Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-26 / 48. szám
8. OLDAL TÜKÖR 2002. Február 26., kedd G A Z D A S A G I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. február 25.) Borsodchem 4 605 Ft ű Egis 12 800 Ft O Matáv 928 Ft ü Mól 5 405 Ft ü OTP 20 300 Ft Ü Richter 17 310 Ft ű TVK 3 OOOFt Zalakerámia 1625 Ft ____CL BUX: 7920,63 +0,91% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,68 Cseh korona 7,69 Euró 243,73 Japán jen (100) 208,08 Lengyel zloty 66,87 Svájci frank 165,00 Szlovák korona 5,82 USA-dollár 278,68 Hírek ___________ AD ÓBEVALLÁS. Az interneten az elmúlt évihez képest több mint ötszörösére nőtt az adóbevalló egyéni vállalkozók száma. A február 15-ei határidőre a tavalyinál mintegy 10 százalékkal több személyi jövedelemadó-bevallást kapott az APEH. Ugyanakkor csaknem 50 százalékkal nőtt az adójuk 1-1 százalékáról rendelkező vállalkozók száma is. europress BEFEKTETNEK. Kockázati- tőke-társaságot hoz létre a Gazdasági Minisztérium a Széche- nyi-terv beszállítói program hatékonyságának fokozása érdekében. A Beszállítói Befektető Rt. a kis- és középvállalkozások indulását, megerősödését kívánja támogatni. A befektetések preferált területei a feldolgozóipar, szolgáltatás, logisztika és környezetvédelem, europress MEGVAN AZ ELSŐ. A külföldieknek idén kiadott 5763 munka- vállalási engedély közül egy kapcsolódott a kedvezménytörvényhez. A korábbiakban kiadott és még érvényes engedélyek száma 40928, így még 40 072 adható ki. Az év nyolcadik hetében 721 munkavállalási engedélyt adott ki a Foglalkoztatási Hivatal. Az eddigi tendencia alapján nem valószínű, hogy az igények száma eléri a 81 ezres küszöböt, mti ÜZLETI 7. Az 5 éves múltra visszatekintő Üzleti7 hét című gazdasági magazin ezentúl ágazati mellékleteket is közread - nyüatkozta lapunknak Gazsó L. Ferenc főszerkesztő. Tegnap elsőként a telekommunikációs melléklet jelent meg, amely a távközlés dinamikáját mutatja be. A főszerkesztő kijelentette: fél éven belül a határon túli magyarok is hozzájuthatnak a laphoz, europress SCHILLING-BÚCSÚ. Pénteken éjféltől már csak eurót lehet használni Ausztriában. Még mintegy 20 müliárd schilling van a lakosságnál, de a bankjegyek 90 százaléka, a pénzérmék 75 százaléka visszaérkezett a bankokba. A szakértők arra számítanak, hogy most, a schilling végnapjaiban még beérkezik egy nagyobb mennyiség, a többi aztán már csak lassan, vagy egyáltalán nem tér vissza, mti Programvita a gazdaságról A két nagy párt gazdasági programjáról tartott tegnapi vitán NÖVEKEDÉSI VÁRAKOZÁSOK (2002-2ÖÖ6Í kiderült: a Fidesz a Széchenyi-tervre alapoz. Az MSZP ezzel —-----------------szemben korrigálná a programot, fő céljuk pedig a regionális Fidesz 6~l szaza^/ev különbségek felszámolása és az adóterhek csökkentése. Budapest A Fidesz és az MSZP gazdaság- politikai programját ismertette Matolcsy György gazdasági miniszter és Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője tegnap. A Fidesz 6-7, míg a szocialisták évi ötszázalékos, esetleg valamivel afölötti gazdasági növekedéssel számolnak. A Reuters által megkérdezett elemzők 2003-ig készítenek előrejelzést. Eszerint a szakemberek 2002-ben 3,66 százalékos, 2003- ban 4,37 százalékos növekedést prognosztizálnak. A jelenlegi kormánypárt gazdasági programja a Széchenyi-terv továbbfejlesztésére épül. Matolcsy a programvitán kijelentette: a hazai gazdasági növekedésnél Európában csak Írország és Kazahsztán teljesített jobban, és a hazai munkanélküliségi adatok is kedvezőbbek a térség országainál. Hozzátette: a Fidesz célja, hogy a magyar növekedés továbbra is két-háromszorosa legyen az EU átlagának. Véleménye szerint a 6-7 százalékos növekedésre az ad esélyt, hogy az EU gazdasága némi megtorpanás után ismét növekedésnek indul. Emellett pozitív hatása lesz annak is, hogy a Széchenyi-terv támogatásai 2003-ra beérnek. Nagy Sándor szerint a szocialisták gazdasági programjának fő eleme a régiós különbségek csökkentése, az adókulcsok átalakítása és a gazdasági növekedéssel lépést tartó reálbérek elérése. A jelenlegi, 20-30-40 százalékos adókulcsok helyett 13-25-40 százalékot vezetnének be, ezzel együtt pedig módosítanák a sávhatárokat is, így 2-2,5 millió forintos évi jövedelem felett kellene a legmagasabb kulccsal adózni. Nagy szerint az általuk tervezett adóreformmal az állampolgárok többsége a 25 százalékos sávba tartozna. Az MSZP a 10 millió forint árbevétel alatti cégek számára egységes, 15 százalékos átalányadót vezetne be, és eltörölnék az egészségügyi hozzájárulást is. Nagy Sándor kijelentette: a gazdasági növekedést előbb-utóbb visszahúzza majd a mezőgazdaság rossz állapota, hiszen a szektorban elmaradtak a szükséges beruházások. Matolcsy György egyetértett abban, hogy a mező- gazdasági és az egészségügyi reformot gyorsan végre kell hajtani. Nagy Sándor elmondta: a fejlettebb nyugati és az elmaradottabb keleti térség között a gazdasági különbség az 1997-es 2,9-szeres- ről 3,6-szorosra nőtt. Matolcsy szerint a nagy régiók között valóban nőttek a különbségek, ám a kistérségeknél nem, és utóbbi számít igazán. koncz andrea Nem jegyzik be a földalapot Budapest Üzleti titokként kívánt kezelni egyes, működéssel kapcsolatos iratokat a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht., ezért a társaságot a cégbíróság nem jegyezte be. Ha március végéig az alapító okiratból az üzleti titokról szóló rendelkezést nem törlik, a cég nyilvántartásba vételi kérelmét elutasítják. Nem jegyzi be a cégbíróság az MNFA Kht.-t, mert a társaság alapító okiratában fenn kívánta tartani a lehetőséget arra, hogy üzleti titokként kezeljen egyes, működésével kapcsolatban keletkezett iratokat - értesült a Világ- gazdaság. Bizonyos dokumentumokba - akár a földek hasznosításáról szóló szerződésekbe - nem lehetne betekinteni a közvagyonnal gazdálkodó szervezetnél. A bíróság szerint az üzleti titokra vonatkozó kitétel ellentétes a közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel, ezért felhívta a társaság figyelmét arra, e rendelkezést hiánypótlással törölje alapítói okiratából. Ha a hiánypótlás nem lesz teljes, illetve hibás előterjesztésen alapul, a cégbíróság a kht. nyilvántartásba vételi kérelmét elutasítja. A bíróság a pótlásra a kézbesítéstől számított 45 napos határidőt szabott, amely így március végén, április elején jár le. A végzés figyelmezteti a kht.-t arra is, főtevékenysége csak közhasznú lehet. Az állami termőföldvagyon kezelésével megbízott MNFA létrehozásáról a tavaly év végén elfogadott, január 1-jétől hatályos új törvény rendelkezik. A létrehozás csúszása és a bejegyzés elhúzódása alátámasztja azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint az MNFA legfeljebb az áprilisi választások után kezdheti meg aktív földpiaci tevékenységét. Az induló vagyont jelentő állami termőföldek adatátvételi határideje eleve március 31., és - mint az mára kiderült - e területekhez a kht. egyelőre nem is fér hozzá az érvényes haszonbérleti szerződések miatt. (hazafi) I Néha egy gesztus mond a legtöbbet A fogyasztó fizet Budapest Az Első Páneurópai Élelmiszerbiztonsági és Minőségügyi konferencián Vonza András földművelésügyi miniszter elmondta: hazánkban az élelmiszer-ipari termékek 80 százaléka minőség- biztosítási rendszer alkalmazása után kerül a polcokra. Az élelmiszer-biztonság finanszírozására megfelelő forrás áll rendelkezésre, de ez nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldására meglenne a pénz. Laurens Jan Brinkkorst holland mezőgazda- sági miniszter szerint az élelmiszer-biztonság költségeit ugyan a gazdák és az élelmiszergyártók finanszírozzák, de azt végül is a fogyasztó fizeti. A fogyasztók többsége azonban inkább az olcsóbb, mint a biztonságosabb terméket keresi. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének főigazgató-helyettese, Dávid Na- varro nagy eredménynek tartja, hogy sikerült a kormányok képviselőit egy asztalhoz ültetni. MTI Romló várakozások Budapest Az önkormányzatok helyzetéről készített félmérést a GKI. Eszerint az önkormányzatok tavaly év végén kedvezőtlenebbnek ítélték meg saját kilátásaikat és az egész ország helyzetét, mint egy évvel korábban. Az önkormányzati bevételek tavaly 11,5 százalékkal, mintegy 1,8 milliárd forinttal nőttek - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. Hozzátette: a bevételek 2,3 százalékos reálbővülése a GDP várható növekedési ütemének csupán a fele. Ez elmarad a központi költségvetés bevételeinek növekedési ütemétől. Reálértéken a községek csökkenő, a főváros pedig stagnáló forrásokkal rendelkezett tavaly. Az önkormányzatok bevételéből 571 milliárd forint az állami hozzájárulásokból származott. Helyi adókból 232 milliárd forint, míg a működési bevételekből 170 milliárd forint folyt be. Az önkormányzatok tavaly az első félévben mintegy 23 százalékkal mérsékelték hitelállományukat. Ingatlanértékesítésből közel 35 százalékkal több pénzhez, 74 milliárd forinthoz jutottak tavaly a települések. A GKI felmérései szerint tavaly 5 százalékról 12 százalékra nőtt azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek a bérlakás-építési programba kívántak bekapcsolódni. Az önkormányzatok tavaly több mint 6,5 ezer bérlakást építettek, idén 34 százalékos növekedés várható, p. a. t
