Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

Január: minden napra ajándéksorsolás! (fg) Számoljon velünk januárban is! A Somogyi Hírlap huszonkét 5000 Ft és négy 10 000 Ft értékű 4 takarékszelvényt sorsol ki előfizetői között. Mai nyertesünk: Gasparics László bábonymegyeri előfizetőnk, \ # aki 5000 forintos takarékszelvényét a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet tabi kirendeltségén veheti át. Kezdje velünk az új esztendőt! ___•_ So mogybán otthon vagyunk!--------------------------------------------------------------------------------------— ww w.somogyihirlap.hu ___________________________________________________________ _____f4­So mogyi Hírlap liiifiiiiq iiiiiií U J _________JL >' l7 7 0 8 6 5 Il9 I 2 0 2 2II_____________;______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ (III . Évfolyam, 24. Szám. Ára: 73 ft, Előfizetve: 49,30 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2002. Január 29., Kedd MEGYEI KÖRKÉP Szarkákra vadásznak a munkaadók 4. oldal KAPOLY Új kihívás a nagyasszonynak 7. oldal Hírek HÁROMFA. Megkezdte műkő- lését a háromfai hagyományőr­ző szakkör. A település a kukori- :acsuhéból egyedi stílussal ké­szített népi szatyrairól, táskáiról §s cekkereiről ismert, melynek fonási módjait ma már csak né- :iány idős asszony ismeri a falu­ján. Ennek felelevenítését és új­ratanulását vállalta fel a mintegy 10 tagú hagyományőrző szak­kör, amely a művelődési ház szervezésével egy cekkerkészítő tanfolyamot indított, (bm) TARANY. A taranyi szőlőhegy turistacsalogató látványossággá való alakítását támogatja az ön- kormányzat. A lovasfogattal és hagyományőrző műsorral szí­nesített pincekirándulások szer­vezését már tavaly megkezdték, melynek további lehetőségét ke­resi a falu. Az önálló borút és vendéglátás kialakítására kevés a lehetőség, mert Tarany távol esik a szakmailag elismert bor­vidékektől, azonban a népi ha­gyományokhoz illeszkedve kí­vánják kedveltté tenni a táj jel­legzetes ételeit és italait, (bm) NAGYKANIZSA. Hogyan épít sünk sikeres várost? címmel tar­tott rendezvényt a Nagykanizsai Polgári Egyesület. A szervezet összejövetelére meghívta - többek között - Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét, vala­mint a nagykanizsai Rózsás Já­nos írót. Az előadásnak a Hon­véd Kaszinó adott helyet, (va) CSURGÓ. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Bicskey Zsolt festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Csurgón. Az Őrzők cí­mű tárlatot Szászfalvi László polgármester nyitotta meg. A ta­mási festő munkáit február 20-ig nézhetik meg a művészetkedve­lők a Csokonai Közösségi Ház­ban. (va) ZAMÁRDI. Vitorláskikötőt ter­vez Zamárdi. A beruházás egy- milliárd forintba kerülne, a kikö­tő négyszáz vitorlásnak és három nagy hajónak biztosítana helyet. Ezáltal be lehetne kapcsolni a ba­latoni személyhajó-forgalomba is Zamárdit. Mindezzel nyújtani le­hetne a szezont; kora tavasztól a késő őszig tarthatna és több munkalehetőséget adna. (kz) NEMESVID. Február 16-án pol­gármestert választanak Nemes- vidon. Ezúttal azonban csak a fiatalok voksolhatnak. Ifjúsági önkormányzat alakul, akiknek azonban a nagyok dolgába is komoly beleszólása lesz. A cél, hogy képviseljék korosztályuk érdekeit, programokat szervez­zenek és véleményezési joguk is lesz a falu önkormányzatának döntéseivel kapcsolatban, (fe) m Fagy tizedelte a szőlővesszőket Csurgó környékén komoly károkat okozott a tartós hideg a szőlőkben. A bogiári borvidéken szerencsésebbek a gazdák, ott még nem szá­mottevő a fagykár. Arrafelé a csapadékhiány miatt aggódnak a szőlészek. Csurgó, Balaton Súlyos károkat okozott a csurgói térség szőlőül­tetvényeiben a fagy. A gazdák a vesszőt oltókéssel felmetszve azt tapasztalják: nagyon sok elbarnult, halott rügy van rajtuk. Ebből azonban még korai lenne általános következtetéseket levonni - mint azt llia Csaba csurgói hegybírótól megtudtuk -, ugyanis metszéssel a fagykár valamennyire korri­gálható. Több gazda is tavaly már későn védeke­zett a lisztharmat ellen és valószínűleg a gomba­betegség miatt nem tudtak megfelelően beérni a vesszők, ez még nagyobb esélyt ad az elfagyásra. Vannak olyan fajták, amelyeknek nagyon I vastag a belső bélrésze és különösen hajlamo­sak az elfagyásra, ezek­nek a tartós mínusz 20- 25 fokos hideg nagyon sokat ártott, mintegy harmincöt százalékos a fagykár. Abban bízunk, hogy a metszéstechnika megváltoztatásával ter­mőre lehet fordítani a szőlőket - mondta a hegy­bíró. A nagyobb pincészetekben már metszenek, ám a kis ültetvények tulajdonosait türelemre intik a szakemberek, februárban ugyanis még előfor­dulhatnak nagyon hideg napok, s a visszavágott szőlővessző pillanatok alatt elfagyhat. Cziráki Imre, a bogiári borvidék hegyközségi A jó termés visszaüt Pócz József bízik az idei jó termésben is fotó: marton László tanácsának elnöke szerint óvatosan kell bánni a számokkal. Több felmérés készült ugyanis a bor­vidéken a rendkívüli hideg hatásairól: volt, ahol 2-3, máshol 40 százalékos fagykárt is jeleztek a statisztikák. Az időjárás azonban még tartogathat meglepetéseket. Pócz József balatonlellei borász szőlőiben mini­mális fagykárt tapasztalt. Ezt a jó termőhelynek köszönheti, mert a mélyebb fekvésű ültetvények vannak jobban kitéve a hidegnek. Persze a fajták érzékenysége is eltér, a rizlingszilvániban például 15-20 százalékos kár keletkezett. A mostani felme­legedés, amely a szőlő mélynyugalmi állapotának végén jelentkezett, beindíthatja a nedv- kerirtgést és ez érzékennyé teszi a tőké­ket az esetleges hirtelen jött fagyokra. Saját területein a metszéssel és ritkítás­sal szabályozza a termést, így 5 százalé­kos pontossággal meg tudja becsülni a várható szüretet. Az ültetvényeken már javában metszik a szőlőket. v. a.- g. m. A tavalyi hatalmas termésnek is köszönhető, hogy fogéko­nyabb a szőlő a fagyra. A bő hozam miatt ugyanis a tápanyag nagy része a szemeket erősítette, a szőlővesszőkbe már nem jutott, így azok éretlenebből vágtak neki a télnek. AKCIÓ! Február 1-jétől 28-ig 24 karórát sorsolunk ki a Somogyi Hírlap előfizetői között. A sorsoláson minden előfizetőnk részt vesz. Időben szólunk, egy percig se gondolkozzon, fizessen elő Ön is! Hívja a 06-80-200-434-es ingyenes telefonszámunkat! Somogybán otthon vagyunk! Somogyi Hírlap Rackanyáj az ősborókásba Darány Újabb harminc rackajuhot vásá­rolhat a DDNP az ősborókásba. A vásárlásukra és a tartásuk költsé­geire több mint egymillió forint céltámogatást nyert el a nemzeti park kezelője a környezetvédel­mi alaptól. A természetvédelmi szakemberek szándéka az, hogy közel százra növelik a rackaju- hok számát, s újabb területet vonnak be a legeltetésbe. Fenyősi László, a barcsi tájvé­delmi körzet vezetője elmondta: a rackáknak elsősorban a két éve leégett védett területek rehabili­tációjában van szerepük. A tűz pusztította tájon ugyanis általá­ban erőteljes gyomosodás indul meg, s ennek a folyamatnak igye­keztek gátat szabni a rackajuhok bevetésével a Duna-Dráva Nem­zeti Park szakemberei. Az első pödrött szarvú fekete rackák Bor­sodból érkeztek az ősborókásba az alföldi természetvédelmi szak­emberek javaslatára. Fenyősi László elmondta: az újabb harminc állat várhatóan az év közepéig megérkezik az ősbo­rókásba. Ezzel egyidejűleg az ál­lomány már természetes úton is növekszik; a napokban megszü­lettek az első bárányok, s rövid időn belül tízes szaporulatra szá­mítanak. Ilyen ütemben egy­másfél éven belül elérhetik a ter­vezett létszámot. Annál nagyobb nyájat azonban már sem a terü­let, sem a természetvédelem költ- ségvetése nem viselne el. n. l. Fellélegeztek a mentősök Nagyatád A ma beszerezhető legkorszerűbb lélegeztetőgéppel gyarapodott a nagyatádi mentőállomás. Az új­szülött és a felnőtt betegek ellátá­sára egyaránt alkalmas készüléket a Betegszállításért és a Mentőkért Alapítvány vásárolta. Batka Gyula mentő­tiszt, kuratóriumi elnök elmondta: az öt éve • működő alapítvány ed­dig mintegy hétmillió forinttal járult hozzá a nagyatádi mentőállo­más mindennapi tevé­kenységéhez. A támogatások kö­zött mindeddig a legnagyobb ér­tékű a most beszerzett lélegeztetőgép, amelynek külön­legessége, hogy a rendkívül pon­tos szabályozás révén a teljesen légzéshiányos és a csökkentett légzésű, valamint a tüdőödémás betegeknél is alkalmazható. Az 1,7 millió forintba kerülő berendezés árát egy év alatt te­remtette elő az alapítvány, mely­hez 986 ezer forint a személyi jö­vedelemadók 1 százalékából, a többi az önkormányzati, a vállal­kozók és egyéni támogatások mellett a hagyományos jótékony- sági mentősbál bevételeiből szár­mazott. Az országban a nagyatádi mentősökön kívül jelenleg csak a pé­csi légi mentők felszere­lése között van ilyen korszerű műszer. Dr. Szerémy György megyei mentő-főorvos elmond­ta, hogy a megye 11 mentőállomása közül a nagyatádi lett a harma­dik, amelynek esetkocsiján lélegeztetőgép is van. Ormai Ist­ván polgármester a tegnapi ünne­pélyes műszerátadáson Memelte, hogy óriási az a fejlődés, melyben az utóbbi években részesült a mentőállomás a lelkes segítők ré­vén, amely a térség valamennyi települését szolgálja. Lehetőségé­hez képest ezt örömmel segíti az önkormányzat is. _______b. m. Ba jjal jár az agancsgyűjtés _____ Iharosberény Tö bbeknek megélhetési forrássá vált, az autósoknak azonban po­tenciális balesetveszélyt jelent Pogányszentpéter és Iharosberény környékén az agancske­resés, mint azt a helyiek­től megtudtuk. Munka- nélküliek egy nagyobb csoportja erdőről erdőre járva összegyűjti és 2000-2500 forint Mlón- kénti áron értékesíti az elhullajtott szarvasagan­csokat, így esetenként akár több ezer forintos napi bevé­tellel térhet haza. Gács László, az Iharosberényi Hubertus Vadász- társaság elnöke szerint nem csak az a baj, hogy kárt okoznak a vad­állomány felesleges zaMatásával, hanem a megriadt állatok húszas­harmincas csoportokban mene­külnek, és nagyon gyakran tucat­jával rohannak át a Nagykanizsa­Kaposvár főúton, veszélyeztetve a közlekedés biztonságát.- Az agancsgyűjtés, amennyi­ben az érintett vadásztársaság nem engedélyezte, nem törvényes. A mi vadásztársaságunk egy enge­délyt sem adott M, en­nek ellenére gyakran ta­lálkozunk agancsozók- kal, de amint észrevesz- nek bennünket, rögtön eldobják az agancsot, így nincs mit elkoboznunk. Nem ritka, hogy agancs­keresésre betanított ku­tyákkal járják az erdőt és hajtják a vadat - mondta az elnök. Baleset eddig még nem történt, de a megzavart vad által okozott kár nem elhanyagolható. A vadhajtók- tól a vaddisznó is megijedhet, és ha ellés idején elhagyja a vackát, a malacok könnyen kihűlnek, így jó­val kevesebb vaddal számolhatnak a következő szezonban a vadá­szok. VARGA ANDREA KAPOSVÁR Seregszemle a farsangon 5. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom