Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-24 / Vasárnap Reggel, 8. szám

2002. FEBRUÁR 24. ARCKÉP ll Nem mosdat szerecsent Ha egy ismert embernek, közéleti személyiségnek szük­sége lesz ügyvédre, biztosak lehetünk abban, hogy a 10- 15 legfelkapottabb jogász valamelyike tűnik fel mellet­te. Természetesen közéjük tartozik Bárándy György, az ország egyik legtekintélyesebb ügyvédje. A mindig kifo­gástalan modorú és eleganciával öltözködő férfi előre el­nézést kért, hogy a beszélgetés ideje alatt bekapcsolva hagyja moboltelefonját, de - mint mondta - egy minisz­ter hívását várja.Ő azok közé tartozik, akik becsülik a tárcák vezetőit, nagyra tartja őket, hiszen a népet szol­gálják és képviselik. A másfél óra alatt azonban nem hív­ta az ügyvédet a miniszter, kereste azonban egy konzul, két kereskedelmi tévécsatorna, valamint egy kétség- beesett szülő, akinek a fiát az Egyesült Államokban erő­szakos közösüléssel gyanúsítják. Bárándy György talán arra az ügyére a legbüszkébb, amikor egyik védencét az elsőfokú bíróság háromszor halálra ítélte, a Legfelsőbb Bíróság pedig mindig hatályon kívül helyezte a döntést. Negyedszerre jogerősen felmentették a férfit. II - Önt idegesíti, ha sztár­ügyvédnek nevezik. Miért?- Mert nincsenek sztár­ügyvédek, ez ugyanis fogal­milag kizárt. Én már éltem akkor, amikor a sztárkultusz kialakult a világon, átéltem, hogyan lett például Greta Garbóból filmcsillag. Nyo­mon követtem, hogy az azt követő évtizedekben a szín­művészek, zenészek, vala­mint a szórakoztatóipar más résztvevői miként hódíthat­ták meg a' közönséget. Az ügyvédeknek viszont más a feladatuk. Amikor én beme­gyek a tárgyalóterembe, ne­kem az a feladatom, hogy meggyőzzem a bíróságot az ügyelem álláspontjának he­lyességéről, s még véletlenül sem az, hogy szórakoztas­sam a közvéleményt.- Akkor ön hogyan nevez­né azokat az ügyvédeket, akik nap mint föltűnnek a tévékben, lapokban?- Ismert vagy közismert ügyvédeknek.- S ők a legjobbak? Ha őket kéri fel jogi képviselőnek az ember, számíthat arra, hogy sikeresebb lesz a bíró­ság előtt?- Nem jelenti azt feltétlen. Az azonban biztos, ők tisz­tességesen, eredményesen dolgoznak, s ez a hír elter­jedt róluk, ezért kapósak.- Legendákat lehet arról hallani, hogy a legjobb ügy­védek rendkívül gazdagok. Mi ebből az igazság?- Más nevében nem nyi­latkozhatok. Annyit azonban elmondhatok, hogy nem azok az ügyvédek keresik a legtöbbet, akik reflektorfény­ben vannak. Ők ugyanis rendszeresen tárgyalnak, jár­nak a bíróságokra, s az iga­zán nagy pénz nem itt van. Azoknak a legmagasabb a jö­vedelmük, akik gyakorlatilag ki sem mozdulnak az irodá­jukból, de rendkívül nagy ér­tékű szerződések megköté­sében közreműködnek, kü­lönösen ha külföldi cégek megbízásából teszik. Én - ezt nem tagadhatom - jobb anyagi helyzetben élek, mint a magyar átlagpolgár, de a dúsgazdagtól nagyon távol vagyok. Van egy 78 négyzet- méteres, háromszobás lágy­mányosi lakásom, egy nagy japán autóm - amelyet sofőr vezet, mert nincs jogosítvá­nyom -, tizedik éve telente két hétre eljárok egy svájci hotelba, rendszeresen nyara­lok, s az étteremben nem kell megnéznem az étlap jobb fe­lét, ahova az árakat írják.- Mi volt a legkedvesebb ajándék, amit ügyfelétől kapott?- Több mint harminc éve kivégezték az egyik védence­met, az édesanyja mégis adott nekem húsz forintot. Az idős parasztasszony azt mondta, tudja, mindent megpróbáltam, hogy meg­mentsem a gyermekét.- Amikor még volt halál- büntetés, nem ő volt az egyetlen védence, akit kivé­gezték. Hogy élte meg eze­ket a döntéseket?- Öt-hat ilyen ügyem volt, néhány esetben pedig a halá­los ítéletet nem hajtották végre. Én mindig igyekeztem a legfelkészültebben megje­lenni a bíróság előtt, s a leg­jobb tudásom szerint képvi­seltem ügyfelemet. Ha en­nek ellenére mégis halálra ítélték, akkor elgondolkod­tam, elképzelhető, talán mégsem nekem volt igazam. Ha viszont egyszer is úgy vettem volna részt egy tár­gyaláson, hogy nem tettem meg minden tőlem telhetőt a vádlott érdekében, s ezt kö­vetően kivégzik, egész élet- meben nyomasztott volna. Miután pedig én szerétek nyugodtan aludni, nem kö­vettem el ezt a végzetes hi­bát, tehát nem személyes kudarcként éltem meg eze­ket az esetket. Egyébként a halálbüntetés kiszabása sú­lyosabb lelki teher volt az ügyész számára, hiszen ezt ő kérte, illetve a bíráknak, akik meghozták az ítéletet. A szakmai és erkölcsi pódiu­mot tehát ők viselték. És ez nem volt könnyű. Unokabá­tyám hadbíró tábornok volt, életében, még az első vi­lágháború alatt 32 halálos ítéletet hozott. Később min­den ügyét végigtárgyalta ve­lem, hogy tiszta legyen a lel­kiismerete, valóban jó dönté­seket hozott-e.- Részt vett a kivégzése­ken?- Az ítélethirdetésen ott kellett lennünk, a végrehaj­táson nem. De eszembe sem jutott volna, hogy elmenjek. Sajátos lelki beállítottságú ember lehet az, aki önszán­tából megnézi egy ember ha­láltusáját.- Egyszer, egy magas be­osztású nyomozó megkér­dezte az azóta elhunyt dr. Orosz Balázst, mit érzett akkor, amikor egyik véden­ce újból embert ölt, miután az ügyvéd egy korábbi gyil­kossági ügyében eljárási hibára hivatkozva sikerült felmentetnie Magda János. Holott mindenki tudta, ő a tettes, csak nem lehetett bi­zonyítani. Orosz Balázs er­re állítólag semmit nem tu­dott mondani. Mi a véle­ménye Önnek az ilyen és a hasonló esetekről?- Az történhetett, hogy a bíró mégsem találta száz százalékig bizonyítottnak az ügyet, ezért nem ítélhette el. Ugyanis akkor is fel kell menteni a vádlottat, ha a tu­catnyi, bűnösségét bizonyító érv mellett, csupán egyetlen egy szól a bűnössége ellen, az ártatlansága mellett. Te­hát igazságtalan dolog szá­mon kérni az ügyvéden a fel­mentő ítéletet. De hadd tisz­tázzak egy félreértést. A dr. Bárándy György Született: 1919. szeptember 23., Törökszentmiklós Családi állapota: nős, egy gyermeke van Iskolái: Jogi akadémia - Eger, doktorátus - Kolozsvár Foglakozása: 1941-től ügyvédjelölt, majd ügyvéd 1951-53 között Kistarcsára internálták, ezt követően 1956-ig burgonyát zsákolt a nagycsarnokban tisztességes ügyvéd nem mosdat szere­csent. Nem az a célja, hogy mindenkit föl- mentessen. Olyan eset nem képzelhe­tő el, hogy biz­tos vagyok a vádlott bűnösségében, és azért küzdők, hogy meg­ússza a felelősségrevonást. A védő két rendkívül fontos ér­deknek próbál megfelelni: egyetlen vádlott se kapjon súlyosabb büntetést, mint amit megérdemel. Ezzel védi a társadalom érdekét is. Ez utóbbi megfontolásból nem értek egyet például a halál- büntetés eltörlésével.- Ez megdöbbentő, amit mond. Az ügyvédek között kisebbségben van ezzel az ál­láspontjával.- Abszolút kisebbségben. De meggyőződésem, hiba volt a megszüntetése. Bár az is igaz, 1990-ben, amikor ezt a döntést meghozták, nem lehetett tudni, hogy a bűnö­zés ilyen elképesztő mérete­ket ölt majd, ennyire brutá­lis lesz. Én sem gondolom azt, hogy tömegével kellene embereket akasztani, de évi egy-két - a legsúlyosabb életellenes bűncselekmé­nyek elkövető­in végrehajtott - halálos ítélet­nek lehetne el­rettentő ereje.- A jogászok döntő többsége azt állítja, an­nak lenne in­kább visszatartó ereje, ha a bűnöző azzal a tudattal élne, hogy bizonyosan elfogják, ha bűncselekményt követ el, s nem a szigorodó büntetési té­telek, például a halálbünte­tés jelentik a megoldást.- Ezzel egyetértek. Csak­hogy jelenleg tudtommal 30 százalékos a felderítettségi mutató, s nem sok jelentősé­ge lenne, ha netán fölmenne 40-re. Amennyiben viszont minden tíz elkövető közül Az Oroszországból hazahozott Torna András hadifogoly gondnokságát is elvállalt"!. A képen az ügyben főszerepet játszott Veér András pszichiáterrel tart tájékoztatót legalább kilencet megbün­tetnének, ez sokakat vissza­tartana a bűnözéstől. De en­nek* az esélye mostanság egyenlő a nullával.- Milyen felkéréseknek tesz ez eleget? Döntően büntető­ügyekre specializálódtam, csak kivételesen vállalok polgáriakat. Ez utóbbiakat akkor, ha a baráti köröm tagja az érintett, vagy ha olyan a megbízás, amelyre nem lehet nemet mondani.- Például ha valaki azt mondja, fizet ötmilliót, ha ön lesz a válóperes ügyvédje?- Nem egészen. Jelenleg van egy 160 millió dolláros, tehát csaknem 50 milliárd fo­rintos ügyem. S ekkora ösz- szegnél már nem lehet olyan kevés honoráriumot kérni - ez függ a perértéktől -, amely ne lenne még így is rendkívül magas. Ilyet pedig botorság lenne visszautasíta­ni. Egyébként szerencsére nagyon sokan felkérnek, hogy vállaljam a jogi képvi­seletüket, de épp emiatt szá­mos felkérést kénytelen va­gyok visszautasítani.- Sokan azzal vádolják az ügyvédeket, olyan bűnözőket védenek, akik a bűncselek­ményekből származó tíz- és százmilliókból fizetik meg busásan az önök szolgálata­it. Mit szól mindehhez?- Volt egy ügyfelem, aki tizenöt vonat olajat adott el illegálisan. Ez a cselekmény tíz évvel ezelőtt adócsalás­nak minősült, maximális büntetési tétele egy év volt. Mára a helyzet megválto­zott, az ilyen cselekményért több évre lecsukják az em­bert. Senki sem várhatja el tőlem, hogy ingyen védjem az illetőt. Másrészt, mint ahogy a rómaiaktól tudjuk, pecunia non ölet, azaz a pénznek nincs szaga. Nincs ráírva a bankjegyekre, hon­nan származik, védencem egyébként is milliárdos volt, joggal feltételezhetném te­hát, a tőle kapott pénzt be­csületes úton kereste meg.- Nemrég megjelent a Maffiaregény című könyv, amely az elmúlt évtized leg­nagyobb vihart felkavart al­világi jellegű bűnügyeit, a maffia és a rendőrség össze­fonódását mutatja be, a sze­replőket, helyszíneket konk­rétan megnevezve. S ahe­lyett, hogy hatalmas botrány lenne, mindenki hallgat. Ön mivel magyarázza ezt?- Ez számomra is érthete- len. A könyvben szereplő ügyekből 10-12-ben - mint a gyanúsítottak védője - én is érdekelt vagyok, s kijelent­hetem, valóban úgy történ­tek, ahogy a szerző megírta. Ezt bizonyítja az is, hogy a hírbe hozott rendőrök közül egyedül Derzsi Péter indított pert az író ellen.- De az utóbbi években nemcsak rendőrökről, ha­nem sok ügyvédről is kide­rült, bűncselekményeket kö­vettek el. Mennyire rombolja ez a szakma presztízsét?- Nagyon. Ennek a jelen­ségnek az a legfőbb oka, hogy többszörösére emelke­dett az ügyvédek száma a ki­lencvenes évek eleje óta, mi­után szabaddá vált a pálya; Budapesten például koráb­ban 600-an voltunk, most négyezren. Most bárkiből le­het ügyvéd, aki elvégezte a jogi egyetemet, leszakvizsgá- zott, illetve más jogi szakte­rületről — jogtanácsosok, bí­rók - is átjöttek. Sokan ugyanis azt hitték, itt kevés munkával könnyen többszö­rös milliomossá lehet válni. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy ismerek olyan ügyvé­det, aki büntetőjoggal koráb­ban nem foglalkozott, mégis elvállalta egy vádlott védel­mét. S ötször annyit kért tő­le, mint amennyit én kértem volna. A bíró pedig később elmesélte nekem, hogy olyan felkészületlenül képvi­selte a védencét, hogy neki, a bírónak kellett az ügyvédi szerepet is felvállalnia. S amikor ezek a kalandorok rájöttek, hogy nem olyan könnyű meggazdagodni, tör­vénytelen útra tévedtek.- Önről köztudott, hogy konzervatív beállítottságú, a fia, a szintén ügyvéd Bárán­dy Péter viszont a múlt év vé­gén kisebb belpolitikai bot­rányt okozott azzal, amikor kijelentette, ég az arca ami­att, hogy a politika beleavat­kozik az igazságszolgáltatás­ba. S nemrég jött a hír, hogy az MSZP győzelme esetén ő lehet az igazságügyi minisz­ter. Nem okoz ez konfliktust Önök között?- Én gyerekkoromban val­lásos nevelést kaptam, akko­riban a kormányprogram ré­sze volt a revizionizmus, ak­kor a Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyaror- szág mennyország volt a hi­vatásos szlogen. A fiam vi­szont egészen mást tanult az iskolában, abban az időben teljesen mások voltak a politi­kai, társadalmi viszonyok. Tehát nincs abban semmi rendkívüli, hogy eltérően gondolkodunk számos kér­désről, én inkább jobbközép, konzervatív nézeteket vallók, ő inkább szabadelvű. Ez azonban egyáltalán nem mérgezi meg a kapcsolatun­kat. Nem beszélünk politiká­ról, csak magánügyekről és szakmai vitákat folytatunk. Egyébként az ominózus kije­lentése kapcsán számos kér­désben egyetértek vele, szá­mos kérdésben viszont nem. Nincs az a hatalom, amely ne akarná erősíteni a befolyását az igazságszolgáltatásban. A rendőr parancsra, az ügyész utasításra dolgozik. Bár a bíró elvileg független, neki is van­nak lakásgondjai, taníttatnia kell a gyerekét, s problémái­nak megoldását valamely párttól reméli. Tehát minden bizonnyal törvényes ítéletet akar hozni, de a tudatalattiját nem tudja kikapcsolni. En­nek nem mond ellent, hogy a pályámon még sohasem éreztem, hogy bíró politikai nyomásra cselekedett.- Nincs is erre szükség, jól kell az ügyeket szignálni.- Ezt ön mondta.- Vállalom. A szakmai tel­jesítménye mellett mire a leg­büszkébb?- Arra, hogy az ország egyetlen állampolgára va­gyok, aki elmondhatja magá­ról, hogy az amerikai hadi­flotta tiszteletbeli tengerna­gya, ezt a címet ugyanis ál­lam- és kormányfőknek ad­ták. Unokatestvérem, Fábry Pál - ő „találta ki” egyébként a World Trade Centert -, egy­szer megkérdezte tőlem, akarok-e tengernagy lenni. Mibe kerül? Semmibe. Ak­kor igen, válaszoltam.- Meddig szeretne még dolgozni?- Hat-hét éve azt mond­tam a fiamnak, nyugdíjba megyek, elfáradtam. Ha ab­bahagyod, meghalsz, mond­ta. Beláttam, hogy igaza van. Rossz lehet, ha az ember fö­löslegesnek érzi magát, ha terhére van a világnak. Amíg bírom és segítségére lehetek az embereknek, addig csi­nálom. Almási B. Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom