Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

6. OLDAL ÁLMÁN A C H 2 2 8 2002. Január 15., Kedd TOROKKOPPANY HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7285 Törőkkoppány, Kossuth u. 66. Tel/fax: (84) 377-694. Internet: www. somogy. hu/torokkoppany E-mail cím: torokkoppany@somogy.hu A polgármesteri hivatal hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16 órá­ig, pénteken pedig 7.30-tól 13.30-ig tart nyitva. Az ügyfél- fogadás csütörtökön szünetel. TÖRŐKKOPPÁNY KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 488 Ötévesnél fiatalabb: 30 6-17 év között: 60 18-60 év között 274 60 évesnél idősebb 124 FEJLESZTÉSRE 25 MILLIÓ A költségvetési koncepció 126,6 millió forint bevétellel számol, ebből a saját rész tíz­millió forint. A várható forráshi­ány meghaladja a 13 milliót, ez csaknem hárommillióval több, mint a 2001. évi. Mint önhibá­ján kívül hátrányos helyze-tü önkormányzat, pályázik a Pénz­ügyminisztériumnál. A helyi adókból 3,7 millió forint a bevé­tel, az iparűzési adóból 1,5 mil­lió. Beruházásra, fejlesztésre 25,2 milliót szánnak. Első he­lyen szerepel a DRV Rt-vel kö­zösen az ivóvízkezelő elkészíté­se, az utak szilárd burkolattal ellátása az Ady és a Tompa ut­cában. Nélkülözhetetlen a vízel­vezető árkok karbantartása, a közvilágítás korszerűsítése. REGGEL: KÁVÉ MELLÉ FELES Két bolt árusít élelmiszert; a tabi áfész mini coopüzlete csaknem ezerféle árucikket. A lakosság leginkább a márkatermékeket: konzerveket, száraztésztákat, margarint vásárolja, illetve nyártól a hentesáru mellett a fa­gyasztott termékeket. Népsze­rűek az akciók, most a fűszere­ket, teákat, üdítőket és a kávét veszik. A Lajos vegyesbolt - méretei miatt - kevesebb élel­miszert kínál. A presszóba reg­gel leginkább kávéra és sze­szes italra térnek be a vendé­gek. Délután és este a sör és a fröccs fogy, illetve az üdítő. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A község legnagyobb foglalkoz­tatója az önkormányzat. Intéz­ményeiben - napközi otthonos óvoda, iskola, konyha-étterem, a polgármesteri hivatal - össze­sen harminchétén dolgoznak. A faluból csaknem ötvenen járnak Tamásiba, Tabra, Szorosadra, Andocsra dolgozni. Helyben egy cég ad munkát: a Fyfy Kö­töttárugyártó és Kereskedelmi Kft-nél kilencen varrnak fehér­neműt. AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA TÖRŐKKOPPÁNY BÜSZKESÉGE.^ Koppány völgyi község büszkesége, legjelentősebb műemléke a római katolikus templom, illetve a múlt augusztusban fölavatott Gül baba tér és -szobor. Az egyházi fel­jegyzés szerint 1490-ben épült a késő gótikus templom. Törőkkoppány főterét körülbelül egymillió fo­rintért rendeztette az önkormányzat, és itt helyezték el „Rózsa apó” szobrát, amit a Török Köztársaság adományozott a községnek. Az öreg templom és a szobor jól érzékelteti a falu értékeit. ■ Földgáz is fűti a reményeket Három dologról beszélnek most sokat a török- koppányiak. A legfontosabb: a múlt év végén a falu határában föltárt földgázlelő hely. Sokukat érdekli, együtt jár-e ez munkahelyek létesítésé­vel, s bezár-e a varroda. A nyolcadikosok szüle­it pedig a továbbtanulás foglalkoztatja. Soha nem kereste annyi újságíró ifi. Varga György polgármestert, mint a napokban. Elsősorban a So­mogyi Hírlapnak nyilatkozott, majd a Magyar Televí­ziónak. Erősen foglalkoztatja, hogy sikeres volt a ku­tatófúrás, s a földgázlelő hely mit hoz a falunak.- Nagy reményeket fűzünk hozzá - mondta ifj. Varga György. - Már a fúrás indításakor bíztunk ben­ne, hogy találnak földgázt vagy kőolajat a falu határában. Ez föllendülést hozhat. A múlt héten jár­tam Budapesten; Szanyi Béla, a kutatást végző ame­rikai cég, az El Paso magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója elmondta, még dolgoznak a ta­lált gáz összetevőinek vizsgálatán. Úgy tudom, jó mi­nőségű a feltárt szénhidrogén, és gazdaságosan kiter­melhető. Szükség van azonban további kutatófúrá­sokra, hogy megállapítsák, mekkora a földgázmező kiterjedése. Várható az is, hogy az év második felé­ben már termelésbe állítják az 1-es kutat. Ettől azt várják a koppányiak, hogy szükség lesz munkásokra is. Többen beszélnek arról is, hogy így remélhetőleg előbb-utóbb megépül a földgázvezeték is. S ha a cég kiépíti a telepet, akkor - a polgármester számításai szerint - jelentős iparűzési adóhoz juthat az önkormányzat. Ez segítheti a fejlesztések indítá­sát, a település szebbé és komfortosabbá tételét. Kilencen dolgoznak csak a mosonmagyaróvári cég varrodájában, ahol naponta szóba kerül a létbiz­tonság. Vajon meddig lesz még szükség a munkájuk­ra? Varga Vincéné üzemvezető elmondta, hogy 1980- ban indította a termelőszövetkezet az üzemet. Akkor két műszakban 75 dolgozót foglalkoztattak. 1995 őszén azonban a téesz megszüntette a melléküzem- ágat, s a varrodát a mosonmagyaróvári cég vette át. A dolgozók száma azóta jócskán megfogyatkozott.- Többször is volt gond az anyagellátással és a fi­zetéssel is - mondta az üzemvezető. - Aggódva jö­vünk emiatt a munkahelyünkre. Vajon a Fyfy kft meddig tart igényt a munkánkra? Itt mindenki betanított varrónő, sok esélyük nincs az elhelyezkedésre. S ha másutt volna hely, gondot okoz­na az ingázás. A legfiatalabb dolgo­zó is elmúlt már 40 éves. Most is, akárcsak eddig, reménykedünk. Ács Lászláné húsz éve a varrodá­ban dolgozik. Azt mondta: otthon is gyakran beszélnek erről a bi­zonytalanságról; mi lesz, ha meg­szűnik az üzem. Pedig a megélhetéséhez nélkülöz­hetetlen az ő keresete is.- Sok falubelit foglalkoztat a varroda sorsa - mondta. - Többször is pletykálták már, hogy bezár. Eddig szerencsére még sosem lett igazuk. Ulreich Györgyné is nyugtalan. A 43 éves asszony nyolcadik éve dolgozik az üzemben kétségek között. Ót is, mint valamennyi munkatársát, aggasztja a jö­vő. Nem tudná egyedül hagyni tízéves kislányát, hogy naponta más településre ingázzon. Minden­képpen dolgozni akar, lehetőleg helyben, mert a fér­je is a szomszéd faluba jár.- Bizakodunk, hogy nem zár be a varroda, s lesz munkánk továbbra is - mondta. Az általános iskolában a félév zárására készülnek, és a továbbtanulás foglalkoztatja a nyolcadikosokat. Az 1962 óta körzeti feladatokat ellátó nyolcosztályos intézménybe a nyolcvanas évek elején csaknem 200 tanuló járt, ma csak 111. Négy napközis csoport is van az iskolában, s az utóbbi években indítottak egy tanulószobás csoportot is.- Azért is fontos ez, mert a gyerekek 35-40 száza­léka hátrányos helyzetű - hangsúlyozta Barabás Já­nos igazgató. - Kilencvenöt százalékuk igényli a nap­közit és a szervezett étkeztetést. A tanórán kívül is nagy a választék szakkörökben: ezek is segítik a kö­zépiskolára való felkészítést. Tizenkét tanuló végez az idén. A pályaválasztásról, a jelentkezési határidőkről már tájékoztatták a szülő­ket. Erről lesz szó a januári szülői értekezleten is. A többség középiskolába, néhány szakmunkásképző­be jelentkezik. Hatan a megyeszékhelyre mennének tanulni, a többi Tabra, Tamásiba, Siófokra. ■ Királyi átok Sötétkeréken Már a nevében is a történelemre utal Törőkkoppány. A megyehatár közelében levő falu szinte kin­csesbánya a középkori kultúra kutatóinak. Sötétkerék a falu Tol­na megyével határos része, s egy ősrégi monda fűződik az egykor mocsaras területhez. A régmúlt legjobb ismerője, Vida Irén peda­gógus idézte föl azt a kort: István király kereszténységre akarta térí­teni a népet, ám Koppány, a vidék ura ellenállt, nem volt hajlandó megtagadni pogány hitét.- A király és serege üldözőbe vette Koppányi, aki lóháton me­nekült maroknyi csapatával - me­sélte -; a falu határában már fo­gyott a távolság köztük és az üldö­zők között. Közben leszállt az est. A sötétben csak a vágtató lovak patáinak dobogása árulkodott ar­ról, merre menekül a pogány ve­zér. Sötétkerékhez érve István se­rege megtorpant; itt ugyanis há­romfelé ágazott az út, a békák pe­dig olyan hangosan brekegtek, hogy a lódobogást sem lehetett hallani. így elvesztették az üldö­zöttek nyomát. A király dühösen emelte föl a kezét, és állítólag azt mondta: Átkozottak legyetek, bé­kák! Némuljatok el örökre! A bre­kegő sereg abban a pillanatban el­hallgatott. Azóta sok-sok év telt el, de a szép tavaszi estéken, amikor mindenfelé békakuruttyolástól zengenek a rétek, itt csend van. A hangoskodó békák sem tud­ták azonban megmenteni Kop­pányi; seregét legyőzte a király. S a falu lakói jól tudják, hogy estén­ként Sötétkeréknél is brekegnek a békák. ■ Kincset őrző daloskórus Hetvennél több népdalt ismer özv. Varga Ferencné, a község hajdani híres menyecskekóru­sának alapítója. Sokfelé járt már, szerepelt a rádióban, a té­vében, sőt Olaszországban is. A népdal szeretetét és jó hangját a szüleitől örökölte özv. Varga Fe­rencné. Kezdeményezésére alakí­tották meg 1971 nyarán - nyolc taggal - a menyecskekórust.- A téesz kertészetében dolgoz­tunk, s gyakran énekeltünk munka közben is - emlékezett a 73. évében járó asszony. - Elhatároztuk: fellé­pünk augusztus 20-án a Koppány völgyi napokon. Varga Györgyné, a művelődési ház akkori igazgatója ja­vasolta, hogy maradjon együtt a kó- rns. Nem sokkal később felléptünk Őcsényben a „Megfújom a furu­lyám” című népdalvetélkedőn. Igen nagy sikerünk volt. Ezután Decsre hívtak bennünket. Ott Béres János zenekara kísérte a kórusunkat. A koppányi menyecskekórus olyan feltűnést keltett Decsen a da­laival, hogy azonnal rádiófelvétel is készült velük. Egész népdalcsokrot rögzítettek a rádiósok, s a nyolc-tíz perces műsor országszerte ismertté tette őket. Nagyon sok fellépésük volt a hetvenes és nyolcvanas évek­ben, egyebek között Siófokon, Ka­posváron, Budapesten szerepeltek, s aztán Sopronban, Debrecenben, Pécsen. Szép sikert értek el az or­szágos kórus- minősítő ver­senyen, pedig ott 360 cso­port között kellett helytáll­niuk.- Az évek során 14 tagú lett a kórus - mondta özv. Varga Ferenc­né. - Jómagam 1986-ig voltam a kórus tagja, majd búcsút vettem a rendszeres szerepléstől. Később a tagság is kicserélődött, majd a ki­lencvenes évek közepén megszűnt a kórus. Hetvennél több népdalt is­merek. Esténként itthon még mos­tanában is gyakran dalolgatom őket. A legkedvesebb az, amit a té­vé Tojáspatkoló című műsorában is énekeltem: „Erdők völgye, vadlige­tek...” 1981-ben Olaszországban is népszerűsíthettem a magyar nép­dalokat, a Bartók-centenárium al­kalmával. Fölléptem Bolognában, Pa-duában és Velencében is. Ez életem felejthetetlen élménye. Özv. Varga Ferencné 1980. au­gusztus 20-án állami kitüntetést is kapott a közművelődésért végzett kiváló munkájáért. Most azt terve­zi: összefog néhány asszonnyal, s márciusban ismét föllépnek a nyugdíjastalálkozón. Magyamó- tákat adnának elő, mert a közönség azokat is nagyon szereti. _______■ Seg ítik a rászorulókat Négy civil szervezet van Törökkop- pányban, legtevékenyebb a Vörös- kereszt alapszervezete. Szomorúné Kardos Katalin, az elnöke 25 éve a tagja, s negyedik éve látja el a veze­tői teendőket. Elmondta: már ké­szülnek az idősek márciusi találko­zójára. Az önkormányzattal össze­fogva minden évben együtt köszön­tik a munkában megfáradt öregeket.- Két véradást is szervez az alap- szervezetünk minden évben - mondta Szomorúné Kardos Kata­lin. - Most 25 tagunk van, Kőröspa­taki György több mint hatvanszor adott vért, és több mint negyven­szer az idős Városi István. Rendsze­resen részt veszünk a segélyosz­táson, ruhát juttatunk a rászorultak- nak. Jó érzés másokon segíteni. ■ A TÖRÖKKOPPÁNYIAKAT KÉRDEZTÜK! MILYENNEK LÁTJÁK FALUJUKAT, ÉS MIT HIÁNYOLNAK? Lovas turistákat s vadászokat várnak Gyenis Fe­renc, a könyűár ve­zetője: - Sok minden válto­zott Török- koppányban: új iskola és tornaterem is épült; parkosítottak, szebb és komfortosabb lett a falu. Jó volna, ha munkahelyek is len­nének, mert most még ingáz­ni kell a dolgozóknak. S meg kell oldani a fiatalok helyben tartását. Jó volna, ha mihama­rabb elkészülne a turistaház és a falu bekapcsolódhatna a turisták fogadásába. Örül­nék, ha a könyvtárban is sok új könyvet vennének kézbe az olvasók, és még többen járnának ide művelődni. Kendi Tiborné ta­karékszövet­kezeti pénz­táros: - Két éve költöz­tünk a falu­ba. Kedvesek itt az embe­rek; szeretnénk itt végleg lete­lepedni, házat építeni. A leg­nagyobb gond, úgy látom, a munkahelyek hiánya. Ezen éppen a fiatalok érdekében sürgősen változtatni kellene. S bátrabban vállalkozhatná­nak a lakosok. Örülök, hogy földgázt találtak, ez megvet­heti a fejlődés alapjait. Jó vol­na, ha mihamarabb javítanák a tévé vételi lehetőségét, most gyakran van vele gond. A köz- világítás is javításra szorul. Szabó Róbertné nyugdíjas: - Szeretem ezt a falut, itt élek 40 éve. Sokat válto­zott az utóbbi időben: régen poros utcáit leaszfaltozták, és parkosítottak is. Úgy tapaszta­lom, igényesebbek lettek az emberek, s változott a gondol­kodásmódjuk is. Örülök a korszerű iskolának, az infrast­ruktúra fejlesztésének, az el­látás javulásának. Lehetne több civil szervezet is, hogy összefogja a fiatalokat és az időseket. Szeretném, ha tíz év múlva az egyház megtartó erő és a templom központi hely lenne falunkban. Márkus Ba­lázs falu­gondnok: - Tetszik a falu, nagyon szép a környezete. Sokat javult itt a közösségi élet is. És na­gyon minden megváltozott: korszerűek az utak, bőséges az ellátás. A továbblépést pe­dig elősegíti a nemrég feltárt gázmező. Nagyon fontos az ifjúság helyben tartása; ehhez azonban munkahelyek kelle­nek. Bízom abban, hogy ez is megoldódik, s a következő tíz év még látványosabb fejlődést hoz, tovább szépül a falu, lesz vezetékes gáz, föllendül az idegenforgalom. S talán a la­kosság sem öregszik tovább. Szomorúné Király Katalin óvodai dajka:- Hat éve élek itt Koppány- ban, és ez idő alatt is sokat szépült a fa­lu. Átépítet­ték az iskola konyháját, fel­újították a polgármesteri hi­vatalt, a könyvtárt, az ifjúsá­gi klubot; szilárd burkolatot kapott a Táncsics utca, a Fő tér is. Az önkiszolgáló üzlet­ben jó az áruellátás. Jó len­ne egy szépen fölszerelt ját­szótér is, hogy biztonságban biciklizhessenek és játszhas­sanak a kicsik. Szeretném, ha megépülne a turistaház, akkor mód nyílna a gyereke­ink csereüdültetésére is. Bodó Jó­zsef nyugdí­jas: - Itt van­nak a gyökere­im; itt éltek az őseim. Szép ez a vi­dék, egészsé­ges a levegő- je; az erdeiben pedig sok a vad... Szeretek vadászni, így meg sem fordult a fejemben, hogy elköltözzem. A kilenc­venes évek óta különösen so­kat fejlődött a község. Ki­épült a vízelvezető rendsze­re, útjait aszfaltozták, meg­szépült a központja. Amit én hiányolok: nem használjuk ki a vadász- és lovasturizmus lehetőségeit. Szeretném meg­érni, hogy tíz év múlva jóval több lesz itt is a fiatal. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom