Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-28 / 301. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. December 28., péntek EU: tíz kicsi jelölt A bővítési biztos szerint 2004-ig befejeződhet a csatlakozási folyamat Az EU bővítési biztosa, Günter Verheugen arra számít, hogy tíz ország csatlakozik az Európai Unióhoz az Európai Parla­mentben 2004-ben esedékes választások előtt. Brüsszel Verheugen a Wirtschaft und Markt című né­met gazdasági folyóirat januárban megjele­nő számának adott interjút. „Aki elég erősnek érzi magát hat ország befogadásához 63 millió lakossal, el kell tudnia viselni tíz országot is 75 millió lakos­sal” - idézte előzetesében Verheugent a lap. Ezzel szemben a fenti dátumig a Brüsszellel tárgyalásokat folytató tizenkét ország felvé­tele az Európai Bizottság által javasolt tíz helyett sem nem kívánatos, sem nem megvalósítható - fo­galmazott Verheugen. A technikai kritériumo­kon alapuló elemzésében a Bizottság november 13- án úgy foglalt állást: a tíz tagjelölt olyan helyzetben van, hogy képes befejezni az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végéig. Ez lehetővé ten­né számukra, hogy a ratifikációs folyamat lezárulása után még időben részt vehesse­nek a 2004. évi európai parlamenti választá­sokon. Ez a tíz ország: Magyarország, Len­gyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Ciprus és Málta. Románia és Bulgária túl nagy késésben van ahhoz, hogy benne le­gyen az 2004-re jelzett első csatlakozási hullámban. „Teljességgel kizárt, hogy ez a két or­szág csatlakozni tudjon az első hullám­hoz” - vélekedett maga Verheugen is no­vemberben. Hubert Védrine francia külügy­miniszter viszont már novemberben nyilvá­nosan aggodalmát fejezte ki, milyen „desta- bilizációs kockázatokat” jelent Románia és Bulgária számára, ha kimarad a bővítési hullámból. A francia külügyminiszter akkor úgy vélekedett, tíz vagy tizenkét ország fel­vétele között nincs nagy különbség - emlé­keztetett az AFP. ■ Új videofelvétel Bin Ladenről Afganisztánban változatlanul életben marad az iszlám ítélkezés Jóllehet az elmúlt napokban Oszama bin Laden haláláról érkeztek különböző hírek, az újabb jelentések szerint el­képzelhető, hogy mégis él a főterrorista. _________Hírek ________ EL SŐSORBAN politikailag rendkívül fontos, hogy megegye­zés született a román és magyar kormány között a kedvezmény­törvény ügyében - jelentette ki csütörtökön Markó Béla, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség elnöke. Emlékeztetett ar­ra, hogy a törvény körüli vita rontotta a két ország kapcsola­tait, és rontotta Románián belül a román-magyar viszonyt is. A megegyezésnek köszönhetően azonban alapvetően megválto­zott a légkör, ha ez még nem is érzékelhető, hiszen politikai szünet van Romániában. A JÖVŐ ÉV ELEJÉTŐL heti rendszerességgel sugároz vallási műsort az ungvári rádió magyar adása. A Kárpátaljai Református Egyház Sión stúdiója minden szombat délelőtt félórás műsor­ral jelentkezik az ungvári rádió hullámhosszán. A szerkesztők tervei szerint áhítat, egyházi énekek, riportok, versek, hírek szólnak majd a kárpátaljai ma­gyar hallgatókhoz. A SVÉDEK többsége már támo­gatja az euró meghonosítását - ez derült ki egy csütörtökön is­mertetett felmérésből. A Gallup intézet közvélemény-kutatásá­nak eredményei szerint a svéd választók 51 százaléka szeretné, ha a svéd koronát a valutaunió közös pénze váltaná fel. Az eurót a megkérdezettek 38 szá­zaléka utasította el, 11 százalék nem nyilvánított véleményt. A felmérésbe bevont svédek csaknem kétharmada úgy véli, hogy hazája három éven belül a valutaunió tagja lesz. JUGOSZLÁVIÁBAN egy évről kilenc hónapra rövidül a kötele­ző katonai szolgálat ideje, és Belgrád jövőre tárgyalásokat kí­ván kezdeni a békepartnerségi programhoz való csatlakozásról. A jugoszláv parlament alsóháza szerda este fogadta el a törvény­módosítást, amelynek értelmé­ben ezentúl kilenc hónap lesz a kötelező katonai szolgálat. Ez vonatkozik azokra a katonákra is, akiket az idén kora ősszel so­roztak be. A polgári szolgálat 13 hónap lesz. A törvénymódosí­tást ellenszavazat nélkül fogadta el az alsóház. AZ ÚJDELHI KORMÁNY bizottsága újabb szankciókat je­lentett be csütörtökön Pakisztán­nal szemben: a pakisztáni légi- társaság gépei január elsejétől nem használhatják az indiai lég­terét, és felére csökkentik a két ország diplomáciai képviseleté­nek létszámát a másik ország­ban. Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszter kijelentette, hogy az intézkedéseket válasz­nak szánják Pakisztán próbálko­zásaira, amelyekkel „be akarja csapni” a nemzetközi közvéle­ményt, csupán „kozmetikai és álintézkedéseket” hozva a pakisztáni bázisú, India-ellenes szélsőséges csoportokkal szemben. Kabul Az Amerikai Egyesült Államokban szeptemberben elkövetett terror- támadások fő felelősének tekintett Oszama bin Laden újabb videoüzenetéből vetített részlete­ket szerdán a katari al-Dzsazíra hírtelevízió. Az állítólag Pakisz­tánból ismeretlen közvetítő útján néhány napja a katari televízióhoz eljuttatott 33 perces videofelvétel­ből 4 perc 40 másodperces részle­tet mutatott be az al-Dzsazíra. Ebben a terroristavezér nagy tisztelettel emlékezik meg a szeptember 11-i terrortámadások végrehajtóiról, mondván: 19 diák megrendítette az Egyesült Álla­mok birodalmát. A szerdán bemutatott részleten a szaúdi terroristavezér terepszínű hadi öltözékben, géppisztollyal a kezében beszél arról, hogy a Nyugat „gyűlöli az iszlámot”, „...egyértelművé vált, hogy az isz­lám ellen a Nyugat általában, s Amerika különösképpen leírhatat­lan gyűlöletet táplál” - idézté a francia hírügynökség. A felvételen az al-Kaida szervezet vezetője az Amerikai Egyesült Államok elleni harcra szólít fel mindenkit, ki­jelentve: minden ilyen támadás „jótétemény”. A felvétel megközelítőleg há­rom hónappal „...a világméretű is- tentelenség ellen, s az istentelen- ség feje, Amerika ellen indított di­cséretes csapásokat” követően ké­szülhetett. Áz al-Dzsazíra munka­társa szerint a felvétel rossz minő­ségű, a szokásostól eltérő műszaki paraméterekkel bíró házi video­kamerával készült. Junisz Kanuni afgán belügymi­niszter úgy véli, hogy bár az afgán földön zajló amerikai hadművele­tek győzelmet arattak az al-Kaida terrorszervezet felett, a hálózat ve­szélyes maradt, vezetője, Oszama bin Laden sértetlenül túlélte a haj­tóvadászatot. Az afgán belügy­miniszter szerint a terrorszervezet elleni harc akkor érheti el célját, ha az Egyesült Államok vezette terrorizmusellenes koalíció to­vább folytatja hadműveleteit. Az Oszama bin Ladenről ké­szült újabb videofelvételről Kanuni azt feltételezi, hogy azt Af­ter. Az új afgán törvényhozás eny­hébb lesz, mint a tálibok által be­vezetett ítélkezés, de a Korán és a kiegészítő muszlim jogszabályok értelmében továbbra is érvényben maradnak a nyilvános kivégzések, a testi fenyítések, a kövezések. Oszama bin Laden terroristave­zér Pakisztánban bujkál egy olyan radikális muzulmán vezető támo­gatóinak védőszárnyai alatt, aki annak idején segített létrehozni a fundamentalista tálib mozgalmat. Ezt az értesülését közölte csütör­tökön Mohamed Habil, az afgán védelmi minisztérium szóvivője. Oszama bin Laden az újonnan előkerült videofelvételen FOTÓ: EUROPRESS/EPA ganisztánon kívül készítették. Utalt arra is, hogy információik szerint Bin Laden az ország keleti részében tartózkodik a Gulbuddin Hekmatjar afgán radikális ellenzé­ki vezette Hezb-i-Iszlami (Iszlám Párt) szervezet egyik parancs­nokával. „Afganisztánban a kormányvál­tás ellenére továbbra is az iszlám jogszolgáltatás, a saríja marad ér­vényben, bár a gazdasági és szo­ciális követelményeknek megfele­lően módosított változatban” - je­lentette be Kabulban Abdu.1 Rahim Karimi afgán igazságügy-minisz­„Oszama bin Laden Pakisztánban Fazalur Rehman maulána (afga­nisztáni vallási méltóság) védel­mét élvezi, de nem tudjuk bizto­san,' hol rejtőzik - mondta. Habil az új ideiglenes kabuli kormány­ban a legtöbb minisztert adó Északi Szövetséget képviseli, amely rossz viszonyban van Pakisztánnal, és azon fáradozik, hogy Bin Ladent mielőbb az ország határain túli területen tudja. Iszlámábádban tegnap este cáfolták, hogy Oszama bin Laden Pakisztánban tartózkodik. ■ Arafat önmaga foglya A palesztin vezetőt az izraeliek korlátozzák szabad mozgásában Jasszer Arafat palesztin elnök azzal vádolja Ariéi Sáron iz­raeli kormányfőt, hogy megszegte az oslói megállapodást, és megsértette a nemzetközi jogot, valamint az emberi jogokat. „Sáron az ilyen kijelentéseivel kirívó módon megsérti a kölcsö­nös elismerést és azokat az okmá­nyokat, amelyeket én írtam alá Jichak Rabin néhai izraeli minisz­terelnökkel” - jelentette ki Arafat abban a nyilatkozatban, amelyet az as-Sark al-Auszat című arab új­ság közölt. Izrael és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet (PFSZ) 1993-ban megállapodott egymás kölcsönös elismerésében, és az 1967 óta megszállt területeken létesítendő palesztin önkormányzat alapelvei­ben. Az oslói megállapodás tette lehetővé a kormánynak megfelelő Palesztin Hatóság létrehozását, és a 88 tagú palesztin nemzeti ta­Izrael - Palesztina Csütörtökön közzétett nyilatkoza­tában Arafat kijelentette, hogy a rámalláhi házi őrizetéről hozott döntéssel megszegték a 1993. évi szerződéseket, amelyekben kifeje­zetten rögzítették a palesztin kép­viselők mozgásszabadságát. „Ha­sonlóképpen szerződésszegéssel ér fel Sáron miniszterelnöknek és az Izraeli Munkapárt új vezetőjé­nek, Benjámin ben Eliezer védel­mi miniszternek az a kijelentése, amely szerint ő, Arafat már nincs játékban. Arról ugyanis - jelentet-, te ki a palesztin elnök - kizárólag a palesztin nép jogosult dönteni, hogy kit kíván vezetőjének.” nács, a parlament megválasztását. Raanan Gisszin, az izraeli kor­mány szóvivője csütörtökön meg­erősítette, hogy Arafat januárban nem utazhat Betlehembe az orto­dox karácsony ünnepére sem ab­ban az esetben, ha nem veszik őri­zetbe Rehavam Zeévi idegenfor­galmi miniszter gyilkosait. „Mi­helyt Arafat teljesíti az izraeli kö­veteléseket, nem fogjuk korlátozni mozgásszabadságát” - jelentette ki Gisszin. Arafat kénytelen Rámalláhban tartózkodni, amióta az izraeli had­sereg szétrombolta helikoptereit. Az izraeliek 1995 óta most először akadályozták meg őt abban, hogy Betlehemben részt vegyen a latin szertartású éjféli misén. Az izraeli magatartás ellen szót emelt az Európai Unió, az Egyesült Álla­mok és a Vatikán is. ■ ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Üdvözlet a kórteremből Üdv a Mikolának - mondta az ápolónő, s közben kötötte be a ki tudja hányadik infúziót. Ezek a korántsem kényelmes pil­lanatok tulajdonképpen meghittek. A nővér - a figyelmet elte­relendő - beszél a beteghez, a beteg pedig hogy ne érezze a fé­lelmet, szívesen mondja a magáét. így hoztuk szóba az akkor még csak ígéretnek számító ágy melletti pótlékot. Az ápolónő hozzátette: attól a tízezer forinttól aligha változik meg valami is a kórházban. Nem lesz jobb kedve a személyzetnek, a fá­radtságuk sem múlik el tőle, és hát - talán ez a legszomorúbb - nem lesznek többen a betegágy mellett. Ettől a tízezer forinttól - bármennyit segítsen is - nem lesz alapvetően jobb a személyzet jövedelme, és népszerűbb sem lesz a pálya. Az azonban már a jövő gondja, hogy mi lesz egy, kettő avagy három év múlva. A szakiskolákban ugyanis éve­kig tart az oktatás, ha van elég jelentkező. Ma azonban nincs. Az is tény, hogy a szakiskolákból kikerült, és elméletileg bár­milyen képzett ápolót nem lehet egyedül odaengedni a súlyo­san beteg ember mellé. Istápolóra, tanítóra van szüksége, aki az elméleti ismeretek mellé a gyakorlati tudnivalókat is meg­tanítja. De ha mind kevesebben jönnek is erre a pályára, ak­kor egyszer csak nem lesz, aki átadja a tapasztalatot. Az ápolónő ott, a kórteremben tulajdonképpen ezt mesélte el, miközben bekötötte az infúziót, s a vízió, amelyet a szakma jövőjéről vázolt fel, koránt sem volt lelkesítő. Az üdvözletét pedig azért küldte így névtelenül és postás nélkül, mert tud­ja, tapasztalta, hogy toldozással-foldozással nem lehet meg­oldani az egyre súlyosbodó gondot. Amit az egészségügy ne­héz helyzetéről ma a közvélemény tud, az mindenképpen csak a jéghegy csúcsa. A mélyben sokkal súlyosabb a gond. A betegágy mellett, legyen az orvos vagy ápoló, a megszállot­tak maradnak csak. A kérdés csupán az, hogy van-e az országban annyi megszál­lott, amennyire az egészségügynek szüksége van. A statiszti­ka azt mutatja: sajnos nincs. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 VARGA OTTÓ Szórjuk a lisztet Itt az év vége, már megint ködösítenek a pékek. Pontosabban: szórják a lisztet a szemünkbe. Mert ha év vége, akkor ugye ár­emelés, és erről senki nem beszél szívesen, vagy ha mégis, igyekszik jó magyarázatot találni... A kenyérnek mint alapvető élelmezési cikknek az ára mindig is kényes kérdés volt. Nem csak politikailag, gazdaságilag is. Ne kezdjünk most nosztalgiázni a 3,60-as kenyér, és főként ne az akkori gazdaságpolitika után, de nem is kell annyira visszaré- vedni a múltba. A rendszerváltás után is folyamatosan kulcs­kérdés volt a kenyér és az ára. Először 50, majd 100 forint volt a bűvös határ, utóbbit sehogy sem akarta átugrani a kilós vek­ni, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak, az energia és sok minden más folyamatosan és minden különösebb visszhang nélkül drágult. Mondogatták is sűrűn a pékek: nem tudják az árakban megjeleníteni az inflációt, mert a piac nem fogadja el. így aztán amíg tudták, lenyelték. Több szakmabeli eskü alatt állította: minden kenyéren veszít két forintot. Aztán egyszer csak vettek egy nagy levegőt, és túlléptek a 100 forinton. Ezzel el is tűnt minden gát és gátlás, minden szemér­messég és szociális érzékenység a sütőiparból. Most már nem csinálnak nagy ügyet egy áremelésből, különösen azért, mert csak egy-két forinttal drágítanak esetenként, azt pedig nehéz észrevenni nagybevásárláskor. De - teszik hozzá - még mind­ezek ellenére is van bőven lemaradásuk a minimálbér, az egészségügyi hozzájárulás, az alapanyag- és az energiaár­drágulásokhoz képest. És itt újból visszatérnek a 3,60-hoz: akkor fordult elő ugyanis utoljára, hogy egy kiló kenyér és egy liter tej ára megegyezett, azóta mindig a tej volt az olcsóbb. Az új évezred ebben is változást hozott: a tej ára orrhosszal meg­előzte a kenyérét. No igen, a teheneknek még magyarázkod­niuk sem kell... EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Megkövették Dietrichet Berlin Marlene Dietrich születésé­nek 100. évfordulóját ünne­pelte csütörtökön Német­ország. A színészbálvány szülővárosa, Berlin hivatalo­san bocsánatot kért, amiért a „Kék angyalt” a második vi­lágháború idején árulónak tekintették. Az évforduló alkalmából Johannes Rau köztársasági elnök hivatala és Berlin város önkor­mányzata megkoszorúzta az éne­kesnő friedenaui temetőben lévő sírját. Rau államfő üzenetében ki­emelte Dietrich „demokrácia és a szabadság melletti elkötelezettsé­gét” a náci korszakban. Dietrich - aki az 1920-as évek­ben kabaréénekesként kezdte pá­lyafutását, majd a hollywoodi mozgófilm királynőjévé vált, ké­sőbb pedig újra énekesnőként tért vissza a színpadra - sok ellensé­get szerzett magának szülő­földjén azzal, hogy a világháború alatt a szövetséges hatalmakat támogatta. Amikor 1960-ban egy koncert­re hazatért Berlinbe - bár tizen­nyolcszor visszatapsolták -, hű­vösen fogadták, némelyek meg­köpködték, és plakátjaikon azt üzenték neki, hogy utazzon el. Az akkori német lapok árulónak bé­lyegezték: Dietrich akkor fogadta meg, hogy sosem tér haza Német­országba. Dietrich - aki szőkeségével, fá­tyolos hangjával, különlegesen hosszú lábaival egy csapásra a korszak szexszimbólumává vált 1930-ban készült Kék angyal cí­mű filmje után - 1901. december 27-én Berlinben született Maria Magdalene von Losch néven, 1992-ben Párizsban, a világtól visszavonulva halt meg, de Ber­linben temették el. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom