Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

Ili 2002. Január 24., Csütörtök A L M A N A C H 1 2 5 7. OLDAL Együtt tovább jövet-menet Mesztegnyőn 1969 óta működik takarékszövetkezet. A több mint három évtizedes hagyomány az utóbbi három évben minden ko­rábbi rekordot megdöntött. A betétállomány a kétszeresére, 290 millió forintra nőtt. A Nagyatád és Vidéke Takarékszö­vetkezet ezzel a térség vezető pénzintézete lett. Nemcsak a mesztegnyöiek, hanem a Gadány- ban, Kelevízen és Hosszúvízen la­kók is a szövetkezetben bíznak meg leginkább, ha a pénzügyeikről van szó. Ez Klauz István szerint a térségre szabott üzletpolitikának köszönhető leginkább.- A sok tekintetben háttérbe szorított vidékkel, vidéken élő em­berekkel közösen képzeljük el a jö­vőt, az itt élők igényeihez rugalma­sabban tudunk igazodni, mint a nagy pénzintézetek - mondta Klauz István, a szövetkezet ügyve­zetője. - Ügyfeleink joggal érezhe­tik tehát, hogy nálunk minden ér­tük történik. Hitelügyekben is szá­míthatnak ránk, akár hétköznapi gondokról, akár közműfejlesztés­ről van szó. A térség minden lakos­sági beruházásánál segédkeztünk. Ennek a megbízhatóságnak tudják be a lakossági folyószám­lák folyamatos növekedését - szinte minden családnak van már - és azt is, hogy a térség vállalko­zásai is egyre többen a szövetke­zetét választják. A takarékszövet­kezet különösen büszke arra is, hogy két éve az önkormányzat pénzügyeit is helyben intézik. A település és a pénzintézet jó kapcsolatáról árulkodik az is, hogy a szakmán kívüliek közül elsőként Benkes László, Meszteg- nyő polgármestere kapta meg ta­valy a Takarékszövetkezeti Mun­káért kitüntetést. Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet 7500 Nagyatád, Kossuth Lajos u. 16. Tel: 82/351-654,351-880 a A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet kiemelt kirendeltségei: Böhönye Nagyatád Kaposvár Lábod Mesztegnyő Segesd Vonaton az erdőben Sok diák utazik a kisvonattal, hogy megnézze a tájvédelmi körzet növényi ritkaságait Mindössze tizenhét erdei kis­vasút működik az országban. Közülük az egyik legnépsze­rűbb a mesztegnyői, ennek ta­valy tízezernél is több utasa volt. A múlt század közepén még több mint 700 kilométer hosszú erdei hálózatot tartottak nyilván ha­zánkban, ma alig 300 kilométe­ren pöfögnek ezek a romantikus szerelvények. A mesztegnyői kis­vonat Kakpusztáig szállítja az utasokat. Kövesdi Pál vasúti üzemvezető elmondta: a legtöbb utasuk diák, aki a tájvédelmi körzet ritkasága­it nézi meg, s ezért száll a vonat­ra. Az elmúlt években azonban megfigyelhető, hogy családok és felnőtt túrázók is kipróbálják a kisvonatozást. A végállomáson pihenő és sportpályák várják az utasokat. A mesztegnyői kisvasút - hasonlóan az ország többi erdei szerelvényéhez - annak ellenére is veszteséges, hogy évről évre több mint tízezer utast szállít. S noha ráfizetés a fenntartóknak, az önkormányzattal és a Híd a Boronkán Egyesülettel közösen azt tervezik, hogy összekötik egymással a megyében működő erdei pályákat. Akkor a Balaton­tól egészen a Dráváig lehet majd vonatozni a somogyi erdőkben. Az ország első gazdasági vas- útját 1925-ben a Hunyady család építtette, s gazdasági célokat szolgált. A kis vagonokat kezdet­ben ló, később már gőzmozdony vontatta. Manapság elsősorban turisták használják. A meszteg­nyői szerelvényt minden év má­jus elsején erdei piknikkel ün- neplik.______________________■ BAROKK TEMPLOM A FALUKÖZPONTBAN. Az 1700-as évek végén építették Mesztegnyő templo­mát. A szakemberek a Dunántúl legszebb barokk építészeti emlékei között tartják számon, a Hunyady család legértékesebb hagyatékaként. A tökéletes formán kívül különleges értéke, hogy Dorfmeister Ist­ván, a híres oltárképfestő készítette a templom belső díszítését. A templommal egy időben emelték a zár­da épületét, amit 1948-ig Szent Vince rendjének az apácái használtak. Tőlük maradt az utókorra a falu nevezetes fehér hímzése. A zárda műemlék épületében ma iskola működik. _______________________■ Sz ellemi központ a könyvtár Ötévi szünet után tavalyelőtt karácsonykor kap­ták ajándékba a mesztegnyöiek a könyvtárat. A bibliotéka azóta a falu szellemi életének egyik központja, nemcsak hétezer kötetes állománya, hanem a mosolygós könyvtáros miatt is. Tizenhárom éve került Mesztegnyőre Árvái Ilo­na. Orosz szakos tanárt keresett az iskola, így éppen kapóra jött a frissen végzett pedagógus. . A gyerekek gyorsan megszerették a kedyes ta­nárt, aki az iskolán kívül a település közéleté­ben is feltalálta magát. Gólyavédő szakkört ala­pított, németet tanít, és nem kis utánajárásába került, mire a mesztegnyői könyvtárt újra bir­tokba vehették az olvasók.- Mi ösztönözte a sokféle tevékenységre1- A sok feladatot kevésbé tudatosan találtam meg, mint ahogy látszik - mondta Árvái Ilona. - Egysze­rűen olyan a természetem, hogy nem szeretek tétlenkedni, és igyekszem megőrizni azokat az értékeket, amik a környezetem­ben vannak. Mesztegnyő termé­szeti környezete, a gólyák, a há­nyódó könyvtár mind ilyenek voltak; az csak ráadás, ha ebből a közösségnek is haszna van.- Értékelik az emberek az erőfeszítéseit?- Az, hogy jönnek a könyvtárba és könyveket kölcsönöznek, nekem elég. Jól érzik itt magu­kat a gyerekek és a felnőttek is. Több mint 200 olvasónk van. A legtöbbjük természetesen diák, de a fiatal felnőttek és a nyugdíjasok is szívesen jönnek. Az óvodásokkal külön foglal­kozom, és délutánonként német nyelvtanfolyamot is tartok. Mindenki másért jön, de azután a könyvek kö­zött köt ki. Amíg zárva volt a könyv­tár, egy kicsit elmaradt az állomány fejlesztése; igyekszem azonban pótol­ni minden fontos kiadványt, hogy mindenki megtalálja azt, amire szük- sége van. ________________________■ A hagyaték A mesztegnyői könyvtár legértékesebb része az a hagyatéki gyűjtemény, amit Boda János, a falu szülötte hagyott a bib­liotékára. Felesége, a meseíró Fanta Mária nagy gonddal és érzékkel válogatta össze a házi gyűjteményt. A 800 kötet között így mind megtalálhatók a magyar és a világirodalom legfontosabb művei. Gazdag a természetes mozaik A természetkedvelő igazán elemé- nagyon ritka. A terület különleges madarak is megbújnak - mondta ben érzi magát Mesztegnyőn. Szá- klímája is hozzájárul ahhoz a bá- Tömösvári Tibor. - A fekete gólya, mos védett növény és állatfaj ott- mulatós fajgazdagsághoz, ami a réti sas, a gyöngybagoly és a hona a falut övező erdőség, s van Mesztegnyőre jellemző. A legérté- gyurgyalag ennek a nyugalomnak itt olyan növényi társulás, ami kesebb itteni ritkaság az illír bük- köszönhetően figyelhető meg itt egyedülálló a világon is. kös, ami amúgy a hegyvidékeken egészen közelről. Ez a kincs a te- Tömösvári Tibor, a Somogy Tér- fordul elő, s ott is csak ritkán. A vi- rület vonzereje. Éppen ezért nagy mészetvédelmi Szervezet elnöke rágok közül a kakasmandinkó, az az itt élők és az ide látogatók fele- elmondta: a száraz és vizes élőhe- erdei ciklámen és a kockás liliom lőssége, hiszen ezek a rendkívül lyek mozaikszerűen váltakoznak mind védett különlegesség. kényes fajok a legkisebb változás­egymás szomszédságában, s ez - A háborítatlan erdőben ritka ra is eltűnhetnek a vidékről. ■ Megkérdeztük a mesztegnyőieket: van-e jövője a falusi turizmusnak? Jó kínálathoz nagyobb összefogást Benkes László, a község polgár- mestere: - Minden adottság meg­van helyben, ami elengedhetetlen a faluturizmus sike­réhez, csak éppen .ennek a „piacra vitelével”, vagyis az eladásával van baj. Ami nagyon hiányzik nekünk: a megtervezett reklámozás, és hi­ányoznak azok a programok, amelyek a szállóvendégeken kí­vül is hozhatnának turistákat Mesztegnyőre. Az igényes kiad­ványokon kívül fontos volna, hogy minél több újságíró, hazai és külföldi is megismerje régiónk­nak a kínálatát. Ez kerül azonban a legtöbb pénzbe, és érthetetlen módon ilyen céllal sehova nem tudnak pályázni a települések. Péter Lászlóné, a Szobakiadók Egyesületének a vezetője: - Már a faluturizmus kez­deteitől foglalko­zom szobakiadás­sal. Azt már min­denki felismerte itt is, hogy ez nemcsak egyé­nenként hozhat hasznot. Mert aki nem a szobáját adja ki, az eladhat­ja a borát, a gyümölcsöt. Az utób­bi időben azonban nincs összefo­gás. Mesztegnyőnek jó híre van, és ez még működteti a turizmust, de csak minimálisan. Ha hosszú távon tervezünk, csakis az össze­fogás hoz eredményt. Közösen kell kínálnunk a szálláshelyeket és a programokat is. Persze a kö­zös megjelenéshez több pénz is kellene, s ez, sajnos, hiányzik. Kövesdiné Panyi Antónia: - A legnagyobb gond az, hogy hiába vagyunk tisztá­ban a lehetősége­inkkel, ha ezeket nem használjuk ki megfelelően. Híresek például a mesztegnyői pin­cék. Ezekhez nemcsak gulyás­partikat lehetne rendezni, hanem meg lehetne ismertetni az érdek­lődőket például a kisparaszti gazdálkodással, a mezőgazdasági munka minden mozzanatával is. Többnapos szüretet, rendszeres bórkóstolókat is rendezhetnénk, és összeállíthatnánk családok számára eladható programokat. Ehhez kellene jó partnereket ke­resni, és főleg belföldön, akár cse­reüdültetés formájában is. Fuisz János, az általános iskola- igazgatója: - Igényes szálláshe­lyek és komplex, jó előre átgondolt programok kelle­nének ahhoz, hogy jobban elad­ható legyen a falu kínálata. Ebben nemcsak a helyi jellegzetességek­re, hanem Zalakaros és a Balaton közelségére is alapozhatnánk. Az iskola egyébként maga is kiveszi részét a turizmusból. Az országos Kék túra útvonalán kirándulók rendszeresen igénybe veszik az iskolát, és minden erdeiiskolás vendégnek a mi konyhánk főz. További szálláshelyekkel sokkal jobban növelhetnénk a vendégek számát, érdeklődő ugyanis folya­matosan van. Kövesdi Uborné, a faluház veze­tője: - Azt hiszem, mindenhol töb­bet beszélnek a fa­lusi turizmusról, mint amenynyit tesznek érte. A legfontosabb az volna, hogy a falu­nak több korosz­tályra kidolgozva előre legyen prog­ramajánlata. Három naptól egy hé­tig terjedően. S napra lebontva, hogy mivel töltheti itt az idejét. Eb­ben minden olyan dolgot meg kell mutatnunk, ami Mesz-tegnyő büszkesége, és ezeket a programo­kat minden évben színesíteni kell, hiszen ugyanaz a vendég, aki már jól érezte magát, ugyanazért nem biztos, hogy visszajön. Ez a tuda­tosság egyelőre még hiányzik Mesztegnyőn is. ______________■ ÜGY FÉLBARÁT HIVATAL. A polgármesteri hivatal címe: 8716 Mesztegnyő, Szabad­ság tér 6. Ügyfélfogadás: hét- fő-kedd 8-14 óráig, szerdán 8-16 óráig, csütörtök szün­nap, pénteken 8-14 óráig. MESZTEGNYŐ KORFÁJA A lakosok száma: 1467 Férfi Nő Kétévesnél kisebb: 17 19 3-5 éves: 19 19 6-14 éves: 77 97 15-17 éves: 38 28 18-60 évesig: 436 435 60 évnél idősebb: 118 164 FECSKEHÁZAK FIATALOKNAK Mesztegnyő a tervek szerint több mint 180 millió forintból gazdálkodik. Ennek felét el­viszik az oktatási intézmények. Sok az egészségügyi és szoci­ális kiadás is. A település évek óta önhikis pályázati pénzzel és hitellel tartja magát egyen­súlyban. Az idén 20-25 millió forint hiánnyal számolnak. Fej­leszteni megyei támogatással és a Széchenyi Terv segítsé­gével szeretnének. Egy ötlaká­sos fecskeházat terveznek, ezt legföljebb tíz évre kaphat­ják meg a fiatal családok. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Az önkormányzat ad munkát a legtöbb lakosnak; a hivatalban és az intézményekben 90-en dolgoznak. A másik nagy foglal­koztató a mezőgazdasági szö­vetkezet, itt csaknem 40-en dol­goznak. A Balaton Mode varro­dája 25 munkást alkalmaz. A MÁV 18 embert foglalkoztat, a Sefag pedig 10 dolgozót. A RÉTES A KEDVENC Öt élelmiszerboltban vásárolha­tnak napi cikkek. A kínálat meg­felelő, az árak is elfogadhatóak. Melegkonyha a Nádas vendég lőben van, itt az igazi magyaros izek kedvelői járnak jól. Legtöb­bet a mesztegnyői sistergésből és a dödölléből rendelnek. A cukrászda rétesének főleg ren­dezvényeken nagy a keletje. Négy kocsma van; a Tó bisztró a legrégebbi, de az ivók máig az Imrus kocsmát tartják igazinak. TESTVÉRTELEPÜLÉSEK Mesztegnyő két településsel tart testvérkapcsolatot. Tar-Vabriga az Isztrián található, vele 1994- ben vette föl a kapcsolatot. Eb­ből legtöbb hasznot a gyerekek láttak: egymást váltják nyaralás­kor. A vajdasági Horgossal a Kárpátünedencei ifjúsági találko­zó hozta össze a mesztegnyőie­ket. A hagyományos diákrendez­vényen elsőként a két település táncegyüttese kötött kapcsola­tot, őket követték a falvak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA; FÁBOS ERIKA. FOTÓK.- KOVÁCS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom