Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 2 2002. Január 16., Szerda lllBIBW KADARKÚT HIVATALI ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7530 Kadarkút, Fő út 24. A hiva­tal hétfőtől csütörtökig nyolc órától délután fél ötig fogadja az ügyfele­ket, míg pénteken nyolctól dél­után 14 óráig dolgoznak a köz- tisztviselők. Az interneteim: kadarkut@inter.net . A TELEPÜLÉS KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 2806 0-14 éves korig: 556 14-18 éves korig: 132 18-60 éves kong: 1645 60 éves kor felett: 473 HITELBŐL FEDEZETT HIÁNY Hiába sikerült az elmúlt évről 14 millió forintot tartalékolnia a telepü­lés önkormányzatának, a meg­növekedett feladatok miatt 9 millió forint hitelt kénytelenek felvenni. Különösen a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek emelése ter­helte meg a büdzsét, hiszen a központi pénzalapot helyben kell kipótolni. Emellett rendkívül sok civil szervezetet, egyesületet tá­mogat az önkormányzat, s az ön­ként vállalt terheket növeli a rend­őrségnek és a háziorvosi szolgá­latnak nyújtott segítség is. Két be­ruházás folyamatban van, s ezek­hez is jelentős önrészt vállalt a te­lepülés. Az iskola felújítására a 12 millió forintot ebben az évben kell kifizetniük. A szociálisbérlakás- program is beindul, amelyhez 6 millió forint saját erőt kell a telepü­lésnek biztosítania. FRÖCCS ÉS KENYÉR FOGY A településen 13 kocsma műkö­dik, s nyolc bolt várja vevőit. Szin­te minden utcának megvan a saját italkimérése vagy presszója, de a leglátogatottabb vendéglátóhelyek a Fő utca mentén sorakoznak. Az éttermek forgalmát szinte kizáró­lag az átutazó vendégek adják, a helyiek a boltban veszik meg az ebédhez valót. Elsősorban alap­vető élelmiszerből, kenyérből, zsemléből, tejtermékekből fogy a boltokban, de a kutya- és macs- kakatápot is viszik. A kocsmában az olcsó kisfröccs a legkapósabb. Télen ráadásul még a törzsvendé­gek is el-elmaradoznak, így a kocsmárosok szerint akár ötven százalékkal is visszaeshet a forga­lom a nyárihoz képest. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A település legnagyobb munka­adója az önkormányzat. Az általá­nos iskolában, az óvodában, a kö­zösségi házban, a polgármesteri hivatalban és az egyéb önkor­mányzati intézményekben össze­sen 160-170 dolgozót foglalkoz­tatnak. A legnagyobb foglalkozta­tók közé tartozik még a szövetke­zet és a kaposvári Ruhagyár rt ki­helyezett üzemegysége. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓKi KOVÁCS TIBOR VENDÉGLÁTÓS SZAKISKOLA A KÖZPONTBAN. Kadarkúton a Mária Teréziától kapott 100 forintból épült fel az első fazsindelyes iskola, amit elődjének tekint a mai Jálics Ernő Általános és Vendéglátóipari Szakképző és Diákotthon. A névadó Jálics Ernő szobrászművész, az egykori iskolaigazgató fia. A folyamatos iskolabőví­téseknek és szakmai fejlődésnek eredményeként mára megteremtődtek az intézményben az érettségit adó szakközépiskolai képzés feltételei. Holland mintájú belső gondozási módszerük egyedülálló. A tanétterem fel- építésével és a kollégium bővítésével turiszükai igényeket is szeremének szolgálni a közeljövőben. _______■ Ot thont építő nagycsaládok Kadarkúton egyre több a gyerek. Az önkor­mányzat nagy figyelmet fordít az iskola oktatá­si színvonalának emelésére, s a fiatalok megtar­tására is. Szociális bérlakásokat építenek, hogy ne hagyják el a települést a nagycsaládosok. Sok gyereknek fizeti az önkormányzat az étkezési díj felét, s ez arra utal, hogy jó néhány hátrányos szociális helyzetű család él Kadarkúton. Tálasné Pandúr Rózsa, az iskola igazgatója örvendetesnek tartja a gyereklétszám gyarapodását.- Minden évfolyamon indíthatnánk akár három osztályt is, annyira megnőtt a diákok létszáma. Nem minden szülő tudja azonban megadni a lehe­tő legjobb hátteret gyermekének. Figyelemreméltó, hogy az esetleges előítéletekkel szemben a nagy- családosok gyerekei közül sokan érnek el kiemel­kedő eredményt. 1 A jól tanuló diákok közé tartozik Takó Ágota há­rom gyermeke is. A fiatal logopédus 1992-ben ke­rült Kadarkútra, ahol pedagógusként kapott önkor­mányzati bérlakást. Férje nemrég elvesztette állá­sát, ám vállalkozóként tovább folytathatja egykori tevékenységét. Ennek ellenére szinte naponta válik kérdésessé a kadarkúti jövő a fiatal, nagycsaládos pár előtt.- Mindenképpen előnyt jelent a várossal szem­ben a nagy udvar, a kert, és a friss levegő. Az isko­la is sokat ad a gyerekeknek, hiszen a városi isko­láknál gyerekcentrikusabb. Járhatnak a gyerekek néptáncra, lehetőségük van a sportolásra, bár a vá­rosban többször eljutnának az uszodába. Ami mégis elgondolkodtat, hogy az önkormányzati la­kásunk nincs jó állapotban, ráadásul megvásárolni sem tudnánk. A férjem munkája és a lányaim szak­középiskolai tanulmányai a megyeszékhelyhez kötnek, így gyakran szóba kerül az elköltözés lehetősége is. Horeczki Gyulámé fejében meg sem fordult ilyen gondolat, bár tény: a föld és a nagy családi ház is Kadarkúthoz köti családját. Férje tősgyökeres kadarkúti, három kislányával és a nagyszülőkkel élnek a kibővített családi házban.- Amikor építkezésbe kezdtünk, akkor egyértelművé vált, hogy itt képzeljük el a család jövőjét. Több generáció él így egy fedél alatt, de ez a családi gazdaságban jól jön. Férjem helyi őster­melőként ugyanis mintegy 50 hektáron gazdálkodik, s a föld sok munkát ad. Magam is a szövetkezetben dolgoztam pénztárosként, ám nemrégiben a takarékszövetkezetnél kaptam munkát. Három lányom is szeret itt élni, kötődnek barátaikhoz, s ha lesz munkalehetőség, minden bizonnyal maradnának Kadarkúton.___________■ Biztos anyagi háttérbázis A Nagybajom és Vidéke Takarék- szövetkezet egyik legnagyobb ki- rendeltsége a kadarkúti. Megbízha­tó, pontos, jó munkát végeznek, s évek óta az egyik legnagyobb növe­kedés is náluk van. Betétállomá­nyuk már 450 millió forint feletti, je­lenleg a harmadik legnagyobb a ta­karékszövetkezetnél. Most 587 da­rab lakossági és 73 darab vállalko­zói bankszámlát kezelnek, 1506 be­tétes, 330 hiteles ügyfelük van. Ilyen szempontból második legna­gyobbak!- A szép kirendeltséget 1996-ban újítottuk fel, ügyfélköre azóta is na­gyot nőtt, úgyhogy ismét fejlesztés­re szórni - mondta Dóri lánosné, a Nagybajom és Vidéke Takarékszö­vetkezet elnöke. - Pedig most is szép az ügyféltér, csak hát kinőttük magunkat. Már tervezzük az épület kisebb átalakítását. A pultsort átfor­málva még kényelmesebb lesz az ügyfélfogadás, de tervezzük egy kártyaautomata elhelyezését és a valutaváltás bevezetését is. A jó munka legnagyobb sikere: a kadarkúti takarékszövetkezet pár év alatt annyit fejlődött, hogy ismét újítani kell, pedig a korábbi átalakí­tásnál is igényes belső tér alakult ki. Ami nem változik: mindig segítő­kész, udvarias munkával várják ügyfeleiket, s ahol csak lehet, ott újabb feladatokat vállalnak. Dóri Jánosné elmondta: szeretnének a település egyik fontos pontja ma­radni, ahol a helybéli lakosság, a vállalkozók és az önkormányzat terveinek biztos anyagi hátterét nyújthatják. ____________ __a Fr iss levegőt a főtérnek Állandó beszédtéma a települé­sen a Hősök tere. Kadarkút köz­pontjában három út fut össze, itt találkoznak a megyeszékhelyről Barcsra, Nagyatádra, Szigetvárra tartó járművek. A kereszteződés mellett egy gondozott park van, amelynek padjain kora ősztől ké­ső tavaszig sok fiatal és öreg gyö­nyörködik a pázsit zöldjében. A pádon ülők azonban többnyire nem a virágok illatát lélegzik be, hanem a jelentős átmenő forga­lom nyomán terjengő benzin­gőzt. Ugyanis az utak metszés­pontjában naponta harmincnál is több járat megy át. Van úgy, hogy az itt kialakított megállóban 3-4 autóbusz is összetorlódik, meg­akasztva a Petőfi utca forgalmát. A hatalmas járművek nem csak a környezetet szennyezik, hanem az útburkolatot is kikezdik, ame­lyet időről időre javítani kell. Rég­óta érlelődik a gondolat, hogy a Hősök terét tehermentesítsék. A közeljövőben ez talán meg is va­lósul. Úgy hírlik, hogy a megol­dást nem egy körforgalom kiala­kításában, hanem az elkerülőút megépítésében látják a település vezetői. Ezzel természetesen a buszmegálló is új helyre költözik majd, és a kereszteződés változat­lan formában marad. Alighanem így mégis szívesebben töltik majd szabadidejüket a szépülő parkban a kadarkútiak. ■ Oltárképek a szomszédokról Ligetiné Acker- mann Éva nevét nemcsak Kadarkú­ton, hanem az egész megyében is­merik. A festőnő egyik akvarelljét a Magyar Nemzeti Galéria vette meg. Nyugdíjasként még inkább ügyel arra, hogy harmóniát su­gározzanak a le­tisztult színekkel és formákkal teli ké­pei. Bár a hetvenes évek művésztelepein már feltűnt tehetségével, mégis csak az utóbbi években tudja idejé­nek nagyobb részét a festészetnek szentelni Ligetiné Ackermann Éva. Mindez nem vé­letlen, hiszen három gyereket nevelt fel, s közben még sokkal több fiatal útját egyen­gette pedagógusként.- Sosem rendeltem a művészi törekvést a család és a munka fö­lé, így mindig kedvte­lésből tudtam festeni. Mindezek ellenére nagy örömet szerzett, amikor egy-egy műve­met elismerő kritikával illették. Büszke vagyok rá, hogy az 1975- ben festett Cáki pincék című ak- varellt a Magyar Nemzeti Galéria vette meg. A legnagyobb elisme­résem azonban mégis Soós Pista bácsitól származik. Egyik kiállítá­som után megkeresett és biztatott a folytatásra. Ackermann Éva kedvence az­óta is az akvarell, ám néha olaj­festékkel és pasztellel is dolgozik. Szereti, ha képeiből harmónia su­gárzik, s így a színekkel való játé­kos kísérletek híve.- Tájképeket is festek, de iga­zán az emberábrázolást szere­tem. Legnehezebb egy jó aktot Ligetlné Ackermann Éva 1938. december 28-án szüle­tett Miskolcon. Az egri tanárképző főiskolán végzett rajz-földrajz szakos tanárként 1960-ban. Nyolc évvel később költözött Kadarkútra. és az iskola tanáraként ment nyugdíjba. Számos egyéni és csoportos kiállítá­sa volt főleg Somogybán és Zalában. A legemlékezete­sebbek Kaposváron. Pécsett. Nagykanizsán. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen. vagy portrét elkészíteni, de szíve­sen vállalkozom erre. Portéim egy részén jó ismerőseim „köszön­nek” vissza. A múltkor egy oltár­képre például a szomszéd csalá­dot festettem a gyerekekkel együtt, Szent István király alakját pedig egy kadarkúti szobafestő adta. A festőnő most éppen egy akt­sorozaton dolgozik. Nagy örömé­re az internetre felkerült képei nagy sikert arattak, sokat vásárol­tak meg belőlük. Vannak persze olyan alkotások, amelyektől nem tudna megválni. Ezek a festmé­nyek műteremnek használt szo­bája falán lógnak, hogy olyan kör­nyezetben dolgozhasson, amely mindig jókedvre derítheti. ■ Ismert kadarkútiakat kérdeztünk: milyen eséllyel pályázhat a település városi rangra? Munkahelyet építő kisvárosi álmok Tálasné Pandúr Rózsa; - Régeb­ben Barcson él­tem, s akkor ha­sonló helyzetet ta­pasztaltam ott is. Nekik sikerült a várossá válás, s er­re Kadarkút is esé­lyes. Jó a földrajzi helyzete, egyen­lő távolságra fekszik Nagyatádtól, Szigetvártól és Barcstól. A település körzetközponti szerepe már most elvitathatatlan. Nemsokára a ter­vek szerint hiánytalan lesz az inf­rastruktúra, felépül a mentőállo­más, s az oktatási centrumra is so­kat áldoz a település, amely min­denképpen kamatozik majd. A tu­risztikai lehetőségek bővítésén túl a munkalehetőségeket kell még növelni, és akkor még a reméltnél is hamarabb lesz város Kadarkút. Máder Jenő la­katosmester, dísz­polgár:-Sok lehe­tősége van a vá­rossá válásra en­nek a szép fekvé­sű helynek. Öt kö­ves út megy ke­resztül rajta, s ezért megkerülhetetlen. Tíz kilo­méter út kellene még, s akkor Bara­nyával is közelebb kerülnénk, s ez Kaposvárnak is előnyére válna. Saj­nos, az utóbbi időben egy kicsit ál­mosnak tűnik a település. Hol van már az a lendület, amikor még 1200 ló és 1500 tehén volt a falu­ban! Ma elbocsátások vannak. A ruhagyárban többen dolgozhatná­nak, a malommal a pékségnek is újra be kellene indulnia. Városi em­berként mégiscsak szívesebben eszi az ember a saját kenyerét. Lukácsi Géza plébános: - Úgy vettem észre, hogy a hívőket még nem foglal­koztatja olyan nagy mértékben ez a. kérdés, bár egyre többet hal­lani róla a templom környékén is. Nem vagyok bennfentes, így nem tudom, hogy mennyit kellene fej­lődni ehhez, de az biztos, hogy templomaink városi szinten is mű­ködőképesek, megállják a helyü­ket. CsÁ az a baj, hogy egyre több a temetés és kevesebb a keresztelő. Ráadásul a hittant tanuló gyerekek sem maradnak bérmálás után a templomban. Ahogy az idősek fogynak, úgy lesz egyre nehezebb vallási téren a helyzet, s ez alól Ka­darkút sem kivétel. Verkman József polgármester: - Az alapvető inf­rastruktúra a csa­tornázásig hiányt szenved, ám ez hamarosan meg­valósulhat. A kö­vetkező években megvalósíthatjuk a beruházást, s azután reális esélye van a telepü­lésnek a városi rangra. Tény, hogy a település földrajzi helyzete rend­kívül kedvező, és a környező fal­vak számára valóban központi je­lentőséggel bír. Ráadásul egy tele­pülést manapság már egyáltalán nem a lakosság száma, hanem a körzetközponti szerep tehet város­sá. Amennyiben sikerrel járnak a nagyobb munkaadókkal folytatott tárgyalások, 2-3 éven belül valóság lehet a reményekből. Lantosi László boltvezető: - A vá­rossá válásnak nem előnye, ha­nem akadálya, hogy Kadarkút mindegyik város­tól nagy távolság­ra fekszik. Barcs­tól és Nagyatádtól is húsz kilomé­terre található a település, de ez sokkal inkább nehezíti a fejlődést, mint serkenti. Különösen a megye- székhelyhez közelebbi települése­ken lehet megfigyelni, hogy szem­mel láthatóan gyorsabban változ­nak. Ezért a fiatalok egy része in­kább ott keresi a boldogulást. Ka­darkúton több munkalehetőség kellene, s hogy a mezőgazdaság­ban, szolgáltatásban, turizmusban is találják meg az itt élő emberek a számításukat. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom