Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-21 / 44. szám
I 2002. Február 21., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 13. OLDAL Átrendezték az egyházmegyét Tizenkilenc plébánia újraélesztésre vár Oldallagosan ellátott plébániák maradnak a kaposvári egyházmegyében A kaposvári egyházmegye eddig összesen 156 plébániára tagozódott, ebből csak 82-ben működik plébános, a többi oldallagosan ellátott volt. Az Egyházmegyei Papi Szenátus, a Tanácsosok Testületé, valamint a Gazdasági Tanács ajánlását elfogadva Balás Béla megyés püspök 55 plébániát filiává minősített. Ezek az őket eddig is ellátó plébánia filiájává lettek. 19 egykori plébánia rangja továbbra is megmarad oldallagosan ellátottként. Viszont minden volt plébánia egyházközsége és képviselő-testülete, mint tulajdonos, továbbra is megmarad, az adószámuk továbbra is él. A filiává minősített plébániák anyakönyvezése az ellátó plébánián történik. Az eddigi 156 plébániára kiosztott támogatást a továbbiakban tehát a 82 ellátó plébánia kapja meg. Mint Balás Béla kaposvári megyés püspök elmondta: lényegében csak adminisztrációs egyszerűsítésekről van szó. Hozzátette: amikor a nagyszámú kis plébániát létrehozták, még gyökeresen más volt a megye népesedési helyzete. A második világháború befejezését követően a magyar katolikus egyház akkori feje, Mindszenty József hercegprímás a katolikus újjászületés kezdetét látta ebben. A történelem azután meghiúsította ezeket a reményeket. A létrejött szervezeti formában viszont később nehézkessé vált a kormányzás, s nyomasztó lelki teherré vált a pap nélküli plébániák magas száma. Ez tette most szükségessé az ésszerűbb és egyszerűbb plébániai hálózat kialakítását. Balás Béla azt is elmondta: az átrendezés ellenére több olyan, saját pappal nem rendelkező plébánia megmarad, ahol remény van arra, hogy újjáéled, lélekszámúban gyarapodik a közösség, illetve hogy az adott településre belátható időn belül tudnak papot helyezni. Összesen 101 plébánia működik tehát tovább az egyházmegyében, amelyek közül azonban 19 betöltetlen. A változásokról a soron következő kistérségi polgármestergyűléseken és az ön- kormányzati tisztségviselők továbbképzései keretében adnak tájékoztatást. Március 12-én Siófokon a megyés püspök számol be a változásokról. ■ Filiákká lett plébániák 2002. január 1-jei hatállyal az alábbi plébániák lettek filiává: Fonó, Juta, Bárdudvarnok, Magyaratád, Kercseliget, Bőszénfa, So- mogyszentpál, Szabás, Gadány, Szenyér, Csákány, Sávoly, Nagyszakácsi, Darány, Csököly, Mike, Hedrehely, Homokszent- györgy, Somogyhárságy, Ordacsehi, Bala- tonfenyves II., Ádánd, Kötcse, Vörs, Bálványos, Pusztaszemes, Somogyegres, Zics, Ságvár, Bábonymegyer, Felsőmocsolád, Büssü, Ráksi, Somogyszil, Nágocs, So- mogyacsa, Somogygeszti, Szentgáloskér, Somogyjád, Pusztakovácsi, Somogyfajsz, Somogybükkösd, Zalamerenye, Nagybakónak, Zalavár, Orosztony, Pölöskefő, Háromfa, Iharosberény, Nemesdéd, Nemesvid, Somogytamóca, Tarany, Bolhó, Zákánytelep. Oldallagosan ellátott plébánia marad (térképünk): Zselickislak, Taszár, Meszteg- nyő, Böhönye, Tapsony, Karád, Balatonke- resztúr, Balatonszárszó, Balatonberény, Ka- poly, Törökkoppány, Szőlösgyörök, Belezna, Gelse, Homokkomárom, Somogyudvarhely, Csurgó II., Csokonyavisonta, Gyékényes. A politika nem lehet üdvözítő, csak Isten A politikai hovatartozás erősebb rendezőelv volna, mint a világnézeti? Látszólag erre mutat, hogy a keresztényi értékeket zászlajára tűző KDNP a korábbi választásokon egyre inkább marginalizálódott, vagy hogy az egyházak közti közeledést szolgáló ökome- nizmushoz hasonló eszmeiségnek nyoma sincs az egymást egyre csak leváltani akaró pártok között. Egyaránt hívő emberek kerülnek a helyi politikai barikádok ellentétes oldalaira. Az egyház és politika viszonyáról Balás Béla kaposvári megyés püspökkel beszélgettünk.- Az eszme nem azonos a személlyel, így a kereszténydemokrácia eddigi gyenge eredményeit csak az egyes politikusok vereségének tekintem - mondta Balás Béla. - Az elmúlt évtizedben kezdődött hatalmas társadalmi átalakulás és gondolkodásbeli megújulás idővel felértékeli majd a kereszténydemokráciát. Úgy látom azonban, hogy még legalább egy vagy két választási ciklusnak el kell telnie, mire ennek az eszmeiségnek komoly képviselete lesz a parlamentben. Addig miként is lehetne, amíg az országban sincs. Az iskolákban nincs hitoktatás, s nem azért, mert tiltott. Számos indirekt módon lehet ezt fékezni, s lehetetlenné tenni. Az előző korszak utóhatásaként a fiataljaink jó része kényelmes, s csak önmagával foglalkozik, a hívek felnőtt korosztálya bátortalan, s alig mer nyíltan kiállni a vallás ügye mellett. Ugyanakkor ezer jele van annak is, hogy idővel - s nem csak szavakban - kiteljesedik a keresztényi érté-kek tisztelete, gazdagodik a hitélet.- A politikai nézetek - főként most a választás előtt - erősebb rendezőelvnek látszanak az emberek között, mint a világnézet...- Aki tudatosan választ egy politikai eszmét, az biztosan tartozik valahová világnézetileg is. A nagyobb bajnak azt látom, amikor emberek nem politikát választanak, hanem csak egy karrierpályát, ami mögött legföljebb egy nihilista világnézet van. Azt, amikor valakit csak a napi érdek mozgat, s ezért elveit is könnyen cseréli. A mieinknek mondom is: világnézetünk minden értéke, kincse, amit Jézus Krisztus ajándékozott nekünk, csak úgy érvényesül egy demokratikus parlamenti rendszerben, ha megjelenik szavazatokban. Hiába ismerjük az isteni megoldást a világ bajára, a közösségek válságára, ha nem megyünk el választani és nem törődünk a közügyekkel, ha eleve lemondunk a világról, akkor semmivé foszlik az eszmei kincs. Akkor a talentum nem kamatozik, s bizony ezt számon fogják kérni rajtunk. A bibliai példabeszéd szerint az életünk végén hiába mutatunk fel hiánytalanul mindent, amit kaptunk az elején, a válasz az lesz: haszontalan, lusta szolga. Nem azért kaptuk ugyanis az értékeinket, hogy azt megőrizzük, hanem, hogy megsokszorozva adjuk tovább.- Sokakban ötlik fel a kérdés, miért nem lehetséges a politikai pártok között is valamiféle, az ökumenizmnshoz hasonló békii- lékeny, ám legalább a másikat tiszteletben tartó szellemiség. A hatalomért folyó harc rendre eldurvul, jóllehet a rivális pártokban keresztények is vannak, akik például az ökumenikus heteken a felebaráti szeretet jegyében együtt imádkoznak a más vallásúak- kal.- A vallás oldaláról nézve: mi azt mondjuk, a bibliában négy evangélium van. Más értékelés szerint ez egy evangélium négy változata. A közvélemény úgy tartja, Magyarországon háromnégy történelmi felekezet működik. Valójában pedig csak egy örömhír, s Jézus Krisztusnak egy közössége van. Csakhogy, amikor a jézusi gondolat megjelenik a világban, a társadalomban, amikor annak segítségére siet, az egyetlen fénynyaláb a színképskála minden árnyalatára szé toszlik. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha néhány - önmagát Jézusig visszavezető - történelmi felekezet hívei akár 30- féle párt értékrendjével is azonosulnak. Az, hogy éppen melyikkel, függ többek között az adott párt céljaitól, cselekvési stílusától, az illető temperamentumától. Egy hasonlattal: az egyetlen katolikus egyháznak több száz féle szerzetesrendje van: kicsi és nagy, szemlélődő vagy aktív. Ezek mellett több ezer a lel- kiségi irányzatok, mozgalmak száma. Mindegyik más, s a lényeget tekintve még sincsenek ellentétben.- Világi megközelítésből viszont úgy látszik, hogy több párt is szeretné eszközként fölhasználni az egyházat a voksokért folyó harcban.- Ez valószínűleg így van, s ez emberileg érthető is. Nekünk azonban nagy a felelősségünk abban, hogy ne osszuk meg a világot még inkább, s főleg, hogy ne csapjuk be az embereket. Mert bár világos értékrendet követünk, s a pártokhoz való viszonyunkat az alapján alakítjuk, hogy annak programja mennyire áll közel az evangéliumhoz, valójában tudjuk hogy üdvözítő párt nincs. Egyedül az Isten képes üdvözíteni. Nem eshetünk a marxisták korábbi hibájába, akik azt hitték, hogy egy forradalom, egy új elméleten alapuló államrend megoldhat örök emberi problémákat, s valamiféle megváltó erőként léphet fel.