremtem a csatornázás árát. Nehéz a boldogulás a faluban, szakma nélkül pe­dig különösen sokat kell küszködni. De szeretek itt lakni, és nem szívesen köl­töznék el. Meg aztán más­hol sem lenne könnyebb. László Mihály nyugdíjas: - A lányommal, vejemmel és az unokám­mal lakom; nagy gon­dunk most a csatorna- építés. Nem nagyon kí­vántuk ezt, nem telik rá. Csak az unokám dolgo­zik, a vöm és a lányom már nyugdíjas. Máskülönben jó, hogy fejlődik a falu, látszik, hogy gondot visel rá az ön- kormányzat. Szépül is, gaz­dagodik is, csak hát alig tu­dom élvezni, mert beteg a lá­bam. Nekem megvan min­denem, csak az egészségem hiányzik. Abban bízom, a fi- ataloknak könnyebb lesz. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom