Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)
2001-12-24 / 299. szám
2001. December 24., Hétfő 3. OLDAL Betlehemi csoda Vörsön % VÖRS Minden évben Vörsön készítik el az ország legnagyobb betlehemi életképét. A mohába, fenyőbe álmodott bibliai jelenet évtizedek óta a település büszkesége. A jászolt az idén már advent első vasárnapjára megépítették, és eddig több mint ötezren látták. Az ötszáz fős somogyi faluban tavaly tízezren látták a település .csoda Betlehemét. A vörsi Betlehem a falu legnagyobb idegenforgalmi látványossága, és a vörsiek úgy gondolták, hogy egy kis szervezéssel adventi programot lehet csinálni belőle. Büszkék vagyunk a Betlehemünkre - mondta lapunknak Farkas László, a falu polgármestere, aki biztos abban, hogy aki télen megnézi az életképet, az talán nyáron is visszatér Vörsre. Az 50 négyzetméteres Betlehem 50 esztendeje dísze a vörsi templomnak. Az életképet a vallásgyakorlást tiltó időkben is nagy összefogással építették a helybeliek. A karácsonyi csoda elkészültéhez legalább tíz ember egy heti munkája szükséges. A munka során egy mázsa mohát és ugyanennyi fűrészport használnak fel, 100 fenyőt vágnak ki abból az erdőből, amit tíz évvel ezelőtt épp erre a célra telepítettek a vörsiek. fábos erika A vörsi templomban Futó Péter Betlehemet állítja össze fotó, kovács tibor Bérvita a MÁV-nál Budapest Nem született megállapodás a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) szombati ülésén a 2002. évi bérekről, jóllehet, a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) elfogadta, a Vasutasok Szakszervezete pedig meg- állapodásközelinek értékelte a MÁV Rt. korábbi ajánlatát. A MÁV az ülésen fenntartotta december 7-i 9,25 százalékos jövő évi bérfejlesztési ajánlatát, sőt kész volt elfogadni a VSZ és a MOSZ által beterjesztett, utazó szolgálatot ellátó munkavállalók differenciálás nélküli alapbéremelésre vonatkozó módosító indítványt is. A VDSZSZ azonban továbbra sem engedett eredeti követeléseiből. A MÁV ajánlatát arra alapozta, hogy jövőre a GDP 5,5 százalékkal, a fogyasztói árak 6,5 százalékkal emelkednek. A VDSZSZ 2002-re 9,25 százaléknál nagyobb, a VSZ 10,25 százalékos béremelkedést szorgalmaz. A tárgyalások a MÁV és a szakszervezetek által két éve megkötött hároméves megállapodásról folynak, amelynek esetleges felmondását korábban a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) kilátásba helyezte. A vita tehát továbbra is a bér- fejlesztés ütemezése körül van. A béremelés mértékét a MÁV az inflációhoz és a GDP-növek- ményhez, a szakszervezetek viszont a nemzetgazdasági átlagbérekhez viszonyítanák. A MÁV szerint a szakszervezetek helytelenül mérik fel a nemzetgazdaságban végbemenő változásokat, nevezetesen: az infláció alacsonyabb lehet az eredetileg jelzettnél. A MÁV szerint nem elképzelhetetlen, hogy a legközelebbi tárgyaláson 9,25 százaléknál kisebb ajánlatot tesznek. Felhívják a figyelmet arra is: amennyiben január 20-ig nem jön létre a megállapodás, egyoldalúan végrehajtják a vasutasok béremelését. A tárgyalásokat január 8-án folytatják a munkáltató és az érdekképviseletek vezetői. ■ ANGYAL A PARLAMENTBEN. A parlamenti karácsonyi ünnepségen a muzsika különböző hangjait hallgathatták a meghívott gyerekek. A fellépők között volt Sebestyén Márta, a Cotton Club Singers és Fonyó Barbara. Az ünnepség házigazdája Áder János, az Országgyűlés elnöke volt. A műsor előtt a gye- rekek kézműves-foglalkozáson vettek részt._________________ ___________fotó, europress/kallus györgy Nő k az egyenjogúságért A 21. század elején Magyarországon a nőknek még mindig harcolniuk kell a megkülönböztetés ellen, annak ellenére, hogy ma már ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak. Budapest Hamarosan megjelenik a nők egyenjogúságáról, megkülönböztetéséről szóló „A felvirágzás kora. Jegyzetek egy új feminizmushoz” című könyv. A szerző, Janne Haaland Matlary kiindulópontja az, hogy „a legtöbb nő anya, és az is akar lenni; hogy a nők mások mint a férfiak, illetve a képességeik is eltérőek. Az egyenjogúsítás, ami figyelembe veszi e különbségeket, vezet oda, hogy ezentúl ne csak egyszerűen utánozzuk a férfiakat. Ez a könyv az első lépést szeretné megtenni egy ilyen feminizmus irányába.” Európa legtöbb államában a törvényhozás még mindig nem tükrözi a dolgozó nők jogait, azáltal hogy szinte lehetetlenné teszi az anyaság és a szakmai karrier összehangolását. Épp ezért a nők egyre kevesebben vállalkoznak az anyaságra, alacsony lesz a születések száma, elöregszik a társadalom, fogy a népesség. Míg az ötvenes évek közepén egy magyar nő átlagban három gyereket vállalt, tíz esztendő elteltével már kettőt sem. A hetvenes években valamelyest javult a helyzet, ám a nyolcvanas évek végétől egyre kevesebb gyermek született: manapság a legtöbb család egy gyereket vállal. A könyv szerint ennek egyik oka épp az lehet, hogy nagy a zűrzavar az anyaság, az apaság, a család és a nők emancipációja kérdésében. A régi idők mintája szerint a nők nem vállalkoztak különösebb feladatokra, általában otthon maradtak. Ezzel szemben ma már a nők az élet minden területén és a munka minden szintjén egyenrangú partnerei a férfiaknak. Ez persze koronként és kultúránként más és más: Skandináviában például a nők mindig is rendkívül független szerepet játszottak, feleltek az otthoni parasztgazdaságokért, lehetett saját tulajdonuk, örökölhettek is. A férfiak halászként vagy tengerészként gyakran voltak távol, így a nőknek kellett foglalkozni a háztáji dolgokkal. A nők az élet minden területén egyenrangú partnerei a férfiaknak _______________CSALÁD- ÉS GYEBIHEKTÁIWOGATÁS_______________ Megne vezés________________1990_______1995 1999 Cs aládok havi átlagos száma, ezer 1514,10 1 429,50 1 297,30 Kifizetett támogatási összeg, millió Ft 64281,00 100188,00 131745 Egy családra jutó gyermekszám______F65________1J34______1,66 fl MAGZATI VESZTESÉGEK Év A terhességmegszakítások 1950 1707 1960 162160 1970 192283 1980 80882 1990 90 394 1999______65 981 Fo rrás: KSH Manapság Magyarországon a nők az irodai, ügyviteli, valamint a szolgáltatás jellegű foglalkozásokban vannak túlsúlyban. Egy öt évvel ezelőtti’ felmérés szerint a törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti és gazdasági vezetők közül mindössze 37 százalék volt nő. Épp ezért talán nem meglepő, hogy amíg 1999- ben a nők bruttó átlagkeresete 68 ezer forint volt, a férfiaké 85 ezer. Még lesúj tóbb a kép a politikai élet területén: Magyarországon a nők a középeurópai államokhoz képest is rosszabb arányban vesznek részt az ország irányításában. A 386 képviselőből mindössze 33 a nő. Találunk azonban egy igen fontos területet, ahol az elmúlt évtizedekben tapasztalt lemaradás után a nők a kilencvenes évek végére megelőzték férfiakat: az egyetemen és főiskolán tanulók számát tekintve 1999-ben már 54 százalék volt a nők aránya. __________Hírek__________ VÁ LASZTÁS. Az SZDSZ 10 százalék feletti eredményt vár a jövő évi országgyűlési képviselő-választásokon. A párt csupán nyolc körzetben nem állított még jelöltet. A párt országos listája legkorábban február második felére készül el. Az SZDSZ a korábbiaknál több, csaknem 30 nőt indít a választásokon. A szabaddemokrata színekben indulók átlagéletkora nem éri el az 50 évet. A jelenlegi ország- gyűlési képviselők közül Hack Péter, Iványi Gábor és Dornbach Alajos biztosan nem indul a választásokon. HATÁR. A határátkelőhelyek közül csak Hegyeshalomnál kellett fél órát várakozniuk a belépésre a személyautóval utazóknak. A többi határállomáson néhány percet kell várakozni a be- és kilépéskor. A külföldi vendégmunkások túlnyomó többsége már átutazott az országon, ezért ma már nem kell hosszabb várakozásra számítani. Újabb csúcsforgalom az új év első napján és január hatodikén várható, amikor a vendégmunkások visszautaznak a nyugat-európai országokba. TÁVKÖZLÉS. Megkezdték reklámkampányukat a távközlési szolgáltatók. A Hírközlési Felügyelet öt új távbeszélő-szolgáltatót jegyzett be. A cégek érkezési sorrendben választhatták ki azt a 15-tel kezdődő, négyjegyű számot, amellyel a fogyasztók majd eldöntik, éppen melyik szolgáltató segítségével telefonálnak. NEMZETI. Januárban megkezdődnek a próbák a Nemzeti Színházban. A színház hivatalos megnyitójára 2002. március 15-én kerül sor, amikor Madách Imre Az ember tragédiája című művét mutatják be. ELNÖK. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke cáfolta, hogy benne lenne Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt árnyékkormányában. Glatz Ferenc a tudóstestület sajtóirodáján keresztül tudatta: a jövőben nem kíván a politikai életben szerepet vállalni. ÖRÖKSÉG. Bánffy Miklós író, politikus, Babits Mihály költő, Fülep Lajos -művészettörténész, református lelkész és Fülöp Viktor balettművész is bekerült a Magyar Örökség Aranykönyvébe. A Magyarországért Alapítvány állampolgári javaslatok alapján ítéli oda az elismeréseket „korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében”. Kiskarácsony, Nagykarácsony vább szerettei felé. Advent négy hetében mindig más-más bélyegzőt kapnak a küldemények. A csúcsidőszak természetesen advent utolsó hete, ilyenkor akár 60-70 ezer levél, képeslap kap nagykarácsonyi bélye- gezést - mondja Czinkócziné Farkas Judit postavezető, miközben ki sem látszik a munkából. A nagykarácsonyi postán év közben hárman dolgoznak, ám ilyenkor tízen is alig győzik. Egyre inkább terjed az a szokás, hogy az emberek levélben küldik a karácsonyi ‘jókívánsáhetne hasonló szolgáltatást indítani. Szót tett követett, Tóth István megkereste a helyi posta vezetőjét, Balogh Jánost, és 1989 adventján, december 5-én rákerült az ünnepi bélyegző az első levélre. 1992- ig csak a helyben feladott küldemények kaphattak ünnepi pecsétet, a „Nagykarácsonyon keresztül” matrica országos árusítását 1993-tól kezdték meg. Ennek lényege: aki megvásárolja ezt a néhány forintos matricát, annak a levele először Nagykarácsonyba érkezik, ahol megkapja szép ünnepi díszét, és már repül is toTokió 12 000 km, Moszkva 2000 km - áll a Fejér megyei kistelepülés irányjelző tábláján. A nagykarácsonyi postahivatalnál több százezer levelet bélyegeznek le az itt dolgozók, ég a munka a kezük alatt. Karácsony táján ez nem is lehet másként Nagykarácsonyban. Nagykarácsony Az ötlet Ausztriából származik, ahol külön ünnepi bélyeget lehet kapni a karácsonyi levelekre. Az osztrák földön élő Tóth Istvánnak 1988-ban jutott eszébe, hogy a Fejér megyei Nagykarácsony nevét felhasználva Magyarországon is leNAGYKARÁCSONYI PILLANATKÉPEK Tóth Lajosné nyugdíjas: - Az öltét remek, felpezsdítette a falu életét. Ez a hagyomány mindenkinek megszépíti az ünnepeket, és nagy szeretettel fogadják az emberek a különleges pecséttel, bélyeggel ellátott képeslapokat. Jómagam is ezzel a speciális bélyegzéssel küldöm el üdvözleteimet az ismerősöknek. Fogarasi Tiborné eladó: - Elsősorban a gyerekeknek élmény, de a felnőtteknek is kellemes meglepetés. Ez a szokás fellendülést hozott az amúgy ismeretlen és elzárt település életében. Mi is és rokonaink is Nagykarácsonyon keresztül küldjük karácsonyi jókívánságainkat, ezzel támogatva a hagyományt. Nyári Emese háztartásbeli: - Újfajta kulturális élet honosodott meg nálunk, sokan zarándokolnak el ide, hogy megnézzék a Postát, a Mikulásházat és a jászolt. A falu lakosainak többsége támogatja az ünnepi bélyegzést, ám akadnak olyanok is, akiknek nem tetszik, hogy pár hétig átjáróház a lakóhelyünk. Karácsonykor 60-70 ezer levelet is lepecsételnek gokat. A nagykarácsonyiak sokszor találkoznak olyan gyönyörű borítékokkal, amelyek a gyermekek kézügyességét és fantáziáját dicsérik. Nagykarácsonyból az ország minden részéből a világ minden részébe, Brazíliába, sőt Japánba is ment már levél a speciális zöld bélyegzővel. Az ország postai dolgozói minden évben összemérik „rábeszélő készségü: két”: ki tudja a legtöbb levélírót rábeszélni, hogy Nagykarácsonyon keresztül küldje üdvözletét. A vetélkedőt évek óta Papné Szócsin Erika, a nagykarácsonyi posta dolgozója nyeri. Az idei eredmény persze csak a karácsonyi ünnepek után derül ki... ______________ - HÁZI HAZAI T Ü K Ö R Qjjl^ __