Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám

6. OLDAL A L MA NAC H 1 0 2 2002. Január 17., Csütörtök HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8713 Kéthely, Ady Endre utca 1. Tel/fax: (85) 539-035, 339-210 A hivatal ügyfélfogadási ideje: hétfőtől csütörtökig: 8-16 óráig, pénteken: 8-13 óráig tart. KÉTHELY KORFÁJA A falu lakóinak száma: 2498 fő Férfi: 1242 fő Nő: 1256 fő Kétéves korig: 46 fő 3-14 éves korig: 286 fő 15-18 éves korig: 95 fő 19-60 éves korig: 1556 fő 60 év felett: 515 fő FEJLESZTÉSRE 45 MILLIÓ Az előzetes számítások szerint Kéthelyen 240 millió forintból gaz­dálkodnak az idén. A legtöbb pénzt a működés emészti fel: 195 millió forintot fordítanak a település köte­lező feladatára. Az oktatás intéz­ményekre 78,5 millió forint jut egy évben. Sok pénzbe kerülnek az egészségügyi és szociális ellátások is. Ilyen célra 15 millió forintot ad­nak ki egy év áatt a rászorulóknak. Az önkormányzat az idén sem szá­mol hiánnyá. Fejlesztésre pedig 45 millió forintot költenek mád á, ha megfelelő pályázati támogatást tálának a saját fonáshoz. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK Kéthelyen a legtöbb embert a szociális otthon foglalkoztatja. A fővárosi intézmény szinte a falu­vá megegyező költségvetéssel működik. Okét az Aranykalász mezőgazdasági szövetkezet és az önkormányzat követi a jelen­tősebb foglalkoztatók között. Je­lentősebb még az Öregbaglas Borászati Kft, a Kéthely és Vidé­ke Takarékszövetkezet, váamint az Aranyhíd Coop Rt. műanyag­hulladék-feldolgozó üzeme. BEVÁSÁRLÁS A VÁROSBAN Kéthelyen öt üzletben árusítanak élelmiszert. Két bolt a kereskedel­mi hálózatok tagja, így ott a többi­nél olcsóbban lehet vásárolni. A tartós élelmiszerekből keveseb­bet adnak el az utóbbi években. A lakosság jelentős része ugyanis a nagybevásárlásokat a közeli vá­rosok szupermaketjeiben oldja meg. Ennek ellenére minden kapható Kéthelyen az olcsó árutól a drága szeszes itáokon, a cukrászsüteményeken keresztül a zöldség-gyümölcsig. Italt nyolc üzletben mérnek. Legkelendőb­bek a sör és a röviditáok. Bort sokan termelnek maguknak a fa­luban. A településen három he­lyen működtetnek melegkonyhát. A Vadásztanya vendéglőben a vadételek, a Gúnárban a környék specialitása és a magyaros ízek, míg a sellőben a házias jellegű ételek fogynak leginkább. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR KÉTHELY BÜSZKESÉGE. Az elmúlt év legnagyobb beruházására a legbüszkébbek a kéthelyiek. A telepü­lés polgármesteri hivatalának felújítására 12 millió forintot költöttek. A klasszicista stílusú épület több mint száz évvel ezelőtt épült és eredetileg is körjegyzőségnek készült. A helyreállítását egy korabeli fotó alapján eredeti formában végezték el. A régire leginkább hasonlító nyílászárókat kapott az épület, egyedi kerítést épí­tettek és 200 négyzetméterrel bővült is a hivatal. Az épület felújítását azért tartották fontosnak, mert a hiva­tal így már jól illeszkedik szomszédaihoz, a faluközpont másik két büszkeségéhez, az 1714-ben Zankó Mik- lós tervei alapján épült barokk templomhoz és a műemlék szentháromságszoborhoz is. ____________ ji Kö zelebb hoznák a Balatont Wolfgang Lazius osztrák katonaorvos 1556- ban rajzolt térképén közvetlenül a Balaton partján helyezte el Kéthelyt. A tó az évszáza­dok során visszahúzódott. Ma kilenc kilomé­terre van a falu a parttól, éppen olyan távol­ságra, hogy zsúfolt forgatagától mentesüljön, ahhoz azonban mégsem elég közel, hogy igazi előnyeit élvezhesse. A kéthelyiek számára a Balaton közelsége ma még inkább teher, mint előny. Sokba kerül. Az ingat­lanárak a helyieknek lassanként megfizethetetle­nek, a környezetvédelmi beruházásokra többet kell költeni a településnek, mint máshol és a fo­gyasztók is többet fizetnek a Balatont megóvó szennyvíztisztításért, hulladékkezelésért, mint a más településeken lakók. Az itt élők régóta élnek együtt a Balatonnal, nem is sajnálják tehát, hogy védeniük kell az értékes tavat, csak azt szeretnék, ha hasznuk is lehetne belőle.- Amióta a Balaton-törvény megszületett, az üdülőkörzethez tartozik Kéthely - mondta Né­meth Lajos, Kéthely polgármestere. - Azóta az el­várások is megnövekedtek a településsel szem­ben. Ezeket teljesítettük is. És nem csak az önkor­mányzat. A csatornára mindenki rákötött. Felszá­moltuk a hulladéklerakónkat és megoldottuk a szemétszállítást is. Viszont amikor az idegenfor­galmat elősegítő fejlesztéshez támogatást szeret­nénk, a pályázatok jó részéből ki vagyunk zárva. Mert olyankor már túl messze vagyunk a tótól. A Balatoni Fejlesztési Tanács jókora fejlesztési pénz felett diszponál. A pályázati célok nagy részét azonban csak közvetlenül a Balaton-parttal ren­delkezők számára hozzák létre. A fejlesztési kon­cepciót elfogadtuk, és olyanok is lennének a tele­pülésen, akik fantáziát látnának az idegenforga­lomban, de az önkormányzat kezében nincs olyan eszköz, amivel támogathatná ezeket az elképzelé­seket. A tapasztalatok ellenére bízunk a változás­ban és abban, hogy a családi, a vadász- és bortu­rizmus egyszer megélhetési forrása lehet a héthe­lyieknek. Az Öregbaglas Borászati Kft 1993 óta osztrák tulajdon. A kétszáz éves baglasi pince nem csak a szép borok miatt, építészeti érté­ke miatt is számíthat a figyelem­re. Thomas Burkhalter, a társa­ság tulajdonosa nem panaszko­dik. Hozzájuk évről évre több vendég érkezik.- Hazai és külföldi vendég szinte egyformán van - mondta Thomas Burkhalter - A néme­tekből van a legtöbb. Szerintem Kéthelynek megfelelő a vonze­reje. A lovasok, a családok egy­aránt jól érezhetnék itt magukat. Ehhez az kéne, hogy több utazá­si irodával, szállodával együtt­működési megállapodást kös­sünk és szükség lenne a vendé­geket ide vonzó pár napos, visz- szatérő programokra is. Kém Zoltán, a kéthelyi iskola igazgatója szerint is az idegen- forgalom fejlesztése a legna­gyobb esély a település számára.- Mozgósítani kellene ennek érdekében a tartalékokat - mondta Kém Zoltán. - Most még nincsenek külföldi kézben azok az ingatlanok, amelyekben az idegenforgalmat támogató lé­tesítményeket lehetne létrehoz­ni. A valamikori Hunyady-kas- tély, most szövetkezeti ingatlan. Ez az egyik legértékesebb épület ilyen szempontból, amit meg kellene próbálni az önkormány­zatnak megszerezni. Segíthetne az is, ha valamilyen testvértelepülési kapcsolatot alakítana ki a falu. Nemcsak vendégeket hozhat­na, az iskola számára is hasznos lehetne egy ilyen együttműködés. A falunak ugyanis csak akkor van jövője, ha nem öregszik el. A fiatalok azon­ban csak akkor maradnak, ha látnak lehetőséget és jövőt a településen. Az idegenforgalom, a tu­rizmus a legkézenfekvőbb esély, ami ebben se­gítheti____________________________________■ Fejlődik a takarékszövetkezet A Kéthelyi Takarékszövetke­zet egyre inkább meghatáro­zója a térség pénzügyi életé­nek. Nem véletlenül. A nyolc kirendeltségen minden olyan szolgáltatást kínálnak, amit a „nagy” bankok. Egy év alatt több mint harminc szá­zalékkal növelte betétállományát és ezzel együtt a mérlegfőösszegét a Kéthely és Vidéke Takarékszövet­kezet. A pénzintézet sikere abban áll, hogy az ügyfelek minden banki szolgáltatást igénybe ve­it e t n e k , ugyanakkor a takarékszö­vetkezetekre jellemző egyé­ni, személyre szabott konst­rukciók előnyeit is élvezhetik.- Nagy elő­nyünk, hogy nálunk az úgyneve­zett kis ügyfelek is ugyanolyan fon­tosak tudnak lenni, mint a nagyok és a nagyoknál is ugyanolyan rugal­masan tudunk dönteni, mint a ki­sebbek esetében - mondta Berkes Györgyné, a Kéthely és Vidéke Ta­karékszövetkezet elnök ügyvezető­je. - Ismerjük a területünkön élő emberek problémáit, és gyorsan al­kalmazkodni tudunk az igényeik­hez. A betétüzletág területén is rugal­masan áll a pénzintézet az ügyfelek rendelkezésére, és a folyószámla­kezelés is egyre népszerűbb a régi­óban. Ma már ötezernél is több számlatulajdonost tartanak nyil­ván, és számuk egyre nő. Többféle bankkártyát kínálnak, és a terüle­ten már saját bankjegykiadó ATM- automatákat üzemeltetnek. A kéthelyi önkor­mányzat számlave­zetője a takarék- szövetkezet. A leg­nagyobb ügyfelek­hez pedig olyan ügyfélterminálo­kat is telepítet­tek, ahonnét helyből intézhe­tik az átutalásokat és az egyéb pénzügyi tranzakciókat. A szövetkezet számára az is fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a ki- rendeltségeikhez tartozó települé­sekkel. Kéthelyen rendszeres szponzorai a sportnak, támogatják az iskolások sítáborát és a települé­sen élő nyugdíjasoknak is minden segítséget megadnak a pénzügyeik intézéséhez. ▲ *'!££&** Faluzászló hímzőtűvei Több százan tanulták tőle az első'öltéseket S z e c s ő d i Árpádné 23 évig tanította a hímzés mes­terfogásait Kéthelyen és a környéken. Népi iparmű­vész címet ka­pott és zászló­anya volt a falu millenniumi ünnepségén. S z e c s ő d i Árpádné amió­ta emlékszik, mindig szere­tett alkotni. Rajzolni, gyöngyöt fűzni és hí­mezni éppen annyirj hozzátarto­zott az életéhez, mint az éneklés és az, hogy ezeket az ismereteket továbbadja. Ahogyan ő a nagy­mamájától, több százan tőle ta­nulták meg az első öltéseket.- Ha valakit megtanítottam és szépen dolgozott, arra büszkébb voltam, mint amikor nekem sike­rült jól valami - mondta Szecsődi Árpádné. - Mindig is arról álmo­doztam, hogy rajztanár leszek, akkoriban azonban, amikor ta­nulni kellett volna, a szüleim mi­att nem engedték. Túl sok föl­dünk volt. Aztán amit annyira akar az ember, azt meg is szerzi magának. Én is addig alakítgat­tam az életemet, amíg taníthat­tam. Szerettem a gyerekeket, meg szerettem a falut is. Szinte mindenben segítettem, akármi­lyen rendezvényről volt szó. Ne­kem nem Kéthely a szülőfalum, de szerettem annyira, mint azt. Érdekes, hogy a nővérem, aki ott­hon maradt, szintén zászlóanya volt a szülőfalunkban. Talán mindketten megtettük, amit lehe­tett.- Több száz gyönyörű saját ké­zimunkát őriz. Van legkedvesebb ezek közül?- Édesanyám megtalálta a déd- nagyanyám jegykendőjét. Nem ez a legbonyolultabb, meg nem is a legszebb darab, amit csinál­tam, de ez a legkedvesebb. Elké­szítettem a másolatát, a régi mel­lett őrzöm és abban reményke­dem, hogy majd az unokáim is lemásolnak egy-egy darabot azok közül, amit én készítettem. ■ A KÉTHELYIEKET KÉRDEZTÜK: MILYENNEK LÁTJÁK A FALUJUKAT ÉS MIT FEJLESZTENÉNEK? Bölcsődét, munkahelyeket és teleházat szeretnének Nagy Gáborné, Kéthely jegyzője: Én nem kéthelyi születésű vagyok, Balatonendrédről kerültem ide, im­már 19 évvel ez­előtt. Nagyon so­kat fejlődött a falu azóta. Infrastruktúrával jól ellá­tott, kényelmes település Kéthely. Mindent megtalálok, amire nap mint nap szükség van, amit pedig nem, azért sem kell egy óránál többet autózni. Szeretném, ha még a mos­taninál is rendezettebb lenne a fa­lu, ha új munkaadók telepedné­nek Kéthelyre és ha a kulturált szórakozásra nagyobb lenne az igény a településen. Remélem, hogy az M7-es új szakasza a szol­gáltatások színvonalát és a mun­kalehetőségeket is fejleszti majd. Sass Rudolf plé­bános: Minden megvan Kéthelyen, ami egy ekkora telepü­lésen elvárás le­het. Az intézmé­nyek színvonala talán még jobb is, mint az átlag. Amit szeretnék, ha megvalósulna, az talán leginkább az, hogy ne öregedjen a település. Pillanatnyilag kevesebb a fiatal, mint az idős. Olyan beruházások, fejlesztések kellenének, amik a tele­pülés megtartóerejét növelni tud­ják. Örülnék, ha tovább csinosíta­nák a települést és annak is, ha a templom belső felújítása is elkészül­ne. S ha már itt tartunk, azért jóma­gam is még többet szeretnék tenni a jövőben, hogy a fiatalok kapcso­lódjanak be az egyházi életbe. Fekete Jánosné, a kultúrház vezetője: Ami van a települé­sen, az nekem elég. Annak vi­szont nagyon örül­nék, ha több lenne a munkalehetőség és a kéthelyieknek nem kéne máshova menni dolgoz­ni. Szükség lenne arra, hogy a kul- túrházat megfelelő színvonalon fel­újítsák, ahol mozi, táncterem és esetleg egy informatikai eszközök­kel felszerelt helyiség is helyet kap­hatna. Amit hiányolok a faluból, az az, hogy a fiatalok kevesebbet fog­lalkoznak kultúrával, sporttal, mint korábban. Amikor mi voltunk fiata­lok, rengeteg szép elismerést hoz­tunk a településnek. Jó lenne, ha a hasznos időtöltésre a mostani ifjú­ságnak is lehetne igénye. Kocsis Lajosné gazdasági vezető: Mindenki kielégít­heti az igényeit a településen, hi­szen megvan nagyjából minden, ami a komfortos élethez kell. Amit hiányolok, az a bölcsőde. Egyre több fiatal családnak van ugyanis szüksége erre az intézményre. A ti­zenévesek számára szívesen látnék szórakozóhelyet, ahol biztonság­ban tölthetik a szabadidejüket. Egy teleháznak örülnének például és a hely is megvan hozzá a településen. Szerintem fontos feladat lenne a ki­sebbség életkörülményeinek javítá­sa a faluban és ha merészen gondol­kozom, tíz év múlva akár még egy tanuszodát is el tudnék képzelni az iskolában. Bíró Gyula üzem­vezető: Én nem lakom a faluban, csak itt dolgo­zom. így a kívül­álló szemével né­zem, és lehet hogy pontosab­ban is látom a te­lepülés helyzetét. Az ekkora falvak­hoz viszonyítva Kéthely nagyon rendezett és jól ellátott falu. Külö­nösen tetszik nekem a település központja. Minden épület jelentős változáson ment ott keresztül az utóbbi időben és ezt jó volna to­vább folytatni. Ha előrelépésre gondolok, akkor azt kívánom, hogy a műanyagüzem fejlődjön annyira, hogy még több kéthelyinek mun­kát tudjon adni. Az új M7-es pálya, azt hiszem, ebben nekünk is és a falunak is-eegít majd. __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom