Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-26 / 22. szám

II 2002. Január 26., Szombat A L M A N A C H 0 6 7 7. OLDAL Aranyhalat rejt a nagy tó értékekkel gazdagodik Háromfa. öli mesterek rakták a búbos ke- incét Siedler Joseph házában, iit német s holland bútor tesz ké- elmessé. A vendégfogadásra is al- Imas új épület harmonizál a táj- s példa az értékek megőrzésére. - Messziről kellett ide jönni, gy az egykori gazos víztározó és nellette húzódó cigánytelep való­értéke megmutatkozzon - mond- Várszegi József, aki elsőként ala- zta vállalkozását a horgászturiz- usra. A legújabb betelepülő a xller házaspár, de a falu rendezé- terve szerint tovább bővíthetik a környezetét a ma még szántónak isznált területeken. - Amikor nyolc éve a mocsár mellé teleped­tem, mindenki sült bolondnak né­zett - emlékezett Várszegi József. - Ma meg már a negyedik szállás épül a tónál, s horgászszezonban több száz turista látogat ide. Eleinte gyanakvás kísérte az egykori víztározó felvirágzását, de ma már mindenki a kivételes fejlő­dési lehetőséget látja az óriás hala­kat rejtő tóban. Mint a mesebeli aranyhaltól, ettől remélik a falu meggazdagodását. Már megindult a vendégáradat, s nemzetközi hor­gászversenyeket is rendeznek a tavon. S így a helybeliek sem csak halat lelnek, hanem előbb-utóbb segíti a megélhetésüket is. ■ Számíthatnak a szövetkezetre áromfa élete elválaszthatatlan a rmelőszövetkezettől. A Nagy- ád Szövetkezet néven négy tele­ülés határában működő gazdál- )dó üzem legfontosabb termelő- jységei ma is Háromfán működ­ik. A környék egyik legkorsze- íbb sertéstelepén évente 8-9 ;er hízósertést nevelnek. A ke- yérgabonán és a takarmánynövé- yeken kívül intenzív körülmé- yek között mintegy 550 hektáron irmesztik a főnövénynek számító öldborsót és csemegekukoricát., termelés hatékonyságának nö- eléséhez folyamatosan korszerű- i'tik a technikai felszerelést, az ntözőrendszert és a gépparkot. A írség egyetlen eredményesen azdálkodó szövetkezetének fintegy 100 aktív tagja van, s Há- amfán mintegy 50 dolgozónak ad lunkát. Ezzel csaknem száz csa­ld tartós megélhetését biztosítja a fiúban. Több millió forintot tesz i az a támogatás is, amit a falu in- ézményeinek, a közösségi és a sportélet, va­lamint az ok­tatás feltételei­nek a javításá­ra szán évente a gazdaság.- Ezt a segí­tő szerepet ha­gyományosan vállaltuk, és következete­sek vagyunk abban is, hogy a város és a három falu életében arányosan vegyünk részt. A térségben a mezőgazda­ság adja a jövőben is a legfőbb megélhetést az itt élőknek, és lét­kérdés, hogy legyenek gazdaságo­san működő és versenyképes ter­melőüzemek - mondta Horváth István, a szövetkezet elnöke. - Mindent megteszünk azért, hogy ezt a szerepet megtartsuk, és küz­dünk a talpon maradásért. Hogy ez milyen formában lehetséges, az a jelenlegi politikai döntések függvénye. ▲ Egymillió csirke évente 'léhány éve csak a csupasz falak illtak az egykori tsz-telepen, ma neg a legmodernebb technikával ellátott baromfinevelő van itt, ihonnan évente 360 ezer broiler- :sirke kerül a nagy húsfeldolgo-zók- íoz. Szőke János, a Nabro Kft ügy- /ezetője szerint lesz jövője a ba­romfitenyésztésnek, noha ennek a Jél-Dunántúlon nincs hagyomá­nya, s jelenleg mélyponton van az egész ágazat. Ez pedig mintegy 6-8 tartós munkahelyet ígér Három­fának, de szakadatlan munkát és kitartást a tulajdonosnak is.- Kilenc éve kezdtem a baromfi­nevelést, korábban sosem akartam állattenyésztő lenni. Akkor egy csődbe jutott cég talpra állítása volt a kihívás, és belevágtunk - mondta az agrár- és marketingvégzettségű szakember. - Ma már ez a család fővállalkozása, és ebben is társam a feleségem. A háromfai és két má­sik telepen összesen egymillió esti­két nevelünk évente. A sikert kí­sérő legna­gyobb hul­lámvölgy az orosz piac vál­ságával 1998- ban érte a vál- lalkozást, amikor egy év alatt 30 millió fórint volt a veszteségük. Közben nem léphettek vissza a megkezdett nagyberuházásoktól. A túlélésért való küzdelemmel vé­gül 2000-ben megkezdődött a kilá­balás és tavalyra sikerült ismét jó eredménnyel zárni az évet.- Bízom a jövőben, és most nem is lehet kiszállni - tette hozzá Sző­ke János. - Csak a gazdaságos és erős cégek maradnak talpon, s eh­hez szeretnénk mielőbb egy kor­szerű, óránként ötezer tonna kapa­citású takarmánykeverő üzemmel is fejleszteni a vállalkozást. a DIÁKSEREG A FŐTÉRI BUSZMEGÁLLÓBAN. Busszal utaznak haza a gyerekek az iskolai napközi után, mivel nagyok a távolságok a községben. A buszmegállókat a közútkezelővel közösen nemrég tétette rendbe az önkormányzat, s a kényelmes padkák és buszöblök jelentősen megkönnyítik az utasok fel- és leszállását. A sűrűn járó buszokkal elsősorban a nagyatádi munkahelyekre utazik a falu népe, így a megállókban szinte egész nap vannak emberek, a tanítás befejeztével pedig itt várnak a buszra az iskolások is. ____________■ A gyerekek kezében a falu jövője A korszerű infrastruktúrával és intézményi hogy ez változna. A 25-30 éves hálózattal biztosított lakossági ellátás és a középkorúak zöme el akar jövő nemzedékére fordított gondos figyelem menni a községből, mert nincs, jelenti Háromfa fejlődésének kulcsát. S lépés- ami itt tartsa, ről lépésre lassan megújul a falu. - A buszon lehet lemérni leginkább, hogy milyen a falu Minden közmű és komfort megvan itt a szennyvíz- munkanélküliségi helyzete, csatorna kivételével, s ez adja a jövő legfontosabb mostanában alig van hely a sok teendőjét - mondta Gazdag Tibomé körjegyző. A munkábajárótól - állítja Horváth falu jegyzőjeként, azelőtt vb-titkárként több mint Attila iskolaigazgató, aki maga is húsz éve tölt be vezető szerepet Háromfa közigaz- naponta utazik, hogy irányítsa a gatásában; az önkormányzat apparátusának min- térség egyik legjobban fölszerelt den tagját maga tanította be. - Itt születtem, és általános iskoláját. - A 90-es sosem vágytam el innét. S azt hiszem, hozzám évek munkanélküliségi mély- hasonlóan a lakosság is elégedett a falu ellátásával, pontjáról láthatóan kezdünk de szükség van a további fejlődésre. A tér- kilábalni, és ez jó jel. Az viszont melőszövetkezet és az önkormányzat jelenleg a gond, hogy a képzett értelmiségi község legnagyobb munkaadója, a helyi vál- fiatalok nem térnek vissza, mert lalkozók nagy része önfoglalkoztató. A cél most nem jutnak munkához a az, hogy csak rakják a fészküket és erősödjenek, faluban. ezért helyi adót sem vetett ki az önkormányzat. A Pedig nem ritka, hogy egyete- pályázatok révén a kisebb fejlesztési feladatokkal mén, főiskolán tanulnak tovább elbír a falu. Régi vágy valósult meg a buszöblök a háromfai diákok. A falu kiépítésével és nagy küzdelem árán sikerült végre büszkesége az iskola, amely az a korszerű orvosi rendelőhöz szerezni egy helyben önkormányzat áldozatvállalásával ritkaságszámba lakó orvost is. menő feltételeket teremt a tanuláshoz annak Egy váratlan orvosváltás és a praxistörvény ellenére, hogy a kisebb gyermeklétszám miatt az okozta sajátos helyzet sokáig nehezítette, hogy állami pénzek régóta nem fedezik az alapvető állandó helyi orvosa legyen a falunak, mígnem költségeket sem. Legutóbb 2,5 millió forintot dr. Martin Valéria révén néhány hónapja ez is szánhattak pályázati támogatásokkal egy igényes megvalósult. természettudományi szaktanterem kialakítására, s- Kirívó gondok nincsenek, eléggé összetart a egyedülálló az iskola internetes oktatási rendszere falu népe, s figyelnek egymásra az emberek. De és számítógépes felszerelése is. Képzett szak- nagyon sok szomorúságot lehet látni a minden- tanárokból sincs hiány. S külön büszkék arra, hogy napokban - mondta Végh Klára védőnő, a gyér- a térség egyik legkisebb iskolájaként sikeresen mekjóléti szolgálat vezetője. Mintegy 150 gyerek pályáztak a Comenius 2000 minőségbiztosítási sorsát figyeli rendszeresen 16 éves korukig. - A rendszer megvalósítására. Most 101 tanuló jár a gyerekek életét és jövőjét az otthoni körülmények családias légkörű, napközi otthonos és helyi kony- és a háttér határozza meg; a családok fele a lét- hával fölszerelt tanintézménybe, s a kiváló minimumon él, s a negyede talán még annál is körülmények hozzák az eredményt is. Nemrég rosszabb körülmények között. Pedig faluhelyen egy országos nyelvoktatási felmérésen kiderült, segítenek magukon, ahogy tudnak: szinte minden hogy a háromfai kisiskolások némettudása jelen­portán tartanak állatokat, művelik a kerteket, tősen meghaladja az országos átlagot. S Háromfa Óregszik is a falu, egyre több házban csak legnagyobb reménysége, hogy ezek a gyerekek fel­egyedülálló idős ember lakik. Legjobban a nőve helyben és fiatalos lendülettel újítsák, szépít- munkalehetőség hiányzik, de nem nagyon látszik, sék és gyarapítsák a falut._________________■ _______Ismert háromfai lakosokat kérdeztünk: milyen változásokra számítanak a következő tíz évben?_______ Bí znak a csatornázásban, a horgászturizmusban Vízvári Ernő rendőr: - Három gyerekem van és attól tartok, hogy tíz év múlva nem lesz számukra munkalehető­ség. Nem számí­tok arra, hogy itt maradnak, pedig nyugodt és csen­des a falu, s újab­ban kevesebb a bűncselekmény és a rendbontás is. Az én korosztá­lyom már ma is csak úgy találja meg a számítását, ha a munkahely mellett kiegészíti a jövedelmét. így van ez más falvakban is, de itt leg­alább van lehetőségem az uborka­termesztésre és a méhészkedésre. Csak remélem, hogy egy évtized múlva a gyerekeimnek könnyebb lesz a megélhetése. Ha több mun­kahely volna és fejlődne a község, talán meg is valósul. Tratnyek Gyuláné óvodavezető: - Már annak is örülünk, ha tíz év múlva nem lesz rosszabb a hely­zet. Nagyon sok az öreg ember a faluban. Jóval több gyereknek kellene születnie, hogy ne csökken­jen majd a népes­ség, de helyben alig van munka, és a pénz is kevés. Az óvodások szüleinek nagy része segélytől segélyig él. Sokszor meg­látszik ez a kicsiken úgy is, hogy gyengébb a fejlődésük, visszama­radnak az óvodában. Érezhetően nagyobbak a gondok a cigány né­pességnél, s a 46 óvodás közül 28 cigány származású. Szeretném, ha több értelmiségi fiatal telepedne le a faluban, s lenne utánpótlása a ha­gyományőrző népdalkömek is. Mazaga Zoltánná művelődési- ház-vezető: - A telefonnal, gázzal, ivóvízzel és a ká­beltévével szinte minden komfort megvan a falu­ban. Szeretném, ha tíz éven belül kiépítenék a szennyvízcsator­nát is. ,A legtöbb portán hamaro­san újjá kellene építeni az emész- tőket, s kényelmesebb megoldás volna a csatornahálózat. Olcsóbb azonban aligha lesz a szippantás­nál. Jó volna, ha gyarapodna a fa­lu és új házakat is építenének. Ke­vés a tőkeerős kisvállalkozás, pe­dig ha ezek erősödnének, meglát­szana a településen. Egész Háromfának előny, hogy nő a for­galom a horgásztónál. Az idege­nek betelepedése jó a falunak. Benkovics Győző, a horgászegye­sület elnöke: - Most még sok min­den hiányzik a fa­luból, de tíz év múlva talán előbb­re lépünk. Kellene egy virágüzlet, a gyerekeknek sportcsarnok, és jóval több munka­lehetőség. Jó vol­na, ha nemcsak orvosi ellátás, de gyógyszertár is lenne a faluban; most sokszor kény- szerűségből kell a városba utazni. Azt hiszem, a horgásztó és a turiz­mus nem tartja el a falut, mert ez nem közvetlenül a helybeliek érde­ke. Sok turista nem is vásárol itt semmit, mert minden drágább. Ez­zel még a boltok forgalma sem nő. De a tő hatása mégis előnyös min­denkinek, mert növekszik az érdek­lődés, és értékesebb lesz a falu. Papp Istvánné polgármester: - A gondok mellett megélhetést és biztonságot is ad a falu az itt élők­nek. Szeretném, ha tíz év múlva még jobbak len­nének a körülmé­nyek. Minden pá­lyázatot kihasznál az önkormányzat, hogy fejlődjék a falu. Ilyen segítséggel alakítjuk át jelenleg a művelődési házat is ve­gyes hasznosítású sportcsarnok­ká. A legfontosabbnak a szenny­vízkérdés megoldását tartom, ez­zel az egész falu fölértékelődne. Kell a csatorna a horgásztó és a kastély idegenforgalmi hasznosí­tásához is, és az lesz az igazi kiug­rási lehetőség. Abban bízom, hogy előbb-utóbb gyökeret ver ná­lunk a falusi turizmus is. ■ Háromfa HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal és kör­jegyzőség címe: 7585 Háromfa, Kossuth L. u. 235. Tel: 82/ 491-067, fax: 82/ 491-076. Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtö­kig 7.30-16 óráig, pénteken 7.30-13.30 óráig. A FALU KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 866 14 évesnél fiatalabb: 153 15-17 éves: 27 18-60 éves: 494 60 évesnél idősebb: 192 HIÁNYOS A KÖLTSÉGVETÉS Még nincs elfogadott költségveté­se a falunak, de az idén is hiány­nyal küzdenek. 132,4 millió forint kell a gazdálkodáshoz, és hiány­zik 12,2 millió. Eddig minden év­ben sikerült támogatást szerezni, s most is ebben bízik azönkor- mányziat. A szociális es intézmé­nyi kiadások viszik el a pénz nagy részét; a költségvetésnek csak­nem fele kell az oktatási, nevelési és művelődési feladatokra. Szoci­ális kiadásokra költik a költségve­tésnek mintegy a 15 százalékát. A fejlesztésekből legsürgetőbb az át­húzódó beruházás befejezése. A sportcsarnokká átépítendő műve­lődési ház padozatának a cseréje mintegy 2 millió forintba kerül, a teljes belső átalakítás és a fűtés korszerűsítése ennek a többszörö­sét kívánja. Bíznak a térségi szennyvízprogram sikerében is, ehhez jelentős önrészt kell tartalé­kolni a falunak. Ezenkívül az intéz­mények javítására és az utakra is kell költenie az önkormányzatnak. FOGY A FRÖCCS MEG A SÖR Három élelmiszerbolt van a falu­ban. A legnagyobb forgalmú az áfészé, ez az iparcikkekből is széles választékot nyújt. Pécsek Istvánné és Zsiday Sándor boltja a lakosok mindennapi bevásárlá­sához alakította kínálatukat. Ital­kimérés kettő van a faluban; a népszerűbb a Mon Cherié. Az olcsóbb ital, a sör és a fröccs mindig jól fogy, segélyosztáskor különösen. Van egy fagyizó, gaz­dabolt és három gázlerakat is. MUNKAADÓK, VÁLLALKOZÓK A falu meghatározó munkáltató­ja a Nagyatád Szövetkezet. Fél­száz lakost foglalkoztat rendsze­resen, s alkalmanként idény­munkásokat is. Az önkormánya zat 34 embernek ad megélhe­tést, s több helybeli a Nabro kft- nél talál megélhetést. Több szakember is dolgozik a falu­ban: a kereskedőkön kívül két fodrász, illetve festö-mázoló, asztalos, villanyszerelő, felvá­sárló és őrző-védő vállalkozó. Egyelőre nem jelent adóbevételt a horgászturizmus és a szállás­helykínálás sem. A falu hat, családi kialakítású szálláshe­lyén 32 vendéget fogadhatnak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: BÍRÓ MÁRIA FOTÓK: BÍRÓ MÁRIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom