Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-06 / Vasárnap Reggel, 1. szám

2002. JANUAR 6. KÖZELRŐL Merülés a Látványnak fagyasztó, él­ménynek - legalábbis a beavatottak szerint - semmi máshoz nem ha­sonlítható, amikor az egy fokos vízben könnyed szombati szórakozás gya­nánt alámerül a búvár. A kaposvári Nautilus klub sportolói a gyékényesi Kot­rót választották tegnap je­ges szenvedélyük helyszí­néül. A tó 15 centiméteres jegén háromszög alakú lé­ket vágtak, azon ereszked­tek be a több méter mély hi­deg vízbe, 80 méteres bizto­sítómadzaggal a derekukon, hogy tíz perc múlva vörös képpel, de elégedetten újra előbukkanjanak.- Nem fázott ? - kérdez­tük Nagy Pétert, aki 15 éve búvárkodik, s a téli merü­lést sem tartja nagy kunszt- nak.- Az élmény melegít, hi­szen ez egy más világ. Egy mesevilág, s ezt, aki csak a földön jár, elképzelni sem tudja. Télen egy kicsit ki- haltabb, de a látvány ugyan­olyan szép: ahol megtörik a jég, az napsütésben szivár­ványszerű és gyönyörűek a jég kitüremkedései. A víz tiszta, mert a halak inkább az iszapban alszanak, s másfélszerese a látótávolság a nyárinak. A jég csak kicsit sötétít, annyira, mint ami­kor a felhő a napot eltakarja - felelte a búvár. Azt mond­ta: nem fél attól, hogy feje fölött jég van. Czigány György, aki láttatja a zenét Czigány György egy órás, zenés, verses játékot veze­tett tegnap a bogiári zene­iskolában. A gyermek, s fel­nőtt közönség élvezte az anekdotákban bővelkedő lí­rai programot. A magyar rádiózás történe­tében egyedülálló, hogy egy műsor 33 éve töretlen siker­rel hallható. S nemcsak ide­haza, hanem a délvidéken, Bur- genlandban és Erdélyben is népszerű. A Ki nyer ma? című komolyzenei ve­télkedőt Czigány György indította útjára 1969-ben. A 70 éves zongo­raművész, József Attila-díjas költő sokak barátja lett az utóbbi évtizedekben, hiszen a zeneirodalmat vitte közel az emberekhez rádiós és te­levíziós műsoraiban. Boglá­ron is láthattuk: bárhol, bár­mikor képes érdekfeszítő és izgalmas órát szerezni kö­zönségének, mert minde­nütt otthon van a zenében, versben és a hazai tájakon. A 21-dik század kivételes embere, élő zenei lexikon. Czigány György kérdez­ni szeret, zavarban van, ha kérdezik. Mégis elmondta: a Ki nyer ma? sikerét a műsor nyílt szívűségében látja. A friss, pezsgő, élő adás üde színfolt volt abban az idő­ben, amikor manipulált mű­sorokat kaptak az emberek konzervből. Ma persze minden órában találunk játékos vetélke­dőt bármelyik csatornán. Czi­gány György azt mondta, a Ki nyer ma? ezek között az egyet­len, ahol sokat kell tudni és keveset nyerni. Bár egyik idén megjelent versében azt írta, hogy "... megejtően nagy bennem a bizonytalanság mindarról, amit eltökélten hiszek.11 Kétséget sem hagyott afelől, hogy többre becsüli azt a napi tíz percet mint a csacs­ka kérdésekkel nyerhető milliókat. G. M A Ki nyer ma? az egyetlen vetélkedő, ahol sokat kell tudni és keveset lehet nyerni Zenés utószilveszter ■ A Pejkó-banda népzenei koncertje adta meg az utó­szilveszter alaphangját tegnap este a balatonboglári magyar-lengyel művelődési otthonban. A hagyomá­nyos utószilveszteri mulatságon fellépett a helyi tehet­ségekből álló Esti Mese elnevezésű zenekar is. Pályáztak a mozgásra ■ A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány és az Egészségügyi Minisztérium közös pályázatán egész­ségfejlesztő testmozgás megvalósításának támogatá­sára 408 ezer forintot nyert az iharosberényi általános iskola. Három településről 197 gyerek jár ide, akik de­cembertől a tanév végéig mindennap félórás tartásja­vító, stresszoldó gyakorlatsort végeznek. Tető a csarnokra ■ Tető alá került az igali iskola és tornacsarnok épülete. A kivitelezést még 1993-ban kezdte el egy cég, amely közben tönkrement. A befejezéshez 240 millió forint­ra volt szükség, ezért a Belügyminisztérium erre a cél­ra létrehozott alapjára pályázott az önkormányzat, s 170 millió forintot nyert. A különbözetet saját erőből teremtik elő. jeges élvezetiben- Balesetet okozhat, ha a búvár a víz alatt bepánikol attól, hogy jég van fölötte, és megijed. A vékonyabb jeget ugyan még fel tudja törni, de a tizenöt cen­timéterest már nem. Veszé­lyes, ha a kötél leoldódik a derekáról, vagy elszakad, de megrémítheti a víz hi­degsége is. Csak tapasztalt, merülési gyakorlattal ren­delkező búvárt engedünk merülni - foglalta össze a téli teendőket és veszélye­ket Rubecz József búvárok­tató, az egyesület vezetője. Nem minden búvár lelkese­dik a téli merülésért, de aki megszerette - azt mondják -, újra és újra alámerül a je­ges élvezetben. A jeges víz sem tántorítja el az elszánt búvárt Varga Andrea Balatoni villatulajdonosok Hófehérke-kérdesekkel Sokan, akiknek nincs lakásuk, télen a kihalt Balaton- parton, a nyaralókban keresnek menedéket. Szántód, Zamárdi, Balatonföldvár és Balatonszemes a legveszé­lyeztetettebb település. A tulajdonos azt kérdezheti amikor betoppan a villájába, mint Hófehérke a mesé­ben: ki evett a tányéromból, ki aludt az ágyamban..? A legtöbben nagy kárt nem tesznek az épületben, sőt tá­vozáskor nem viszik maguk­kal a könnyen értékesíthető műszaki cikkeket sem. Má­sok viszont bázisul használ­ják az elhagyott nyaralót, in­nen indulnak kifosztani a többi épületet, és ide spájzol­ják be a zsákmányt.- A járőreink fokozottan figyelnek a téli hónapokban a lakatlan épületekre - mondta Koseluk Mátyás, a balatonföldvári polgárőrök vezetője. - Főképp a Hunya­di utca környékén fészkelik be magukat gyakran egy-egy üres villába a hajléktalanok és bűnözők, mert arrafelé nincsenek állandó lakosok. Két, három esetleg négy na­pot töltenek el a házban, megeszik, megisszák amit föllelnek, tévéznek, megfiir- denek s ha szerencséjük van akkor be tudnak fűteni. Az­tán keresnek egy másik la­katlan nyaralót. Jellemző egyébként, hogy sokszor más kárt nem okoznak, igaz a tulajdonos ennek sem örül. Koseluk Mátyásék már több alkalommal fogtak el té­li házfoglalókat.- A legemlékezetesebb eset az volt, amikor a rend­őrök segítségével egy ukrán házaspárt értünk tetten - em­lékezett. - Jól beszéltek ma­gyarul s a környéken mozog­tak már hetek óta. Kifigyel­tük őket s rajtuk ütöttünk. Úgy rúgtuk rájuk az ajtót, s mint kiderült nagy szeren­csénk volt, hogy megleptük őket. A férfi ugyanis a párná­ja alatt egy csőre töltött pisz­tollyal feküdt. Czene Attila Tyúklopáson buktak le az autótolvajok Tyúktolvajokat keresett a rendőrség, de autótolva­jokat talált. Több garázst is feltörtek mire összerakták az autót. Somogyvári tyúktolvajok után eredt a rendőrség kutya segítségével. El is jutottak a keresett házig, de abban nem lelték nyomát a barom­finak. A rend őrei azonban nem adták fel a kutatást, és meg is találták az időközben konyhakésszé lett szárnya­sokat a ház közeli erdős ré­szen. Ott pucolták meg, mert szanaszét szórták a tollat, még a cipőiket is hátra hagy­ták. Azt használták frizsider­nek a háziak, akik úgy gon­dolták túl járnak a rendőrök eszén. Ez annyira nem sike­rült, hogy fény derült más ügyeikre is. Horváth Gyula, a fonyó- di kapitányság őrnagya el­mondta, hogy egy korábban Somogybabodon ellopott, majd Lengyeltótiban megta­lált autó elrablóit üdvözöl­hették a tyúktolvaj társaság­ban. A beszélgetés - hivata­losan kihallgatás - során ki­derült, hogy diszkóba ment a társaság Babodra, de haza­fele már hosszúnak találták az utat. Szereztek néhány kerékpárt, találtak egy mo­tort is, de annyi kedvükre való cuccot láttak a garázs­ban, hogy nem volt szívük otthagyni. Autó után néz­tek, de annak, amire buk­kantak, nem működött az akkumulátora. Feltörtek te­hát egy másik garázst, meg­szerezték az akksit és meg­szerelték az autót. A len­gyeltóti és fonyódi rendőrök kitartásának köszönhetően nem maradt sokáig titokban az átmulatott babodi éjsza­ka. Lám, a rendőrség még a tyúktolvajokat sem kíméli. Ilyentájt a füstölőket is szí­vesen dézsmálják egy kis sonkáért, oldalszalonnáért. A rendőrök azt mondják, nem éri meg. G. M. Miniatűrök tágas térben Volt egyszer égy Szín-Folt, éljen a Szín-Folt ! Nyolc éve találta ki Kimmel Ágnes és Szabó Károly Attila a gondo­latot, mi lenne ha Szín-Folt Galériát nyitnának a somo­gyi képzőművészek alkotá­sainak. A terv bejött, akár­csak az egészen egyedülálló ötlet, a miniatűr alkotások tárlata. A galéria már bezárt, ám a miniatűrök révén to­vábbra is él, hiszen immár nyolcadik alkalommal szem­lélhették meg a kicsiny mű­veket a somogyi polgárok. A megyeháza galériájában 37 résztvevő alkotásai kerültek a falakra a műfaji sokrétűség széles spektrumán. A biokol­lázsok növényi alkatrészei­ből emberi mondanivalót építettek, a finbman expres­szív gondolatot zománcra ál­Harminchet alkotó munkái a falakon fotó: láng Róbert modták, a drámai emberala- fényfolt grafikával az alko- kot pasztellbe fojtották, a táj- tók. Közülük ezúttal a ka- képeket akvarellbe mártot- posvári Czóbel Mariann ták, s mindezt megbolondí- nyerte el Somogy Megye tották egy kis fekete-fehér Közgyűlésének fődíját. T. Z. MEGKÉRDEZTÜK Ideális munkahely: csak álom Az új évben mindenki számot vet munkájáról és munkahelyéről is elgondolkodik. Ilyenkor sokan megfogalmazzák az ideális munkahely ábránd­képét. Ez egy brazil vállalatnak sikerült, hiszen náluk a dolgozók választhatnak főnököt, szab­hatnak bért maguknak és munkakörülményei­ket is maguk alakíthatják. Olvasóinkat arról kérdeztük, hogy ők milyennek képzelik álmaik munkahelyét. Farkas József főiskolai oktató:- Miért? Van ideális munkahely? A mai világban szerintem az is jó, ha egyáltalán van munkahely. Egyéb­ként nem gondolkodtam még ezen a problémán. Ha valakinek van munkahelye, és azt szereti csinálni amit éppen dolgozik, akkor min­denképpen jó pozícióban van, és ez a legfontosabb. Az ideális főnök­nek pedig szakmailag rátermettnek kell lennie. Ne­kem szerencsére ilyen van. A képzettség mellett persze azért az is fontos, hogy a vezetők és a mun­katársak is pozitív emberi tulajdonságokkal rendel­kezzenek. Horváth Lajosné vállalkozó: Fogalmam sincsen, hogy milyen lehet egy ideális munkahely. Vállal­kozó vagyok és úgy tapasztalom sa­ját bőrömön, hogy évről-évre nehe­zebb a boldogulás. Azt azért nem mondanám, hogy nem szeretek a magam ura lenni, de egy jó csapat­ban szívesen dolgoztam mindig. Most vannak alkalmazottaim, és igyekszem rendes, empatikus és toleráns főnök len­ni, még az egyre nehezebb körülmények ellenére is. Török Ferenc informatikus:- A jó munkahely a rendezett bér­viszonyoknál, és a dolgozók, er­kölcsi megbecsülésénél kezdődik. Ha ez adott, akkor a jó hangulat és az eredményességre is kiható, kiegyensúlyozott közérzet is pá­rosul hozzá. Ilyenkor alakul ki egy jó társaság, amely jóban és rosszban is képes összetartani. Az is lényeges, hogy mindezt egy olyan vezető fogja össze, aki következetes és leg­alább úgy képes adni is, mint kapni. Vörös Mariann gyermekorvos:- A legjobb munkahely az, ahol a munkatársak saját maguk szabhat­ják meg a munkafeltételeiket. Tud­niillik akkor hasznos a munkavég­zés, ha a dolgozó saját maga ossza be az idejét. Ilyenkor sokkal terme­lékenyebb, s ezt a bérben is meg kell, hogy tapasztalja. A munkatár­saknak segítőkészeknek és a közös cél érdekében dolgozóknak kell lenniük, s a vezetőségnek is hozzá kell tennie a ma­gáét az ideális munkafeltételek megteremtéséhez. Bathó Ágnes cipész:- Ahogyan az ideális főnök is csak egy álomkép, úgy a mindenki elé­gedettségére formált munkahely sem létezik. Aránylag jó munka­hely mondjuk azért akad, de iga­zán kiváló főnök az már nem. Legalábbis én még nem találkoz­tam ilyennel, és nem is hallottam róla. Egyébként az emberek több­sége manapság már akár két mű­szakot is vállalna, ha jobban megfizetnék érte. Az első szempont mindenképpen az anyági megbe­csülésé, s csak azután jöhetnek az egyéb kényelmi szempontok. Pintér Zoltán nyugdíjas gépkocsivezető:- A kiegyensúlyozott légkörben zajló munka lehet csak eredmé­nyes. Ugyanakkor a munkaidőt is meg kell határozni egy egészséges nyolc órában. A bajba jutott dolgo­zóknak nem árt, ha van egy szociá­lis háló, amelynek segítségével át­vészelhetik a nehezebb időszako­kat. A mai árviszonyok mellett pe­dig legalább százötvenezer forintos fizetés lenne elfogadható. Na és persze a jó munka­hely olyan, ahonnan nem harmincezer forintos nyugdíjjal távozik a dolgozó több évtizedes munka- viszony után. Takács Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom