Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-17 / 293. szám

6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2001. December 17., Hétfő Hírek BIZE. A karácsonyi ünnepre ké­szült el a Bizéről szóló képeslap. A kártyán négy falurészlet és a templom fotója látható. A fényké­peket Kovács Zoltán készítette a képeslapot pedig Horváth Lajosné rendezte nyomdába. A képeslap ötlete akkor merült fel, amikor monográfia született az egykor önálló településről. Az üd­vözlőlapot minden bizei ajándék­ba kapta az ünnepekre, de meg is lehet vásárolni. BUZSÁK. A Szivárvány Heted 7 Határon gyermekújság szerkesz­tősége rajzpályázatot hirdetett az Olvasás éve alkalmából. A szer­kesztőségbe több mint 200 pályá­zat érkezett be. Ezek közül Harsá­gi Bence, a buzsáki iskola első osz­tályos tanulója az első 10 közé ju­tott rajzával. A negyedik osztályo­sokat is szerencse érte, a kiadó egy másik pályázatán tízezer forint ér­tékű osztálykönyvtárat nyertek az alsó tagozatos diákok. SOMOGYVÁR. A helyi diákott­hon tanulói adtak ünnepi műsort vasárnap a somogyvári templom­ban. Ez már a harmadik fellépés volt az ádventi sorozat jegyében. Az ünnepi rendezvény több mint tíz éve hagyomány a településen. A sort a szintén hagyományos és egyedülálló beatmise zárja, amit minden évben karácsonykor ad­nak elő a templomban. SOMOGYSÁMSON. Megalakult a Somogysámsonért egyesület. Ez az első civü szervezet a telepü­lésen. Az egyesület célja a falu ér­tékeinek, hagyományainak meg­őrzése és újak teremtése. A szer­vezet 41 alapító tagja Meretei Józsefnét választotta meg az egyesület elnökének. BUZSÁK. A hétvégén rendezték meg Buzsákon az idősek napját. A karácsonyi rendezvényen a fa­lu összes nyugdíjasát vendégül látták. A településen 417, hatvan év feletti idős ember lakik. Az ön- kormányzat vacsorával várta őket a faluházban és egy műsorral is megvendégelték őket. Ebben fel­léptek a hagyományőrző egyesü­let tagjai, a nyugdíjas-egyesület, a fiatalok tánccsoportja és az isko­lások. ■ Az oldalt szerkesztette: Fábos Erika ■ Újítják a falut Hollád Minden önkormányzati épület megújult Holládon. A munkák három évig tartottak. A jövő év­re az utak helyreállítását és a csatornaberuházás előkészítését vették tervbe a faluban. Befejeződött az a hároméves program, amit a középületek fel­újítására hoztak létre Holládon. A településen az önkormányzat minden épületét felújították. Rendbe hozták a polgármesteri hivatal épületét, a postát, a könyvtárat és a ravatalozót. Nagy Tibor polgármester el­mondta: több mint kétmillió fo­rint saját erőt mozgósítottak er­re a célra és pályázatokon is si­kerrel jártak a beruházások ér­dekében. A falu következő hosz- szú távú terve az, hogy helyre­hozzák az összes belterületi utat, ami az önkormányzat ke­zelésébe tartozik. ■ Fellendült a vadhúspiac Megújul és bővül az iskola Jelentősen föllendült a vadhús piaca az utóbbi egy évben a kerge­marhakór s a száj- és kö­römfájás miatt. Elsősor­ban Nyugat-Európában keresik többen az egész­séges és tiszta vadhúst. Öreglak Ebben az évben is vaddisznóból dolgoztak fel a legtöbbet Öreglakon fotó: kovács tibor Az öreglaki vadfeldolgo­zóban 1100 tonna vad­húst dolgoztak fel az idén. Ez valamivel több, mint a múlt évben. A hú­sok közül a vaddisznó volt a legtöbb, a legjob­ban azonban az őzhúst keresték a vásárlók. Eb­ből sem volt hiány, ter­ven felül került őzből is a feldolgozóba.- A muflontól a fácánig minden Magyarországon kilőhető vadat feldolgozunk - mondta Vörös Gé­za, a társaság ügyvezetője. - Amit itt, a környező négy megyében a vadászok elejtenek, természe­tesen ide kerül, de igyekszünk is mindent besze­rezni a piac igényei szerint. Elsősorban külföldre, főként Németországba szállítunk vadhúst, de a hazai szupermarketekben is lehet öreglaki vadat vásárolni. Magyarorszá­gon annyira nem, de külföldön egyér­telműen érzékelhető, hogy jobban fogy a vad a marha- és a disznóbetegségek miatt. Olyannyira, hogy az idei évben még a nagy konkurensnek számító, új- zélandi tenyésztett szarvashús piacra kerülése sem volt érezhető az öreglaki exporton. ________________________■ Ex portcsúcs a faluból Az öreglaki vadfeldolgozó 1980-ban épült. Alapítói a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság és a környező megyék er­dőgazdaságai. 1989-ben kft-vé alakult: a magyar tulajdono­sokhoz német és amerikai befektetők társultak. Kevesen tudják, hogy a falusi üzem az ország egyik legjelentősebb exportőre. Hetven embernek adnak munkát. Közmeghallgatáson a gondokról SOMOGYSÁMSON Közmeghallgatást tartottak Somogysámsonban. A helyiek érdeklődése minden korábbi­nál nagyobb volt. A sámsoniak elvárásai és az önkormányzat tervei jövőre is egybeesnek. Somogyi Magyar József, Somogy- sámson polgármestere elmondta: az idei évben a közvilágítás kor­szerűsítése és az iskola, valamint a napközis konyha felújítása volt a legnagyobb feladat. Jövőre a vízrendezést akarják megoldani az egész településen és néhány kisebb beruházáson kívül a falu központjában egy közösségi teret szeretnének kialakítani. Az orvo­si rendelő és a polgármesteri hi­vatal között egy új parkolót építe­nek és néhány padot is elhelyez­nek, hiszen az ügyek intézése mi­att ez a legforgalmasabb része a településnek.- A falu legnagyobb problémá­ja az önkormányzat megítélése és a lakosság észrevételei szerint is az, hogy csökken a település la­kossága - mondta Somogyi Ma­gyar József. - Tavaly ilyenkor még több mint 820-an laktak Somogysámsonban, most pedig 807 a település állandó lakóinak a száma. Sajnos, abban is megegye­zünk a sámsoniakkal, hogy keve­set tehet a falu ez ellen. Ez persze nem aztjelenti, hogy nem is aka­runk. Tőlünk a legtöbb, ami telik az, hogy megőrizzük a falu érté­keit. Rendben tartjuk és fejleszt­jük a középületeket, köztereket és igyekszünk a komfortos élet min­den körülményét megteremteni. Gond ezenkívül az is, hogy a település 140 millió forintos költ­ségvetéséből 17 millió szociális célra megy el. A munkanélküliség okolható ezért leginkább, de mi­vel a településen sok a cigány származású, alacsony iskolai kép­zettségű ember, ezen is nehezen lehet rövid távon változtatni. ■ Gunyhó a téli berekben Kis-Balaton A Zala-völgy és a Balaton-öböl ta­lálkozását 1805-ben említették először Kis-Balaton néven. A csak­nem 15 ezer hektáros védett terü­let több műit száz madárfajnak és számos fokozottan védett növény­nek az otthona. A gazdag élővilág több mint 20 kutatónak ad rendszeres munkát. Az elárasztás óta a vízinövények pusztulása és a víz elalgásodása ér­dekli leginkább a szakembereket, de sokan vannak, akik a madárrit- kaságok miatt keresik fel a kutató­telepet. Persze nem csak szakem­berek, az elmúlt néhány hónapban a korábbinál több család és diák is meglátogatta a tórendszert. Két­szer annyi diák látogatott az idén a Kis-Balatonhoz, mint korábban. A Diás-szigeten egy kiállítóhe­lyet építettek fel. Itt akár tanórákat is lehet tartani és a bemutatóte­remben mutatjuk be a Kis-Balaton érdekességeit, emlékszobát ren­deztek be Fekete Istvánnak és ifj. Tildy Zoltánnak, akik sok időt töl­töttek itt és sokat tettek azért, hogy ezt a párátlan élővilágot minél töb­ben megismerhessék. A legna­gyobb sikere mégsem a kiállítás­nak, hanem egy egyszerű halász­kunyhónak volt. Ennek az az érde­kessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogy azt Fekete István a híres ifjúsági regényben lefestette. A „gunyhót” tavasztól késő őszig kö­zel kétezer diák kereste fel. ■ Böhönye Böhönyén két iskolába jár­nak a gyerekek. A főépület bővítéséről a kilencvenes évek elején készült el a terv. A jövő tanévben azonban vég­re az alsósok is a felső tagoza­tosokkal járhatnak a művé­szeteket kiemelten kezelő tanintézménybe. A böhönyei iskola, amióta léte­zik, két külön helyen működik. Mindkét épület helyreállításra szorulna, a falu legelső oskolája azonban az évtizedek alatt élet- veszélyes állapotba került, mivel sokáig nem volt pénz a felújításá­ra. Harmadszor készítették el a pályázatokat a településen, amire a sok beadvány pénzt hozott.- Összesen hét pályázat ké­szült az idén és mindegyik ho­zott valamit a felújításra - mond­ta Molnár József, Böhönye pol­gármestere. - Összesen hatvan- millió forinthoz jutottunk. A leg­több pénzt az életveszélyes isko­lák kiváltásá­ra létrehozott központi for­rásból és a te­rületfejleszté­si tanácstól nyertük. A teljes beruhá­zás 78 millió forintba kerül majd és azt szeretnénk, ha határidőre: jövő őszre kész le­hetnénk a munkákkal. Ennek érdekében már a köz- beszerzési pályázatot is kiírták. Az építési tervek régen elkészül­tek. Az iskola földszintes, legfia­talabb épületére egy emelet kerül és a tetőtér beépítésével hét tan­teremmel bővül a tanintézmény. Böhönyén több mint 260 diák ta­nul a helyi általános iskolában és azzal számolnak, hogy a létszám a következő években valameny- nyit emelkedni fog. Éppen ezért örülnek a faluban nagyon, hogy nem csak megújul, meg is nő az iskolaépület. ________________■ Ve szélyben a legelők SOMOGYFAJSZ Veszélyben van számos vé­dett növény élettere a somo­gyi legelők pusztulása miatt. Az országszerte egyre ritkább mészkerülő gyepeket a szer­vezett növénygyűjtők és az erdősítés veszélyeztetik. A Somogy Természetvédelmi Szervezet kampányt indított a le­gelők megmentéséért. A kárpót­lást követően alaposan lecsök­kent a legelőterületek nagysága a megyében. Ennek egyrészt az az oka, hogy jóval kevesebb az állat, másrészt a földtulajdonosok nagy része a nagyobb haszon re­ményében erdősítette a réteket.- Ezeket az eredeti növénytár­sulásokat az erdősítés vagy be- szántás után szinte lehetetlenség visszaállítani - mondta Tömösvári Tibor, a szervezet el­nöke. - A teremtéshez tudnám hasonlítani a feladat nagyságát. Ez pedig azt jelenti, hogy renge­teg növényfaj, ami csak az ilyen társulásokban él meg, eltűnik és nem lesz többet. Legnagyobb veszélyben So­mogybán a kosborok, a fekete kökörcsinek, több gyógynövény és a sisakos sáska vannak. Ezeket a fajokat ráadásul nemcsak az er­dősítés veszélyezteti, hanem azok a növénygyűjtők is, akik vagy hazai piacra vagy külföldi megrendelők megbízásából pusztítják a természetet. A ter­mészetvédők arra is felhívják a fi­gyelmet, hogy így nemcsak a nö­vények tűnnek el, hanem az öko­lógiai rendszer is átalakul. Ha ke­vesebb a legelő, nem találnak maguknak elegendő táplálékot a gólyák és Somogyból olyan terü­letekre pártolnak, ahol jól tudnak lakni. A Somogy Természetvédelmi Szervezet területe­in ezért őrzi meg a legelőket: szürke­marhákkal hasz­nosítják a meglévő területeket. ■ Védett növények a boltokban A legtöbb - sokszor védett - vadvirág a Dráva mentéről, a Zselicből és a Boronka tájvédelmi körzet területéről kerül a piacokra. A természet- védők tapasztalata szerint az sem ritka eset, hogy külföldi megrendelésre ipari módszerek­kel hűtőkamionszám gyűjtik a növényeket. Elkészül időre a lakóotthon SOMOGYVÁR Megkezdődött a somogyvári di­ákotthon lakóotthonos kiváltása. A megyei önkormányzat egy, a településen régóta használaton kívüli épületet vásárolt meg erre a célra. Az egykori iskolai ebédlő épületét a falu úgy adta el, hogy saját beruházásban a célnak megfelelően át is alakítja. A hé­ten végeztek az álmennyezetek kialakításával. Az idén el szeret­nék végezni még a burkolási fel­adatokat. A szerződésben vállalt március végi időpontot így tudják tartani. Az új lakóotthonba 15 gyerek költözhet be. __________■ Ci gánydalok ruhatervezés közben Tapsony Niklai Kornélia a kaposvári iparművészeti szakiskola végzőseként még nem döntötte el, hogy az érettségi után hogyan tovább. Ennyi­ben hasonlít kortársainak nagy részéhez, ám sok mindenben különbözik tőlük. Mivel az átlagosnál jobb kézügyessége révén rajztaná­ra körzeti versenyekre küldte munkáit, a szü­lők úgy gondolták, művészeti pályán a helye. Később azonban egyre-másra nyerte a nép­daléneklési versenyeket, így válaszút elé ke­rült.- A zeneelmélettel sosem tudtam dűlőre jutni, így inkább iparművészeti középiskolá­ba jelentkeztem. Itt a mhatervező szakirá­nyon tanulok, de közben sem feledkeztem el a népdalokról. Két éve sikerült egy értékes második helyet szereznem a keszthelyi Heli­kon kulturális diákfesztiválon. Kornélia énekelgetés közben persze a ru­hatervezést sem hanyagolta el, hiszen egyik munkája már a kifutókat is megjárta. Mégsem kötelezte el magát ezzel a szakmával, hiszen teljesen új terveket szövöget.- Mindig is érdekelt a belső építészet, így nagy valószínűséggel Sopronba jelentkezem ilyen szakirányú főiskolára. Ugyanakkor még a zenei pályáról sem mondtam le véglegesen. Alakítottunk egy zenekart egyik barátommal, s közösen már több alkalommal felléptünk a nagyszakácsi főzőverseny előprogramjában. Nemrég részt vettem egy tehetségkutató ver­sengésen is, de nem sok babér termett a szá­momra. Többekkel együtt volt egy olyan érzé­sünk, hogy a szervezők előre leosztották a la­pokat. ♦ A rutin viszont jól jött, hiszen az ipar- művészetis leány akkor sem jön zavarba, ha egy mulatságon aktuális popdalokat, vagy ép­pen cigányzenét rendel a vendég. Nem riad vissza a lakodalmas opuszoktól sem, így ga­rantáltan elhúzza partnerével az összes ven­dég nótáját. A széles repertoárba minden be­lefér, így nem véletlenül hívták meg a duót egy szilveszteri buli házizenekarának, takács Niklai Kornélia a ruhatervezést sem hanyagolta el Idősek ünnepe Nemesdéd Nemesdéden a Máltai Szeretet­szolgálat dédi csoportja szer­vezte meg először, kilenc évvel ezelőtt az Idősek karácsonyát. Az akkori rendezvény olyannyi­ra elnyerte a falusiak tetszését, hogy a következő évben már a falu volt a rendezvény gazdája. Halászi Attiláné képviselő el­mondta: idén is a képviselő-tes­tület látta vendégül a település . öregjeit. A 176 nemesdédi nyug­díjasból százhúszan részt vet­tek a vacsorán, amit nem csak a testület rendezett, de a képvise­lő asszonyok főzték ki az ünne­pi menüt is. Az iskolások ver­ses, zenés összeállítással, az óvodások betlehemes játékkal, a vései énekkar pedig egy ked­ves karácsonyi hangversennyel ünnepelte meg a településen élő időseket. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom