Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-24 / Vasárnap Reggel, 8. szám
2002. FEBRUÁR 24. ARCKÉP ll Nem mosdat szerecsent Ha egy ismert embernek, közéleti személyiségnek szüksége lesz ügyvédre, biztosak lehetünk abban, hogy a 10- 15 legfelkapottabb jogász valamelyike tűnik fel mellette. Természetesen közéjük tartozik Bárándy György, az ország egyik legtekintélyesebb ügyvédje. A mindig kifogástalan modorú és eleganciával öltözködő férfi előre elnézést kért, hogy a beszélgetés ideje alatt bekapcsolva hagyja moboltelefonját, de - mint mondta - egy miniszter hívását várja.Ő azok közé tartozik, akik becsülik a tárcák vezetőit, nagyra tartja őket, hiszen a népet szolgálják és képviselik. A másfél óra alatt azonban nem hívta az ügyvédet a miniszter, kereste azonban egy konzul, két kereskedelmi tévécsatorna, valamint egy kétség- beesett szülő, akinek a fiát az Egyesült Államokban erőszakos közösüléssel gyanúsítják. Bárándy György talán arra az ügyére a legbüszkébb, amikor egyik védencét az elsőfokú bíróság háromszor halálra ítélte, a Legfelsőbb Bíróság pedig mindig hatályon kívül helyezte a döntést. Negyedszerre jogerősen felmentették a férfit. II - Önt idegesíti, ha sztárügyvédnek nevezik. Miért?- Mert nincsenek sztárügyvédek, ez ugyanis fogalmilag kizárt. Én már éltem akkor, amikor a sztárkultusz kialakult a világon, átéltem, hogyan lett például Greta Garbóból filmcsillag. Nyomon követtem, hogy az azt követő évtizedekben a színművészek, zenészek, valamint a szórakoztatóipar más résztvevői miként hódíthatták meg a' közönséget. Az ügyvédeknek viszont más a feladatuk. Amikor én bemegyek a tárgyalóterembe, nekem az a feladatom, hogy meggyőzzem a bíróságot az ügyelem álláspontjának helyességéről, s még véletlenül sem az, hogy szórakoztassam a közvéleményt.- Akkor ön hogyan nevezné azokat az ügyvédeket, akik nap mint föltűnnek a tévékben, lapokban?- Ismert vagy közismert ügyvédeknek.- S ők a legjobbak? Ha őket kéri fel jogi képviselőnek az ember, számíthat arra, hogy sikeresebb lesz a bíróság előtt?- Nem jelenti azt feltétlen. Az azonban biztos, ők tisztességesen, eredményesen dolgoznak, s ez a hír elterjedt róluk, ezért kapósak.- Legendákat lehet arról hallani, hogy a legjobb ügyvédek rendkívül gazdagok. Mi ebből az igazság?- Más nevében nem nyilatkozhatok. Annyit azonban elmondhatok, hogy nem azok az ügyvédek keresik a legtöbbet, akik reflektorfényben vannak. Ők ugyanis rendszeresen tárgyalnak, járnak a bíróságokra, s az igazán nagy pénz nem itt van. Azoknak a legmagasabb a jövedelmük, akik gyakorlatilag ki sem mozdulnak az irodájukból, de rendkívül nagy értékű szerződések megkötésében közreműködnek, különösen ha külföldi cégek megbízásából teszik. Én - ezt nem tagadhatom - jobb anyagi helyzetben élek, mint a magyar átlagpolgár, de a dúsgazdagtól nagyon távol vagyok. Van egy 78 négyzet- méteres, háromszobás lágymányosi lakásom, egy nagy japán autóm - amelyet sofőr vezet, mert nincs jogosítványom -, tizedik éve telente két hétre eljárok egy svájci hotelba, rendszeresen nyaralok, s az étteremben nem kell megnéznem az étlap jobb felét, ahova az árakat írják.- Mi volt a legkedvesebb ajándék, amit ügyfelétől kapott?- Több mint harminc éve kivégezték az egyik védencemet, az édesanyja mégis adott nekem húsz forintot. Az idős parasztasszony azt mondta, tudja, mindent megpróbáltam, hogy megmentsem a gyermekét.- Amikor még volt halál- büntetés, nem ő volt az egyetlen védence, akit kivégezték. Hogy élte meg ezeket a döntéseket?- Öt-hat ilyen ügyem volt, néhány esetben pedig a halálos ítéletet nem hajtották végre. Én mindig igyekeztem a legfelkészültebben megjelenni a bíróság előtt, s a legjobb tudásom szerint képviseltem ügyfelemet. Ha ennek ellenére mégis halálra ítélték, akkor elgondolkodtam, elképzelhető, talán mégsem nekem volt igazam. Ha viszont egyszer is úgy vettem volna részt egy tárgyaláson, hogy nem tettem meg minden tőlem telhetőt a vádlott érdekében, s ezt követően kivégzik, egész élet- meben nyomasztott volna. Miután pedig én szerétek nyugodtan aludni, nem követtem el ezt a végzetes hibát, tehát nem személyes kudarcként éltem meg ezeket az esetket. Egyébként a halálbüntetés kiszabása súlyosabb lelki teher volt az ügyész számára, hiszen ezt ő kérte, illetve a bíráknak, akik meghozták az ítéletet. A szakmai és erkölcsi pódiumot tehát ők viselték. És ez nem volt könnyű. Unokabátyám hadbíró tábornok volt, életében, még az első világháború alatt 32 halálos ítéletet hozott. Később minden ügyét végigtárgyalta velem, hogy tiszta legyen a lelkiismerete, valóban jó döntéseket hozott-e.- Részt vett a kivégzéseken?- Az ítélethirdetésen ott kellett lennünk, a végrehajtáson nem. De eszembe sem jutott volna, hogy elmenjek. Sajátos lelki beállítottságú ember lehet az, aki önszántából megnézi egy ember haláltusáját.- Egyszer, egy magas beosztású nyomozó megkérdezte az azóta elhunyt dr. Orosz Balázst, mit érzett akkor, amikor egyik védence újból embert ölt, miután az ügyvéd egy korábbi gyilkossági ügyében eljárási hibára hivatkozva sikerült felmentetnie Magda János. Holott mindenki tudta, ő a tettes, csak nem lehetett bizonyítani. Orosz Balázs erre állítólag semmit nem tudott mondani. Mi a véleménye Önnek az ilyen és a hasonló esetekről?- Az történhetett, hogy a bíró mégsem találta száz százalékig bizonyítottnak az ügyet, ezért nem ítélhette el. Ugyanis akkor is fel kell menteni a vádlottat, ha a tucatnyi, bűnösségét bizonyító érv mellett, csupán egyetlen egy szól a bűnössége ellen, az ártatlansága mellett. Tehát igazságtalan dolog számon kérni az ügyvéden a felmentő ítéletet. De hadd tisztázzak egy félreértést. A dr. Bárándy György Született: 1919. szeptember 23., Törökszentmiklós Családi állapota: nős, egy gyermeke van Iskolái: Jogi akadémia - Eger, doktorátus - Kolozsvár Foglakozása: 1941-től ügyvédjelölt, majd ügyvéd 1951-53 között Kistarcsára internálták, ezt követően 1956-ig burgonyát zsákolt a nagycsarnokban tisztességes ügyvéd nem mosdat szerecsent. Nem az a célja, hogy mindenkit föl- mentessen. Olyan eset nem képzelhető el, hogy biztos vagyok a vádlott bűnösségében, és azért küzdők, hogy megússza a felelősségrevonást. A védő két rendkívül fontos érdeknek próbál megfelelni: egyetlen vádlott se kapjon súlyosabb büntetést, mint amit megérdemel. Ezzel védi a társadalom érdekét is. Ez utóbbi megfontolásból nem értek egyet például a halál- büntetés eltörlésével.- Ez megdöbbentő, amit mond. Az ügyvédek között kisebbségben van ezzel az álláspontjával.- Abszolút kisebbségben. De meggyőződésem, hiba volt a megszüntetése. Bár az is igaz, 1990-ben, amikor ezt a döntést meghozták, nem lehetett tudni, hogy a bűnözés ilyen elképesztő méreteket ölt majd, ennyire brutális lesz. Én sem gondolom azt, hogy tömegével kellene embereket akasztani, de évi egy-két - a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények elkövetőin végrehajtott - halálos ítéletnek lehetne elrettentő ereje.- A jogászok döntő többsége azt állítja, annak lenne inkább visszatartó ereje, ha a bűnöző azzal a tudattal élne, hogy bizonyosan elfogják, ha bűncselekményt követ el, s nem a szigorodó büntetési tételek, például a halálbüntetés jelentik a megoldást.- Ezzel egyetértek. Csakhogy jelenleg tudtommal 30 százalékos a felderítettségi mutató, s nem sok jelentősége lenne, ha netán fölmenne 40-re. Amennyiben viszont minden tíz elkövető közül Az Oroszországból hazahozott Torna András hadifogoly gondnokságát is elvállalt"!. A képen az ügyben főszerepet játszott Veér András pszichiáterrel tart tájékoztatót legalább kilencet megbüntetnének, ez sokakat visszatartana a bűnözéstől. De ennek* az esélye mostanság egyenlő a nullával.- Milyen felkéréseknek tesz ez eleget? Döntően büntetőügyekre specializálódtam, csak kivételesen vállalok polgáriakat. Ez utóbbiakat akkor, ha a baráti köröm tagja az érintett, vagy ha olyan a megbízás, amelyre nem lehet nemet mondani.- Például ha valaki azt mondja, fizet ötmilliót, ha ön lesz a válóperes ügyvédje?- Nem egészen. Jelenleg van egy 160 millió dolláros, tehát csaknem 50 milliárd forintos ügyem. S ekkora ösz- szegnél már nem lehet olyan kevés honoráriumot kérni - ez függ a perértéktől -, amely ne lenne még így is rendkívül magas. Ilyet pedig botorság lenne visszautasítani. Egyébként szerencsére nagyon sokan felkérnek, hogy vállaljam a jogi képviseletüket, de épp emiatt számos felkérést kénytelen vagyok visszautasítani.- Sokan azzal vádolják az ügyvédeket, olyan bűnözőket védenek, akik a bűncselekményekből származó tíz- és százmilliókból fizetik meg busásan az önök szolgálatait. Mit szól mindehhez?- Volt egy ügyfelem, aki tizenöt vonat olajat adott el illegálisan. Ez a cselekmény tíz évvel ezelőtt adócsalásnak minősült, maximális büntetési tétele egy év volt. Mára a helyzet megváltozott, az ilyen cselekményért több évre lecsukják az embert. Senki sem várhatja el tőlem, hogy ingyen védjem az illetőt. Másrészt, mint ahogy a rómaiaktól tudjuk, pecunia non ölet, azaz a pénznek nincs szaga. Nincs ráírva a bankjegyekre, honnan származik, védencem egyébként is milliárdos volt, joggal feltételezhetném tehát, a tőle kapott pénzt becsületes úton kereste meg.- Nemrég megjelent a Maffiaregény című könyv, amely az elmúlt évtized legnagyobb vihart felkavart alvilági jellegű bűnügyeit, a maffia és a rendőrség összefonódását mutatja be, a szereplőket, helyszíneket konkrétan megnevezve. S ahelyett, hogy hatalmas botrány lenne, mindenki hallgat. Ön mivel magyarázza ezt?- Ez számomra is érthete- len. A könyvben szereplő ügyekből 10-12-ben - mint a gyanúsítottak védője - én is érdekelt vagyok, s kijelenthetem, valóban úgy történtek, ahogy a szerző megírta. Ezt bizonyítja az is, hogy a hírbe hozott rendőrök közül egyedül Derzsi Péter indított pert az író ellen.- De az utóbbi években nemcsak rendőrökről, hanem sok ügyvédről is kiderült, bűncselekményeket követtek el. Mennyire rombolja ez a szakma presztízsét?- Nagyon. Ennek a jelenségnek az a legfőbb oka, hogy többszörösére emelkedett az ügyvédek száma a kilencvenes évek eleje óta, miután szabaddá vált a pálya; Budapesten például korábban 600-an voltunk, most négyezren. Most bárkiből lehet ügyvéd, aki elvégezte a jogi egyetemet, leszakvizsgá- zott, illetve más jogi szakterületről — jogtanácsosok, bírók - is átjöttek. Sokan ugyanis azt hitték, itt kevés munkával könnyen többszörös milliomossá lehet válni. Jól érzékelteti a helyzetet, hogy ismerek olyan ügyvédet, aki büntetőjoggal korábban nem foglalkozott, mégis elvállalta egy vádlott védelmét. S ötször annyit kért tőle, mint amennyit én kértem volna. A bíró pedig később elmesélte nekem, hogy olyan felkészületlenül képviselte a védencét, hogy neki, a bírónak kellett az ügyvédi szerepet is felvállalnia. S amikor ezek a kalandorok rájöttek, hogy nem olyan könnyű meggazdagodni, törvénytelen útra tévedtek.- Önről köztudott, hogy konzervatív beállítottságú, a fia, a szintén ügyvéd Bárándy Péter viszont a múlt év végén kisebb belpolitikai botrányt okozott azzal, amikor kijelentette, ég az arca amiatt, hogy a politika beleavatkozik az igazságszolgáltatásba. S nemrég jött a hír, hogy az MSZP győzelme esetén ő lehet az igazságügyi miniszter. Nem okoz ez konfliktust Önök között?- Én gyerekkoromban vallásos nevelést kaptam, akkoriban a kormányprogram része volt a revizionizmus, akkor a Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyaror- szág mennyország volt a hivatásos szlogen. A fiam viszont egészen mást tanult az iskolában, abban az időben teljesen mások voltak a politikai, társadalmi viszonyok. Tehát nincs abban semmi rendkívüli, hogy eltérően gondolkodunk számos kérdésről, én inkább jobbközép, konzervatív nézeteket vallók, ő inkább szabadelvű. Ez azonban egyáltalán nem mérgezi meg a kapcsolatunkat. Nem beszélünk politikáról, csak magánügyekről és szakmai vitákat folytatunk. Egyébként az ominózus kijelentése kapcsán számos kérdésben egyetértek vele, számos kérdésben viszont nem. Nincs az a hatalom, amely ne akarná erősíteni a befolyását az igazságszolgáltatásban. A rendőr parancsra, az ügyész utasításra dolgozik. Bár a bíró elvileg független, neki is vannak lakásgondjai, taníttatnia kell a gyerekét, s problémáinak megoldását valamely párttól reméli. Tehát minden bizonnyal törvényes ítéletet akar hozni, de a tudatalattiját nem tudja kikapcsolni. Ennek nem mond ellent, hogy a pályámon még sohasem éreztem, hogy bíró politikai nyomásra cselekedett.- Nincs is erre szükség, jól kell az ügyeket szignálni.- Ezt ön mondta.- Vállalom. A szakmai teljesítménye mellett mire a legbüszkébb?- Arra, hogy az ország egyetlen állampolgára vagyok, aki elmondhatja magáról, hogy az amerikai hadiflotta tiszteletbeli tengernagya, ezt a címet ugyanis állam- és kormányfőknek adták. Unokatestvérem, Fábry Pál - ő „találta ki” egyébként a World Trade Centert -, egyszer megkérdezte tőlem, akarok-e tengernagy lenni. Mibe kerül? Semmibe. Akkor igen, válaszoltam.- Meddig szeretne még dolgozni?- Hat-hét éve azt mondtam a fiamnak, nyugdíjba megyek, elfáradtam. Ha abbahagyod, meghalsz, mondta. Beláttam, hogy igaza van. Rossz lehet, ha az ember fölöslegesnek érzi magát, ha terhére van a világnak. Amíg bírom és segítségére lehetek az embereknek, addig csinálom. Almási B. Csaba