Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-07 / 285. szám

HAZA 3. OLDAL 2001. December 7., péntek „TŰK Nőtt a nyugdíjak reálértéke ____ Szolnok A tervezett 6,7 százalék he­lyett 9,7 százalék lesz a nyug­díjak emelkedésének mérté­ke - jelentette ki Harrach Pé­ter szociális és családügyi mi­niszter az Országos Nyugdí­jas Polgári Egyesület Jász- Nagykun-Szolnok megyei fó­rumán. A rendszerváltást követően a ti­zedik esztendő hozta vissza a nyugdíjasok számára azt a meg­élhetési helyzetet, amelyet a ’89- es év után hirtelen elveszítettek - mondta Aszódi Pál, a fórumot szervező, nemrégen alakult ke­resztény, konzervatív, nemzeti elveket valló polgári értékrend • működő egyesület elnöke. Ha­sonlóképpen értékelte a jelenlegi helyzetet a szociális tárca első embere, Harrach Péter is, aki a rendezvényt megelőző tájékozta­Bérrendezés ______ Budapest _____ De cember 14-ére kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot hirdet a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zete (KKDSZ). A szakszerve­zet a közalkalmazottak mél­tatlanul alacsony keresetére akarja felhívni a közvéle­mény, a kormány és az Or­szággyűlés figyelmét. Több mint félmillió közalkalma­zottat érint méltánytalanul, hogy a kormány a közalkalmazotti bér­tábla módosítása nélkül határo­zott az 50 ezer forintos kötelező minimálbér 2002. évi bevezetésé­ről - állítja a KKDSZ. Januártól a közalkalmazottak kétharmadá­nak, mintegy négyszázezer em­bernek 37700 forint lesz a nettó bére, miközben a kereset alakulá­sát nem befolyásolja sem az isko­lai végzettség, sem a munkában Új rendszer a Budapest Tizenkét Mobil Bevetési Köz­pontot adott át a Határőrség Országos Parancsnoksága. Az új informatikai eszköz eredményesebbé teszi az ille­gális határátlépők, illetve ember- és gépjárműcsempé­szek elleni felderítést. x Az informatikai rendszer már most megfeíél az európai uniós elvárásoknak - mondta lapunk­nak Nagy László ezredes, a határ­őrség informatikai főosztályveze­tője. A rendszer az egész ország területén használható, bármilyen időjárási viszonyok közt. A mik- robuszokba épített berendezés bármikor képes telefon- és tele­tón kifejtette: a rendszerváltás óta alaposan megváltozott a nyugdíjasok helyzete. Az első években csak a megrázkódtatá­sokat élték át az idős emberek, míg a második ciklusban egy olyan megszorító intézkedés csomag részesei lettek, amely a nyugdíjak reálértékét jelentősen csökkentette. A kormány az idén tudta érvényesíteni a nyugdíjak reálértékének visszaszerzését, mintegy 16 százalékkal növeke­dett az ellátás vásárlóértéke. A kétéves költségvetés szintén betervezte a nyugdíjak emelését, de az idén - és jövőre is - a terve­ken felül plusz három-három százalékkal nagyobb mértékű emelkedésre lehet számítani. Ja­nuártól a betervezett 6,7 százalék helyett így 9,7 százalék lesz a nyugdíjak emelkedésének mérté­ke, amelyre a forrást is megtalál­ta a kormányzat - hangsúlyozta a nfiniszter. (mészáros g.i vagy sztrájk eltöltött idő, sem pedig a feladat ellátásának fontossága - fogalma­zott lapunknak a sztrájkfelhívás okairól Vadász János, a KKDSZ elnöke. A szakszervezet már többször megfogalmazta aggálya­it, a bértábla átalakítására vonat­kozó elképzelésével pedig önálló képviselői indítvány formájában az országgyűlési képviselők is megismerkedhettek már. A szakszervezet három napja hívta fel a miniszterelnök figyel­mét arra, hogy amennyiben a sztrájktörvény értelmében köte­lezően megalakítandó egyeztető fórum nem jár eredménnyel, munkabeszüntetéssel adnak nyomatékot 550 ezer dolgozó jo­gos igényének. Őry Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára szerint a kormánynak szándékában áll a közalkalma­zotti életpályaprogram megalko­tása, amely oldhatja a valóban fennálló bérfeszültséget. h. m, határőröknél faxkapcsolatba lépni az együtt­működő szervekkel, csatlakoz­tatható azok adatbázisához. Nagy László elmondta: magyar fejlesztésű eszközről van szó, amelynek használata nem igényel különösebb szakértelmet, egy­hetes tanfolyamon mindenki el­sajátíthatja a tudnivalókat. Egy ilyen berendezéssel ellá­tott jármű ára 14,5 millió forint, ami Nagy László szerint csak az első hallásra tűnhet drágának, ám a beruházás - számolva a fel­derítések eredményességével - rövid időn belül megtérül. Az ez­redes szerint negyed év múlva már konkrét adataik lesznek ar­ról, milyen hatékonysággal hasz­nálták országszerte a Mobil Bevetési Központot, iprivacseki Felzárkózó cigány fiatalság Az elmúlt években valamelyest javult a ro­mák megítélése Magyarországon. A diszkri­mináció azonban még mindig megfigyelhető jelenség, főleg az iskolákban. Ugyanez el­mondható a munkahelyekről is, ahol ala­csony a cigányok foglalkoztatási aránya. _______ _______ Budapest ________ A múlthoz képest javultak a romák továbbtanu­lási arányai - mondta lapunknak Havas Gábor szociológus, aki az ország 192 általános iskolájá­ban végzett felmérést a roma származású gyer­mekek helyzetéről. A 2000-ben a megkérdezet­tek mintegy 20 százaléka szeretett volna eljutni az érettségit adó középiskolába, a nyolcvanas években alig három százalékuk. A romák ugyan­akkor egyre inkább megjelennek a magyar felső- oktatásban: 2000-2001-ben mintegy hatszáz ci­gány származású diák igényelt különböző tanul­mányi ösztöndíjat az egyetemeken és főiskolá­kon. A romák törekvéseit, és felzárkózási vágyát bizonyítja az is, hogy a rokkantnyugdíjas vala­mint munkanélküli szülők 16 százaléka szeret­né, ha gyermeke legalább középiskolai végzett­séggel rendelkezne. Magyarországon jelenleg 126 olyan általános iskola működik, ahol a cigányok többséget alkot­nak az iskola létszámában. Főleg a kistelepülése­ken érezhető, hogy úgymond elcigányosodik az iskola. Ennek oka az, hogy a szülők nem szíve­sen járatják olyan iskolába gyermeküket, ahol sok a cigány. Ezekben az iskolákban csökken az oktatás színvonala is, mivel a tanárok sem szíve­sen tanítanak ilyen helyen. Akad olyan általános iskola is az országban, ahol a roma osztályokban a diákok orosz nyelvet tanulnak, míg a többiek angolt. Ez a furcsa jelenség azzal magyarázható, hogy azok a tanárok, akik a rendszerváltás után nem tudták magukat átképezni, csak így tarthat­ják meg állásukat. A megkülönböztetés ellen - Havas szerint - csak diktatórikus módszerekkel lehetne fellépni, ez azonban egy demokratikus államban nem működhet. . Kállai Ernő kisebbségkutató szerint a rend­szerváltás egyik nagy vesztese épp a roma társa­dalom. Legelőször ugyanis a legképzetlenebb munkaerő veszíti el a megélhetési forrását: 77 százalékuk ugyan elvégzi az általános iskolát, de a legtöbben szakmunkásképzőben folytatják tanulmányaikat vagy ott sem. A nem megfelelő tanulmányi végzettség mellett a munkahelyi diszkrimináció miatt is kevesebb a cigányok fog­lalkoztatottsági aránya. Kállai Ernő szerint, an­nak ellenére, hogy elég kicsi a tolerancia a más­ság iránt, ez nehezen kimutatható, mivel a mun­káltatók általában nem a származásra hivatkoz­Kevés a tolerancia a másság iránt fotó: láng Róbert nak egy-egy elutasítás során, hanem különböző mondva csinált ürügyekkel küldik el a cigány jelentkezőket. privacsek andrás ________A ROMÁK STATISZTIKAI MUTATÓI:________ A faiun élők aránya 1971-ben: 78,4% Afalun élők aránya 1993-ban: 60,5% A kivándorlók száma Kanadába 1998-tól: 8500 fő 2015-ös előrejelzés a romák lélekszámáról: 750 ezer fő A jelenleg érvényben lévő jogi paragrafusok közötti kiskapuk lehetőséget adnak a diszkrimináció gyakorlatára - mondta Göncz Árpád volt köztársasági elnök az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának jogi szabályozása cimű nemzetközi konferencián Budapesten. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa szerint nincs mit tennünk akkor, ha azt gondoljuk, hogy az ország a nemzeté, arról viszont, hogy ki tartozik a nemzethez, csakis a többség dönt. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében arról beszélt, hogy a magyar antidiszkriminációs szabályozás egyelőre csak a munkajog, az egészségügy és az oktatás területére terjed ki, jóllehet átfogó, diszkrimináciúellenes törvényre, kó­dexre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország megfelel­hessen az európai és a nemzetközi jogi elvárásoknak. Bíróságok aprópénze Az elmúlt évben sem a bíróságok költségvetési támogatása, sem pedig a bírák számának növekedése nem tartott lépést az igazságszolgáltatás megszaporodott feladatával. Az európai uniós országjelentés mindezek ellenére pozitív képest fest a hazai bírósági rendszerről. ____________Budapest Má sfél milliárd forint hiánnyal kezdik a 2002. évet a bíróságok, és ennek rendezésére önerejük­ből nem képesek - fogalmazott Zanathy János, az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács (ÓIT) hi­vatalvezetője. A tanács idei, utol­só ülésén egyebek mellett döntött a bírák illetményemeléséről, amely szerint 2002. januártól a kezdő bírók bruttó bére 202 950 forint lesz. Az uniós országjelentés amel­lett, hogy megállapítja, Magyaror­szágon jól működő háromszintű bírósági rendszer van, és a bírák függetlenségét az alkotmány garantálja, megjegyzi: az elmúlt években a bíróságoknak a szüksé­gesnél rendre alacsonyabb költ­ségvetéssel kellett számolniuk. A költségvetési pénz arra sem ele­gendő, hogy megfelelően karban­tartsák a bírósági épületeket. A dokumentum kitér arra is, hogy a bíróságok hiányos vagy elavult felszereléssel dolgoznak, jóllehet munkájuk egyre több, ráadásul a bírák tehermentesítését végző bí­rósági ügyintézők száma is jóval alatta marad az uniós átlagnak. Ez utóbbi hiányosságra a hivatalve­zető szerint részben gyógyírt je­lenthet a miniszterelnök pár hó­nappal ezelőtti, 4 milliárd forintos ígérete, mely összesen 30 bírósági titkári és 30 tisztviselői álláshely betöltésére ad lehetőséget a leg­nagyobb gondokkal küszködő bíróságokon. HORVÁTH MAGDOLNA Kevés a kollektív szerződés Budapest Magyarországon a dolgozók alig felét védi kollektív szer­ződés. A Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a kormány felelős­ségét is felveti, amikor keves­li a helyi vagy középszintű megállapodásokat. A kollektív szerződésekben biz­tosított kiszámítható, stabil mun­kaviszonyt hazánkban a dolgo­zók 47 százaléka élvezheti, mi­közben ez az arány a nyugat­európai országokban 80-98 szá­zalék is lehet - mondta lapunk­nak Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője. Szerinte a munkaügyi kultúra részeként a kormánynak felelősséget kellene vállalnia pol­gáraiért és a betelepülő nemzet­közi cégeknek adott adókedvez­mény fejében megkövetelhetné a kollektív szerződéseket. Ennek hiányában a dolgozó^ könnyeb­ben bocsátható el vagy hagyható ki a szociális juttatásokból. Míg korábban a munkáltatók és munkavállalók képviselőinek érdemi beleszólásuk volt az adó- és járulékrendszer alakításába, addig az Orbán-kormány szétzi­lálta, súlytalanná tette az orszá­gos fórumrendszereket - mondja Bálint Attila. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára la­punknak azt mondta: ő is keves­li a kollektív szerződéseket, ám ennek oka nem a kormány tehe­tetlenségével, hanem az érdek- képviseletek megosztottságával magyarázható. Az érdekegyezte­tés azon is múlik, ki mennyire tudja érvényesíteni az akaratát. A kormány mindig kikéri az egyeztető fórumok véleményét, a hatékonyabb munkavégzés ér­dekében pedig átalakítja a Gaz- dasági Tanácsot. (horváthi Tíz évvel tovább élhetnénk Ha nem javul a hazai lakosság egészségi állapota, akkor a ma­gyarok születéskor várható élettartama akár 10-15 évvel is rö- videbb lehet az európai uniós átlagnál. Épp ezért nem csak a betegségek megelőzésére és gyógyítására kellene több pénzt fordítani, a gyógyítás hatékonyságára is figyelni kell - állítja Gulácsi László egészség-gazdaságtan professzor. .________Budapest ____________ Jelenleg még a lakosság tehető­sebb rétegei számára is fontosabb egy új autó, egy ház, egy drága külföldi nyaralás, minthogy a saját testi-lelki egészségére költsön - mondja Gulácsi László. A Buda­pesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem tanára. - Ugyanakkor a munkahelyeken is több millió forintot áldoznak a vagyontárgyak védelmére, miköz­ben nem igazán törődnek a dolgo­zók közérzetével, egészségével. A nyugati országokban az egészségügyi szolgáltatásokat gazdasági szemlélettel alakítot­ták át, méghozzá úgy, hogy a bi­zonyítottan hatásos és a legna­gyobb „életévnyereséget” garan­táló gyógymódokat helyezték előtérbe. A fejlett országokban már eleve úgy terveznek meg minden orvosi beavatkozást - le­gyen az 5 napos gyógyszeres te­rápia vagy 20 éves népegészség­ügyi program -, hogy előre meg­próbálják kiszámolni, hány egészséges életév nyerhető a ke­zeléssel, azaz: mennyivel növe­kedhet az emberek átlagéletkora. Ezt nevezik életévnyereségnek. Ennek megfelelően azokat a gyógyszereket, illetve azokat a beavatkozásokat támogatja leg­SZÜLETÉSK0R VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM Ország nők férfiak Európai Unió 81 év * 75 év Magyarország 75 év 66 év Forrás: Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program igazgató nagyobb mértékben a társada­lombiztosítás, amelyek bizonyí­tottan a legtöbb betegnek javítja az egészségi állapotát. Magyarországon még messze vagyunk attól, hogy azért kerül­hetnének fel a tb-támogatást él­vező listára a legdrágább és egy­ben legkevesebb káros mellékha­tást kiváltó készítmények, mert azok a leghatékonyabban gyó­gyítanak. Hosszú távon a drá­gább az olcsóbb elv mindaddig nem érvényesülhet nálunk, amíg a gyógyszerkassza méltánytala­nul szűkös. NÉMETH ZSUZSA Hírek NEM ÜGY. Nem felel meg a házszabály rendelkezéseinek, így tárgysorozatba sem vehető Keller László és Tóth András szocialista képviselő, valamint Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselők országgyűlési hatá­rozati javaslata, amely a mi­niszterelnök felelősségét tár­gyalja az agrártárca politikai államtitkárának cselekedetei ügyében - így határozott a par­lament ügyrendi bizottsága. A javaslatot a bizottság Áder János országgyűlési elnök kéré­sére vizsgálta, aki nem engedé­lyezte az indítvány kiküldését a képviselőknek. Információnk szerint ebben a parlamenti cik­lusban eddig további két indít­vány akadt el hasonló módon az ügyrendi bizottságnál. (D) FELÜLVIZSGÁLAT. Az Alkot mánybíróságtól kéri az MSZP országgyűlési .képviselő cso­portja a társadalombiztosítás tavalyi zárszámadásáról szóló törvény felülvizsgálatát. Kökény Mihály, az Országgyű­lés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint a zár­számadásról szóló törvénybe csempészve hatályon kívül helyeztek sok fontos szabályt, amelyek a nyugdíjrendszer biztonságát szolgálták. FELMENTÉS. Februártól új vezető kerül az Országos Pszi­chiátriai és Neurológiai Intézet élére, miután Mikola István egészségügyi miniszter felmen­tette állásából Veér András fő­igazgató-főorvost. Az indoklás szerint Veér András elérte a nyugdíjkorhatárt. Veér András egyébként az SZDSZ képviselő- jelöltjeként indul a 2002. évi országgyűlési választásokon. TÖRTÉNELMI. A Vajdasági Demokrata Párt történelminek tartja a státustörvény meg­születését, amely elősegíti a határon túli magyar kisebb­ségek identitásának megszerzé­sét. Ágoston András, a párt elnöke - miután a Fidesz-MPP Lendvay utcai székházában találkozott a kormánypárt veze­tőivel - megígérte: minden le­hetséges eszközzel közreműkö­dik a kedvezménytörvény végrehajtásában. ÉRDEMÉREM. A Köztársaság Elnökének Érdemérme névvel kitüntetést alapított Mádl Ferenc államfő. Az érdemérem annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak adományoz­ható, aki életútjával, szakmai tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett, különösen a tudományok területén, az if­júság nevelése, az elesettek és a hátrányos helyzetűek támo­gatása, a természeti környezet megóvása terén, valamint mű­vészi alkotói és előadói, illetve a köz szolgálatában végzett ! tevékenységével. VILÁGHÁLÓ. Stumpf István kancelláriaminiszter szerint aktív kormányzati részvétel, átgondolt stratégia és megfele­lő jogszabályi környezet szük­séges az információs társada­lom kialakításához. Jelenleg a magyar lakosság 18 százalé­ka fér hozzá az internethez. A magyar internethasználók 57 százaléka férfi, 43 százaléka nő. Az internetezők 60 száza­léka a 29 év alatti korosztály­ból kerül ki. TELEPÜLÉSÜGY. Szükség van egy új településügyi tör­vény elkészítésére - hangzott el a parlament településügy téma­körében rendezett nyílt napján. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megemlítette: több száz önkor­mányzatnak még most sincs rendezési terve, ezek elkészíté­sére a kormányzatnak kell ösztönözni az érintetteket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom