Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

2002. Február 16., Szombat A L M A N A C H 0 5 1 7. OLDAL Színvonalas Az ecsenyi szövetkezet csődje után 1997-ben vásárolta meg az Intermező kft a telepet a felső- mocsoládi határban. Az épületek romosak voltak, így a majort tel­jesen újjá kellett építeni. A gaz­dálkodást 200 hektáron kezdték; ma már 800 hektáron dolgoznak, és tíz állandó munkásnak adnak biztos kenyérkeresetet. Szabó Gyula társtulajdonos elmondta: fő tevékenységük a hagyomá­nyos növénytermesztés, azaz a kukorica, a gabona, a napraforgó, a repce és a sörárpa termesztése, szárítása, tárolása. A mezőgazda- sági vállalkozásban fontos szere­pe van a szolgáltatásoknak, eze­ket a környékbeli gazdáknak vég­zik, s majdnem annyi munkát ad nekik, mint a saját terményük tá­rolása és feldolgozása. Ezért az évek során új tárolótereket alakí­tottak ki, s a régi korszerűsítésén kívül fölépítettek egy modern szárítót is. Négy év alatt 6000 tonnás tárolóterületet alakítottak gazdálkodás ki, a szárítókapacitásuk pedig el­éri a napi 500 tonnát. Szabó Gyu­la elmondta: piaci értékesítési gondjuk nincs a hosszú távú, megbízható kapcsolatok révén. Ennek a tükrében előre gondol­kodnak: a technológiai fejlesztés folyamatos, s így az öt évnél öre­gebb gépeket mindig újakra cse­rélik. Az európai színvonalhoz elengedhetetlen gépi kapacitás­hoz igazítják a közeljövőben sa­ját tulajdonú területük nagysá­gát, s ez elérheti az ideális 1100 hektárt. Emellett kiegészítő tevé­kenységként tovább folytatják a különböző termékek csomagolá­sát. Madáreleséget és magvakat szállítanak egységes csomagolás­ban a jól bejáratott északi piacra. A közeljövőben további 3-4000 tonnára szeretnék növelni a táro­lókapacitásukat, hiszen az ex­portlehetőségek kiszámíthatat­lansága miatt erre nekik és a kör­nyék gazdálkodóinak is szüksé- gük van. ____________________a MŰ EMLÉK KASTÉLY TULAJDONOSVÁLTÁS ELŐTT. Két régi épület van a községben: a XVIII. század végén épült kastély és a néhány évtizeddel korábban emelt késő barokk református templom. Ez a két műemlék jellegű építmény meg a katolikus templom az iskolával, a tornácos lakóházak a régi gazdasági épületekkel és a mihálymajori szélkúttal meghatározzák a község arculatát. A kastélyt a napokban veszi át az új tulajdonos, s ettől új munkahelyeket és a turizmus föllendülését várják a helybeliek.________■ Él etmentő horgászbajnok Tizenhárom évet töltött egy rohamkocsi vo­lánja mögött Tóth Ferenc, mígnem érte is mentőt küldtek. Szívinfarktust kapott a számos emberi tragédi­át megélt férfi, s azóta legszíve­sebben a víz­parton tölti az idejét pecabot- tal a kezében.- A túlhajszolt, a stresszes életmód­ra előbb-utóbb rá­fizetünk. Magam is így jártam. Amíg egészséges voltam, nagyon szerettem a mun­kámat - mondta Tóth Ferenc. - Ál­momban ma is gyakran ott va­gyok az egykori esetek helyszí­nén; ott voltam a taszári és a kutasi busztragédiánál és számos más, súlyos balesetnél. A horgá­szat pihentet, s a víz hullámzása feledteti a nyomasztó emlékeket. Vagy harminc éve a barátai csábították le a Balatonra. S ta­valy a megye második legered­ményesebb horgásza lett a So- mogyért Egyesület 18 versenyből álló sorozatán.- A sikert annak köszönhetem, hogy ott voltam minden verse­nyen; persze kellett hozzá sze­rencse is, jó fölszerelés és megfe­lelő csali. Az igazi horgász szere­ti és védi a természetet, a halfo­gás izgalma már csak „hab a tor­tán”. A ponty a kedvencem, de ragadozó halakra is szívesen hor­gászom. Késő ősszel fogtam egy csukát; most is őrzöm a trófeáját. Horgászkalandjai során a Fel- sőmocsoládért-Somogyért Egye­sület sportvezetője azt is megta­nulta, hogy szákoláskor nem sza­bad elfogadni a segítséget. Nem­egyszer megtörtént, hogy ha más is ott tüsténkedett, elszökött a már kifárasztott hal. Tóth Ferenc fia nem vérbeli horgász, a felesé­ge sem rajong a pecáért, de a ha­lat szereti. Tóth Ferenc alig várja, hogy hétvégeken találkozzon horgász barátaival. És ha bőséges lesz a zsákmány, esetleg még ha- lászlét is főznek a parton. ■ Kedves szó a meleg ebédhez A megye egyik első falugondnoki szolgálata volt zel is jól bírja ezt a munkát, a felsőmocsoládi. Horváth László1992 decembere amelyhez szerinte nagy adag óta tölti be tisztét. Jelentős többséggel nyerte meg megszállottság és jó emberis- a falugondnoki választást a négy pályázó közül, meret is szükséges.- Az egyik bácsival még el- - Itt születtem és nevelkedtem, s mióta az esze- viccelődhetek, hogy eljár-e még met tudom, a közéletben dolgoztam. Tanácséi- a menyecskékhez, a másik néni nők is voltam hét évig, majd Memyén pénzügyi viszont elvárja, hogy kezét- csoportvezető. Hat hónapja voltam munkanélkü- csókolommal köszönjek neki. li, amikor ez a lehetőség adódott. A választás be- Néha a rigolyáikat is el kell vi- bizonyította, hogy az emberek nem felejtették el, selni, mert többnyire én vagyok amit a településért tettem - mondta Horváth az ütközőpont, ha véletlenül László. - Eleinte különös érzés volt más szerep- rossz gyógyszert kap a beteg. Mégis lehet szeret- körben szolgálnom a lakosságot. A továbbképzé- ni ezt a feladatkört, ha valaki szereti az itt élőket, sek során rájöttem, hogy a falugondnoki munka Fél gőzzel vagy másodállásban ezt, a munkát mindenhol más. Mocsoládnak nagy a külterüle- nem lehet teMsm^ötéáfflelöégélrilO f JXí' ! .« te, onnan reggelente behozom az óvodásokat és Kevés szabadidejét. Is, munkával tök i a falu- az iskolásokat. Délben ötvennél több ebédet gondnok, hiszen egy falusi póríán mindig akad szállítok ki, délután pedig a gyógyszertárba me- tennivaló. S a háztáji mellett van szőlője is, ahol gyek, illetve a betegeket viszem kórházba. szívesen ügyködik. Egy dolog bántja igazán: az, A falugondnok alkalmanként a helyben levett hogy nincs igazán megfelelő utód a láthatáron, vért is beszállítja, hogy ne kelljen a laborvizsgá- - Jövőre nyugdíjba megyek, s nem látom a fi- lat miatt a városba utazni az itt élőknek. Hét vé- atalokban a megfelelő alázatot-ehhez a munká- gén a sportolókat fuvarozza, illetve iskolalátoga- hoz..Néha nemet is JteRmmidanL de azt ip illik, ■ tásra, színházi előadásokra is igénybe vehető a tudni, hogy ezt mikem moraja vafm-Ném bán- ’ falugondnoki gépjármű. Horváth László sosem tóm a fiatalokat, de! sókkál: jóbbárí hajtják a' téveszti szem elől, hogy a cél minden olyan szol- pénzt, mint az idősebbek. Nem tudják, hogy egy gálatához hozzájuttatni szülőfaluja lakóit, ami idős embernek a jó szó néha többet ér, mint egy egy városlakónak természetes. A nyugdíjhoz kö- meleg ebéd. ___________ ■ Sz ínészkednek is a nyugdíjasok A nyugdíjas-egyesület a község legtevékenyebb civil szervezete. Két éve alakult 29 taggal. Rákó­czi Ferencné elnök elmondta: a kastély tulajdonosától kaptak egy termet, s a megyei közgyű­lés támogatásával berendezték. Ott találkozik minden második héten a lelkes csapat, amelynek már csaknem negyven tagja van. Büszkén hangoztatják, hogy nem ismernek lehetetlent. Részt vesznek a község szépítésében; rendben tartják a Hősök terét, virágosítják a millenniumi par­kot, s tevékenykednek a temető­ben. Rákóczi Ferencné elmondta: náluk nincs korhatár, így az öt­venöt évestől a nyolcvannégy évesig mindenki lelkes résztvevő­je a kéthetenkénti találkozások­nak. Olyankor még a televíziós sorozatok sem tartják őket ott­hon. Jóízű beszélgetéssel gyor­san telik az idő: megvitatják a fa­lu dolgait. Nemcsak ezért jönnek össze azonban az idősek, hanem dalolnak és színészkednek is. • A 76 éves Walter Ferencné pél­dául több mint húsz versszakos költeményekkel kápráztatja el hallgatóságát, de a 74 éves Tóth Istvánná tánctudását is megiri­gyelhetik a fiatalok. A kultúrcso- port tagjai szívesen eljátsszák há­zi szerzőiknek a darabjait, és rendre nagy sikert aratnak a falu- napi föllépéseken.____________■ Ismert felsömocsoládiakat kérdeztünk; milyennek képzelik a település jövőjét? ________ Is kolában, kastélyban a fejlődés reménye Szentgyörgyi Lászlóné: - A leg­nagyobb baj az, hogy Felsőmo- csolád is az öregedő falvak közé tartozik. Ennek az oka pedig nem a születések ala­csony száma, ha­nem az, hogy a te­lepülés nem tudja megtartani a fiata­lokat. Sem elfo­gadható munkát, sem szórakozási lehetőséget nem tud kínálni nekik, és így aki tehe­ti, elköltözik innen. A kastéllyal nem tudjuk, hogy mi lesz, és aki dolgozni akar, az is csak a néhány magánvállalkozóhoz mehet el vagy az önkormányzathoz. A köz­ség jövője miatt kulcsfontosságú lenne a munkalehetőségek bővíté­se, sőt arra is érdemes volna fi­gyelni, hogy ne a szomszéd faluba járjon szórakozni az ifjúság. Lotz Béla megbízott iskolaigazga­tó: - Vannak ígéretes tervei ennek a településnek, és ez nem lebecsü­lendő. Az iskolá­ból kell kiindulni, ebben mindenki egyetért. A Jövő Iskolájáért Felső- mocsoládon ala­pítvány terve az, hogy iskolát épít a művelődési ház­ból. Ehhez szeretnénk elérni min­den szervezet támogatását. Remél­jük, hogy a jövendő kormány is ok­tatásbarát politikát folytat, s ezáltal megmaradhat a kistérségi iskolák vezető szerepe. Úgy gondolom, hogy a környező falvak polgármes­terei is segíteni fogják a felsőmo­csoládi törekvéseket, mert jól tud­ják: a fiatalok megtartása min­denütt az iskolán és a munkalehe­tőségek bővítésén áll vagy bukik. Csernyák Lajos polgármester: - Bízom benne, hogy a nehézségek ellenére is bebizonyítja a falu a következő évek­ben, hogy életké­pes. Ennek a zá­loga az itt élők ra­gaszkodása szü­lőföldjükhöz és az intézmények­hez. A legfonto­sabb talán az ál­talános iskola, ez egyúttal jelkép is. Nagy reményekkel kecsegtet a kastély hasznosítása, ez talán új munkahelyeket is teremt. Akár országos ismertségre is szert te­hetünk, ha felújítása után megfe­lelő tartalommal sikerül megtölte­ni ezt a műemlék jellegű épület. A falunk földrajzi helyzete kedvező, de ezt csak abban az esetben tud­juk kihasználni,.ha jó irányban változik az emberek szemlélete. Dr. Andrásfalvi András körzeti háziorvos: - Elöregedett ez a telepü­lés, és elvágyódnak a fiatalok. Az öregek betegesek, sok küszködik krónikus bajok­kal. Legtöbbjük­nek a kedélyálla­pota sem kielégí­tő. A kastély tulaj­donosváltásában sokan remény­kednek, de leginkább a mérhetetlen tétlenség jellemzi az embereket, ke­vés a lelkes és bizakodó. Egyébként a turizmusban volna lehetőség, de ez egyelőre csak abban jelentke­zik, hogy külföldiek vásárolják fel a házakat. Pár hetet itt töltenek, s év közben kihalt a falu. A hollan­dok, németek, osztrákok minden­esetre fölverték az árakat, így a magyarok már rozzant viskókat sem tudnak venni ezen a vidéken. Csernyák Györgyné: - A téesz felbomlásával sokak számára a munkalehetőség is megszűnt Fel- sőmocsoládon. A középkorúak nem tudnak elhelyez­kedni, a fiatalok pedig nem is na­gyon akarnak. In­kább a városba költöznek, mert a bejárókat nem ve­szik föl a tetemes útiköltség miatt. Az öregek szeretnek itt élni, de a földeket már nem bírják megmű­velni. Ahhoz a szorgos fiatal kéz erejére volna szükség. Ami a nyug­díjasok egyhangú életébe színt visz, az a kétheti nyugdíjasklubos összejövetel. Szerencsére a sok egyedül élő nyugdíjas összetart, így el lehet viselni azt a magányos időszakot, amíg nem látogatnak meg bennünket az unokák. ■ HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7456 Rákóczi u. 35. Tel.: 82/457-041 A hivatal hétfőtől csütörtökig 7.45-16 óráig van nyitva, pénteken 7.45-14 óráig. Ügyfélfogadás hétfőn, szerdán és pénteken 8.30-11.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 537 14 évesnél fiatalabb: 87 15-60 évesek: 306 60 évesnél idősebb: 144 FORRÁSHIÁNY: 33 MILLIÓ A falu költségvetésében a kiadá­sok összege meghaladja a 120 millió forintot, és 33 millió forint a RöltsegvétfesiŰíltriy.’ef ^ön­hibáján kívül háárányQS,heiyzetü települések pályázati pénzével és egyéb forrásokból igyekez­nek pótolni. A pénz legnagyobb részét az intézmények igénylik. Az általános iskola fenntartása évi 39 millió forintot kiván, a jegyzőig 20 rnijliót, az óvoda 6 miliőt,rá védőnőiá&Wbsi szolgálat 3,5 mHÍió forintot. A fa­lugondnoki szolgálat 2,5 millió forintba kerül, s ugyanennyibe a szociális étkeztetés is, a segé­lyek pedig 7,5 millió forintot visz­nek el. Fejlesztésre alig jut pénz, pedig tervben nincs hiány. A fa­lut átszelő patak miatt veszélyes­sé vált a partfal, ennek a meg­erősítésére és a meder rendezé­sére 6,5 millió forintot nyert az önkormányzat. Ateleház beren­dezésére tavaly 2 millió forintot kaptak, de még kell mintegy 3,3 millió. A kultúrház felújítása 26 millióba kerül. Rendkívüli támo­gatásra is pályáznak a beszakadt belterületi út és a kisbabapusztai híd helyreállítása végett. Erre mintegy 26 millió forint kellene. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat és intézmé­nyei 40 embert foglalkoztatnak. A tulajdonosváltás előtt álló kas­télyban 12 dolgozónak ad mun­kát a varroda, de ennek a jövője bizonytalan. Állandó és idény­munkát nyolc-tíz helybeli talál az Intermező kft-nél, s négy-öt munkás dolgozik a Lomnici és Társa faipari vállalkozásnál. MECCSEKEN OLCSÓ FRÖCCSÖT Két kocsma és egy bolt van a községben, s gyakran megjelen­nek az idősek bevásárlását meg­könnyítő mozgó árusok. A kocs­mákban közkedvelt ital a sör, a bor meg a pálinka - mindegyiket szívesen fogyasztják a törzsven­dégek. Minőségi bort is isznak a mocsoládiak, de elsősorban az olcsóbb borból készült fröccs fogy, főleg a hét végi meccsek idején nő meg a forgalom. Hó vége felé a boltban már szinte csak kenyeret és tejet vesznek a kispénzű nyugdíjasok. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: KOVÁCS TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom