Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 4 0 2002. Február 20., Szerda HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7253 Csorna, Kossuth utca 34. Mindennap van ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 8.30-16 óráig, pénteken 8.30-12-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 504 Ötévesnél fiatalabb: 26 6-17 éves: 57 18-60 éves: 324 60 évesnél idősebb: 97 ÚTFELÚJÍTÁSRA TÍZMILLIÓ A költségvetésben 43,3 millió fo­rint bevételt terveznek, ebből 30,6 millió kell a működési kiadásokra. A hivatali teendőket a nagyberki körjegyzőség látja el, ezért 2,75 millió forintot utalnak át. Az óvoda és az iskola fenntartását társulás­ban látják el, az oktatásra fordítható pénz 3,3 millió forint, s ebből 1,4 milliót fizet az önkormányzat Nagy­berkinek. Felhalmozásra 12,6 milli­ót terveznek. Pályázati támogatás­sal két buszvárqj építtet az önkor­mányzat 1,6 millió forintért, útfelújí­tásra 10 milliót költ, s egymilliót a temető rendbetételére. FÉL ÉVE BIZONYÍTANAK Az alpolgármester és képviselő-tes­tület egy része tavaly lemondott, s az új testület fél év alatt bizonyított: személyeskedést félretéve dolgozik a településért. Csatlakozott a nagy­berki körjegyzőséghez, s így jelen­tős összeget takarit meg. Részben pályázati pénzből elkészült az Ady utca felújítása, megszüntette a régi szeméttelepet, s bevezette a szer­vezett szemétszállítást. Korszerűsí­tették a közvilágítást. Kiegészítő tá­mogatásként egymillió forintot nyert az önkormányzat a BM-től, az FVM- től pedig 7,5 millió forintot az utak és az árkok rendbetételére. A tíz éve megkezdett iskolaépítést is folytatják, de most nyugdíjasházként akarják hasznosítani az épületet. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Legtöbben - tizennégyen - a MÁV BK Kft-ben dolgoznak. Az önkormányzat teljes munkaidő­ben három, részmunkaidőben egy, közhasznú munkásként két-három embert foglalkoztat. KÉT BOLT, KÉT VENDÉGLŐ Két vegyesbolt és két vendéglő van a faluban. A vevők elsősor­ban az olcsóbb árucikkeket ke­resik. A legtöbben csak a napi élelmiszerért, kenyérért, tejért térnek be. A nagyobb bevásárlá­sokra a megyeszékhely hiper- marketjeibe mennek. A vendég­lők törzsközönsége eltérő; az egyiket az idősebbek látogatják előszeretettel és az átutazók tér­nek be, a másik inkább a fiata­lok találkozóhelye. Mindkettő­ben kelendők az olcsóbb bo­rok, a sör meg a szeszes italok. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓK: TÖRÖK ANETT EMLÉKTÁBLA A CSOMAI IMAHÁZ FALÁN. A régi iskolát alakították át imaházzá több mint tíz éve, majd néhány éve felújították, és a falán elhelyezték a doni hősök emléktábláját. A kegyhelyen rendsze­resen helyeznek el virágokat és koszorúkat a hozzátartozók és a falu lakosai. Az egyház az atalai plébá- nia filiája, s a plébános minden héten tart istentiszteletet - ezen mintegy harminc hívő vesz részt. m. Kevesebb kicsi,- Egyre több kisgyerek jár az óvodába, bár ez a növekedés csak látszólagos. Négyen év közben töltötték be a harmadik életévüket, így most 17 kicsi jár ide. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a faluban is több az apróság, kevés családban van ma három-négy gyerek - mondta Dobosné Kalarícs Mária óvodavezető. - Kevés gyermek születik Csornában és a szomszédos településen. Kevés a fiatal házaspár, s közülük is kevesen vál­lalnak több gyermeket. A munkalehetőség hiá­nya miatt pedig sokan elköltöznek. A csornai óvoda tevékenység-központú. Nagy gondot fordítanak itt az érzelmi nevelésre.- A hároméves gyermek kikerül a biztos pont­ról, a családból: ide, egy számára még idegen vi­de több óvodás lágba, ahol esetleg fél vagy bizonytalan. Ezt ne­künk át kell hidalnunk. Ahhoz, hogy a kicsik megfelelő módon fejlődjenek, szükségük van a biztonságérzetre; s igyekszünk is nekik családias légkört és környezetet teremteni. A gyermekek kis száma lehetőséget kínál az egyéni bánásmód­ra. Többet tartjuk őket például ölben, mert ezt is igénylik, és ez számukra kissé pótolja az anya hi­ányát is. Az első szülői értekezleten a házirend alapján beszélgettünk a szülők és az óvoda kap­csolatáról is. Mi azt kértük: ha bármi gondjuk van, forduljanak hozzánk, és próbáljunk közö­sen megoldást találni a gyerekek érdekében. Úgy látjuk, hogy ezzel élnek is a szülők, s eddig még mindig közös nevezőre jutottunk. ____________■ Hú szán száműzték a viszályt Húszán alapították a csornai ba- ben szeretnének látni, akinek közösen kidolgozzuk, mit vég- ráti kört. Egyelőre ennyien érzik fontos a község vonzó arculata, zünk az idén. Mindezt a képvi- jól magukat egymás társaságá- csinossága - mondta Pandúr Fe- selő-testület nélkül nem tudjuk bán, és ennyi embernek fontos a rencné, a kör új elnöke. - Az a megvalósítani, szükségünk van település arculata. Mert nemcsak célunk, hogy jó légkörben dől- az önkormányzat támogatására a baráti kapcsolatokat akarják gozzunk Csorna megújításáért, is. A személyeskedést és viszályt ápolni, hanem a fákat és a virá- szebbé tételéért. A virágosítás, azonban száműzzük. Nemcsak gokat is. faluszépítés mellett kiránduláso- a nevében, hanem a hangulatá­- Most toborozzuk a tagokat, kát és színházlátogatást is terve- bán is baráti ez a kör; egymást hiszen mindenkit a baráti kör- zünk. S várjuk a tagok ötleteit is; önzetlenül segítő jó társaság. ■ Gyerekek járnak a könyvért Hét éve a település könyvtáro­sa Varga Melinda, s hetente kétszer - pénteken és vasár­nap - mintegy háromezer kö­tettel várja az olvasókat.- Az emberek, sajnos, nem szeret­nek olvasni. Időhiányra, kerti munkára hivatkoznak, de az az igazság, hogy inkább tévét néz­nek, mintsem olvasnak. Annak örülök, hogy 8-10 kisiskolás állan­dó kölcsönző. Megtanultak olvas­ni és megszerették a könyvet; a nagyobbakat azonban már jobban érdekli a számítógép. A könyvtár­ban is van számítógép, de csak ját­szani tudnak rajta; arra még nincs lehetőség, hogy elsajátítsák a programozás alapjait is - mondta a könyvtáros/ - Az idősebbek ese­tenként olvasnivalóért küldik a gyerekeket. Megpróbálom meg­szerettetni velük az olvasást, de nem mindig sikerül. Minden könyvtáros szeret olvas­ni, Varga Melinda is. A regényírók fejedelme, Jókai Mór a kedvence. - Mindegy, milyen könyvet választa­nak a gyerekek, csak olvassanak. Mikor visszahozzák, általában megbeszéljük, hogy tetszett-e ne­kik. A nagyberki iskolának külön könyvtára van, a diák'ok inkább on­nan kölcsönzik a kötelező olvas­mányokat. Az önkormányzattól 30 ezer forintot kapunk, s van pályá­zati lehetőségünk is új kötetek vá­sárlására. Olyan könyveket kell vá­lasztanom, amit keresnek: gyer­mek- és mesekönyveket, ezenkí­vül ismeretterjesztő és szakirodal­mat, regényeket. Kevesen járnak a könyvtárba, de az olvasási igénye- iket ki kell elégíteni. __ ■ Éj jel járőröznek a polgárőrök Egy éve még eszköz- és pénzhi­ánnyal küszködött a csornai pol­gárőrség. Mára jól fölszerelt szervezet lett, amelynek a jelen­létével bizonyos fokig sikerült visszaszorítani a bűnözést.- Az önkormányzat ötvenezer forinttal támogatja a polgárőrsé­get, s ez a múlthoz képest nagy előrelépés - mondta Túri And­rás, a polgárőrcsoport vezetője. - Nagy gondok nincsenek, mun­kánk jórészt a település rendez­vényeinek biztosítására s az esti és éjszakai járőrözésre korláto­zódik. Tizenegyen tesszük a dol­gunk. A taszári rendőrőrssel jó a kapcsolatunk, anyagilag és er­kölcsileg is támogatnak. A falu­ban nyugalom van, a hegyen azonban előfordul, hogy feltör­nek néhány pincét. Arra a terü­letre már nem terjed ki a tevé- kenységi körünk. ____________■ Ko rszerűbb vasútvonalakat A környék legnagyobb vasútépí­tő, felújító és fenntartó cége a MÁV-BK Kft, ám az elmúlt idő­szakban nem dolgoztak a Dél- Dunántúlon. A múlt év meglehe­tősen gyengére sikeredett. Mind­össze Dombóváron építettek egy magasperont, és kisebb vágány­átalakításokat végeztek. Három kitérő cseréje, a soroksári állo­más építése, valamint a Kelenföld és Ferencváros közötti vonalsza­kasz átépítése kötötte le a kapaci­tásuk egy részét. A külföldi mun­kák is váratnak magukra. Csak eszközök, gépek, anyagok, ter­vek és elképzelések vannak. A pénz és a beruházó hiányzik.- A dolgozók Csornából jártak fel Budapestre - mondta Bata András területi főmérnök. - A csornai telep olyan tartalékokkal, eszközökkel rendelkezik, amiket bárhol s bármikor fel lehet hasz­nálni. Bár túl nagy készletet nem tartunk, de a gyártóktól a hiány­zó alkatrészek és anyagok bármi­kor beszerezhetők. A gépi kapa-' citásunkat fejlesztettük: vásárol­tunk egy nagy teljesítményű vágányszabá­lyozó és ren­dezőgépet. A villamos por­táldaruink al­kalmasak arra, hogy 8-10 ki­lométeres vá­gányszakaszt tudjunk tárol­ni és szükség esetén azonnal fel­használni. A térségben azonban nem kell vasutat építeni, bár ráférne a kor­szerűsítés, de nincs rá pénz. A MÁV-nak nagyon kevés a pénze, évek óta húzódik a kor­szerűsítés. Évekkel ezelőtt, 1987- ben Vajta állomást csináltuk a rétszilas-szekszárdi vonalon, most mindössze három állomás­sal feljebb jutottunk, Szedresre - tette hozzá a főmérnök. - A vas­útvonalak meglehetősen rossz ál­lapotban vannak, hiába készek a tervek, a kivitelezésre nincs pénz. __ __ ___ a A szobrot a Három éve ment nyugdíjba Tóth Lajos a MÁV-tól, és több mint har­minc éve farag. Karcolásos techni­kával kezdte, majd az évek folya­mán áttért a domború faragásra. S az esztergálás sem okoz neki gon­dot. A népi faragás, a régi meste­rek alkotásai ihletik a műveit.- A kézügyességet örököltem, a többit magamtól tanultam meg - mondta. - A legkedvesebb fám a dió, a cseresznye, a körte meg a barack. Mindegyiknek más az ere­zete. Gyönyörű a kőris, de nagyon kemény és eszi a késeket. A fenyőt is meg lehet faragni, csak nem minden mintával, mert nagyon szálas fa. Amikor egy fát befogok az esztergába, még nem tudom, milyen lesz. A faragásnál viszont előre látom, hogy mi lesz belőle. Általában megtervezem, de menet közben azért átalakulhat. A pász­torhoz hozzátartozik a pásztorbot, s közben egy pipát is tettem a szá­jába. Alakítom a fát, és a fa alakít­ja a szobrot. Tóth Lajos kopjafát is faragott, ez díszíti az önkormányzat mellet­ti teret. A munkáit bemutatta már fa is alakítja Tóth Lajos kedvence a dió és a cseresznye több kiállításon is. - A polgármes­ter rendelte meg a kopjafát, négy nap alatt készültem el vele. Leg­utoljára a település címerét farag­tam meg, ezt is az önkormányzat­nak ajándékoztam - tette hozzá. A képviselő-testület Tóth Lajos­nak munkája elismeréseként az idén díszpolgári címet fog adomá- nyozni. _________________ ■ CS OMAI OLVASÓINKAT KÉRDEZTÜK: BÍZNAK-E A NYUGDÍJASHÁZ ELKÉSZÜLTÉBEN? Öregotthon lesz az elhíresült iskolából Horváth Vendelné: - Éppen tíz éve kezdték el az építkezést; akkor még úgy gondolták, hogy iskola lesz be­lőle. Aztán elfogyott az önkormányzat pénze, leálltak a munkával, és azóta csak romlik a félkész építmény állaga. Ezért döntöttek úgy a képviselők, hogy valamilyen mó­don hasznosítani kell az épületet. Sok olyan öreg van, akinek szüksége volna az ellátásra; a gyerekeik dol­goznak, nem érnek rá velük foglal­kozni vagy éppen egyedül maradtak. Nagyon sokba kerül az épület átala­kítása, és biztosan kell 2-3 év a meg­valósításhoz. Arról nem hallottam, hogy aki beköltözik, milyen ellátást kap, de meleg helyen lesznek, s megoldódik az étkeztetés gondja. Tóth Irén: - Sok vihart kavart már Csorna félbemaradt iskolája. Egyre kevesebb a gyerek, nagyobb szükség van egy öregek napközi otthonára. Az egyik része bentlakásos intéz­mény lesz: a lak­részt megveheti és haláláig ott élhet az idős ember. Emellett rendszeres orvosi ellátásban részesül, a napi étkezéssel sem lesz gondja. Itt akarják kialakítani a nyugdíjasklu­bot is, ahol majd különböző ren­dezvényeket is tartanak. Mindez a pályázat sikerétől függ. Ha nyer az önkormányzat, a megvalósításá­hoz is közelebb kerülhet, de a falu­nak nem lesz rá saját pénze. A mai árak mellett még öt falu sem tudná összeadni a szükséges pénzt. Esküdt Gyuláné: - Egyre keve­sebb a gyerek és egyre több az idős ember Csornában is. Sokan magukra maradtak, és nagy gond, hogy már magukat sem tud­ják ellátni. Új isko­lára nincs szükség, annál inkább egy öregek otthonára. Magam is 80 éves vagyok már, s mire a nyugdíjasház elkészül, ta­lán már nem is élek. Az épület át­építése és befejezése nagyon sok­ba kerül. A polgármester meg a képviselő-testület nagyon bízik benne, hogy sikeres lesz a pályá­zat és végre befejezik az épületet. Egy-két év biztos eltelik, mire az első lakók beköltöznek. Mindenki várja az építkezés folytatását, de még nem áll rendelkezésre a pénz. Haris Gyuláné: - Még csak két éve lakunk itt; Nagyberkiből köl­töztünk át. Mind a két településen sok az idős ember, nagyon is elkelne az öregotthon. Ha megérem, magam is elmegyek majd a különböző ren­dezvényekre, bár az nem valószínű, hogy be is köl­tözünk. Úgy hallottam, hogy meg lehet venni a lakásokat, és a falu időseinek is szerveznek ott kü­lönféle rendezvényeket. Ott kap majd helyet a nyugdíjasklub is. A bentlakók a napi háromszori ét­kezés mellett orvosi ellátásban is részesülnek. A kérdés csak az: mikorra tudják megvalósítani ezt a tervet. De már az is nagy szó, hogy valami azért elkezdődött. Somogyi Árpád: - Korszerű for­mában kell folytatni azt az építke­zést, ha egyáltalán elkezdik. A falu­nak nyilván ékes­sége lenne, de kér­déses, hogy lesz-e rá elég pénze. Ab­ban az időben a költsége 120 millió forint volt, ma megközelíti a 200 milliót. Amikor a beruházást elkezdték - még iskola­ként -, nem gondoltak arra, hogy nem csak négy falat kell fölhúzni. Á jelenlegi vezetés öregotthonnak, nyugdíjasháznak akarja befejezni. Több mint tíz éve áll ez az elhíre­sült épülettorzó, és azóta csak romlik az állapota. Sok az idős ember, a település 75 százaléka nyugdíjas. Megérdemlik, hogy va­lahol nyugodtan legyenek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom