Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Január 22., kedd Zöld út a magyarigazolványoknak Helyszíni tudósításunk Románia magyarok által is lakott megyéi­ben tegnap megnyíltak azok a tájékozta­tóirodák, amelyekben a magyarigazolvá­nyok igényléséhez szükséges adatfelvétel történik. A kitöltött adatlapokat Magyar- ország bukaresti vagy kolozsvári külkép­viseletére továbbítják. Erdély Hétfőn Arad megyében Aradon, Kisjenőben, Pécskán, Fehér megyében Nagyenyeden és Gyulafehérvárott, Krassó-Szörényben Resi- cabányán, Hunyad megyében pedig Vajda- hunyadon, Déván, Petrozsényban és Lu- pényban nyílt meg iroda a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezeteinek támogatásával. A megyei és a helyi irodák munkatársai a tervek szerint felkeresik a ma­gyar lakta településeket, s a helyszínen (re­formátus parókiákon és katolikus plébániá­kon) nyújtanak segítséget a kérelmezőknek az adatlapok kitöltésében. Aradon péntek este fórumot tartottak a státustörvényről a Nyugati Jelen című re­gionális napilap szerkesztőségében. Tokay György RMDSZ-képviselő kijelentette: a kedvezménytörvény nem irányul senki el­len, a magyarság összetartozását hivatott elősegíteni. Az aradi iroda megnyitása után az első kérelmező Tamás András Imre vagongyári nyugdíjas volt. A férfi elmondta: azért van szüksége az igazolványra, hogy könnyeb­ben látogathassa Cegléden élő lányát. A fér­fi Magyarországon született 1945-ben, csa­ládja később visszakerült Romániába, édes­apja 1948-ban tért haza a hadifogságból, s 1954-ben bekapcsolódott a Szoboszlai Aladár vezette szervezkedésbe; mint „romá­niai ötvenhatost” 1958-ban nyolc társával együtt kivégezték. Tamás András Imre ada­tainak felvétele közben zsúfolásig megtelt kérelmezőkkel a helyiség. Lészayné Pócsai Ildikó irodavezető közölte: előjegyzésbe ve­szik a kérelmezőket. ménesi györgy * Eduard Kukán szlovák külügyminiszter le­vélben tájékoztatta Günther Verheugent a kedvezménytörvény ügyében folyó ma­gyar-szlovák konzultációk állásáról. Kukán még a múlt héten közölte az EU főbiztosá­val, hogy Pozsony nagyra értékeli az Euró­pai Unió és Günther Verheugen ezzel kap­csolatos érdeklődését, valamint azt, hogy az EU elvárásai szerint a kérdést a nemzetközi jog elveinek és normáinak megfelelően kell rendezni. A szlovák diplomácia vezetője arról biz­tosította Günter Verheugent, hogy Pozsony Az első aradi kérelmező fotó: ménesi györgy „a mindkét fél számára elfogadható meg­oldás” kialakításában érdekelt, és szerdán Budapesten Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár is ennek megfelelően tárgyal majd magyar partnerével, Németh Zsolt külügyi államtitkárral. _________________■ Hír ek JASSZER ARAFAT, a Palesz­tin Hatóság vezetője hétfőn le­velet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, arra kérve az orosz vezetőket, hogy tegyenek meg mindent „Izrael paleszti­nok ellen irányuló agresszív te­vékenysége ellen”. Hajri al- Oridi, a moszkvai palesztin kül­képviselet vezetője hétfői nyilat­kozatában nem zárta ki Arafat közeli moszkvai látogatását sem, ennek időpontját azonban nem jelölte meg. A diplomata határozottan cáfolta az Arafat lemondásáról szóló híreket, mti AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG el utasítóan reagált arra az elkép­zelésre, amely szerint az Unió­ban létre kellene hozni egy vég­rehajtói jogkörökkel felruhá­zott, szűkebb körű „szuper­tanácsot” az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára. A Finan­cial Times című brit gazdasági napilap hétfői számában jelen­tette, hogy London ilyen értel­mű javaslat előterjesztését fon­tolgatja. Az általa idézett brit tisztségviselők szerint az Euró­pai Tanács a működésképtelen­ség határára jutott, tíz új tag­állam csatlakozása esetén pedig meg is bénulhat, mti KOSZOVÓBAN pokolgépes tá­madás következtében súlyosan megsebesült a Koszovói Védel­mi Hadtest (TMK) egyik tagja, várandós felesége és fia. A dél­szerbiai tartományban szem­látomást nem hagyott alább az erőszak: tavaly 59 személyt gyilkoltak meg azon a vidéken. A 32 éves Idrizu Balaji és csa­ládja ellen vasárnap hajtották végre a támadást távirányítású pokolgéppel a délnyugat-koszo­vói Djakovica városában - kö­zölte hétfőn Andrea Angeli, a koszovói ideiglenes ENSZ-igaz- gatás (UNMIK) szóvivője, mti A MONTENEGRÓI kormány­párt hétfőn cáfolta azokat belg­rádi lapértesüléseket, amelyek szerint döntést hozott arról, hogy május 9-én tartanak Mon­tenegróban szavazást, de „ész­szerű számításnak” nevezte a dátumot, mti AZ ÍR köztársasági mozgalom politikai szárnya, a Sinn Fein párt négy brit parlamenti kép­viselője hétfőn „beköltözhe­tett” a Westminsterbe, miután megváltoztatták azt a rendele­tet, amely tiltotta, hogy az északír párt brit törvény­hozási képviselői irodával ren­delkezhessenek a Westmins­terben, és megkapják képvise- lői ellátmányukat, mti ___________■ Na gy csoportos tagfelvétel Az Európai Unió mintájára bővítik a NATO-t A szokásos év eleji fogadáson a NATO főtitkára még óvatosab­ban fogalmazott. George Robertson akkor újságírók előtt azt mondta, hogy a kilenc jelentkező közül „bármely” tag­jelölt felvétele szóba kerülhet a védelmi szövetség novemberi csúcsértekezletén Prágában. Brüsszel Az újfajta és összetett kihívások­ra tekintettel az észak-atlanti szö­vetség nem akarja sokáig halogat­ni az újabb bővítést. Míg az Egye­sült Államok elleni terrortámadá­sokat megelőzően az volt a nagy kérdés, vajon csupán egyetlen or­szág, vagy legfeljebb kettő-három csatlakozhat-e, ma mind több­ször esik szó arról, hogy az Euró­pai Unió által emlegetett nagy csoportos bővítés mintájára a NATO is megvalósítja a „nagy durranást”, azaz legalább öt or­szág lehet a szervezet tagja. Jelenleg 19 állam - köztük ha­zánk is - tömörül a szervezetben, s német lapértesülések szerint novembertől ez a létszám akár 26-ra nőhet. A Berliner Zeitung tegnapi szá­ma brüsszeli forrásokra hivatkoz­va biztosra veszi, hogy a NATO tagjai közé fogadja Szlovákiát és Szlovéniát, továbbá a három balti államot. Diplomaták valószínű­nek tartják, hogy meghívást kap a NATO-ba Bulgária és Románia is; így tehát csupán Macedónia és Albánia maradna várólistán. Tira­nában járva nemrég Robertson NATO-főtitkár arra figyelmezte­tett, hogy az albánok maguk csaphatják be a saját orruk előtt a szervezet ajtaját, ha destabilizál­ják a demokrácia intézményeit az országban. Alighanem Macedó­niának is van mit tennie, hogy NATO-érettségből jól vizsgázzon; mindenekelőtt el kell kerülnie az etnikai konfliktusokat a jugo­szláv utódállamban. Tavaly szeptember 11. óta alapvetően módosult a NATO-ta- gok viszonya a bővítéshez. En­nek nyomán háttérbe szorult az a megfontolás, hogy milyen kato­nai előnyökkel jár új tagok befo­gadása, ehelyett „általános politi­kai megfontolások” kerültek elő­térbe - írja a Berliner Zeitung. „Washingtonban is már csak az a kérdés, hogy öt vagy hét új tag csatlakozhat-e a NATO-hoz” - idéz a német újság egy magas rangú brüsszeli diplomatát. Elemzők szerint megkönnyíti a bővítést, hogy Washington és Moszkva viszonya enyhült, bár Oroszország változatlanul fenn­tartásokat táplál az egykori szov­jet köztársaságok, Észtország, Lettország és Litvánia belépésé­vel szemben. Időközben azon­ban az orosz-NATO viszony oly mértékben javult, hogy Moszkva feltehetőleg bele fog nyugodni az újabb keleti bővítésbe. A tagjelöltekről legkorábban a NATO-külügyminiszterek májusi tanácskozásán esik szó a szerve­zet brüsszeli központjában, s alighanem akkor határozzák meg azok körét, akiknek tagsága Prá­gában terítékre kerül majd. Dollármilliárdok Afganisztánnak A világ országai segítik az újjáépítést Tokió Afganisztánnak 1,3 milliárd dollárnyi sürgős segélyre van szüksége még az újjáépítési segélyek előtt - hangsúlyozta Kofi Annán ENSZ-főtitkár hét­főn az Afganisztán megsegíté­sére összehívott adományozói értekezleten. Kofi Annán a távolabbi feladatok­ról szólva kifejtette: mintegy tíz- milliárd dollárra lesz szükség a következő öt évben az afganisztá­ni gazdasági tevékenység fel­élesztéséhez, az ivóvízellátáshoz és az egészségügyi ellátás meg­szervezéséhez. Hamid Karzai, az ideiglenes afgán kormány feje kü­lön pénzt kért az adományozók­tól arra, hogy meg lehessen tisztí­tani az évtizedes háborúk poklá­ból kilábalni igyekvő ország föld­jét a gyalogsági aknáktól. Nem mondott konkrét összeget, csak azt hangsúlyozta, hogy a földbe ásott „halálos veszedelem” elhárí­tása nélkül nem térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. Az adományozók kétnapos to­kiói értekezletének első napján a következő felajánlások születtek: Japán 500 millió dollárt ad har­minc havi bontásban folyósítva, Afganisztánban az ivóvízellátáshoz is sok pénz kell fotó: europress/epa HAZÁNK EGYMILLIÓ DOLLÁR ÉRTÉKŰ SEGÉLYT AJÁNLOTT FEL Az afganisztáni helyreállítás és újjáépítés regionális, valamint nemzetközi fontosságára tekintettel Magyarország egymillió USD értékű támogatással járul hozzá az afga­nisztáni újjáépítési program megvalósításához. A felajánlás magyar élelmiszer- és gyógyszerszállítások formájában valósul majd meg. A felajánlást az Afganisztán- konferencián hazánkat képviselő Szerdahelyi István tokiói nagykövet jelentette be hivatalosan - olvasható a Külügyminisztérium által kiadott közleményben. az Egyesült Államok 296 milliót bank 500 milliót harminc havi erre a költségvetési évre, az Euró- részletre bontva, Irán 120 millió pai Unió 500 milliót erre az esz- dollárt az idei és a jövő évre, illet- tendőre, Szaúd-Arábia 220 mii- ve összesen 600 milliót a követ- liót három évre elosztva, a Világ- kező öt évre. ■ ÁLLÁSPONT _ KERCZA IMRE Szatmárcseke üzenete A szatmárcsekei temető különös, csónakra emlékeztető fej­fái Kharón ladikját juttatják eszembe; van, akit a feledésbe, van, akit az örök emlékezetbe visznek ezen a csónakon. Köl­csey és vele együtt a Himnusz az utóbbiba tartozik. Amikor Goethe megalkotta a világirodalom fogalmát, a világ- gazdaság még az utópia birodalmába tartozott. A kultúrában azonban már jelentkeztek a globalizáció csírái. Vagyis a szel­lem világában az egyetemességre való törekvés megelőzte a gazdasági globalitás tendenciáit. Persze a világirodalom nem­csak Goethe idejében, hanem napjainkban sem mentes bizo­nyos egyoldalúságoktól. A világirodalom lényegében a nagy európai és amerikai nyelvterületek irodalmát jelenti, amelybe a kis és az egykor gyarmatosított népek és nyelvek irodalmá­nak „beleszólása” nagyon is esetleges. Mi lesz a kis népek és kultúrájuk sorsa az egységesülő Euró­pában? A kérdésre megnyugtató feleletet adni ma még nem lehet, az ember csak a reményeit sorolja elő. Hogyha a nagy népek irodalma és kultúrája adja az erőt, akkor a kis népeké minden bizonnyal a színt viszi Európa palettájára. Azt jelen­ti ez, hogy megmarad identitásuk, megmarad a nyelvük, nem elvesznek, hanem hozzáadnak Európa kultúrájához. Mint ahogy hozzáadtak eddig is Európa és a világ kultúrájához. Mert a világ volna szegényebb Hollókő nélkül vagy a Budai Vár nélkül. Ezek a világörökség részei. De örökségünk részei a múlt szép tárgyi emlékei is. Kupavárhegy monostora vagy a szántódpusztai idegenforgalmi együttes, Pannonhalma és a Hortobágy. . Goethe óta nagyot fordult a világ. A gazdaság globalizálódott, a kultúra pedig egyre nemzetibbé vált, merthogy a nemzet­nek szüksége van arra a támaszra, amelyet a kultúra nyújt. Kultúra nélkül lehet élni, de nem érdemes. A felelősségünk ezért nagy a kultúráért is, az életért is. A mai kor emberének nemcsak az a feladata, hogy őrizze a kultúrát, hanem az is, hogy a magyar kultúra talaján örökítse át Európa részeként a magyar nemzetet. Felelőssége van min­denkinek abban, hogy ötven, száz vagy ki tudja hány száz év múlva is tudják, miről szól az Ómagyar Mária-siralom, értsék meg a Tihanyi alapítólevél szavait, értsék Kölcseyt, Petőfit és Vörösmartyt, Csokonait és Jókait, Fodor Andrást és Takáts Gyulát. Tudják, hogy milyen örökséget hagyott a kristály- tisztává egyszerűsödött népi építészet, és legyen, aki azt mondja, énekelje: Isten, áldd meg a magyart! EGYETÉRTEK: 0690430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0690430404 NAGY LÁSZLÓ A bevásárlóturizmus vége Szomorú tanulsággal kezdődött az év a déli határszél kisvá­rosai számára: végképp leáldozott a horvát bevásárlóturiz­musnak, ami az elmúlt évtizedben jószerivel eltartotta az itt élőket. Ezrek teremtettek egzisztenciát a két ország árkü­lönbsége nyomán, horvát kunából indultak virágzásnak a vá­rosok. Hiába próbálta Zágráb különféle szigorításokkal visz- szafogni a vásárlókat, mindig megtalálták a kiskapukat: nagymamástól jöttek, s kivárták a műszakváltást a vámon. Amit a horvát állam nem tudott elérni, az mára sikerült a mul­tinacionális üzletláncoknak és a munkanélküliségnek. A mul- tik először idehaza szakítottak egyre nagyobb szeletet a hor­vát bevásárlóturizmusból, tavaly pedig odaát is megnyitották az első nagyáruházaikat. A kisvárosok és a kiskereskedők vá­sárlóköre a határszéli horvátokra szűkült, nekik azonban egy­re laposabb a pénztárcájuk. Nem ritka, hogy hónapokig nem kapnak fizetést, már amelyiküknek egyáltalán van munkája. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindez nem volt várat­lan. Néhány éve érezhető már, hogy gond van: először csak az extraprofitról kellett lemondaniuk a kereskedőknek, ké­sőbb már a tisztes haszon is veszélybe került. Azok, akik kényszervállalkozóként, kis tőkével fogtak hozzá, sorra bele­buktak. A jómódú helyi kereskedők most máshol és mással próbálkoznak. Sokuk a nagyobb városokban - Pécsen, Kaposváron, Pesten - is nyitott üzleteket. A többség - bolti el­adók, kiskereskedők - előtt azonban nemigen van más út, mint a munkanélküliség, mindannyian tudták, hogy apad a bevásárlóhullám, mégis mindenki kivárt, nem váltott időben. Igaz, nem is igen lett volna hová váltaniuk, hiszen például a somogyi határszélen nincs alternatíva: jelenleg is mintegy húszszázalékos a munkanélküliség. S a boltok bezárásával lesz ez még több is. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dfja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási di] A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. DÜSSELDORFBÓL MÜNCHENBE - SEBESEN. Emst Schwan hold észak-rajna-vesztfáliai, Kurt Bodewig szövetségi és Ottó. Wiesheu bajor közlekedési miniszter a Transrapid makettjével. A két város között a gyorsvasút - amelynek végállomását német szak­emberek Budapestre képzelik - technikailag, működését tekintve és gazdaságilag igen kifizetődőnek ígérkezik. fotó: europress/epa

Next

/
Oldalképek
Tartalom