Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-19 / 42. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 3 2 KÉTHETENTE ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7281 Bonnya, Petőfi u. 63. Tel.: (84) 375-051 Ügyfélfogadást a körjegyő minden második hét szerdáján 8-12 óráig tart a hivatalban, és minden kedden 8-12 óráig van fogadóórája a gyermekvédelmi szolgálat vezetőjének. Hétfőtől péntekig 8-16 óráig veszi föl a lakosok panaszait a hivatalsegéd és továbbítja a körjegyzőségre. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 329 14 évesnél kisebb: 75 15-55 éves: 165 56-60 éves: 13 60 évesnél idősebb: 76 FORRÁSHIÁNY: 17,2 MILLIÓ A költségvetési koncepciójában 17.2 millió forint forráshiánnyal számol a képviselő-testület. Az önkormányzat idei bevétele 22.3 millió forint, s 39,5 millióra rúgnak a kiadásai, ezért mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település kér támogatást. A kisbárapáti óvodának és iskolának 3,7 milliót utal át, kétmillió forintot pedig a körjegyzőség fenntartására. Helyi adókból 450 ezer forint bevételre számit az önkormányzat, s a működése 32,1 millió forintba kerül. Szociális kiadásokra ötmillió forintot szánnak. Tervezik a Petőfi utca szilárd burkolattal való ellátását, valamint a hatéves falugondnoki autó cseréjét is. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató jelenleg a mosonmagyaróvári Fyfi Kft, amely 12 bonnyai lakost alkalmaz* A gond az, hogy nincs folyamatosan munkájuk és így fizetésük sem. Az önkormányzat hat dolgozót foglalkoztat, a Somogy Kertje ülőfalu pedig ötöt. A faluból naponta 20-22 munkás jár máshova dolgozni. HARANGLÁB A HIVATAL MELLETT. A katolikus egyház imaszobája a polgármesteri hivatal épületében van, s előtte áll a tíz méter magas harangláb, amit az egyház állíttatott még a múlt század elején. Minden hónap utolsó vasárnapján tartanak itt misét, s akkor húzzák meg a két harangot. A 339 lakosú falu egyharmada katolikus vallású, a többi református és evangélikus._______________ _______________■ A kétarcú zsáktelepülés Bonnya kétarcú zsáktelepülés a Koppány völgyében; rögtön észreveszi ezt az idegen is, ha bejárja a falut. Egyik felén üresen álló és rozzant házak állnak, a község keleti részén pedig rendezett környezetben a vendégeket vonzó üdülőfalu. Nagyon eltér a község két része - nem titkolja ezt Márcz Komád, polgármester sem. Az évek óta forráshiánnyal küszködő önkormányzat nem versenyezhet a Somogy Kertje Kft-vel. Nehéz helyzetben van: idén is mintegy 17 millió forinttal kevesebb a működéshez szükséges pénz, így jelentős fejlesztésre, beruházásra nem is gondolhatnak. A Kisbárapátiban levő intézmények fenntartásához ebben az évben háromszor annyi pénzzel kell hozzájárulni, mint tavaly. Gondot okoz, hogy a pályázatok benyújtásához szükséges saját forrás sem áll mindig a rendelkezésére. - Ennek oka az önkormányzati finanszírozásban keresendő - állította a polgármester. S a pénzügyi nehézségek mellett egy másik gond is nyomja a vállát: a munkahelyek hiánya. Az önkormányzat minden igyekezete ellenére sem tudja vonzóvá tenni a falut a munkahelyet teremtő vállalkozóknak. A halmozottan hátrányos helyzetű zsáktelepülésen ugyanis kevés a szakképzett munkás.- Munkahelyek szűnnek meg, dolgozókat bocsátott el a Sefag Rt igali erdészete, valamint a Kisbárapáti Mezőgazdasági Szövetkezet - hangsúlyozta a polgármester. - A község vezetése tavaly azért vásárolta meg a szövetkezettől a varroda épületét, hogy 24-25 női dolgozónak továbbra is legyen munkahelye, keresete. Két hete viszont itt is gondok vannak: a mosonmagyaróvári Fyfi Kft nem ad nekik munkát, így várható, hogy megszakad a piaci kapcsolatunk. Már tárgyalást kezdtünk a siófoki székhelyű Jeans-Tex Kft-vel. Az önkormányzati tulajdonú varroda épületét bérbe adnánk, s a munkát a társaság biztosítaná. A polgármester elmondta: a Somogy Kertje üdülőfalu a község büszkesége. A Bonnyára látogatók megcsodálják a korszerű épületeket és rendezett környezetüket. Gondot okoz viszont, hogy adóbefizetéssel - a községben ugyanis nincs iparűzési adó - nem segíti a település fejlődését. Igaz, egyéb módon támogatja a rendezvényeket. Az 1997-ben nyitott üdülőfaluba mintegy százmillió forintot fektetett a társaság - hallottuk Cseh Máriáimtól, az üdülőfalu háziasszonyától. Ma már a központi épületen kívül három vendégházban is fogadják a vendégeket.- Bonnya természeti adottságai csodálatosak - mondta Oprisné Fodor Anikó, a kft ügyvezetője. - A Somogy Kertje azonban méreteinél fogva nem tudja a község gondjait megoldani. Folyamatosan növekvő munkaerő-keresletével, a szellemi élet pezsdítésével, különböző pénzforrások felkutatásával azonban szeretne rajta segíteni. Jól tudjuk: a falu fejlődése nélkül a vállalkozás sem képes jól működni. Ezért gazdasági munkánk során igyekszünk megfelelően képviselni a település érdekeit is. Több tízmilliós beruházás megvalósítását is tervezik. Konferenciatermet, éttermet s konyhát építenek, illetve felújítanak egy négyszobás lakóházat. A falu szépítése érdekében kertésztábort szerveznek, változatos kulturális, sport- és képzőművészeti rendezvényekkel kívánják Bony- nyára csalogatni a hazai és külföldi vendégeket. Tíz éve került a községbe a 34 éves Crosch Jánosáé. A Kaposvári Villamossági Gyárban dolgozott betanított szerelőként; kilenc éve van gyesen. - Nagyon megszerettem ezt az erdőkkel körülvett falut - mondta. - Csodálatos a nyugalma: a pihenni vágyóknak valódi paradicsom. Nagy gond azonban a munkahelyek hiánya. Nincs szórakozási lehetőség, és nagyon nehéz innen az utazás, mert rossz a tömegközlekedés. Hét végén csak az tud elmenni, akinek autója van. Remélem, előbb-utóbb azért csak javul a helyzet. A gyes szeptember végén lejár, Grosch Jánosné ezután kiveszi a szabadságát. Abban bízik, hogy a jövő év elején talál majd munkát, mert a keresetre szüksége van a családnak. _ ■ Örült, hogy segíthetett Harminc éve kapcsolódott be Tippel János a közéleti munkába. A 66 éves nyugdíjas volt tanácstag, a Hazafias Népfront helyi szervezetének alelnöke, 1990-94 között pedig önkormányzati képviselő. - Nagyon nehéz volt a közéleti munka a régi rendszerben - emlékezett. - A kisbárapáti tanácshoz tartoztunk, de vajmi kevés pénz jutott Bonnyára, hogy fejleszthessünk. Társadalmi munkával, a népfront keretében igyekeztünk szépíteni a községet, rendezni a temetőt, és szerveztük a kulturális rendezvényeket is. Csak így létezhetett a falu. A kilencvenes évek elején Tippel János négy évig volt képviselő. Az első ciklusban egészséges ivóvizet kapott a falu, fölépítették a művelődési házat, az önkormányzat részt vállalt a templom felújításában. S bevezették a lófo- gatos szolgáltatást is.- Egész életemben közéleti ember voltam - magyarázta Tippel János. - Örültem, ha segíthettem másokon, mindig az vezérelt, hogy valamit tehetek a falu érdekében. A munkahelyemen is embereket irányitottam, s ezért is vállaltam több társadalmi tisztséget. Sok sikerben volt részem a kilencvenes évek elején, hogy a falum elmozduljon a holtpontról. Kevés volt, amit kudarcként éltem át. A munkámat többször is megköszönték, a népfronttól pe- dig dicsérő oklevelet is kaptam. ■ Száz birka a domboldalon Mintegy száz juhot és ugyaneny- nyi nyulat tart a 42 éves Cserhalmi Judit, és gazdálkodik.- Az állattartásban sokat segít a párom is, mert fejlesztjük az állományt - mondta az asszony. - Van egy lovunk; szükség van rá a gazdasági munkákban. Tizenöt hektárnyi a földünk. Dimbes- dombos, a nagy része legelő. A többin takarmányt termesztünk, meg zöldséget, gyümölcsöt is, amire a családnak szüksége van. Igyekszünk megtermelni mindent, ami kell.- Menyire kifizetődő az állattartás?- Eddig a gazdaság, a befektetés csak vitte a pénzt, hasznot még nem láttunk belőle. Tudjuk, hogy a megtérüléséhez időre van szükség, s türelmesek vagyunk. Az újabb beruházással olyan méretű gazdaságot igyekszünk kialakítani, ami eltart egy három-négy tagú családot. Ezért kétszeresére növeljük a juhállományt, s megtartjuk a nyu- lak szaporulatának egy részét is.- Milyen a piac? Veszik a juhot vagy a nyulat?- Igen. A bárányokat Olaszországba adjuk el, s az ára is megfelelő, a nyulakért pedig háromhetente jön a faluba a felvásárló, és elszállítja. Egyelőre nincs gond az értékesítéssel. ■ Vihar imádja a túrós buktát Bonnya sajátossága a házakhoz tartozó 3-400 négyszögöles zártkert, amit nagy gépekkel mű- veltetni nem lehet. Ezért az önkormányzat a kilencvenes évek elején vállalta: lófogatot ad e szolgáltatásra önköltségi áron. Horváth József 1991 óta hajtja a két igás lovat: Reményt és Rigót. Évente egy kiscsi- kó is születík, ezt öt-hat hónapos korában eladják. Ez a bevétel is hozzájárul a fogat fenntartásához. A kocsis kora reggel az állatok etetésével kezdi a munkát, majd nekilát a polgármester által kijelölt feladatok elvégzéséhez.- Szántok, fogasolok, ha kell, vagy behordom a takarmányt - mondta Horváth József. - Az önkormányzati feladatokon túl elvégzek minden megrendelt munkát: beszántom a szőlőt, ősszel pedig kukoricát, krumplit hordok be, szemetet szállítok vagy az erdőről fát. Ezt elsősorban a nyugdíjasok igénylik. Szeretem a munkát, s öriilök, ha ezzel másokon is segíthetek. Horváth József tizenegy éve hajtja ezt a két lovat Horváth József szereti a két lovat. Most azonban a hat hónapos kiscsikó, Vihar a kedvence; minden reggel túrós buktával kedveskedik neki. Egyedülálló a Koppány völgyi faluban - talán a megyében is -, hogy lovakat tart az önkormányzat, és így szolgálta- tást végez a lakosoknak. ______■ Bon nyai olvasóinkat kérdeztük: milyennek képzelik el a falu jövőjét? Bizakodók reményei a bizonytalanságban VAN ITALBOLT IS Három vegyeskereskedés árusít élelmiszert, ezek a boltok mind magántulajdonban vannak. Az önkiszolgáló üzletet tavaly decemberben nyitották. A lakosság többnyire az alapvető cikkeket veszi meg Bonnyán, de hó végén sokan már hitelre vásárolnak. Megrendelésre cukrászsütemény is kapható a boltokban. A kereskedők arra panaszkodnak, hogy sok lakos a városokban vásárol, s diszkontokban veszik az élelmiszert és a vegyi árut. Az iparcikkeket a falugondnoki autó ingyen meghozza. A kocsma is kinyitott a múlt év végén, s ezt férfiak és nők egyaránt látogatják. Reggel a pálinka fogy leginkább, délelőtt és este a sör, illetve a vörösbor. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA Kovács Mihály munkanélküli: - Nagyon bízom benne, hogy akkor már lesz megélhetést nyújtó munkahelyük a fiataloknak. Most éppen ennek hiányában költöznek el többen, s tovább öregszik a falu. Szeretném, ha megépülne a szennyvíztisztító telep, s volna szórakozási lehetőség is. Játszótér és gyermekintézmény is kellene. Jó lenne, ha a falu lakosai is bekapcsolódnának a falusi vendéglátásba. Szükség volna pezsgőbb közéletre is, akkor talán több külföldi jönne. Januártól munkanélküli vagyok; felmondott a szövetkezet. Nagyon szeretem a falumat, nem akarok innen elköltözni, de sokunknak a jövő nagyon bizonytalan. Ilj. Grosch Jánosné betanított varrónő: - Szeretném, ha tíz év múlva vidámabb, elégedettebb emberek élnének itt. Ehhez megfelelő munkahely s jobb tömeg- közlekedés kellene. Szükség volna ifjúsági klubra is, hogy hasznosan töltsék idejüket a fiatalok. Játszóteret is építhetnének, ahol biztonságban lennének a kicsik. S jóval több kulturális rendezvény szükséges, hogy fellendítse a közösségi életet. Szívesen lámám, ha mindenki jobban törődne a portájával, szebb és virágosabb lenne a falu. Csaknem hét éve költöztem ide, s megszerettem. De azt is látom, mflyen nagy gond a munkanélküliség. A hónap végén sok család hitelre vásárol. Várföldiné Végh Mária munka- nélküli: - A falu jövőjéhez munkahelyek kellenek és a komfort növelése; akkor biztosan több fiatal itt maradna. A jó közösségi és kulturális élet is megmozdítaná a lakosokat. Szükség van a szennyvízelhelyezés megoldására és a falusi turizmus fellendítésére. Nagyon szép ez a csendes, tiszta levegőjű falu. Tíz hónapja azonban sok minden változott; munkanélküli lettem. Nagy gond, hogy a fiatalokat nem tudják megtartani. S aki elmegy, az már nem jön vissza, mert nincs munkahely, és az italbolton kívül szórakozási lehetőség sincs. Játszótér kell a kicsiknek, és sok mindent lehetne fejleszteni. Gelencsér József közhasznú munkás: - Boldog lennék, ha helyben volna biztos munkahely, az utcákat rendbe tetetné az önkormányzat és megoldaná a csapadékvíz elvezetését. Meg kell oldani a szemételhelyezést, kiépíteni a csatornahálózatot. Jó lenne, ha volna itt óvoda és alsó tagozatos iskola, mert naponta több mint 40 gyerek utazik Kisbárapátiba. Igazi közösség kellene, akkor tisztább lenne a falu és igényesebb a lakosság is. Foglalkoztatást kellene teremteni, mert így küátástalan a bonnyaiak jövője. S javítsák a közlekedés feltételeit; hét végén csak egy busz jön be a faluba. 1979-ben jöttem ide, de a jövőt igen bizonytalannak látom. Farsang László kőműves vállalkozó: - Tősgyökeres bonnyai vagyok; szeretek itt élni. A fejlődés érdekében azonban szükség van a csatorna kiépítésére, meg kellene oldani a közlekedést és javítani a közvilágítást. A Balaton eléréséhez szükség volna a fiad-jaz- vmapuszta-gamási összekötő útra. S feltétlenül munkahelyeket kell teremteni, mert különben aki teheti, elhagyja a falut. Mihamarabb meg kell oldani a Petőfi utca aszfaltozását és a szemételhelyezést. És fontos, hogy járhatóak legyenek az ön- kormányzat tulajdonában levő földutak. Az utóbbi 5-10 évben több változás is történt, és a Somogy Kertjeréyénjsmertebbje^ ___■ 20 02. Február 19., Kedd lifHÜHB