- A hazai katolikus egyház napjainkra szembeszökően offenzív és a korábbiaknál nyitottabb lett. Ha úgy tetszik, kilépnek a templomok falai közül és tömeglé- lektanilag is átgondolt megmozdulásaik - most épp a Jót tenni jó jelmondata program - nem csak a hívő emberek, az ateisták körében is kedvező visszhangra találnak.- Nem új keletű, hogy az egyház fejlődéspárti vagy, hogy a világ változásaira új utak keresésével reagál. Ami más, hogy a világ változásainak való megfelélés igénye és lépései most nyilvánosságot kapnak. Korábban ez egy kicsit olyan volt, mint egy színház, ahol nem húzzák szét a függönyt, S így - tragikomikus módon - a közönség nem látja az előadást. Valójában az egyház folyamatosan fejlődött és változott. Jézus Krisztus nem múzeumot alapított, ahol valamiféle ősállapotot kell őrizni, hanem szentleiket ígért a közösségnek. Az efezusi levél második fejezetében áll: prófétákra és apostolokra alapított intézmény vagytok. Az apostol őrzi a ránk bízott hit letéteményét, a fegyelmet, a próféta pedig előrelát és sodorja magával a felismert új felé az egész közösséget. E karizmatikus és intézményes elem kezdettől együtt van az egyházban. Fi- lozofikusabban szólva: a világképünk állandóan változik. Más volt a bibliai időkben: egy geocentrikus, statikus világkép. Más a reneszánsz vagy a barokk korban és más a modern időkben. Valószínűleg még életünkben megtapasztalunk átértékeléseket, s új gondolatok térhódítását is. Ezeknek megfelelően a szótárunk is változik. Bizonyos szempontból újból és újból kell fordítani a Bibliát. A szertartások külsőségei, vagy ahogy mi mondjuk, a szentségek megjelenési formája is folyamatosan változik. Az egyház belső felépítése, a működésében megjelenő demokratikus elemek a fejlődést tükrözik. Nem is szólva az egyházi művészetről, a zenéről, a liturgiáról, a szimbólumok világáról, amelyek számtalan változási lehetőséget kínálnak. Ugyanakkor a világkép fogalompárja a világnézet, amelyben már benne van az örök értékhez való személyes csatlakozásom, döntésem. Ezt nem váltogathatom divatok vagy hangulatok szerint. A korszerű hitoktatás, igehirdetés és felnőttképzés célja épp az, hogy e különbséget felismerjék az emberek. Tudják, mi az a lényegi dolog, amiben hűnek kell maradni és mi, amiben pedig szinte kötelező változni, alakulni. Mindez a gyakorlatban formálódik: az élet változásai vezetik rá a híveket és papjaikat is, hogy miként kell korszerűen, nyitottan, vonzóan képviselni az örök értékeket.- E megújulási folyamat sikerétől függ az is, hogy a keresztény szellemiség miként nyer teret a társadalomban és a politikai életben?- Igen, s itt korántsem csak a KDNP későbbi térnyerése a tét. Nem abban reménykedek, hogy majd lesz egy-egy keresztény párt a sok vad párt között. Az összes pártnak, valamennyi társadalmi réteg képviselőinek változniuk kell. Olyan demokrácia a cél, amikor a pártok békésen, toleránsán, sőt humorral képesek a különbö- zőségeket elfogadni, bíró ferenc Választási szótár Kálmán Attila, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke „Választások előtt" című, a Reformátusok Lapjában közölt Írásában áll: ne tévesszen meg senkit, amit az egyes pártok állítanak önmagukról, vagy ha megpróbálnak „egy-egy jelzőt kisajátítani”. A szavak jelentése és tartalma ugyanis fokozatosan változik. Kálmán Attila ennek kapcsán több kifejezést értelmez. Mint írja: keresz- tény/keresztyén többnyire nem az, aki vallásos szólamokat híresztel és olykor idéz a Bibliából, hanem az, aki hiteles magatartásával, cselekedeteivel bizonyítja, hogy életének zsinórmértéke a Szentírás. A hazafiság fokmérője sem elsősorban a viselet és a hangerő - mutat rá -, hanem a cselekedet, az áldozatvállalás a nemzetért. Mint írja: a „polgári” szó ma elsősorban értékrendet jelent, szorgalmat és tisztességet. Ez olyan személyekre jellemző, akik nem mindenáron akarnak meggazdagodni, de a társadalom írott és íratlan szabályait betartva, mindent megtesznek a boldogulásukért, és nem pusztán segélyekből kívánnak megélni. BALÁS BÉLA római katoüius megyés püspök Budapesten született 1941-ben. 1951 óta tagja a Regmim Marianum Közösségnek, ahol máig Beton néven ismerik. E kötődése miatt akadályozták továbbtanulását. Segédmunkásként dolgozott, s csak 1965-ben szentelték pappá. 1993 pünkösdje óta a Kaposvári egyházmegye püspöke. 1992-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar kinevezi Ifjúsági referenssé. Fizetéskiegészítés a kistelepülések papjainak Január elsejétől a gyülekezeti tagok számtól függően havonta húsz-harmincezer forint állami fizetéskiegészítést kapnak a történelmi egyházak papjai azokon a településeken, ahol a lakosság lélek- száma nem haladja meg az ötezret. Ezt a kiegészítést az érintettek - katolikus, református, evangélikus papok - azért kapják, mert a közepes nagyságú helységek, kisebb falvak egyházfenntartó ereje elmarad a szükségestől. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész elnöke nagy jelentőségű lépésnek nevezte az intézkedést, mivel a kis gyülekezetekben szolgálók jövedelme nem éri el a minimálbért. Elmondta azt is: az egyházkerületéhez tartozó négyszáz gyülekezet közül százötvennek a bevétele nem éri el az évi egymillió forintot, öt- vené pedig az évi kétszázezret sem. A kaposvári katolikus egyházmegye 290 lehetőséget kapott a kistelepüléseken végzett egyházi-közösségi szolgálat nagyobb anyagi megbecsülésére. Eddig 260-an kaptak fizetéskiegészítést. Néhány elöregedett szórvány- településen nincs a feladatokat ellátó ember. Arra is volt példa, hogy valaki nem merte vállalni megromlott egészsége miatt vagy mások féltékenységétől tartva. A somogyi református egyház- kerületben harminchetet, az evangélikus egyház lelkészei közül ha- tot érint a fizetéskiegészítés. ■ Egyházi hírek KERESZTÉNY IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ. Balatonszemesen január 26-án zajlott a délbalatoni regionális katolikus ifjúsági találkozó, amelyet maguk a fiatalok szerveztek. A siófokiaktól a nagykanizsaiakig több százan vettek részt az egész napos színes programban. Meglátogatta a fiatalokat Balás Béla megyés püspök is, aki a tizenévesekkel egyebek közt a szabadságról, a szerelemről, a szektákról, az egészséges közösségről beszélgetett. A kicsiknek közben játszóházat rendeztek. (bf) PEZSGŐ HITÉLET BALATONBERÉNYBEN. Nagy érdeklődés kísérte a február 8-i lakossági fórumot, amelyen Balás Béla megyés püspök találkozott a balatonberényiekkel a helyi művelődési házban. A püspök Zorán egy dalának sorából - „Ott fenn kell, hogy legyen egy ország” - kiindulva beszélt a hit kialakulásáról, ápolásáról és továbbadásának szükségességéről. Megtekintette a községházán rendezett, különleges szellemi értékeket fölvonultató, helyi vallástörténeti kiállítást is. (bf) AZ EGYHÁZ GAZDÁLKODÁSA. Rendkívüli püspökkari ülésen tekintették át az elmúlt héten a Magyar Katolikus Egyház gazdálkodását. Az ülésen, ahol egyebek közt a személyi jövedelemadó 1 százalékából szerzett egyházi forrás felosztásáról, az intézmények éves támogatásáról és az új papi nyugdíjtáblázat előkészítéséről, valamint egy katolikus rádió létrehozásáról tárgyaltak, részt vett Balás Béla kaposvári megyés püspök is. TORONTÓBA KÉSZÜLŐ FIATALOK. A tavaszi-nyári ifjúsági programokról tárgyal az egyházmegyei ifjúsági bizottság február 25- én. Szó lesz az egyházmegye képviseletéről a Torontóban nyáron megrendezésre kerülő Keresztény Ifjúsági Világtalálkozón. ELŐADÁS AZ ORGONÁÉRT. Jótékonysági műsort rendeztek Nagybajomban a katolikus egyház orgonájáért. Az általános iskola Csokonai Napok című programsorozatának utolsó napján felléptek a marcali zeneiskola tanárai, a Marcato ütőegyüttes, a My Big Trouble együttes, az iskola néptáncosai, a nagybajomi vegyes kar, a speciális tagozat énekkara és a Szent Cecília kórus. A műsoros est előtt Marics József plébános tartott előadást a helyi általános iskolásoknak, (tz) A MAGYAR KERESZTÉNYSÉG EZER ÉVE. A vatikáni bemutató után március l-jétől Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is megtekinthető A magyar kereszténység ezer éve című kiállítás. Várhatóan a budapesti kiállításon is megtekinthető majd a Tihanyi alapítólevél, Ulászló kardja, Pannonhalma alapítólevele, valamint számos kódex, liturgikus alkotás és világhírű festmény. A kiállítás várhatóan június végéig tekinthető meg a Ma- gyar Nemzeti Múzeumban. _____________■