Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-31 / 26. szám
6. OLDAL' A 2 3 6 2002. Január 31., Csütörtök H ||| Vörsig csalogatják a vizet VÖRS HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8711 Vörs, Alkotmány u. 11. Telefon: 85/377-011, fax: 85/377-806 Minden hétköznap tart ügyfélfogadást: hétfőtől csütörtökig 7.45- től 16 óráig, pénteken 7.45- től 14 óráig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 514 Férfi: 243, nő: 271 Ötévesnél fiatalabb: 43 6-14 éves: 53 15-17 éves: 16 18-60 éves: 282 60 évesnél idősebb: 120 KISZÁMÍTOTT GAZDÁLKODÁS Vörs az idén 47 millió forintból gazdálkodhat. Mint minden évben, a legnagyobb részét most is az intézmények fenntartására fordítja: az óvoda, az iskola, a hivatal, valamint az egészségügyi és a szociális kiadások viszik el a legtöbb pénzt. A falu évek óta az önhibáján kívül hátrányos helyzetű községek közé tartozik. Az év legnagyobb feladata a szennyvízcsatorna-beruházás: 195 millió forintba kerül, s ebből a vör- sieknek családonként 50 ezer forintot kell fizetniük. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A község legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, a mezőgazdasági szövetkezet, illetve a nádfeldolgozó üzem. A munkaképes lakosok egy része helyben talál munkát, a többség azonban kénytelen Bala- tonszentgyörgyre, Marcaliba vagy Keszthelyre járni. VENDÉGVÁRÓ FALU Nyaranta egyre több turista látogat Vörsre, s télen is van itt látnivaló. Érinti a falut a Balaton körüli kerékpárút is. Azzal számolnak, hogy két keréken is sok vendég jön majd, őket szeretnék megfelelően kiszolgálni. A nyári hónapokban már most is egész hét végére való programot talál itt az idegen. Múzeumok, a talpas ház, vendégszerető falusi porták és a Kis-Balaton páratlan természeti értékei tartalmas kikapcsolódást kínálnak. A faluban most arra készülnek, hogy ugyanilyen mozgalmassá teszik a téli ünnepvárást is. Vörs rekord- méretű betlehemi életképére minden évben több tízezer ember kíváncsi. A község vezetői szeretnék elérni, hogy a vendégek télen is több időt töltsenek a faluban. Advent idejére állandó kézmüvesházat nyitnak, kirakodóvásárt terveznek. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A FALU BÜSZKESÉGE: A TÜZOLTÓMÚZEUM. A XIX. századtól szinte minden hazai tűzoltószerszám és -öltözék megtalálható itt. A vörsiek 1982-ben a társadalmi munkások versenyén nyerték a mú- zeumravalót. Az épületen minden a vörsi emberek keze munkája, hiszen a falu lakosai mindannyian hozzátettek valamit. S azért is büszkék erre az épületre, mert azóta is ez az ország egyetlen vidéki tűzoltómúzeuma. Ez sem véletlen: 1883 óta megszakítás nélkül tevékenykedik itt az önkéntes tűzoltó-egyesület. A több mint száztagú civil szervezet vidám, összetartó társaság. Augusztusban nagy fesztivállal ün- neplik a múzeum 20. születésnapját. _________________________________________ ■ Av ar kori kincsek a Pap-kertben Kevés értékelhető lelet került eddig felszínre a honfoglalás korából, Somogybán különösen. Vörsön azonban már két, X. századi temetőt is feltártak a szakemberek; jelentős értékek kerültek elő. A Pap-kertben egy 750 sírból álló temetkezési helyet találtak a régészek. A feltárási munkák során innen az avar kor jelentős emlékei kerültek elő. A vörsiek elődei a 900-as évek végéig temetkeztek erre a helyre. A szakemberek feltételezése szerint az akkori kor közepes nagyságú faluja volt itt, s lakosai akkor létesítették azt a temetőt. Első nyomaira a falu új utcáinak a megnyitásakor - közműépítés közben - bukkantak rá a munkások. Költő László régész elmondta: a sírokból rombusz alakú nyílhegyek, állatfejes karperecek és ezüst ruhadíszek kerültek elő. Ezek mind azt bizonyítják, hogy egy honfoglalás korabeli temetőre találtak rá az építkezők. A régész becslése szerint ez a temető mintegy két-háromszáz sírból áll. A maradványokból pedig szeretnének minél többet megmenteni az utókor számára. Az emlékeket - miután felszínre hozzák - restaurátorok veszik kezelésbe, és ha a község ezeknek a régészeti leleteknek biztonságos bemutatóhelyet tud teremteni, akkor a település múltjának egyedülállóan értékes bizonyítékait akár Vörsön is kiállíthatják. ___________________ ■ Ki lencven év emlékeit idézi Amikor nem is olyan régen a 90. születésnapját ünnepelték, tizenhárom vendég ült az ünnepi asztalhoz. Simon Rudolfné, Vörs legidősebb asszonya örül annak, hogy szülőfalujában öregedhetett meg. Annak ellenére, hogy Anna néni már kilencvenéves, teljes szellemi frissességnek örvend. Termete ugyanolyan szikár és egyenes a tartása, mint évtizedekkel ezelőtt. Azt mondta: ereje megőrzését annak köszönheti, hogy mindig egyformán sokat dolgozott és imádkozott.- Lánykoromban volt úgy, hogy az örháztól a Diás-szigetre tizennyolcszor fordultam egy nap alatt - mondta Simon Rudolfné. - A nádaratóknak vittem a vizet a fejemen. Sponton Leonid olasz üzletembernek szedték a vörös tövű sást. Az egyik ri,tka fajtája ennek a növénynek, és azért szerették, mert szép vastag volt a szála, és köny- nyű volt vele dolgozni. Borospalackokat kötöttek bele, és a vörsiek közül sokan sokáig ebből éltek. Amikor aztán megszülettek a gyerekei, már csak a családjának élt, s a háztartással foglalkozott.- Akkoriban sokkal több volt a női munka, mint manapság mondta. Most meg amióta egyedül vagyok, mindig kevesebb van. A ház körül te- szek-veszek, amit kell. Elöl | vasom az új- I. . ságot, egy ki- IBMJtfll'mTM csit kimegyek a faluba, és várom, hogy a családomból valaki meglátogasson. Mostanában így telnek a napjaim: öregesen, de örömben, mert ott élhetek, ahol a legszebb éveimet is töltöttem. ■ Valaha Vörs határáig ért a Kis- Balaton. A mai talpas ház udvarának végében volt a tórendszer legnagyobb kikötője. A gazdag élővilág három-négy év múlva ismét közelebb kerül a faluhoz. A 80-as évek elején döntötték el, hogy ismét elárasztják vízzel a Kis-Balatont. A tározó első ütemének az építését 1982-ben kezdték, s már el is készült. Az újabb szakasz elárasztása, aminek folytán megközelítőleg ugyanakkora területű lesz a tó, A Kis-Balaton A Zala-völgy és a Balaton öblének találkozását 1805-ben említették először Kis-Balaton néven. Az 1830-as térképeken már így jelölték a lápos, sásos területet. A többnyire vizes élőhelyet, ami a Balaton öntisztulásában óriási szerepet játszik, 1922- ben lecsapolták, hogy mezőgazdasági célokra hasznosítsák. Ezt a törekvést 1985- ben visszafordították, és elárasztották a korábban lecsapolt területek egy részét. A csaknem 15 ezer hektáros védett terület száznál több madárfajnak és számos fokozottan védett növénynek az otthona. mint egykor volt, négy év múlva lehet teljesen kész. A második ütemben azonban már nem egy tórendszert hoznak létre, hanem olyan lápos-nádas élőhelyet alakítanak ki a szakemberek, ami igazi madárparadicsom lehet. Eddig az első résszel végeztek: parkerdőt létesítettek, kilátót építettek, s a terület egy részét már elárasztották. A szakemberek szerint a Balaton számára ez a munka a leghasznosabb. A megújult Kis-Balatonnak Vörsön lesz az egyik bemutató partszakasza. Ez azt jelenti, hogy az ide látogatók a falu határában szinte mindennel megismerkedhetnek, amit érdemes megnézni a Kis-Balatonból. Az elképzelések szerint a vörsi térség a madarak és a madár- megfigyelők kedvelt helye lesz. A területet ugyanis úgy alakították ki, hogy védett szigetek álljanak a ritka szárnyasok rendelkezésére. Szemük fénye az óvoda Huszonöt gyermek jár a vörsi óvodába - majdnem kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. A legkisebb falubeliek szeretik az óvodát, s irigylésre méltó helyzetben is vannak: mindenki rájuk figyel. A gyermekintézmény tevékenység-központú nevelési program szerint végzi a munkáját. Azért választották ezt a módszert, mert a faluban ehhez tudtak minden feltételt megteremteni. A kézművesfoglalkozások mellett, rendszeresen mennek tórán- Ebéd után pihenni dúlni a környékre, ahol rengeteg a látnivaló. A település múzeumai mellett jó időben a Kis-Balatont és a Balatont is gyakran fölkeresik. A gyerekek kedvence a lovaskocsizás, de igen nagy a sikere a hajókirándulásoknak is. Nemcsak a szülők, hanem a faluban élő külföldiek is rendszeresen segítik az óvodát. Játékokat és rajzeszközöket vásárolnak a gyermekeknek, és térnek a kicsik * szívesen tevékenykednek az óvoda minden rendezvényén. Az intézményre minden évben sokat költ a falu is, és a következő tíz év önkormányzati tervei között szerepei egy új, nagyobb óvoda építése. A felmérések szerint ugyanis a következő két-há- rom évben tovább nő a falu, és növekszik majd az óvodások száma is. ■ Ismert vörsi lakosokat kérdeztünk: mire büszkék a falujukban? Az összefogás hozta meg a fejlődést Szabó Jenőné könyvtáros: - Vörsön szerencsére sok mindenre büszke lehet, aki itt lakik. Én mindenképpen elsőnek * említem, hogy tiszta és rendezett a falu, és megvan minden infrastrukturális létesítmény, ami kell egy komfortos településre. Büszke vagyok arra is, hogy itt tartották az első kihelyezett kormányülést, és arra is, hogy a miénk Európa legnagyobb betleheme, s csak nálunk van a vidéki települések közül tűzoltómúzeum. Ez mind nagyon jó dolog, hiszen egy ekkora faluban máshol inkább panaszkodnak, itt pedig szerénytelenség nélkül dicsekedni lehet. Farkas Dezső vállalkozó: - Az itt élő emberekre vagyok a legbüszkébb, és arra, hogy folyamatosan fejlődik a falu. Az utóbbi néhány évben szinte a kétszeresére nőtt a település; minden évben több új ház épül. Folyamatosan gyarapodik a község, és így a lakosság is egyre több értéket tud felmutatni. Sok külföldi szeretne itt letelepedni, mert nyugalmas és rendezett a falunk. Elégedett vagyok a közösségi élettel is. A polgárőrségnek 55, az önkéntes tűzoltó-egyesületnek több mint száz tagja van, mert egyik szervezetből sem akar kimaradni senki sem, aki segíteni tud. Molnárné Németh Györgyi óvodavezető: - Büszke vagyok arra, hogy itt mindenki magáénak érzi a más ügyét is. Egymás mellé állnak az emberek akkor is, ha a közösségnek és akkor is, ha egy valakinek kell a segítség. Az is említésre méltó, hogy itt viták nélkül és kevés pénzből ugyan, de jól működik az önkormányzat, valamint az intézményei. Büszkeséggel tölt el az is, hogy egy ekkora faluban, mint a miénk, bőven van mit megmutatni az ide betérő turistának. Egy tartalmas hét végén számos múzeumot megnézhet, és kirándulásra csábítja a vendégeket a falu környezete is. Futó Péter, az óriás betlehem építője: - Arra vagyok a legbüszkébb, hogy mindenben számítani lehet a lakosságra, és olyan emberek élnek itt, akik fontosnak iÉkj’T'JS tartják, hogy olyan I településen lakja- I nak, ahol van mire büszkének lenniük. Egyre több külföldi telepedik le nálunk; biztos, hogy nemcsak a település nyugalma, hanem amiatt is, hogy itt barátságos emberekre találnak. Arra is büszke vagyok, hogy visszatérve a szülőfalumba, itt alapoztam meg az életemet, és nem kellett megbánnom, hogy így döntöttem, mert olyan településen élhetek, ahol van jövő az emberek előtt. Farkas Lászlóné, a tűzoltómúzeum gondnoka: - Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült megmenteni ezt a falut. Itt is megkezdődött az elnéptelenedés, egyre öregebb lett a lakosság, de az utóbbi időben megállt s az ellenkezőjére váltott ez a folyamat. Több új ház épült itt az utóbbi három évben, mint annak előtte húsz év alatt. Ehhez olyan dolgok kellettek, mint a múzeumaink meg a betlehem; községünknek mind a kettő jó hírét keltette, és olyan lelkületű emberek élnek itt, akik befogadják a messziről jövőket önzetlenül, s nem pusztán azért, mert ebből haszna van a településnek. ■
