Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-12 / 36. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 9 2 2002. Február 12., Kedd KARÁD HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8676 Karád, Attila u. 31. Tel.: 84/570-900, fax: 84/570-901 E-mail: karad@somogy.hu Ügyfélfogadás hétfőn, kedden és pénteken 8-12 óráig van, szer­dán és csütörtökön 8-16 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok lélekszáma: 1854 14 évesnél kisebb: 305 15-17 éves: 79 18-60 éves: 1053 60 évesnél idősebb: 417 ISKOLÁRA 37 MILLIÓ Az Idén 213 millió forint bevétel­lel és 237 millió forint kiadással számolt az önkormányzat. A hi­ányzó 24 milliót önhikis pályáza­ton kívánja megszerezni. Fej­lesztésre 62 millió forintot szán; az életveszélyes iskola felújítása 37 millió forintba kerül. Pályázati támogatással szeretné burkoltat- ni a Damjanich utcát. Kialakítják az idősek klubját a Kossuth ut­cában, s megkezdték a Geszte­nyés vendéglő épületének felújí­tását: ide költöztetik majd a nap­közis étkeztetést. Csak pályázta­tással van esély a Hősök teré­nek rendbetételére, parkosítás­ra és az épületek homlokzati re­noválására. Tervezik a falugond­noki szolgálat bevezetését is. Helyi adókból 14 millió forintra számít az önkormányzat; az óvo­da és iskola fenntartására 72 millió kell, a polgármesteri hiva­talra pedig 43 millió. Szociális kiadásokra 25 milliót költenek. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Mintegy 360 dolgozót foglalkoz­tatnak helyben; a legtöbbnek a Jeans-Tex kft a foglalkoztatója, ez a cég a község legnagyobb adófizetője. Hetvennél többnek ad munkát az önkormányzat a hi­vatalban és az intézményeiben, s hetvennek a mezőgazdasági szövetkezet. Mintegy húsz meg­változott munkaképességű dol­gozik a Lux-Tex kft helyi telepén. KEDVELIK A LEÁNYKÁT IS Két üzlete van itt a tabi áfész- nak, ’s nyolc vállalkozónak ve­gyesboltja. A legnagyobb forgal­mat - árukészlete folytán - a központban levő coop-ABC és a „Rudi" bonyolítja le. Mindkét üzletben keresik a vevők az ak­ciós árut, s leginkább a napi, il­letve az olcsó cikkeket veszik. A coopboit tőkehúst is kínál, de van papíráru, cukrászsütemény is. A Reál üzletláncba tartozó Rudi-bolt ugyancsak kínál cuk­rászárut. A Muskátli italboltban reggel a kávé, napközben legin­kább a sör és a tulajdonos saját termésű leányka bora fogy. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA MŰEMLÉKEK A KÖZSÉG FŐTERÉN. Megkezdték a Gárdonyi Géza nevét viselő, 1783-ban emelt és he­lyileg védett általános iskola felújítását, ezzel az őszre elkészülnek. Az intézmény környékét is helyreállít­ják a XIX. századi állapotnak megfelelően, s ha mindezzel végeznek, a főtér a templommal és az iskolá: val együtt ismét a falu büszkesége lesz. A felújítás várhatóan mintegy 37-42 millió forintba kerül. a Számítógép készíti a szabásmintát Mintegy 250 dolgozónak biztosít megélhetést a Jeans-Tex Ruhaipari és Kereskedelmi Kft karádi és az andocsi varrodájában. A társaság vezetői az utóbbi 1,5-2 évben Karódon mintegy százmil­lió forintot költöttek fejlesztésre: épületekre, gé­pekre és eszközökre. Az üzem dolgozóinak szá­mát - a piaci megrendeléshez igazodva - a kö­vetkező hetekben 30-40 dolgozóval növelik. A cég folyamatosan fejlődött, s az országban műkö­dő kilenc varrodájában több mint ötszáz, elsősor­ban nő dolgozónak biztosít munkát. Az általuk ké­szített különféle női, férfi- és gyermek-felsőruházati termékek 95 százaléka az Európai Unió országai­nak piacain talál vevőre.- Társaságunk 1993. február 12-én alakult, s az első üzemet Andocson hozta létre - mondta Kopp Ádám ügyvezető igazgató. - Húsz varrónő kezdett dolgozni; német piacra gyártottunk farmer- és egyéb Jeans típusú nadrágokat. Az első évben ha­vonta 3-4 ezer darab terméket készítettünk. Az üzem fejlesztésének eredményeként nőtt a varroda kapacitása, s jelenleg már naponta ezer nadrágot varrnak. A termelést a közeljövőben napi 1300-1400 darabra kívánjuk növelni. Karódon 1996-ban szintén húsz varrónő kezdett el dolgozni a Kaposvári Ruhagyár régi épületében, a szabványt. A gyártáselőkészítésben bevezették a ahol megszüntették a termelést. A kft megvásárolta számítógépes szabásminta és terítékrajz készítését, az épületet. Ugyancsak megvette az önkormányzat Itt van a központi befejezőrészleg is. Félautomata és tulajdonában levő, korábban bérelt ingatlant, ami a automata gépekkel végzik valamennyi üzemben a volt ruhagyár épületével egy udvarban van. így a ka- nadrágok befejezését, minőségi osztályozását, cso- rádi varrodában ma már 167-en keresik kenyerüket, magolását, és saját gépkocsivá szállítják Németor­- Karád cégünk legjelentősebb, létszámában a szágba. A cég az anyagi érdekeltség és a hatékony- legnagyobb termelő- és kiszolgálóegysége - hang- ság növelése érdekében 2000 februárjában a társa- súlyozta az ügyvezető igazgató. - Az indulástól Ságon belül megalapította a JTX Ruhaipari Kft-t ka- kezdve női és férfidivatnadrágokat varrtak itt bér- rádi székhellyel. Törzstőkéjét a menedzsment je- munkában német, osztrák és svájci megrendelésre, gyezte, és a kft eredményes beszállítást végez az A múlt év második felében jelentős változásra ke- anyacégnek. rült sor: áttértünk a dzseki varrására a piaci viszo- - Az üzem létrehozásában jelentős segítséget nyok és a hosszabb távú üzletpolitikai megfontolá- nyújtott Wiesner Sándor polgármester és Kovács Jó­sok miatt. Ez nagy próba elé állította a dolgozókat zsef jegyző - emelte ki Kopp Ádám. - Azon fáradoz­ás a vezetőket. A többéves egyoldalú begyakorlott- tak, hogy a helyi lakosoknak munkahelyet biztosít- ság visszaütött, a néhány perces új művelet elsajátí- sanak. Cégünk piaci kilátásai továbbra is kedvező- tása ugyanis sok dolgozónak gondot okozott. Jelen- ek, kizárólag az itt dolgozóktól függ az eredmé- leg is naponta meg kell küzdeni a sikerért, az ered- nyesség. Az új termékek iránt az EU-országokban ményért. növekszik az igény, ezért a karádi üzem létszámát Kopp Ádám elmondta: Karódon működik a sza- rövid időn belül további 30-40 dolgozóval növeljük, bászat, ahol a helyi és az andocsi üzemnek készítik ______________________ __ A Már dzsekiket varrnak a karádi üzemben a lányok, asszonyok Hírközpont a teleházban Teleházat szeretnének a karádi- ak. Hogy megalapozzák, félmillió forinttal támogatta a képviselő- testület a Karád Község Ifjúságá­nak Boldogulására közalapít­ványt. Simor Pétemé kuratóriumi tagtól tudjuk: a kultúrház könyv­tárában rendezik be a teleházat.- Át akarjuk alakítani a könyv­tárt úgy, hogy egyúttal a civil szervezetek kiszolgáló központja legyen - mondta. - Itt rendez­nénk be a teleházat, s ott inter- netezhetnének a lakosok; lehető­vé tennénk az elektronikus leve­lezést, s az ügyintézést is köz­hasznú tájékoztatással. Oda ke­rülne az önkormányzattól a pá­lyázatok figyelése, és fölvennénk helyi hirdetéseket is. Hírközpont­ként is működne a teleház. Irodai szolgáltatást vállalnánk: fénymá­solást, faxolást, illetve számítógé­pes alapmunkákat. A község lakói némi díj ellenében használ­hatnák a számítógépeket egyéb munkáik elvégzésére. A teleház a gyerekeknek egyút­tal számítógépes játékokra is lehetőséget adna, és elősegítené a falusi turizmus indítását. Meg­tudtuk azt is: a kuratórium tagjai már szorgalmazzák a község honlapjának az elkészítését. ■ Karádi népdalok cd-n Énekelnek az asszonyok: ké­szülnek a karádi cd február 23-1 próbafelvételére. Vikár László zenetudós kérte föl őket, hogy segítsék a falu nép­dalkincsének megőrzését.- Nagy örömmel fogadtuk Vikár László tervét, hogy karádi dalok­ból adna ki cd-t - mondta Wiesner Sándor polgármester. - Azért is nagy dolog ez, mert az idén ünne­peljük községünk ezeréves fenn­állását. A lemez méltóképpen őriz­né népdalkincsünket, s ez egyúttal méltó üzenet lenne a jövőnek is. A Széchenyi-díjas zenetudós ja­nuárban találkozott először az asz- szonyokkal, akik jól ismerik Karád világhírű dalait. Két éve jelent meg a könyv, amiben 160 karádi népdal található: válogatás a falu kin­cseiből. Ennek a folytatása lesz a cd. - Há­rom nemzedék dallamait ven­nénk fel lemezre - mondta Vikár László, aki Ko­dály Zoltán ta­nítványa volt. - Az Akadémián levő gyűjtésből, illetve a még élp karádiak énekeiből szerkesztem meg a cd-t. Kodály negyven dallamot gyűjtött itt, a falu­ban, jómagam pedig kétszázat az öt­venes években. Páratlan érték ez Karád zenei hagyományaiban. Ha a szükséges pénz rendelke­zésükre áll, már június végén meg­jelenhetne a lemez. Kiadását anya- gilag is segíti az önkormányzat. ■ Hímzőszálak lánykezekben Hagyományápoló szakkört indí­tott az általános iskola ebben a tanévben. Herk Viktória ének­rajz szakos tanár a vezetője, s na­gyon fontosnak tartja, hiszen ez a tevékenység a szabadidő hasz­nos eltöltésén kívül segíti a tanu­lók kézügyességének a fejleszté­sét is. A szakkört a gyerekek igé­nye alapján szervezte meg. Ti­zenhét állandó tagja van, de a té­máktól függően többen is részt vesznek a szakköri munkában.- A foglalkozásokat úgy tervez­tem, hogy érdekesek legyenek. Feldolgozzuk az egyes ünnepek köré csoportosítható népszokáso­kat, ezekről már a kisdiákoknak is vannak ismereteik - mondta Herk Viktória. - Egyebek között megismerik a toll- és kukoricafosz- tást. Korábban adventi koszorút és különböző apró ajándékokat is ké­szítettünk, most pedig a farsangi álarcoké a főszerep. Minden szak­köri tag a saját arcát formázta meg, a maszkokat épp a napok­ban festjük ki. Ezután megisme­rik majd a karádi kézimunka alapjait. Magam is sokat varrtam, és szeretném megtanítani nekik ennek és a hímzésnek a fortélya­Herk Viktória: Sok karádi mintát varrtam it. Az alapöltéseket ugyanis más­képp nem ismerhetik meg. Nemsokára a kézimunkázással kezdenek ismerkedni a hagyo­mányápoló szakkör tagjai. Mint hallottuk, először a szálhúzást ta­nulják meg, a tanév végére pedig eljutnak a minták töltéséig. ■ Ismert karádiakat kérdeztünk; mire büszkék, milyennek szeretnék látni falujukat? Új távlatot nyithat az értékek megőrzése Pgjor János, a művészeti iskola igazgatója: - Büszke vagyok rá, hogy a művésze­ti alapiskola a néptánc mellett már népzeneok­tatással is foglal­kozik; van zene­karunk is. Örü­lök, hogy tavaly nemzetközi nép­táncfesztivált, népzenei és tánctábort is sikerült megrendezni. A Karád táncegyüttes a falu gazdag népművészeti hagyo­mányaihoz méltóan tevékenykedik. Szeretném, ha tíz év múlva a község a népművészét fellegváraként még több rendezvénnyel várná a hazai és külföldi vendégeket. Jó lenne, ha a lovassport még népszerűbbé vál­na és a régi mesterségeket bemuta­tó táborok is helyet kapnának. Mátyás József nyugdíjas: - Őseim századok óta Karádon éltek. Jelen­leg, sajnos, kevés­bé vagyok büszke a falumra; régen több volt a fiatal, s az itt élők megta­lálták számításu­kat. Ma sok a munkanélküli, jó néhány nem is akar dolgozni, aki meg a munkájából él, keveset keres. Itt csak csendnek, nyugalomnak örülhetek. Erdők övezik a falut, tisz­ta a levegő, s jó a közbiztonság is. Szeretném, ha tíz év múlva olyan körülmények lennének, hogy meg­tartanák a fiatalokat. S ha keresz­tény szellemiségű oktatás-nevelés volna az óvodában és az iskolában, akkor talán a fiatalok is jobban kötődnének a szülőfalujukhoz. Nagy Jánosné óvodavezető: - Na­gyon szeretem a falumat. Büszke vagyok rá, mert sokat fejlődött az utóbbi év­tizedben. A nehézsé­gek ellenére az önkor­mányzat mindent megtesz, hogy jobb legyen a gyerekek ne­velése. Valószínűleg a gyerekeim is itt alapí­tanak majd családot. Sokat javult az infrastruktúra, az el­látás, szebb lett a falu; megszervez­ték a művészeti alapoktatást is. Sze­retném, ha még több munkahely lenne; az elősegítené a gyermekvál­lalást, az megállítaná a falu elörege­dését. S jó volna, ha minél előbb megépülne a kötcsei összekötő út, elkészülne a szennyvízcsatorna­hálózat, mert nélküle szinte lehe­tetlen az uniós csatlakozás. Ükös Imre őstermelő: - Gyerek­koromban itt éltem, majd 1962-93 között Pesten. Ha­zajöttem, mert itt él édesanyám, itt laknak a barátaim, rokonaim. Kevés dolog tesz azon­ban igazán büsz­kévé. Gyerekko­romban sokkal több volt itt az óvo­dás, iskolás, és szinte minden csa­lád tartott jószágot. Ma kevesen foglalkoznak vele. Ami vonzó: a szép környezet, a nyugalom, ezt fölfedezték már az ide járó külföl­diek is. Szeretném, ha jóval többen többen jönnének Katódra, de most rossz a tömegközlekedés. Be kellene kapcsolódni a falusi tu­rizmusba; ezt segítené, ha végre megépülne a karád-kötcsei út. Dr. Bohner Péter háziorvos: - Há­rom éve költöztünk ide; büszke va­gyok rá, hogy olyan települé­sen dolgozom, ahol vigyáznak a régi értékek­re. Örülök, hogy befoga­dott a lakosság s támogat sok­rétű munkám­ban. A környezet szépsége, az élő hagyományok egyedülálló vonz­erőt jelentenek a szépre vágyó ven­dégeknek. Szeretném látni, hogy egy évtized múlva a község jobban kihasználja ezeket a lehetősége­ket. Egészséges, bizakodó és dol­gos embereket szeretnék látni, akik jól élnek. S néhány év múlva talán itt és a környék településein is jó úton közlekedhetünk. __■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom