Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)
2001-12-24 / 299. szám
10. OLDAL KARÁCSONY 2001. December 24., Hétfő fel BUM Szabadon az élet tiszteletére Az emberi élet kioltásának tilalma biológiailag nem épült be a személyiségünkbe, csak az önvédelem. Ezért adódhatnak olyan szélsőséges helyzetek - amelyek az állatvilágban a mindennapi szükséglet kielégítése szempontjából természetesek -, hogy életben maradásunk érdekében akár embertársaink életére is törhetünk - mondta dr. Boldizsár Ferenc pszichiáter főorvos. A ne ölj! erkölcsi parancsa, akárcsak a bibliai társadalomban, ma sem vonatkozik mindenkire. Némelyek feljogosítva érzik magukat arra, hogy bizonyos esetekben - ilyen a fenyegetettség érzése - a tiltás ellenében is cselekedjenek, öljenek. Bin Ladent még el sem fogták, de már az a dilemma: kivégezzék vagy meghagyják az életét. Az erkölcsöt azonban nem keverhetjük össze a pszichiátriával. Mert bármennyire megváltozik is egy pszichiátriai beteg személyisége, az nem változtat az eredeti erkölcsi felfogásán. Csak konkrét esetben - így a csecsemőgyilkosságoknál - lehet mérlegelni az élet ellen vétő lelki állapotát. A kitervelt gyilkosság és az elmezavarban elkövetett emberölés - amikor a személy képtelen felmérni tettének a következményeit - azonban egyaránt előfordulhat. A liberalizált társadalom nagyobb játékteret enged más ember rovására az önérvényesítésnek, ezért napjainkban több az agresszió, a gyilkosság. Az emberélettel kapcsolatos erkölcsi magatartásunkban azonban alapvetően meglevő személyiségünk a döntő. Ezt formálhatjuk, erősíthetjük többek között a hit által. Az orvos kötelessége a gyógyítás és - amennyire lehetséges - a fájdalom enyhítése. Ettől az elvtől eltérni nem lehet, még gyógyíthatatlan betegség vagy veleszületett rendellenesség esetében sem - vallja dr. Nagy Márta aneszteziológus főorvos. - Az eutanázia, azaz egy beteg életének a szándékos befejezésére irányuló cselekedet, még ha a saját kérésére történne is, ellenkezik az orvosi hitvallással és esküvel. Magyarországon az érvényes jogszabályok az aktív és a passzív eutanáziát sem teszik lehetővé. A beteg oldaláról nézve a magyar jog az életmentő beavatkozás elutasítására sem ad lehetőséget. A közvetlen életveszélyben levő betegnél pedig még az érintett beleegyezése sem szükséges annak az elvégzéséhez. Nekünk, aneszteziológusoknak és intenzív terápiás orvosoknak a műtéti érzéstelenítésen és fájdalomcsillapításon kívül feladatunk az életveszélyben levő betegek életfontos szervei működésének a fenntartása, illetve helyettesítése, valamint az újraélesztés. Mivel valamennyi olyan beteget újraélesztünk, aki életveszélyben van, nem nézzük, hogy mi a betegsége, hanem igyekszünk fenntartani és megtartani az életfunkcióit. Hozzánk nem, vagy csak ritkán kerülnek olyan gyógyíthatatlan rákos betegek, akiknek életét meghosszabbítaná az intenzív terápia, hiszen ez inkább a szenvedéseik meghosz- szabbítását jelentené. Ezért ritkán kerülünk ilyen döntési helyzetbe. A személyes véleményem pedig az: egyetlen embernek sincs joga elvenni a másik ember életét. Mint orvosnak kötelessége életének az utolsó időszakát úgy megkönnyíteni, hogy emberhez méltóan, méltósággal fejezze be az életét. Van azonban még valami, amiről nagyon fontos, hogy beszéljünk: az öngyilkosságról. A legjobban és a legegyértelműbben az az ember nyilvánítja ki élete befejezésének szándékát, aki önnön életére tör. Az ő életét is - nagyon sokszor - sikerrel próbáljuk megmenteni. S akik életben maradnak, majdnem 90 százalékban megbánják, amit tettek, és a történtek ellenére ragaszkodnak az életükhöz. Igen kevés olyan öngyilkossal találkoztam, aki ne ezt tette volna, akár csak olyan hozzátartozókkal, akik ne ragaszkodtak volna szerettük bármilyen áron való életben tartásához. Ezért mindig úgy kezeljük a betegeket, mintha lenne rá esélyük. Talán az élet hozta úgy, hogy soha nem kerültem olyan helyzetbe, amikor egy életmentő műszer hiánya vezetett volna a beteg elvesztéséhez, mert mindig volt valami megoldás. A jog nem ad eligazítást ilyen esetekre. A megoldás a mi a felelősségünk. Dr. Szörényi Péter fiatal szakorvos ugyancsak az élet egyszeri és megismételhetetlen, csodálatos voltával szembesít. - Hippokra- tész volt az első orvos, akinek az élet védelmében megfogalmazott szabályait az egész orvostudomány átvette és egyetemessé tette. Már ő is elítélte az eutanáziát, akárcsak az összes világvallás. Ezzel szemben az élet értékére hívta fel a figyelmet, melyet a szakmai elveken túl önmagunknak is megfogalmazunk. Napjainkban, amikor a szervfunkciókat már mesterségesen is pótolni tudjuk, ismételten fölmerül az eutanázia kérdése. Az orvostudomány azon lehetősége azonban, hogy a klinikai halál állapotában újra tudjuk éleszteni a beteget, az élet megmentésére irányul.- Nálunk, nőgyógyászoknál az abortusz és az eutanázia kérdésében merül fel a Ne ölj! erkölcsi parancsa - mondta dr. Prievara Ferenc Tibor szülész-nőgyógyász főorvos. - Bár magam is sokáig elvégeztem ezeket a műtéteket, egy idő után úgy gondoltam, hogy számot kell vetnem magammal, és nemcsak a vallásom parancsára elzárkóztam ettől a beavatkozástól. 1993 óta azonban már a jog is biztosítja annak a lehetőségét, hogy az orvos megtagadja az abortuszt. Hárman éltünk ezzel, vezetőként azonban továbbra is biztosítanom kell az ilyen műtétek elvégzéséhez szükséges körülményeket. Kollégáim tiszteletben tartják az elveimet, a betegek pedig elfogadják. Az aktív eutanáziát szinte minden orvos elutasítja. A passzív eutanáziának azonban, amit inkább „terminális palliatív medicinának” neveznék, úgy érzem, helye van a munkánkban. Szebben úgy mondanám: tisztességesen el kell kísérni a beteget az élet utolsó óráiban. Ez számomra azt is jelenti, hogy értelmetlen, csak a szenvedés meghosszabbítására irányuló beavatkozásokat nem szabad végezni. várnai áones Káin bűne elkísér „Hallottátok, hogy a régiek azt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. /Mt 5,21-22/” Káin bűne a történelem kezdete óta az egyik legsúlyosabbnak számit, s bár fejlődött a világ és a technikai forradalom soha nem képzelten, az eredendő bűn következménye végigkíséri az emberiséget. Az élet szent, egyszeri és megismételhetetlen. Elvenni a másét, ez igazolható ugyan, de jóvátehetetlen. A vesztőhely árnyéka az emberi lélek legsötétebb kontúrja, és hányszor éltek vissza a joggal, nemcsak a barbárnak nevezett korban is? Az élet fény, mely szemünkben él, s ebben minden benne foglaltatik az első pillantástól az utolsóig. Tengernyi bánat, némi öröm, néha boldogság. Mindenkinek a magáé, születésétől a halálig. Az élet érinthetetlen. S aki ezt megszegi, egyszer számot kell adnia róla, s hiszem, hogy nemcsak a földi bírónak. Ezért hát a parancs, a mózesi idők óta: ne ölj! Óvd az életet! S nemcsak az emberét. Mindenét, ami ezen a gyönyörű földön kegyelemből kisarjadhatott. S mint ahogy az írás figyelmeztet, ne tarts haragot! Oly rövid az idő, ami adatott. Legalább ilyenkor, advent idején, jó lenne egymással megbékélni. dr. ujkérycsaba Az árva is tiszteli szüleit Megértő lehetsz szüleid hibája iránt is, tisztelettel nézhetsz idős emberek barázdált arcába. Szívesen tartózkodsz családod körében; nem kell lenézned az egyszerű rokont sem. Ha engem szeretsz, szabad lehetsz a gyengéd szeretetre. Nem mehetett haza Vállig érő haját, szakállát befújja a hó; csak amikor megrázza magát, derül ki, hogy nem a Mikulás. Siófok központjában az üzletház előtt hányja el a havat, hogy a boltból boltba siető bevásárlók el ne csúsz- szanak. Cserébe a kazánházban alhat éjszakánként. Laci 48 éves, hajléktalan. Családjából egyedül neki jutott ilyen sors.- Több mint tíz éve már, hogy meghalt előbb apám, azután az anyám; teljesen kiborultam, és inni kezdtem - meséli. - Megismertem belülről a nagyatádi pszichiátriát, a tabi szociális otthont, a töröcskei elvonót, a segesdi elfekvőt... No, itt azért még nem tartok, és megszöktem. Laci három évig nem beszélt az apjával, pedig akkor még együtt volt a család. - Apám párttitkár volt- folytatja. - Tanácsi akadémiára jártam, s KISZ-iskolába; a beszéd- technikát Endrei Judit tévébemondótól tanultuk, a külpolitikát pedig többek közt Hóm Gyulától. Egy idő után azonban kértem a párttagságom törlését. Utána három évig haza se mehettem, ha apám otthon volt. Mikor nyugdíjas lett, s beteg, engedett a szigora... Évente gyalog fölkerekedem, és virágot viszek a szüleim marcali sírjára. Hogy miért gyalog megyek? Ráérek.- A család kitagadta, amióta az utca az otthona? Jobban esik a szenteste magányosan?- A bátyám, aki magas rangú rendőri vezető, egyszer értésemre adta: árt a karrierjének, hogy én ilyen vagyok - feleli. - Van egy öcsém, egy rendes nagynéném; azt hiszem, én csak zavarnék náluk. Szenteste? Remélem, szakad majd a hó, és akkor előveszem a lapátom. Békés ünnep? Nálam ez a békés siófoki kiskocsmákat jelenti, ahol olcsón mérik a kisfröccsöt. Béke van szívükben- A gyerekeink nehezen tudták elviselni, hogy a szeretetotthonba kerültünk; nekünk kellett nyugtatgatni őket sokáig, hogy öregségünkre itt van a legjobb helyünk. Inkább eltűröm, hogy vén trotyli- nak hívjanak itt, mintsem hogy nyűg legyek a családomnak - vallja a 89 éves Tóth János. 78 éves feleségével együtt a siófoki gondozási központban lakik. Tóthék fia kölcsönt vett föl, hogy kifizethesse idős szülei helyett azt a hárommillió forintot, amibe az apartman használati joga került. - Szegény fiamat ezért nagyon sajnálom - árulja el Tóth Jánosáé. - Jobban mi már nem leszünk; én két bottal járok, a férjem hadirokkant. A gyerekeinknek meg annyi a dolguk; hogyan várhatnánk el, hogy még bennünket is ápoljanak? Itt, az otthonban megvan mindenünk, s ami a legfontosabb, sok szeretetet kapunk. Mi magunk döntöttük el, hogy kis Bolyai utcai házunkból ideköltözünk életünk hátralevő részére. Fájt a szívünk, de már megbékélt, mert nekünk itt jó. A gyerekek is gyakran fölkeresnek, legtöbbször a lányunk, és mindig megkérdik, mire van szükségünk... Nem hibáztat- Nem hibáztatom a szüléimét, inkább sajnálom őket - bocsátja előre Gábor. 26 éves, és kicsi korában került állami gondozásba. Anyja méghalt, apja él, de nem érdekli a gyerekei sorsa. Öttiket az állam nevelte föl. Gábornak évek óta rendes állása van, most a siófoki Ezüstpart hotel konyháján kisegítő. A fizetéséből - ez 42 ezer forint - és az árvaellátásból spórolni is tud; tervezi, hogy majd benevez a fiataloknak épülő bérlakásokba a fecskeszállóban.- Gábor értékes ember, megbecsülik a munkahelyén, s ezt szülői segítség nélkül érte el. Az intézetben kapott annyi útravalót, hogy megáll a maga lábán - véli Monori Csabáné családgondozó, aki folyamatosan tartja vele a kapcsolatot. Gábor felkarolja kisebb testvéreit; nyaranta elhozza őket a Balatonra, most pedig karácsonyra ajándékkal lepi meg őket. - Rengeteg szeretetet ad, próbálja pótolni a szülőket - teszi hozzá a családgondozó. - Ám még neki is szüksége volna arra, hogy kapjon. Lelki táplálékra. Sajnos, a család- segítő sem pótolja a családot. Ezért arra készülök, hogy felkutatom a bátyját, akivel nem tartja a kapcsolatot. Gábor elárulja: ennek ő nem igazán örül. Inkább azt derítené ki, hogy miért is kellett őt (őket) intézetbe adni. Erre keresi a választ, de megint hozzáteszi: egyáltalán nem hibáztatja a szüleit. __fónammre Is ten gyertyája (Babits Mihály) Engem nem tudtak eloltani: élek és itt vagyok, itten! Pedig nagy világ-szelek elé emelted hős, vak, kicsi gyertyád - mit akarsz velem, Isten? Inog a láng már és tövig ég bölcs, szent, konok kezeidben. - S új szelek jönnek, fattyu-vihar, vakarcspoWok szégyerHuvalma - mit akarsz velem, Isten? Szégyen-szél fattyu-lehellet is zord annak, aki mezítelen: gyötörni tud, eloltani nem, míg viaszom csöppig kisírom - mit akarsz velem, Isten? Miért tart magasra nagy tenyered? és milyen éj vize zúg lenn, hol sisteregve kiszenvedek ha majd kegyetlen beledobsz, hogy körmödre ne égjek, Isten? Ugyanúgy választunk évezredek óta „Szabad lehetsz kísértő gondolatoktól, nem kell, hogy érzékeid rabja légy. Életed a hűségben teljesedhet ki, nem kell ldtör- nöd, mint valami fogságból... Felismerheted, hogy a nemiséget és a szerelmet is ajándékként kínálom neked, nem vonok meg tőled semmit, ami szép, ezért hát nem kell kerülő- utakon hajszolnod a gyönyört.” Vajon nőknek és férfiaknak is egyaránt könnyedén betartható-e a hatodik parancsolat? A másik: Nem?! című, nagy sikerű könyv szerzőjével, dr. Arató Mihállyal kerestük a választ a kérdésre.- Sartre szerint a szabadság igazi megéléséhez el kell köteleznie magát az embernek. Valóban nem jelent béklyót a hűség?- A személyiségtől függ. Három nagy csoportra oszthatjuk az embereket. Vannak a könnyen, nyíltan ismerkedő és gyorsan kötődő emberek s vannak a tartózkodók, akik félnek az elutasítás kudarcától; a harmadik csoportba a habozok és a bizonytalanok tartoznak. Tény, hogy elsősorban a férfiak között találhatók olyanok, akik a párkapcsolatot csapdaként élik meg. Úgy érzik, hogy nincs menekvés, végleg elkötelezték magukat. A tudomány mai állása szerint mindez biológiailag meghatározott. A nők és a férfiak is máshogyan élik meg a hűséget.- Ez azt jelenti, hogy más a hűség mércéje a két nemnél?- Másra vagyunk genetikailag beprogramozva. A mai ember látszólag sokat változott az idők folyamán, de a lényeg, hogy évezredek óta ugyanúgy választunk. Az evolúció szelektált, s az erősebb, a magasabb, a^ biztonságot nyújtó férfi győzött. Őket választják a nők, s a fiatal, termékeny, nőies és vonzó nőket választja a férfinép. Most, hogy már elvileg nem olyan fontos a fizikai erő, az anyagiak is előtérbe kerültek. Ugyanakkor a férfi po- ligám tulajdonsága mit sem változott. Egyetemistákat kérdeztek arról, hogy jövőre hány nemi partnert szeretnének. A fiúk átlagban nyolcat mondtak, a lányok egyet. A nő számára sokkal fontosabb az érzelmi hűség, a férfi számára viszont a fizikai hűtlenség nem feltétlenül lelki folyamat.- A családkutatók szerint a világ azon munkálkodik, hogy az emberek elnuigányosodjanak. Úgy tetszik, hogy a konzumhedonizmus- ból a nők is egyre jobban kiveszik a részüket. A látszat csal?- Igen, mert mindig a kicsi csoport a hangos. A nagy tömeg általában nyugodt. Van a nőknek egy kicsiny csoportja, amely férfias tulajdonságokkal van megáldva vagy megverve. Ez a hangos egy százalék előszeretettel nyilatkozik a száz százalék nevében, de a többiek nem akarnak a traktorvezetésben, vagy a komputerprogramozásban versenyezni a férfiakkal. Ők változatlanul szépek és gyengédek akarnak lenni, azaz jó anyává és feleséggé akarnak válni. S itt elérkeztünk a család szerepéhez, amely a legfontosabb egy későbbi párkapcsolat kialakítása szempontjából. Itt látja a gyermek azt a mintát, amit követni tud. Nem véletlen, hogy az elvált szülők gyerekei sokkal nagyobb számban válnak el.- Egyre többen választják az élettársi kapcsolatot. Ez csak nyitottságot jelent, vagy a házasságtól való visszarette- nést?- Lehet, hogy meglepő, de a próbaházasságok sok éve után kötött házasságok sokkal gyorsabban és gyakrabban mennek csődbe. Mikor legalizálják a kapcsolatot, kényelmesebbé válik az addigi fokozott elvárásoknak való megfelelés. A hirtelen házasságok sem igazán szerencsések, mert a szerelem olyan izgalmi állapot, amelyben a józanság elvész. Tehát a szerelmi Dr. Arató Mihály Kaposváron született 1948-ban. A pszichológia professzora, akadémiai doktor. Hét évig tanított az USA és Kanada öt egyetemén. Több tudományos publikációja. könyve jelent meg, a legutóbbi a Másik: Nem?! címmel Őt gyermeke van. házasságok nagy része sem végződik sikerrel. Aztán van a régi típusú, vagyoni alapokon nyugvó házasság, ezt persze elítéljük, de nem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül. Észre kell venni ugyanis, hogy a válások nagy része a férfi anyagi helyzetének romlása miatt következik be. Ugye, itt megint előjön a biztonságos gyermeknemzés igénye a nők részéről.- Akkor melyik az ideális párkapcsolat?- Keleten ma is a megközelítőleg azonos anyagi helyzetű, hasonló gondolkodású párok kelnek egybe. A szülők' persze rábólintanak, hiszen hasonló környezetből jött hasonló gondolkodással a partner. S a tapasztalat az, hogy ezek a frigyek jól működnek hosszú távon ÍS. TAKÁCS ZOLTÁN t é I 4 4
