Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2002. Január 25., Péntek IMI SOMOGYUDVARHELY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal cime: 7515 Somogyudvarhely, Jókai utca 2. Telefon: 82/546-011 A hivatal a hét minden munka­napján fogadja az ügyfeleket: hétfőtől csütörtökig reggel 8-tól 16.30-ig tart nyitva, pénteken pedig reggel 8-tól 13.30-ig. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1251 17 év alattiak: 236 18-30 év között: 185 31 -59 év között: 526 60 évesnél idősebb: 304 CSATORNÁZÁSRA GYŰJTENEK Február közepén dönt az udvar­helyi képviselő-testület az idei költségvetésről. A koncepció szerint 132 millió forintból gaz­dálkodhat idén a falu. A tervek szerint 68 millió forintot fordít személyi, 33 milliót dologi ki­adásokra, és 23 millió forint jut a szociális juttatásokra. Nagy fi­gyelmet szentelnek a költségve­tés-tervezetben a csatornázás­nak. Somogyudvarhely is része­se az idén kezdődő térségi szennyvízprogramnak. Fontos tétele még az idei költségvetés­nek a hiteltörlesztés, az óvoda épületének a felújítása és a gép­járművásárlás. Az intézmények fenntartására 63 millió forintot szánnak. A költségvetés elkészí­tői az idén még 30 millió forin­tos forráshiánnyal számolnak. FRjSS TEJ A HÁZAKTÓL Öt üzlet van a faluban; közülük kettő a barcsi áfészé, de ez utóbbiak közül az egyik most be­zárt. Három egyéni vállalkozó is árusít egyszemélyes kis boltjá­ban. Azt mondják: ha nem is fé­nyesen, de valamennyi megél a helyi vásárlóerő folytán. A so- mogyudvarhelyi boltok egyik sa­játossága az, hogy nem kell any- nyi tejet rendelniük, mint más falvakban. Két éve ugyanis, mió­ta a tejüzem nem vásárolja föl a tejet, az állattartók a bolti árnál olcsóbban ellátják frissen fejt tejjel az udvarhelyi családokat. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A község meghatározó munka­adója az önkormányzat mellett a berzencei központú Solanum, a Dráva-Beton és a Műszol kft. Az önkormányzat közvetlenül és az intézményeiben - az iskolában, az óvodában, a bölcsődében és a védőnői szolgálat révén - negyvenhat helybelit foglalkoz­tat. A betonüzem tizenkilenc embernek ad biztos megélhe­tést, a burgonyatermesztésről ismert Solanum 31 dolgozót al­kalmaz. A Műszol kft jelenleg tizenöt helybelinek ad munkát. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi NAGY LÁSZLÓ FOTÓK: BACHER DÓRA 1 9 8 MEGSZÉPÜLT FALUKÖZPONT KOSSUTH-SZOBORRAL. Hosszú ideig elmaradt a polgármesteri hi­vatal felújítása Somogyudvarhelyen. Évekkel ezelőtt azt mondta Tóth László polgármester: ez lesz az utolsó a sorban, mert minden más előbbre való, mint a döntéshozók kényelme. S ehhez tartották magu­kat. A múlt év végén azután végre nekiláttak a hivatal felújításának, s el is végeztek, miután a hétmillió forintos beruházáshoz sikerült hetvenszázalékos támogatást szerezniük. Ma a község egyik legszebb épülete a hivatal; egy kis park is van előtte Árpád fejedelem és Kossuth Lajos szobrával. ____________■ Ke mény küzdelem a boldogulásért Dolgos emberek lakják a falut: minden körül­mények között boldogulni próbálnak. Szeder, málna, uborka, ribizli, eper, fenyő adja a jövedelemkiegészítést; a Búza téri piacot szin­te az udvarhelyiek uralják. S még így sem könnyű boldogulni. Negyvennél többen élnek jövedelempótló jára­dékból, s egyre több fiatal hagyja el szülőfaluját, mert ott nem talál biztos megélhetést. így tettek az egyik Jókai utcai asszony gyerekei is. - Hiába vettünk nekik lakást, mégis elmentek Pécsre, mert helyben nem találtak megfelelő munkát - mondta Kovács Kázmémé. - Megpróbálták, de egy kisgyerekes, fiatal házaspárnak szinte lehe­tetlen falun egzisztenciát teremtenie. Sokuknak még szülői segítséggel sem sikerül. Ezekben a hónapokban különösen nehéz a helyzet, hiszen a férfiak többségét téli kényszerszabadságra küldték a foglalkoztatók. A munkanélküliség az oka annak is, hogy egy­re több gyerek születik.- Somogyudvarhelyen jelenleg 11 asszony vá­randós - mondta Molnár Lajosné. - Úgy gondol­kodnak: kevés a gyes, de az legalább biztos. Min­denesetre néhány évre haladékot jelent a csalá­doknak. Szomszédasszonya szerint a munkanélküli­séggel és a szegénységgel fölértékelődtek az idő­sek is, hiszen manapság már sok családi költség- vetésnek az ő nyugdíjuk az egyik tartópillére.- Azért imádkozunk, hogy a hetven-harminc éves szüléink minél tovább éljenek, mert addig számíthatunk a nyugdíjukra. Enélkül nem is tu­dom, mi lenne sok családdal, beleértve a maga­mét is - tette hozzá. - Nemrégiben azt találtam mondani a fiamnak, hogy igazán megnősülhet­ne már. Kinevetett, és visszakérdezett: a huszo­nötezer forintos fizetésére vállaljon családot? Sikesdi József az ebédet hordja a faluba, és a közhasznú munkásokat felügyeli. Egy esztendeig az önkormányzat alkalmazza, korábban Csurgón dolgozott huszonhárom évig. Azt mondja: lehet munkát találni a térségben, de jobbára csak feketén.- Van itt munka elég, csak senki sem akarja bejelenteni a dolgo­zót. A községben negyvenen él­nek jövedelempótló támogatás­ból, de meg lehet nézni, hogy közülük ilyenkor ki van otthon. Az önkormányzati foglalkozta­tásnak az a legnagyobb előnye, hogy ott minden szabályosan megy, mert bejelentik az embert. A beszélgetésekből kiderül: a megélhetés nehézségein túl ezekben a hóna­pokban leginkább a nem sokára elkezdődő szennyvízprogram és a káb .évé-hálózat felújí­tása foglalkoztatja a lakosságot. Örülnek a csa­tornázásnak, és főként annak, hogy nekik mind­ez aránylag kis Összegbe kerül. Amit azonban többen is hiányolnak, az a kö­zösségi élet. Azt mondják: a fiatalok itthon tartá­sához a biztos megélhetés mellett erre is szükség volna. Ugyanakkor legutóbb nem volt egy ember sem, aki szilveszterkor bált szervezzen... A falu egyik vezető gazdálkodója Kozma An­dor. Családjával nemrég vágott bele a nagybani epertermesztésbe, és ma már a tíz hektárt is meg­haladja az eperültetvénye. A vállalkozó nem tit­kolja: eredményes lépés volt, és - mint mondta - ez azt is jelend, hogy egyre több embert foglal­koztathat. Amikor a falujáról kezd beszélni, le sem tagadhatná, hogy lokálpatrióta.- Itt ha péntekenként végigmegy az utcán, lát­hatja, hogy mekkora a tisztesség és az egymás iránti bizalom - mondta. - Az üres szódásüve­gekkel a pénzt is kiteszik az utcára, és egy fillér sem veszik el. A vállalkozó szerint a faluja egyik legnagyobb lehetősége az idegenforgalom lesz hamarosan. - A vidék érintetlen őstermészete hatalmas értéket jelent. Bárki jár itt Nyugat-Európából, leesik az álla, hogy mekkora kincs van az itt élők birtoká­ban. A most induló csatornázással és az előbb- utóbb megépülő, Gyékényesig vezető kerékpár­únál végre nagy léptekben megkezdődhet ennek az értéknek a hasznosítása is. ■ Figyelnek az óvodára Valamennyi óvodás tagja lett a Rozmaring néptáncegyüttes után­pótláscsoportjának. Miközben a csaknem félszáz ovis lelkesen is­merkedik a népi játékokkal,'egy­szerű tánclépésekkel, addig szü­leik s az önkormányzat az óvodá­ra fordítanak nagy figyelmet. So­kat költöttek az utóbbi időben az öreg épületre: új ajtókat, ablako­kat és új bútorokat állítottak be, újjáépítették a mosdót, sportsze­rekkel, bordásfallal lepték meg a kicsiket. Mindez csak összefogás­sal sikerülhetett. Teljes az össz­hang a szülők, az óvoda vezetése és az önkormányzat között: min­denki nagyon akarja, hogy meg­szépüljön az óvoda. Nemrégiben létrehozták az óvodaalapítványt, s a legutóbbi jótékonysági bálon több mint 130 ezer forint jött ösz- sze. Az idén az épület tetejét akarják helyreállítani, a jövőben pedig szeremének tornaszobát is létrehozni a kicsiknek. ■ Aranyat érő táncosok Városokat megszégyenítő lelke­sedéssel alakult meg és fejlődik ma is a Rozmaring hagyomány- őrző egyesület, illetve a község néptáncegyüttese. Küencven fia­tal tagja van a szervezetnek, s nemrég létrehozták a negyedik tánccsoportot. A felnőttek mellett külön együttese van a felsős és alsós iskolásoknak, sőt már a leg­kisebbeknek is. S nemcsak lelke­sek az udvarhelyiek, hanem te­hetségesek is: kitáncolták ma­guknak az arany minősítést is. Legutóbb a bagi fesztiválon Vá­sárhelyi László koreográfus kü­lön köszöntötte őket. Azt mond­ta: örül, hogy a községben a hamvaiból is föltámadt a nép­táncmozgalom. Most tavasszal ünnepük a csoport létrehozásá­nak ötödik évfordulóját. Az udvarhelyi egyesület egyik motorja Balogh Ferencné. El­mondta: a helyi művelődési ház keretében 2002 szeptemberétől művészeti iskolává fejlődnek a néptáncegyüttesek. - A sármellé­ki Tálentum művészeti is­kola kihelye­zett tagozata­ként megkez­dik a szerve­zett néptánc­oktatást, ter­mészetesen továbbra is Tóth István­nak, a Nagy­kanizsáról kijáró művészeti ve­zetőnek az irányításával. Nemcsak táncolni tudnak a civil szervezet tagjai. Az önkormány­zattól egy épületet kaptak, helyre­állítják, és benne faluházat alakíta­nak ki. Már ezen dolgoznak, s nem­sokára nekilátnak a ház belső szi­getelésének is. - Szeretnénk meg­mutatni, hogy lelkesedéssel és tenni akarással előbbre lehet vinni a dolgokat - mondta a üatalasz- szony. - Mindehhez természete­sen szükség van az önkormányzat támogatására is, szerencsére min- den segítséget megkapunk. ■ Bebetonozták magukat a piacra Csatornázáshoz szükséges beton­elemeket, különböző méretű be­tongyűrűket, útépítéshez haszná­latos lapokat, vízelvezetésre alkal­mas betoncsöveket gyárt a so- mogyudvarhelyi betonüzem. A csatornaelemek teljes skálája meg­található itt, rövid ideje már át­emelőaknákat is gyártanak. Ehhez tízmillió forintért nemrég úgyne­vezett bakdarut vásároltak, ezzel nagy súlyokat is emelhetnek. A fej­lesztés ezzel nem fejeződött be: programot dolgoztak ki a további korszerűsítésre.- A Széchenyi Terv segítségével szeretnénk felújítani az előkészítő­ket, és tervezzük újabb gépek vá­sárlását is - mondta Pavlovics Já­nos üzemvezető. - Mindez 15 mil- üó forintos beruházást jelent, két év alatt szeretnénk megvalósítani. Negyvenéves múltja van a so- mogyudvarhelyi betonüzemnek, s ez idő alatt folyamatosan fejlődött. Ma már ugyanazon a színvonalon dolgozik, mint bármelyik hasonló profilú európai vállalkozás. Évente százmillió forintos bevételt ér el, és 12 év óta folyamatosan nyereséges. A korszerű technológia és a saját tulajdonú kavicsbánya biztosítja, hogy továbbra is talpon és a piacon maradjon. Száz kilométeres kör­zetbe szállít, s megbízható partne­reknek tartják az üzletfelei. Az üzemvezető elmondta: saj­nálják, hogy a térségben zajló nagyberuházásokból eddig kima­radtak. - A döntéshozók minden esetben a hazai vállalkozás rovásá­ra döntöttek. Rövidlátásnak érez­zük ezt, hiszen ilyen szemlélettel ellehetetlenítik a helyi cégeket, amelyek az ott élő embereket fog­lalkoztatják és az érintett települé­seken üzemek helyi adót. Tény: a külföldi versenytársakkal szemben a magyar cégeknek nem könnyű állni a sarat. Mi igyekszünk. Nem is elsőbbséget szeretnénk, csak azonos megítélést, hiszen sosem tettünk rosszabb ajánlatokat a kül­földi tulajdonú cégeknél. A vállalkozás várja az uniós csatlakozást, mert ettől piacnöve­kedést remél. A csatlakozásnak ugyanis az ország csatornázottsága is feltétele, ez pedig nekik még több megrendelést hozhat. _________pr _________Ismert helybelieket kérdeztünk; milyennek szeretnék látni a községet tíz év múlva? _______ Cs endes üdülőfalu szép horgásztavakkal Dergez Lászlóné óvodavezető: - Most is szép a falunk s remélem, nem lesz ez más­képpen tíz év múl­va sem. Tiszta, rendezett a tele­pülés, mert na­gyon szorgalma­sak a lakosai. S az is bizonyos, hogy boldogulnak is, ha a következő tíz év­ben helyben is lesz majd biztos és jól fizető munkahelyük. Az óvodá­nak pedig azt kívánom, hogy foly­tatódjon és teljesedjen ki az a nem­rég kezdődött folyamat, amelynek köszönhetően rengeteget fejlő­dött, szépült ez a gyermekintéz­mény. S ahogyan most törődnek vele, legalább annyira viseljék a szívükön a szülők és az önkor­mányzat is a kisgyerekek sorsát. Tóth Lászlóné postamester: - Több munkahely kellene a község­ben, mert elsősor­ban ez tartja itthon a fiatalokat. S egy kissé élénkebb és színesebb közös­ségi élet is sokat jelentene, mert ez - ha szembené­zünk a gondok­kal és őszintén bevalljuk - ma még gyakorlatilag hiányzik. S remélem azt is, hogy az udvarhelyieknek is sikerül egy kicsit közelebb jutniuk a világhoz: régóta szeretném elérni azt, hogy a művelődési házban kialakítsa­nak egy internetkuckót, ahol a űa- talok kissé kitekinthetnének a nagyvilágra és szórakozhatnának, a nagyobbak pedig ezáltal segítsé­get kapnának a tanuláshoz is. Kozma Andor alpolgármester: - Horgászturizmusra épülő üdülőfa­lunak szeretném látni tíz év múlva ezt a települést. Nem túlzás, ez a vágyam, hiszen a környék régi ka­vicsbányái ma vi­lágszínvonalú te­rületek. Horgász­vízben ezeknél szebbet egész Somogybán nem ta­lálni, és igazából szerintem még a Dráva-part természetvédelmi te­rülete sem vetekedhet vele. A kül­földi vendégek nem győzik dicsérni az udvarhelyi őstermészet szép­ségét. Ennek a kincsnek a hasznosí­tásához is megtettük az első lépése­ket; egy külföldi már ingatlant vásá­rolt a faluban, s még legalább hétről tudok, akinek ez a szándéka. Novográdecz Mária, az iskola igazgatóhelyettese: - Tíz év múlva már biztosan lesz tornaterme az is­kolának is; jelen­leg ugyanis erre volna a legna­gyobb szüksége a tanulóinknak. S remélem, hogy az önkormányzat to­vábbra is jó gazdá­ja lesz az intézményünknek. Ed­dig is nagyon sokat tett érte, a jö­vőben pedig remélhetőleg még többre lesz lehetősége. Az sem ár­tana, ha a következő években vég­re felújítanák a falut átszelő útvona­lat. Abban is reménykedem, hogy nem csökken a gyerekek száma, s egyre több üatalt sikerül majd itt tartani a helyi iskolában. Az ered­ményeink reményre jogosítanak. Kósz Józsefné, a Drávamenti Ta­karékszövetkezet üókvezetője: - Elsősorban biztos megélhetést kí­vánnék a helybeü- eknek, hiszen így a cégünk helyzete is tovább javul, és ennek köszönhe­tően növekedne a takarékszövetke­zetben a betétek száma. Ma is jelentős a üókunk hi­telforgalma és a számlavezetésünk. Több vállalkozás számláját ugyan­is már mi vezetjük, és a következő években is szeretnénk növelni a befolyásunkat. Erősödne a gazda­sági tevékenységünk is. Az iskola szülői munkaközösségének tagjaként pedig nagyon remélem, hogy a falu a jövőben még jobb gazdája lesz az iskolának meg az óvodának. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom