Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-19 / 16. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 8 2002. Január 19., Szombat NÉGY NAP ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7533 Hedrehely, Szabadság út 76. A hivatal hétfőtől csütörtökig reggel 8 órától 16 óráig van nyitva, az ügyfeleket ezeken a napokon 14 óráig fogadják. HEDREHELY KORFÁJA A lakosság száma: 564 14 évesnél fiatalabb: 117 15-60 éves között: 356 60 évesnél idősebb: 91 SOK SEGÉLY, TÁMOGATÁS Mintegy 65 millió forintból gazdálkodik idén az önkormányzat. Ennek a pénznek egyharmadát az intézmények fenntartása viszi el, a fennmaradó összeg nagy részét pedig kénytelenek szociális kiadásokra fordítani. Jelenleg mintegy félszáz embert támogat az önkormányzat, közülük 34 a tartós segélyt kapó munkanélküli. Kiegészítő családi pótlékot 115 gyerek után fizetnek. Emellett biztosítják az önerőt az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal felújításához; a 4,6 millió forintba kerülő építkezéshez 1,4 millió forintot különítenek el. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A település legnagyobb munkaadója az önkormányzat: húsz dolgozót foglalkoztat. Ebben benne vannak a hivatal munkatársai mellett a pedagógusok és az óvodai dolgozók is. Emellett a Tüttösi-tavaknál lévő osztrákmagyar vegyesvállalat ad munkát 7-8 embernek, illetve szezonban még többeknek kínál idényjellegű munkákat. A nagyobb mezőgazdasági vállalkozók foglalkoztatnak még néhány lakost idénymunkán. CSALÁDIAS ÓVODA A FALUKÖZPONTBAN. A múlt század elején épült óvodában ma 28 kisgyerek szellemi és fizikai fejlődéséről gondoskodik a két óvónő és a dajka. A gyereklétszám az elmúlt években csökkent, de a közeljövőben várhatóan emelkedni fog. Az épületet legutóbb tavalyelőtt újították fel, amikor a villanyhálózatot és a vizesblokkot is rendbe tették. A Visnyével közös fenntartású óvodában műkö- dik egy konyha is, amely az iskolásokat és a szociálisan rászoruló öregeket is ellátja meleg ebéddel. ■ Gazdaálmok a horgásztavaknál Három éve még 600-nál többen éltek a zselici településen, ma már csak 564 lakosa van. Munka reményében sokan a városba költöztek, s akik maradtak, csak a termőföldben és a közeli horgásztavakban látnak reményt. Csak a tényeknek hisz Boti Ferenc jegyző. A számok valósága pedig az, hogy az önkormányzat is csak egyik napról a másikra él. Nagyon szűkre szabott a költségvetése, így a nagyobb beruházásoknál és fejlesztéseknél még az önrész előteremtése is jelentős gondot okoz. Most éppen a polgármesteri hivatalt és az orvosi rendelőt újítják föl, s ez teljesen kimeríti az anyagi lehetőségeiket. Emellett a munkahelyteremtésre fordítják minden energiájukat.- Próbálkozunk egyre, hogy vállalkozókat csalogassunk ide, de ennek a sikere nem tőlünk függ. Mivel eddig még minden ilyen kísérletünk meghiúsult, csak két lehetőség kínálkozik. Egyrészt a Tüttösi-tavaknál körvonalazódó üdülőfalu kínálhat esélyt a településben rejlő lehetőségek kiaknázására. Az osztrák-magyar vegyes vállalkozás terve egyre komolyabban foglalkoztatja az érintetteket, s ebben nagy lehetőséget látok. Ezzel együtt elkészülhet a Kadarkúttal ösz- szekötő út, ez három kilométerre rövidítené le a mostani nyolc kilométert. A másik esély a lakosság megélhetésére a termőföld. Sokan fogtak mezőgazdasági vállalkozásba, de a többség még nem rendelkezik olyan területtel, hogy abból gyarapodni tudjon. Zsobrák Tibor hat éve vágott bele vállalkozóként a föld megmunkálásába. Előtte a termelő- szövetkezetben dolgozott műszaki vezetőként. A kárpótlás után kapott 15-20 hektárhoz még harmincat bérel, s gazdasága éppen ezekben a hetekben válik családi vállalkozássá.- A menyem és a fiam segíti leginkább a munkát. A vetésnél, az aratásnál és a nagyobb munkák esetén igénybe kell vennünk a család apraja-nagyjának a segítségét. Van 10-12 aranykoronás föld is a településünkön, de akad 18 aranykoronás is. Ez annyit tesz, hogy jó közepes a hedrehelyi föld minősége. Több traktort és kombájnt is vásároltunk az utóbbi években, így a gépiesített gazdaság nagyobb feladatokat is megoldhat. A gazda elmondta: bár legalább fél tucat családnak van húsz hektárnál nagyobb területe a faluban, de sokan mégis csak az állattenyésztésben bíznak. Általános vélemény, hogy a mezőgazdaság helyzete nagyon bizonytalan, így igazán jól megélni nem lehet belőle. Drága a vetőmag, a műtrágya, a szárító bérlete, s így nehéz nyereséget termeim. Vannak, akik nagyobb esélyt látnak a sporthorgászturizmus lehetőségeinek a kiaknázásában. A Tüttösi-tavak csaknem húszhektáros területén alakítják ki az idegenforgalmi központot. Boldizsár Balázs, a tervet már részben valóra is váltó cég ügyvezetője elmondta: két éve adták át a panziót, s a három tó közül kettőben halat tenyésztenek, a harmadikban pedig horgászni lehet. Igazán szép halakat fognak itt a vendégek, hiszen a tavasszal horogra akadt 14 kilós ponty, valamint 8-10 kilós csukák és termetes harcsák is.- A hét állandó alkalmazót- | tat foglalkoztató vállalkozás most újabb tervek megvalósításán dolgozik. Mivel egyre népszerűbb a horgászhely, a 40 vendég befogadására alkalmas panzióhoz két új lakrészt is építünk. S az idén szeretnénk egy száz embert befogadó konferenciatermet is tető alá hozni. Félig kész a lugas a turistaközpontban, nyaranta itt kulturális rendezvényeket tarthatnak. Az ügyvezető szerint a hátrányos helyzetű térség egyetlen nagy esélye az idegenforgalom élénkíté- se, s ehhez egyre közelebb kerülnek. ______■ Is kola a léthatáron Mindig is központi kérdés volt az iskola léte Hedrehelyen. Kissé sarkítva: az iskola jövőjétől függ a település sorsa. Tudja ezt Kaposi László igazgató is. Elmondta: a kilencvenes évek elején fontos lépés volt a felső tagozat elindítása. Azóta viszont erősen megfogyatkozott a tanulók száma, s ezzel együtt a tantestület is. Három éve még kilencven tanuló koptatta az iskolapadjait, mára alig hetven maradt. A pedagógusok csak hatan vannak, viszont óraadót már ötöt is foglalkoztatnak. Hozzájárult ehhez az is, hogy nagycsaládosok költöztek el, köztük nem egy pedagógus házaspár a gyerekeivel. Pedig az igazgató úgy véli: minden feltétel megvan az oktatáshoz. Van számítógépes terem, sok fakultáció segíti a nebulókat a tanulmányi versenyek sikereihez. Ugyanakkor tény, hogy nagyon hiányzik egy nyelvszakos tanár. Hiába hirdették meg többször is, erre az állásra egyelőre nincs jelentkező. A színvonalból mindenesetre nem engednek, s ezt bizonyítja a jó továbbtanulási arány. Általános a vélemény, hogy a hedrehelyi gyerekek között is akadnak kiemelkedő tehetségek, de kibontakoztatásuk után sokan elhagyják a szülőfalujukat. Kaposi László szerint lehetetlen előre megmondani, mit hoz a jövő, de egy biztos: ha lesznek új munkahelyek, akkor megmarad az iskola is. ■ Életművész ecsettel Titokzatos idegenként tűnt fel, de ma a legtöbb hedrehelyi jó ismerőse Szántó Tibor, a falu festője. Népszerűsége nem véletlen, hiszen szereti a társaságot; műterméből néha átugrik egy fröccsre a szomszédos kocsmába is. Szántó Tibor szereti a közösséget- Most éppen a kocsmáros barátomnak festek egy igazán mutatós tájképet - mondta teraszos kiképzésű műtermébe menet Szántó Tibor. - Alig fél éve költöztem ide Hen- cséből, s a jó kapcsolat is mutatja, hogy igazán szeretem ezt a falut és az itt élőket. Ennyi idő alatt számos hedrehelyi megrendelést kaptam. Nemrég még a polgármesteri hivatal is vásárolt a képeimből. Mindez azért tölti el büszkeséggel Szabó TibÖrt, mert eredeti szakmája nem a festészet. Restaurátorként végzett, s régebben inkább a freskófestészetben mé- lyedt el.- Kézügyességem már nyolcadikos koromban feltűnt a tanáraimnak; így lettem a képzőművészettel valamilyen szinten rokon szakma képviselője. Büszke vagyok rá, hogy kezem munkáját dicséri a nagyberki, a mosdósi, a kercseligeti és még számos templom belső restaurációja. Amióta ilyen munkákra nem kapok megrendelést, inkább freskók, portrék és tájképek festéséből élek. A falu festője az olajképek és az akvarell szerelmese. Leginkább emberi arcot szeret festeni vagy a természet szépsége ragadja meg. Alig várja már a nyarat, hogy a hedrehelyi táj titkait is megörökítse.- Nem szeretek a négy fal között dolgozni. Lételemem az örök mozgás, az igazi nyüzsgés. Ugyanakkor a város zaját nem kedvelem; mindössze a képeim eladásakor megyek Kaposvárra. Kirándulni viszont nagyon szeretek, s erre remek lehetőséget kínál ez a vidék. Szabó Tibor azt is elárulta: azért mégsem a táj szépsége, hanem a szerelem hozta Hedre- helyre. Szíve választottjával várhatóan áprilisban kel egybe. Reméli, hogy akkor már a hedrehelyi templom belső felújításán dol- gozhat. _____________________■ Ism ert hedrehelyieket kérdeztünk: miként látják a település jövőjét? CSEKÉLY A VÁSÁRLÓERŐ Három bolt és két kocsma van a faluban. Az élelmiszerüzletekben soha nincsenek tömött sorok, vásárló csak néha téved be. Többnyire az alapvető élelmiszereket vásárolják, így élvezeti cikkektől sem roskadoznak a polcok. Akinek autója van, az a hónap elején a városban végzi el a nagyobb bevásárlást. A kocsmákban inkább csak nyáron térnek be sörözni a férfiak. Télen forralt bort vagy kommersz röviditalt fogyasztanak. Hedrehelyen mindenkinek van szőlője, s így bora is. Ugyanakkor a pálinka- főzést sem vetik meg, így a kocsmákban inkább csak rum vagy kevert fogy a röviditalok közül. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Természeti kincse a kitörési pont Böhm Kinga óvodavezető: - Ennél rosszabb helyzetbe, úgy érzem, már nem kerülhet a falu. Lassan már attól tartottunk, hogy elfogy a lakosság és egyszer csak elnéptelenedik a falu. A hét szűk esztendő azonban, reméljük, lassan talán véget ér. Szerencsére az óvodások száma végre növekszik, és nagyon bízom abban is, hogy a fiatalok majd nem hagyják el ezt a gyönyörű környezetben fekvő települést. Mivel a környéken az idegenforgalom egyre inkább meghatározó tényezővé lesz, így egyáltalán nem látom olyan nagyon sötéten a helyzetet. Az biztos, hogy a településnek vitathatatlanul ebben van a jövője. Máté Lászlóné bolti eladó: - Szomorú, de ettől még igaz, hogy pénzből van mindenhol a legkevesebb. Ez természetesen abból adódik, hogy itt munkalehetőség is nagyon kevés van, és ez bizony nagyon érződik az emberek hangulatán is. A panaszkodás már szinte alapállapot a boltban, és az ember erre nem igazán tud igazán okosat mondani. Aki munkaképes, az vagy Kadarkutat vagy Visnyét választja, de ott is csak kevesen tudnak elhelyezkedni. A legtöbb állástalan szíve vágya szerint elköltözne, á város ugyanis jobb életkörülményeket kínál, de sokaknak ehhez sem pénze nincs, sem ereje. Bellái Béla polgármester: - A kérdésre csak kérdéssel tudnék felelni. Vajon megállítható-e a település elnéptelenedése? Tudniillik minden ettől függ. Ezt a folyamatot csak akkor lehet megfékezni, ha lesz olyan munkalehetőség a környéken, amely tisztességes megélhetést nyújt. Ez alatt én legalább 50-60 ezer forintos fizetést és európai szintű munkakörülményeket ér- ,tek, és nem 20 ezer fointos kényszermunkát. Erre jelenleg, sajnos, kevés esély kínálkozik, de minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy munka híján ne vándoroljanak el a tősgyökeres hedrehelyi családok gyermekei. Axman Gyula kocsmáros: Hencsei vagyok, de itt bériem az italboltot, így van rálátásom a település életére. Egyszerű a képlet: nagy a munkanélküliség, és sok a faluban a kispénzű nyugdíjas. Ha nem létesítenek itt egy több munkást foglalkoztató üzemet, akkor szépen lassan elmennek a fiatalok és ennek következményeként teljesen elnéptelenedik a település. Azt gondolom, hogy valami olyasféle munkahely hiányzik, mint a vis- nyei faüzem. Természeti értékekben ugyanis igen gazdag a falu. S emellett talán a falusi turizmusban is van esély. Akkor talán még a kocsma forgalma is föllendülne. Kaposi László iskolaigazgató: - Két külön dolog, hogy milyen a falu és milyennek szeretné látni a helybéli. Vannak a szigorú tények és van egy álomvilág. Azt szeretném, ha gyarapodna a község népessége és olyan munkahelyet is létesítenének, ami itt tartaná az embereket. A helyzet ezzel szemben az, hogy egyelőre még mindig az elvándorlás jellemző. Az oktatás színvonalának sem jó, hogy a kevesebb gyerekkel kevesebb pedagógus foglalkozik. A gyerekek ugyanis a jövő zálogai, és semmivel sem rosszabb képességűek, mint bárhol másutt. Csak a jövő lehetősé- gét kell megteremteni nekik. ■
