Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-31 / 26. szám

6. OLDAL' A 2 3 6 2002. Január 31., Csütörtök H ||| Vörsig csalogatják a vizet VÖRS HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8711 Vörs, Alkotmány u. 11. Telefon: 85/377-011, fax: 85/377-806 Minden hétköznap tart ügyfélfo­gadást: hétfőtől csütörtökig 7.45- től 16 óráig, pénteken 7.45- től 14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 514 Férfi: 243, nő: 271 Ötévesnél fiatalabb: 43 6-14 éves: 53 15-17 éves: 16 18-60 éves: 282 60 évesnél idősebb: 120 KISZÁMÍTOTT GAZDÁLKODÁS Vörs az idén 47 millió forintból gazdálkodhat. Mint minden év­ben, a legnagyobb részét most is az intézmények fenntartásá­ra fordítja: az óvoda, az iskola, a hivatal, valamint az egész­ségügyi és a szociális kiadá­sok viszik el a legtöbb pénzt. A falu évek óta az önhibáján kívül hátrányos helyzetű községek közé tartozik. Az év legna­gyobb feladata a szennyvízcsa­torna-beruházás: 195 millió fo­rintba kerül, s ebből a vör- sieknek családonként 50 ezer forintot kell fizetniük. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A község legnagyobb foglalkoz­tatója az önkormányzat, a me­zőgazdasági szövetkezet, illetve a nádfeldolgozó üzem. A mun­kaképes lakosok egy része helyben talál munkát, a több­ség azonban kénytelen Bala- tonszentgyörgyre, Marcaliba vagy Keszthelyre járni. VENDÉGVÁRÓ FALU Nyaranta egyre több turista lá­togat Vörsre, s télen is van itt látnivaló. Érinti a falut a Bala­ton körüli kerékpárút is. Azzal számolnak, hogy két keréken is sok vendég jön majd, őket szeretnék megfelelően kiszol­gálni. A nyári hónapokban már most is egész hét végére való programot talál itt az idegen. Múzeumok, a talpas ház, ven­dégszerető falusi porták és a Kis-Balaton páratlan természe­ti értékei tartalmas kikapcsoló­dást kínálnak. A faluban most arra készülnek, hogy ugyan­ilyen mozgalmassá teszik a téli ünnepvárást is. Vörs rekord- méretű betlehemi életképére minden évben több tízezer ember kíváncsi. A község ve­zetői szeretnék elérni, hogy a vendégek télen is több időt töltsenek a faluban. Advent idejére állandó kézmüvesházat nyitnak, kirakodóvásárt tervez­nek. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A FALU BÜSZKESÉGE: A TÜZOLTÓMÚZEUM. A XIX. századtól szinte minden hazai tűzoltószer­szám és -öltözék megtalálható itt. A vörsiek 1982-ben a társadalmi munkások versenyén nyerték a mú- zeumravalót. Az épületen minden a vörsi emberek keze munkája, hiszen a falu lakosai mindannyian hozzátettek valamit. S azért is büszkék erre az épületre, mert azóta is ez az ország egyetlen vidéki tűzol­tómúzeuma. Ez sem véletlen: 1883 óta megszakítás nélkül tevékenykedik itt az önkéntes tűzoltó-egyesü­let. A több mint száztagú civil szervezet vidám, összetartó társaság. Augusztusban nagy fesztivállal ün- neplik a múzeum 20. születésnapját. _________________________________________ ■ Av ar kori kincsek a Pap-kertben Kevés értékelhető lelet került eddig felszínre a honfoglalás korából, Somogybán különösen. Vörsön azonban már két, X. századi temetőt is feltártak a szakemberek; jelentős értékek kerültek elő. A Pap-kertben egy 750 sírból álló temetkezési helyet találtak a régészek. A feltárási munkák so­rán innen az avar kor jelentős emlékei kerültek elő. A vörsiek elődei a 900-as évek végéig temet­keztek erre a helyre. A szakemberek feltételezé­se szerint az akkori kor közepes nagyságú faluja volt itt, s lakosai akkor létesítették azt a temetőt. Első nyomaira a falu új utcáinak a megnyitása­kor - közműépítés közben - bukkantak rá a munkások. Költő László régész elmondta: a sírokból rom­busz alakú nyílhegyek, állatfe­jes karperecek és ezüst ruhadí­szek kerültek elő. Ezek mind azt bizonyítják, hogy egy hon­foglalás korabeli temetőre talál­tak rá az építkezők. A régész becslése szerint ez a temető mintegy két-háromszáz sírból áll. A maradványokból pedig szeretnének minél többet meg­menteni az utókor számára. Az emlékeket - miután felszínre hozzák - restaurá­torok veszik kezelésbe, és ha a község ezeknek a régészeti leleteknek biztonságos bemutatóhelyet tud teremteni, akkor a település múltjának egye­dülállóan értékes bizonyítékait akár Vörsön is kiállíthatják. ___________________ ■ Ki lencven év emlékeit idézi Amikor nem is olyan régen a 90. születésnapját ünnepelték, tizen­három vendég ült az ünnepi asz­talhoz. Simon Rudolfné, Vörs leg­idősebb asszonya örül annak, hogy szülőfalujában öregedhe­tett meg. Annak ellenére, hogy Anna néni már kilencvenéves, teljes szellemi frissességnek örvend. Termete ugyanolyan szikár és egyenes a tartása, mint évtize­dekkel ezelőtt. Azt mondta: ereje megőrzését annak köszönheti, hogy mindig egyformán sokat dolgozott és imádkozott.- Lánykoromban volt úgy, hogy az örháztól a Diás-szigetre tizennyolcszor fordultam egy nap alatt - mondta Simon Rudolfné. - A nádaratóknak vit­tem a vizet a fejemen. Sponton Leonid olasz üzletembernek szedték a vörös tövű sást. Az egyik ri,tka fajtája ennek a nö­vénynek, és azért szerették, mert szép vastag volt a szála, és köny- nyű volt vele dolgozni. Borospa­lackokat kötöttek bele, és a vör­siek közül sokan sokáig ebből él­tek. Amikor aztán megszülettek a gyerekei, már csak a családjának élt, s a háztartással foglalkozott.- Akkoriban sokkal több volt a női munka, mint manapság ­mondta. Most meg amióta egye­dül vagyok, mindig keve­sebb van. A ház körül te- szek-veszek, amit kell. Elöl | vasom az új- I. . ságot, egy ki- IBMJtfll'mTM csit kimegyek a faluba, és várom, hogy a csalá­domból valaki meglátogasson. Mostanában így telnek a napja­im: öregesen, de örömben, mert ott élhetek, ahol a legszebb évei­met is töltöttem. ■ Valaha Vörs határáig ért a Kis- Balaton. A mai talpas ház ud­varának végében volt a tó­rendszer legnagyobb kikötője. A gazdag élővilág három-négy év múlva ismét közelebb kerül a faluhoz. A 80-as évek elején döntötték el, hogy ismét elárasztják vízzel a Kis-Balatont. A tározó első üte­mének az építését 1982-ben kezdték, s már el is készült. Az újabb szakasz elárasztása, ami­nek folytán megközelítőleg ugyanakkora területű lesz a tó, A Kis-Balaton A Zala-völgy és a Balaton öblének találko­zását 1805-ben említették először Kis-Ba­laton néven. Az 1830-as térképeken már így jelölték a lápos, sásos területet. A többnyire vizes élőhelyet, ami a Balaton ön­tisztulásában óriási szerepet játszik, 1922- ben lecsapolták, hogy mezőgazdasági cé­lokra hasznosítsák. Ezt a törekvést 1985- ben visszafordították, és elárasztották a ko­rábban lecsapolt területek egy részét. A csaknem 15 ezer hektáros védett terület száznál több madárfajnak és számos foko­zottan védett növénynek az otthona. mint egykor volt, négy év múlva lehet teljesen kész. A második ütemben azonban már nem egy tórendszert hoznak létre, hanem olyan lápos-nádas élőhelyet ala­kítanak ki a szakemberek, ami igazi madárparadicsom lehet. Eddig az első résszel végez­tek: parkerdőt létesítettek, kilátót építettek, s a terület egy részét már elárasztották. A szakembe­rek szerint a Balaton számára ez a munka a leghasznosabb. A megújult Kis-Balatonnak Vörsön lesz az egyik bemutató partsza­kasza. Ez azt jelenti, hogy az ide látogatók a falu hatá­rában szinte min­dennel megismer­kedhetnek, amit ér­demes megnézni a Kis-Balatonból. Az elképzelések szerint a vörsi térség a ma­darak és a madár- megfigyelők kedvelt helye lesz. A terüle­tet ugyanis úgy ala­kították ki, hogy vé­dett szigetek állja­nak a ritka szárnya­sok rendelkezésére. Szemük fénye az óvoda Huszonöt gyer­mek jár a vörsi óvodába - majd­nem kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. A legkisebb falu­beliek szeretik az óvodát, s irigylésre méltó helyzetben is vannak: min­denki rájuk fi­gyel. A gyermekintéz­mény tevékeny­ség-központú ne­velési program szerint végzi a munkáját. Azért választották ezt a módszert, mert a faluban ehhez tudtak minden fel­tételt megteremte­ni. A kézműves­foglalkozások mellett, rendszere­sen mennek tórán- Ebéd után pihenni dúlni a környékre, ahol rengeteg a látnivaló. A tele­pülés múzeumai mellett jó idő­ben a Kis-Balatont és a Balatont is gyakran fölkeresik. A gyerekek kedvence a lovaskocsizás, de igen nagy a sikere a hajókirándu­lásoknak is. Nemcsak a szülők, hanem a faluban élő külföldiek is rendszeresen segítik az óvo­dát. Játékokat és rajzeszközöket vásárolnak a gyermekeknek, és térnek a kicsik * szívesen tevékenykednek az óvoda minden rendezvényén. Az intézményre minden évben sokat költ a falu is, és a követke­ző tíz év önkormányzati tervei között szerepei egy új, nagyobb óvoda építése. A felmérések sze­rint ugyanis a következő két-há- rom évben tovább nő a falu, és növekszik majd az óvodások száma is. ■ Ismert vörsi lakosokat kérdeztünk: mire büszkék a falujukban? Az összefogás hozta meg a fejlődést Szabó Jenőné könyvtáros: - Vörsön szerencsére sok mindenre büszke lehet, aki itt lakik. Én min­denképpen első­nek * említem, hogy tiszta és ren­dezett a falu, és megvan minden infrastrukturális létesítmény, ami kell egy komfortos településre. Büszke vagyok arra is, hogy itt tartották az első kihe­lyezett kormányülést, és arra is, hogy a miénk Európa legnagyobb betleheme, s csak nálunk van a vi­déki települések közül tűzoltó­múzeum. Ez mind nagyon jó do­log, hiszen egy ekkora faluban máshol inkább panaszkodnak, itt pedig szerénytelenség nélkül di­csekedni lehet. Farkas Dezső vállalkozó: - Az itt élő emberekre vagyok a leg­büszkébb, és ar­ra, hogy folyama­tosan fejlődik a falu. Az utóbbi néhány évben szinte a kétszere­sére nőtt a tele­pülés; minden évben több új ház épül. Folya­matosan gyarapodik a község, és így a lakosság is egyre több érté­ket tud felmutatni. Sok külföldi szeretne itt letelepedni, mert nyu­galmas és rendezett a falunk. Elé­gedett vagyok a közösségi élettel is. A polgárőrségnek 55, az ön­kéntes tűzoltó-egyesületnek több mint száz tagja van, mert egyik szervezetből sem akar kimaradni senki sem, aki segíteni tud. Molnárné Németh Györgyi óvodavezető: - Büszke vagyok ar­ra, hogy itt min­denki magáénak érzi a más ügyét is. Egymás mellé állnak az embe­rek akkor is, ha a közösségnek és akkor is, ha egy valakinek kell a segítség. Az is említésre méltó, hogy itt viták nélkül és kevés pénzből ugyan, de jól működik az önkormányzat, valamint az intézményei. Büszke­séggel tölt el az is, hogy egy ekko­ra faluban, mint a miénk, bőven van mit megmutatni az ide betérő turistának. Egy tartalmas hét vé­gén számos múzeumot megnéz­het, és kirándulásra csábítja a vendégeket a falu környezete is. Futó Péter, az óriás betlehem építője: - Arra vagyok a legbüsz­kébb, hogy min­denben számíta­ni lehet a lakos­ságra, és olyan emberek élnek itt, akik fontosnak iÉkj’T'JS tartják, hogy olyan I településen lakja- I nak, ahol van mire büszkének lenni­ük. Egyre több külföldi telepedik le nálunk; biztos, hogy nemcsak a település nyugalma, hanem ami­att is, hogy itt barátságos embe­rekre találnak. Arra is büszke va­gyok, hogy visszatérve a szülőfa­lumba, itt alapoztam meg az éle­temet, és nem kellett megbán­nom, hogy így döntöttem, mert olyan településen élhetek, ahol van jövő az emberek előtt. Farkas Lászlóné, a tűzoltómú­zeum gondnoka: - Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült megmenteni ezt a falut. Itt is meg­kezdődött az el­néptelenedés, egyre öregebb lett a lakosság, de az utóbbi időben megállt s az ellen­kezőjére váltott ez a folyamat. Több új ház épült itt az utóbbi három év­ben, mint annak előtte húsz év alatt. Ehhez olyan dolgok kellettek, mint a múzeumaink meg a betle­hem; községünknek mind a kettő jó hírét keltette, és olyan lelkületű emberek élnek itt, akik befogadják a messziről jövőket önzetlenül, s nem pusztán azért, mert ebből haszna van a településnek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom