Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-15 / 292. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. December 15., szombat Európa biztonsága és védelme a tét Az Európai Unió állam- és kormányfői ki­vétel nélkül kijelentették: országuk kész részt vállalni Afganisztánban nemzetközi békefenntartó erők tevékenységében, amelyet az ENSZ irányítana. Laeken A tanácskozás témái között szerepelt, hogy milyen látványos ösztönzést adott a közös európai kül- és biztonságpolitikának a szep­tember 11-i amerikai merényletek után nem­csak elhatározott, hanem jórészt terv szerint meg is valósított sok uniós intézkedés. Ezzel részben összefügg, hogy a Tizenötök most készülnek működőképessé nyilvánítani a két éve Helsinkiben elhatározott, azóta pedig formálódó európai védelem- és biztonság- politikai rendszert. Az ennek keretében moz­gósítandó 60 ezer főnyi haderő nincs még meg ugyan, ám létrejöttek és állandósultak a rendszer katonai-, védelmi- és politikai szervei. A tegnap elkezdődött uniós csúcstalálko­zót megelőzően hajnalig tárgyaltak a soros belga elnökség diplomatái, valamint a Tizen­ötök állandó brüsszeli képviselői Görögor­szággal. Athén hozzájárulásától függ ugyan­is, hogy az Európai Unió mintegy kölcsön ve- heti-e a másik nagy integráció, a NATO esz­közeit és katonai tervezőkapacitását, amikor saját békefenntartó, válságmegelőző vagy ka­tasztrófaelhárító feladatokra vállalkozik. A zsúfolt délelőtti programot nem kevésbé sűrű napirend követte délután, majd éjszaka, és a diplomaták szerint ez a csúcstalálkozó valószínűleg ma is a késő estébe fog nyúlni. Ambiciózus soros elnökség ambiciózus záró aktusa zajlik a belga király laekeni palo­tájában. Odakint pedig a verőfényes jég­hidegben sok tízezernyi, a világ minden tájá­ról érkezett aktivista készül ugyancsak ambi­ciózusan megbélyegezni a globalizáció em­bertelen vonásait, és követelni, hogy az euró­pai uniós politikusok e globalizáció pozitív hatásait erősítsék döntéseikkel. MR Laekenban is tüntettek a globalizáció ellen FOTÓ: EUROPRESS/EPA KORÁBBI EU-CSÚCSOK BŐVÍTÉSI DÖNTÉSEI 1997. december Luxemburg Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat 5+1 tagjelölttel (köztük Magyarországgal) 1999. március Berlin Meghatározzák a bővítés pénzügyi keretszámait 1999. december Helsinki Megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat további 6 tagjelölttel 2000. június Feira Üdvözlik, hogy az összes fejezet megnyílt a tárgyalásokon a „luxemburgi” jelöltekkel 2000. december Nizza Menetrendet fogadnak el a tárgyalásokra 2D02 végéig 2001. június Göteborg Célként tűzik ki, hogy a legfelkészültebb __________________________________jelöltek már tagként vegyenek részt Tá madnak a gyalogosok Különösen hevessé vált tegnap az amerikai bombázás és a föl­di harc a kelet-afganisztáni törzsi erők és Oszama bin Laden al-Kaida terrorszervezetének fegyveresei között. NINCS ELVI akadálya annak, hogy a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség folytassa együttműködését a román kor­mánypárttal, de az a döntés is születhet, hogy nem kötünk újabb megállapodást - jelentet­te ki pénteken Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Szociál­demokrata Párt (PSD) és az RMDSZ tavaly decemberben kötött egy évre szóló megálla­podást arról, hogy az RMDSZ parlamenti támogatást nyújt a PSD kisebbségben lévő kormá­nyának. Az együttműködés ed­digi eredményeit a két párt kép­viselői jelenleg szakértői szin­ten elemzik, a folytatásról a ter­vek szerint január első felében döntenek. OROSZORSZÁG bejelentette, hogy a tervezettnél egy évvel korábban befizette minden hát* ralékát az ENSZ állandó költség- vetésébe, illetve az attól külön működtetett békefenntartási bü­dzsébe. Moszkva 1995 végén ígérte meg, hogy hét éven belül törleszti minden adósságát. Az ország ENSZ-képviselete azon­ban New Yorkban közölte, hogy a békefenntartási költségvetésbe csütörtökön fizetett 39,9 millió dollárral befejeződött a hátralék kiegyenlítése. A NEMZETKÖZI Űrállomáson pénteken hivatalosan is lezaj­lott az állandó legénység váltá­sa. A Moszkva melletti földi irá­nyítóközpont illetékese el­mondta, hogy az Endeavour űr­hajóval érkezett űrhajósok már a negyedik csapatot alkotják, amelyik hosszabb időt tölt el az űrállomáson. A 3 fős legénység parancsnoka az orosz Jurij Onufrijenko, két beosztottja pe­dig az amerikai Cári Walz és Dániel Burch csaknem hat hónapig dolgozik a világűrben. A most távozó hármas augusz­tus közepétől tartózkodott az űrállomáson. SEMMILYEN belpolitikai ok, így a márciusban esedékes uk­rán parlamenti választások sem változtathatják meg az orosz-ukrán kapcsolatok általá­nosan kedvező légkörét - jelen­tette ki pénteken Harkovban Leonyid Kucsma ukrán elnök. Orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a kétnapos orosz-uk­rán gazdasági fórum végeztével tartott közös sajtóértekezleten Leonyid Kucsma hangsúlyozta: javulás várható a kétoldalú kap­csolatokban. Véleménye szerint az új összetételű törvényhozás ezen a területen is az ukrán nép véleményét fejezi majd ki. ■ Kandahár Tíz nagy erejű bombát dobott le fél órán belül egy amerikai repülő­gép a kelet-afganisztáni Tora Bora körzet Melava hegyére, amelynek gerincén elsáncolták magukat a megmaradt al-Kaida-csapatok. Tegnap a törzsi fegyveresek a ter­rorszervezet tagjainak utolsó állá­sait rohamozták. Az amerikai ka­tonák azonban Oszama bin Laden keresésében nem vettek részt. A tálibellenes erők Nangarhar tarto­mány egyik völgyhajlatában beke­rítették az al-Kaida harcosainak nagyobb csoportját, s itt tartózko­dik állítólag Bin Laden is. Hom­lokegyenest ellenkező állítást tet­tek közzé Pakisztánban: eszerint Bin Laden már nem tartózkodik Tora Bora körzetében. Maga George B,ush amerikai el­nök is elismerte: az Egyesült Álla­mok nem tudja teljes bizonyos­sággal, hogy jelenleg hol tartózko­dik az al-Kaida szervezet vezetője. Az amerikai elnök megismételte korábbi kijelentését, hogy „élve vagy holtan”, de mindenképpen meg kell találni a szaúdi szárma­zású férfit, aki a legutóbbi ismere­tek szerint Afganisztánban húzta meg magát. Pénteken egyébként az ameri­kai tengerészgyalogosok bevo­nultak Kandahár belvárosába, és a páncélos alakulatok birtokukba vették a második legnagyobb af- gán város repülőterét is. ■ Ezüstérmesek ezüstvasárnapja Holnap: ezüstvasárnap. Ilyenkor a leg­többen már a közelgő ünnepre gondolnak, folytatódik a készülődés a karácsonyra. Három magyar olimpiai ezüstérmest ke­restünk meg ebből az alkalomból. Makray Katalin tornász felemás korláton bemuta­tott gyakorlatával nyert ezüstér­met 1964-ben a tokiói olimpián. Amióta az esti tornák közvetíté­se abbamaradt a televízióban, többnyire a svájci nagykövet feleségeként, Schmitt Pál oldalán tűnt fel ragyogóan, csi­nos asszonyként a nyilvánosság előtt. Amikor itthon van Buda­pesten - mint mondja -, a csa­lád, a nagymamaszerepkör számára a legboldo- gítóbb. Három lánya eddig négy unokával ajándé­kozta meg. Mindmáig felejthetetlen számára az a pillanat, amikor tizenkilenc évesen felcsendült a magyar Himnusz, és a távoli fqldrészen a dobogó máso­dik fokára állhatott. Nem volt csalódott, hogy nem ő lett az első. Örömkönnyeit megörökítő fotója annak idején bejárta az egész világsajtót. Nagy dolog lett volna, ha ugyanezt az eredményt itthon érhette volna el. Abban az időben ugyanis Magyar- országon még televíziója sem volt mindenkinek, így a közvetítést sokan nem is láthatták. Arra a kér­désre, hogy mit szól az olimpiarendezés gondola­tához, egyszerűen csak ennyit mond: boldog len­nék! Egy ilyen rangos esemény világra szóló hír­nevet hozhatna ennek az országnak. Figyelemmel arra is, hogy az esemény megszervezése óriási fe­lelőséggel is jár Wichmann Tamás kenuja 1972-ben a münche­ni olimpián ért másodiknak a célba. Korábban, 1968-ban Mexikóban a párosok verse­nyében is ezüstérmes lett. Je­lenleg az MTK-ban edzőként nagy-nagy lelkesedéssel és szeretettel foglalkozik a fiata­lokkal. Híres szakácstudomá­nyát pedig saját budapesti vendéglőjében kamatoztatja. Gyermekei közül, úgy tetszik, a legkisebb fiú, Barna lesz a kenuban is a papa utóda. Annak idején, mint meséli, „aranyvárományosként” uta­zott Münchenbe. Végül az ezüsttel kellett „beér­nie”. Szerinte tipikus magyar betegség, hogy a második helyezést úgy tekintjük, mint az utolsók között az elsőt. Máig sajnálja, hogy világverse­nyen való megmérettetési lehetősége hazai pá­lyán nem adatott meg a számára. Örömmel bizo­nyított volna az itthoni közönség előtt is. Ennek ellenére nem panaszkodhat, nevét és tudását mindmáig hazánkban is nagy tisztelet övezi. Az olimpia megrendezésének ötletétől is lázba jött. Mint mondja, számára nagy ajándék lenne, ha megérhetné: az ötkarikás játékoknak hazánk ad otthont. Hisz abban, hogy mindennek feltételeit is megteremtheti az ország. Dr. Gyarmati Andrea ugyancsak 1972-ben Mün­chenben lett ezüstérmes. Ami­kor telefonon beszéltünk vele, épp a belvárosi forgalommal küszködött - kocsijában van kihangosító! -, de köszönte szépen, ettől függetlenül jól érzi magát. Épp a betegeit látogatta, a gyermekeket, akiket gyógyít. Hangján hallani lehetett, hogy kettős érzései vannak az ezüstéremmel kapcsolatban. Szerinte mindenki, aki ismeri a pályafutását, jól tudja, hogy milyen érzései lehetnek ezzel kapcso­latban. Ha valaki aranyéremre esélyes, és csak ki­csi választja el tőle, az bizony több mint bosszan­tó. Az évek múlásával persze másként éli meg a történteket, „rendben van, ez a történet” - gondol­ja, s hozzáteszi: ha akkor ezüst- helyett arany­érmet akasztanak a nyakába, Máté fia nem szüle­tett volna meg. Attól függetlenül, hogy az ember nem így teszi fel a kérdést magának: „aranyérem vagy gyermekáldás”. A hazai közönség - ezen belül a Fradi szurkoló­gárdája - mindig boldogító volt a számára; szavai szerint: „ha értem, nekem szól a Himnusz, az fel­emelő”. Éppen ezért szorít, hogy 2012-ben Buda­pest lehessen az olimpia házigazdája, mert jó len­ne nekünk, jó lenne a városnak, jó lenne az ország arculatának.- A budapesti olimpia szép álom - mondja az egykori úszónö -, s az álmok természetéből adó­dóan vannak olyanok, amelyek megvalósulnak, s vannak olyanok, amelyek nem. Ilyen volt számom­ra az olimpiai aranyérem. MÓROCZKÁROLY Sztrájkórarend A nemzetközi helyzet fokozódik! Bástya elvtárs kijelentése A tanú című filmből már szállóigévé vált. Mostanában gyak­ran emlegetjük, korántsem tréfálkozva. Afganisztánban még mindig lőnek, Izraelben egyre többször robbantanak. Sze­rencsére Magyarországon a helyzet nem ennyire drámai, de azért - valljuk be - fokozódik... Országos figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Már megint ez a fránya minimálbér áll a középpontban: százezrek áldják ér­te a kormányt, százezrek pedig felháborodnak. Az előbbiek­nek a csúcsot jelenti januártól a havi ötvenezer forint, az utóbbiak sérelmezik, hogy sem a munkában eltöltött idő, sem az iskolai végzettség, sem a közfeladat fontossága nem lesz szempont a bérek megállapításánál. Csaknem húszezren szüntették be a munkát tegnap délelőtt. Hát... Elképzelek magam elé egy művelődési központot, ahol sztrájk van. A szakkörök délután vannak, a nyugdíjasok és kis­mamák esténként találkoznak. Legfeljebb a bálásruha-vásárt érinthetné a munkabeszüntetés, de az nyilván nem marad el, mert akkor már fűtésre, világításra sem jutna. Múzeumok? A szegényebbek alig várják a téli szünetet, amikor csak éppen annyit kell fűteniük, hogy a műtárgyak ne menjenek tönkre. A szakszervezetek mondják a magukét. így van ez jól, termé­szetesen ez a dolguk. Ugyanakkor ha a tiltakozások, a figyel­meztetések és a követelések hatásfokát a valósággal mérjük össze, könnyen beláthatjuk: tartósan fagyos a helyzet. Rend­re kisiklanak egymás elől a gondolatok, az érvek. Nehéz kö­zösen járható utat találni. Az országos sztrájkórarendben még sok a bizonytalanság. A tanulók - a munkavállalók - várnak, próbálnak egyezked­ni a szigorú tanárokkal. Aztán felelnek. Ha egy-két órát, uram bocsá’ napokat hiányoznak, akkor újra felelnek. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06404330304 GYULAY ZOLTÁN Arafat, múlt időben Minden jel arra mutat, hogy a világ nagy részén teljesen leír­ták Jasszer Arafatot, az el-Fatah hajdan „legendás” vezérét - akinek nevét szinte Che Guevaráéhoz hasonló áhítattal ejtet­ték ki -, a Palesztin Hatóság napjainkban egyre gyöngülő elnö­két. Mert Arafat - aki még Nobel-békedíjjal is büszkélkedhet - egyre gyöngébb, fizikai és politikai értelemben egyaránt. Sőt: amikor ezek a sorok íródnak, azt sem lehet tudni, él-e még, mert az izraeli rakéták egyre közelebb csapódnak be tartózko­dási helyéhez. Mondhatnánk: Arafat már megkapta a selyemzsinórt, amikor az ENSZ közel-keleti megbízottja egyértelműen a palesztino­kat tette felelőssé az egyre szélesedő konfrontációért, és Űzi Landau izraeli biztonsági miniszter azt is kilátásba helyezte, hogy Arafatot visszatoloncolják Tuniszba, ahol 1993-ig, a ham­vába holt oslói béke megkötéséig tartózkodott. Nem beszélve a szélsőséges Hamász szellemi vezéréről, Jaszin sejkről, aki a minap visszakérdezett: „ki az az Arafat?”. A 72 esztendős - végzettségét tekintve kultúrmérnök - politi­kus mellett gyakorlatilag már csak az Európai Unió áll ki: az ál­lam- és kormányfők laekeni csúcstalálkozójukon kijelentették, hogy egyedül őt tekintik tárgyalópartnernek. Pedig a palesztin elnök egyre fáradtabb, egyre meggyötörtebb, s egyre kevesebb hatalma van (ha valaha volt is egyáltalán) a szélsőségesek fölött. Békefelhívásai, meghirdetett tűzszünetei süket fülekre találtak - mindkét oldalon. A jeruzsálemi kabinet értésre adta: mostantól saját eszközei­vel védi meg Izraelt. Ami egyértelműen azt jelenti, hogy felszá­molják az öngyilkos terroristák tűzfészkeit, porig rombolják épületeiket, azaz küszöbön az újabb, immár totális izrae­li-palesztin háború. S ennek a háborúnak máris megvan az el­ső áldozata. Jasszer Arafat halott - ha másképp nem, politikai értelemben mindenképp. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ________________________ÁLLÁSPONT__________________________ Pa lesztin vád: mészárlás Sokan nem értik az arab világ „némaságát” Izrael - Palesztina A Palesztin Hatóság mészár­lásnak nevezte, hogy az izra­eli hadsereg behatolt Szalfit ciszjordániai faluba, és meg­ölt hat palesztin rendőrt. Nabíl Abu Rudeina, Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadó­ja szerint az izraeliek folytatják az eszkalációt, amely megtorpedóz minden nemzetközi, egyebek közt amerikai erőfeszítést, hogy helyreálljon a béke a térségben. Rudeina figyelmeztetett arra, hogy katasztrófa fenyegeti a térsé­get, ha a folyamat tartóssá válik. Az arab országok sajtója pénte­ken egyöntetűen elítélte Ariéi Sáron döntését, hogy kormánya nem tárgyal a továbbiakban Jasszer Arafattal. A katari al-Raja szerint Sáron nagyon veszélyes játékba kezdett, mert ha Arafat és a Palesztin Hatóság sorsa veszély­be kerül, az az egész Közel-Kele­tet lángba boríthatja. Ugyanakkor az arab lapok megbélyegzik a nemzetek közös­sége és az arab világ tétlenségét a palesztin ügyben. A dohai al- Vatan gyanúsnak nevezi az arab országok némaságát a paleszti­nok elleni izraeli agresszióval szemben. Az egyesült arab emír- ségekbeli al-Ittihad megdöbbené­sének ad hangot a nemzetek közösségének magatartásával kapcsolatban. Libanonban a Hezbollah síita fegyveres szervezet tévéállomása, az al-Manar csütörtök este óta szolidaritásból a palesztin tévé lógóját sugározza, amelynek rámalláhi adóját lerombolta az iz­raeli hadsereg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom