Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-10 / 287. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2001. December 10., hétfő Az OTP az év internetes bankja Budapest Az OTP Bank Rt. nyerte „Az év internetes bankja Magyarorszá­gon 2001” pályázatot. A győztes egy évig használhatja a címet. Az Index.hu Rt., a Nemzetkö­zi Bankárképző Központ és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. által meghirdetett pályáza­ton az összesen 10 internetes bankolási lehetőséggel rendelke­ző pénzintézet közül 6 vett részt. A CIB Bank, a CITIBANK, a HBW Expressz Takarékszövetkezet, az Inter-Európa Bank, a Kereske­delmi és Hitelbank, valamint az OTP Bank nyújtott be pályá­zatot. A kiírás kizárólag az inter­netes lakossági szolgáltatásokra vonatkozott. A vetélkedés célja az inter­netes banki szolgáltatások nép­szerűsítése mellett a felhaszná­lók, illetve a potenciális felhasz­nálók véleményének, tapasztala­tainak megismerése volt. A beér­kezett pályázatokat öttagú zsűri, Kapa Mihály volt pénzügymi­niszter, Csépi Lajos, az Index.hu Rt. vezérigazgatója, Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Köz­pont vezérigazgatója, Plájás Gábor, a Hewlett-Packard Ma­gyarország Kft. vezető tanács­adója és Uj Péter, az Index főszer­kesztője bírálta el. A zsűri több szempontból is értékelte a beér­kezett pályázati anyagokat. Vizs­gálta a kínált szolgáltatások jel­lemzőit, a technikai kivitelezést, valamint a műveletek biztonsá­gát is. A pályázati anyagok elbí­rálásánál fontos szerepet játszott a megfelelő szintű informatikai és biztonsági környezet, hiszen a banki termékek és tranzakciók „webesítésével”, a szolgáltatások széles körű bővítésével, illetve az ügyfelek számának növekedésé­vel folyamatosan erősödik a kül­ső beavatkozások, támadások veszélye. __________________■ Bát-ö sszefoglaló Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán a múlt héten ösz- szesen 2 milliárd forint érté­kű áruval kereskedtek a bró­kerek, a határidős pénz­piacon pedig több mint 17 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek között a BÁT hét vé­gi jelentéséből. A búzapiacon az ótermésű jegy­zések ára csökkent, az új termé- sűeké emelkedett. Jövő már­ciusra 26670 forintért kínálták. Az extra búza értéke 28 900 fo­rint volt. A kukorica 150-580 fo­rinttal gyengült, a márciusi lejá­rat 21800 forinton zárt. A takar­mánybúza elszámolóára jövő márciusára 21990 forintra drá­gult, a takarmányárpát változat­lanul 21000 forintért lehetett je­gyezni. Az olajnapraforgó min­den árfolyama gyengült, a már­ciusi termin 62 050 forinton vár­ja a mai tőzsdenyitást. A szója ugyanerre a lejáratra 70200 fo­rinton cserélt gazdát. A határidős devizapiacon több mint 63 ezer kontraktussal kereskedtek az alkuszok. A nép­szerűségi listán az amerikai dol­lár megelőzte az eurót. A zöld­hasú értéke decemberre 280,66 forintra emelkedett. Az euró négy árfolyama 0,60-3,60 forint­tal gyengült, decemberre 250,37 forintot ér, januárra viszont 281 forint lett az elszámolóára. Az angol fontot decemberre 400 fo­rintért kínálták a brókerek, a ja­pán jen viszont megőrizte 225,58 forintos értékét. A távol- keleti fizetőeszköz piacán új ha­táridő nyílt: a június, amelynek elszámolóára 233,50 forinton zárt a kereskedés utolsó napján. A svájci frank decemberre 170 forinton cserélt gazdát. ___________________ - UG ­Ke vesebb bankkártyacsalás A bankkártyahasználat biztonságát növeli, hogy 2002. január l-jétől kötelező lesz a PIN- kód beütése a legnagyobb számban forgalom­ban lévő Maestro kártyáknál vásárláskor is, nemcsak pénzkivételnél - jelentette be Fejes Kálmán, az Europay International regionális bankkártyakockázat-kezelési vezetője. Budapest A MAGYAR KIBOCSÁTÁSÚ KÁRTYÁKKAL LEBONYOLÍTOTT __________FORGALOM (MILLIÁRD FORINT)__________ Év szám Europay Visa Diners, AmEx 1998 664 324 59 1999 1108 510 72 2000 1446 668 117 2001 i. félév 782 379 73 Forrás: Magyar Nemzeti Bank Magyarországon 2001 első félévének végén több mint 2 millió 300 ezer hazai kibocsátású Maestro kártya volt forgalomban. A Maestro kártyák szá­ma ugyan 4,5-szerese az Euro- card/Mastercard kártyáknak (EMC), azonban negyedévente csak tizedany- nyi visszaélés történik, mint az EMC- kártyákkal. Az idei év első felében Magyaror­szágon 2354 bankautomata (ATM) és 21552 kereskedőhelyi terminál fogad­ta el az Europay International lógóival (Maestro, EMC, Cirrus) ellátott bank­kártyákat. Fejes Kálmán beszámolt arról, hogy a csalások számának je­lentős csökkenését a bankok, a bűn­üldöző szervek, valamint a törvény- hozás szoros együttműködése idézte elő. A hitel- sms-üzeneteket kap a kártyabirtokos minden intézetek együttműködésének egyik jó példája, tranzakcióról, amelyet a kártyájával végeznek el. hogy közösen úgynevezett monitoringrendszert így az esetleg ellopott vagy lemásolt kártyákkal működtetnek. Ez azt jelenti, hogy a bankok fi- történő hamis tranzakciók felismerése jóval ko- gyelik mindazokat a tranzakciókat, amelyek a rábban történhet. Az Europay vezetése ezért fon- kártyatulajdonosok szokásaihoz képest eltérő, tolóra veszi, hogy a magyarországi hitelintézetek gyanús pénzmozgást mutathatnak. Világújdon- példájáj követve ezt a gyakorlatot kötelezővé te- ságnak számít, hogy Magyarországon már 7 szi tagbankjai számára, bank olyan rendszert alkalmaz, amelynek révén _______________________________________! Sz erveződő zöldségtermesztők A hazai zöldség- és gyümölcstermesztők az uniós csatlakozás után csak termelői-értékesítő szervezeteken (tész) keresztül jutnak támogatáshoz. Több tízmilliárd forinttól eshetnek el a gazdák, ha a hátralévő időszakban nem alakítják meg a tész-eket. szövetkezetek nem tudnák érvé­nyesíteni gazdasági súlyukat. Pe­Budapest-Brüsszel Az Európai Unióban 1996 óta a dig Magyarország sok tízmilliárd zöldség- és gyümölcstermesztők forintról csúszhat le, ha a zöld- csak termelői-értékesítő szerve­zeteken keresztül vehetnek igénybe támogatást. Magyarországon is fontos len­ne, hogy minél több ilyen szerve­zet jöjjön létre, mert hazánk csat­lakozását követően a magyar gaz­dák is csak így jutnak majd hozzá az uniós pénzekhez. Jelenleg mindössze öt tész van az ország­ban, forgalmuk a két százalékot sem éri el. Mi az oka, hogy nem szaporodnak gombamód ezek a szervezetek? - kérdeztük Szabó Mártont, az Agrárgazdasági Kuta­tó és Informatikai Intézet fő­munkatársát.- A múltbeli rossz tapasztala­tok és a bizalmatlanság lassítja az önszerveződést. Megalakulásu­kat hátráltatja például, hogy a ki­sebb termelők nem szívesen csat­lakoznak a náluk lényegesen na­gyobbakhoz, mert attól félnek, azok elnyomják őket. Másfelől a „nagyoknak” nincs is igazán szükségük a kicsikre, mivel az egy tag, egy szavazat elve miatt a ség- és gyümölcsszektorban az uniós csatlakozásig hátralévő időben nem jönnek létre ezek a szervezetek. Nagy szükség lenne rájuk azért is, hogy javítsák a ter­melők piaci pozícióit a náluk sok­kalta erősebb, koncentráltabb fel­vásárlókkal, feldolgozókkal, üz.- letláncokkal szemben. ÚJVÁRI GIZELLA Szabad út a magyar gyümölcsöknek Az Európai Bizottság elsőként Magyarország esetében adta hozzájárulását ahhoz, hogy a szár­mazási ország hatóságai ellenőrizzék az EU-ba exportálni kívánt friss gyümölcs és zöldség uniós szabványoknak való megfelelését. Franz Fischler mezőgazdasági biztos a lépést a gyümölcs- és zöldségkereskedelem megkönnyítésének igé­nyével indokolta. Mintegy húsz, Unión kívüli or­szág nyújtott be Brüsszelhez hasonló kérvényt. Ezek a friss zöldség-gyümölcs esetében az EU importjának 80 százalékát fedik le. Magyarország évente 60 millió euró értékben 85 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget ad el az EU- ban. A legfontosabb kiszállított termény a paprika, a cseresznye és a szilva. A bizottsági döntés az uniós importőrök számára leegysze­rűsítheti az adminisztrációs procedúrát és csökkentheti a szállítási időt. Brüsszeli remények szerint a felelősség javának a kereskedők­re és a magyar hatóságokra való áthárításával a importtermények minősége is javul majd. Az ügy előzménye az, hogy Magyarország az utóbbi években mind a belpiacon forgalmazott, mind az exportra szánt zöldség- és gyümölcsféleségek minőségi vizsgálatát megszigorította. Mosta­náig feszültséget okozott azonban, hogy a változtatások ellenére az uniós hatóságok szükségtelennek tartott „biztonsági ellenőrzése­ket” végeztek a magyar termékeknél. Hitel vállalkozóknak Széchenyi képmása kerülhet a plasztiklapra Budapest A kilátásba helyezett kor­mányzati támogatással köze­lebb került a megvalósulás­hoz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók Országos Szövet­sége által kezdeményezett vállalkozói hitelkártya. Az első körben a gazdasági kor­mányzat mintegy 200 millió fo­rinttal kívánja elősegíteni a vál­lalkozói hitelkártya bevezetésé­hez szükséges előminősítést, il­letőleg a hálózatszerűén működő informatikai rendszer kiépítését. A Gazdasági Minisztérium ugyanakkor vizsgálja annak a ka­marai felvetésnek a lehetőségét, hogy a kormány 3-5 százalékos kamattámogatással segítse elő a hitelkártya létrehozatalát. Mint korábban lapunkban is beszámoltunk róla, a vállalkozói hitelkártya elsősorban a kis- és középvállalkozói szférának nyúj­tana gyors és kedvezményes for­rásbiztosítási lehetőséget. A for­góeszköz teremtését biztosító kártyát a Vállalkozói Hitelkártya Rt. bocsátaná ki, a gyakorlati hi­telezésre pedig a kereskedelmi bankok között hirdetnének nyílt versenyt. A hitelkártyát kizárólag kamarai tagok, illetőleg a VOSZ tagjai igényelhetnék, a konstruk­ció futamideje három hónapos lehet. Érdekes módon szankcio­nálnák a fegyelmezetlen, a hitel- törlesztés követelményeinek nem megfelelő vállalkozókat. A pénz behajtásán túl nevük nyil­vánosságra hozatalát tervezik. Azt, hogy a kormányzat figyel­mét felkeltette a vállalkozói érdek-képviseleti kezdeménye­zés, abból is látni, hogy javaslat­ként elhangzott, nevezzék Szé- chenyi-hitelkártyának az új for­rásteremtő eszközt. A gyakorlati megvalósítás fon­tos részlete lehet, hogy a hitel­kártya tartalma államilag nem garantált kategóriába esne. Tulaj­donosai a garanciaalapba befizet­ve teremthetnék meg az alapvető biztonságot. A kártya árát a hitel­keret 2,5 százalékában, 25 ezer forintban állapítanák meg. ______ KASZÁS E. „Ú jra dolgozom” Program magyar és brit segítséggel Budapest amely az Újra dolgozom progra­mokat koordinálja, fejleszti to- Az Országos Foglalkoztatási vább. Molnár Györgyné közölte, Közalapítvány (OFA) által hogy a munkanélküliek jelentős brit segítséggel létrehozott hányada a roma kisebbségből ke- Újra dolgozom programjába bevont 12 ezer munkanélküli közül 3600 fő jutott munká­hoz, ami a példaként szolgáló brit program által elértnél is jobb eredmény - derült ki az OFA és a brit fejlesztési minisztérium közös tájékoz­tatójából. A programba olyan munkanélkü­lieket vontak be, akik 9 hónapon túl nem találtak munkát. A prog­ram keretében munkához jutotta­kat több mint 3 hónapig foglal­koztatták, illetve foglalkoztatják munkaadóik. Az Újra dolgozom program országszerte 11 központ­ban működik, tevékenységét civil szervezetek bevonásával végzi, 'rül ki. A program központjai Molnár Györgyné, az OFA kúra- olyan területeken működnek, tóriumának elnöke kiemelte, ahol zömében tartósan munka- hogy a rendszerváltás kezdete óta nélküliek vannak, jellegzetesen 1,5 millió munkahely szűnt meg roma származásúak. Magyarországon, s a munkánál- John Calvert, a brit fejlesztési küliek munkához juttatásában je- minisztérium képviselője el- lentős szerepet játszott a közala- mondta, hogy Nagy-Britanniában pítvány. Az OFA éves költségveté- a regisztrált, vagyis segélyért fo­sé 1996-os indulása óta 1-1,5 mii- lyamodó munkanélküliek aránya liárd forint volt évente, idén ez az 5,6 százalékos, de az össz- összeg 2 milliárdra emelkedett, a munkanélküliség 9 százalékra te­jövő évi előirányzat 2,7 milliárd hető. Hozzátette, hogy az etnikai forint. Az OFA kuratóriumának kisebbségek aránya a munkanél- elnöke elmondta, hogy jövőre küliek között Nagy-Britanniában ugyancsak brit anyagi és szakmai is magasabb, mint a kisebbségek segítséggel úgynevezett Fejleszté- aránya az összlakosságon belül, si Ügynökséget hoznak létre, __________________________! Az Országos Foglalkoztatási Közalapít­ványt 1992-ben hozta létre a Munka­ügyi Minisztérium brit anyagi és szak­mai segítséggel, 1996-tól a gazdasági tárca alá tartozik, eddig 44 támogatási programot hirdetett meg, 5370 pályá­zatot fogadott be, ebből 2050 projekt 10 milliárd forintos támogatást kapott. A támogatott projektekben mintegy 190 ezer ember munkaerő-piaci vissza­illeszkedését, foglalkoztatását segítette elő. Jövőre 13 támogatási program meghirdetését tervezik, ezen belül 200 program keretében 25-30 ezer ember munkaerő-piaci helyzetén kívánnak javítani. Jövőre több lakást adnak át Nő az építőipar teljesítménye Idén várhatóan 32 ezer új lakást adnak át, egy két év múlva azonban több mint 10 százalékos emelkedésre lehet számíta­ni - mondta Stumpf István kancelláriaminiszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró rend­kívüli közgyűlésén. Az aszály hat a hűtőiparra Budapest Stumpf István kijelentette: a kor­mányzat célja, hogy a magyar tu­lajdonú építőipari vállalkozások versenyképesek legyenek az Euró­pai Unió piaóán is, ám ehhez előbb Magyarországon kell meg­erősíteni őket. Az építőipar a nemzetgazda­ságban speciális helyet foglal el, ugyanis a bruttó hazai termék mintegy 5 százalékát a magyar építőipar hozza létre. A nemzet- gazdaság negyedik ágazata, amely a foglalkoztatottak 6 százalékának ad munkát, tavaly összesen mint­egy 250 ezer főt foglalkoztatott. A kancelláriaminiszter elmondta, hogy idén a több mint ezermil- liárd forint termelési értéket létre­hozó ágazat 10 százalékos növe­kedést ér el, és ezzel a nemzetgaz­daság egyik húzóágazata. Hozzá­tette: az építőipar várhatóan az egyik legdinamikusabban fejlődő szektor lesz. A beruházási hányad bővülésével és a nemzetgazdasági beruházások tervezett 8-10 száza­lékos növekedésével az építőipar teljesítménye várhatóan hasonló mértékben bővül. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke beszámolt arról, hogy a rendszer­váltást követő tíz évig tartó építő­ipari recesszió után ez az első év, amikor az ágazat jelentős növeke­dést produkált. Az ÉVOSZ elnöke utalt arra, hogy a lakáshitel-állomány jelen­leg 270 milliárd forint, ami tavaly 63 milliárddal, az idén pedig őszig újabb 79 milliárd forinttal gyara­podott. Elmondta azt is, hogy az építőipari bruttó átlagkereset a múlt évi 59 ezer forintról az idén 75 ezerre nőtt. Az ÉVOSZ előnyben részesíti a magyar vállalkozásokat a külföl­diekkel szemben. A státustörvény módosítását is kezdeményezik, mégpedig azért, hogy az eddigi három hónap helyett hat hónapig vállalhassanak munkát a határon túli magyar építőipari szakmun­kások, tekintettel az ágazat idény­jellegére _________________(P.AJ Bud apest Az idén a hűtőipari cégek ke­vesebb mint 200 ezer tonna terméket állítanak elő, ami 20-30 tonnával marad el a ter­vezett volumentől - jelentette be Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke. Ennek az az oka, hogy a tavaszi aszály a zöldborsó-, az őszi eső­zések pedig a kukoricatermelést érintették negatívan. Tavaly 220 ezer tonna lett a hűtőipari ter­melés. Az iparág forgalma idén vár­hatóan 32-36 milliárd forintot tesz ki, ennek a 60-62 százaléka exportbevétel. A hűtőipari ter­melésből 30 ezer tonna volt a gyümölcs, 165 ezer tonna a zöldség. A vállalatok összesen 270-280 ezer tonna alapanyagot vásárolnak meg az idén, ami tíz százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Ezért a mennyiségért 13-15 milliárd fo­rintot fizetnek ki. Az iparág az idén a forint ár­folyamának erősödése miatt 800 millió-1 milliárd forint közötti árbevétel-kiesést szenved el. A szövetség ennek kompenzálásá­ra benyújtotta igényét az illeté­kes szaktárcához. Ezen túl az exporttámogatások megszün­tetése is sújtja a hűtőipart, a cé­gek végleg elveszíthetik külföldi piacaikat. Vigaszt nyújthat az, hogy jö­vőre várhatóan az alapanyag-ter­melők pályázhatnak majd minő­ségi árutermelés támogatására, így csökkenhet a felvásárlási ár. Valószínűleg 2002-ben nemcsak a hagymát, kukoricát és paradi­csomot termelőket részesítik anyagi segítségben, hanem a málna-, meggy-, cseresznye- és zöldborsótermelőket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom