Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-10 / 262. szám

6. OLDAL ALMA N A C H 0 6 6 2001. November 10., Szombat |Ü A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Németh Jánosné. Az alpolgármester: Mózer Gyula. A képviselő-testület tagjai: Körösi János, Mikliánné Kollarics Tünde, Marczi János és Koch Gyula. A körjegyző: Sípos Ferenc. Az óvoda vezetője: Mikliánné Kollarics Tünde. A falugondnok: Paksai Attila. A háziorvos: dr. Kovács Jó­zsef. _ m Hács Erdőkkel bo­rított vidé­ken fekszik Hács. Mind­össze né­hány száz éves a múlt­ja. Birtoko­sa. az Inkey család német telepeseket hívott be 1828-ban. A község lakossá­ga 1855-ben építette az evangélikus imaházat. Az 1867-es év rossz emlékű a falu krónikájában: akkora tűzvész pusztított, hogy a házak fele leégett. 1860-tól már a Zichyeké a határ, ök birtokolták a XX. század elejéig. Az 1905-ös aratósztrájk idején fordult a megye figyelme Hács felé. mert itt volt az egyik legnagyobb szervezett megmozdulás. 1907-ig Lengyeltótihoz tartozott a falu. s része volt Keleti­puszta és Hácsmajor. illetve Béndek- puszta. ahol a Kacskovics-kúria állt. Béndek falu volt a középkorban. Bennek néven az 1332-37-es pápai ti- zedjegyzék is említi. Itt van az a régi templomrom. amit a falu szeretne rendbe tétetni. Az utóbbi tíz évben új telepesek jelentek meg Hácson. egyre több német család vásárol portát és befektetők is szívesen települnek ide. Mindenkit megkap a település párta- lan természeti környezete. Számolják a. kilométereket A hácsiak számolják a kilométe­reket. Hat kilométerre van Len­gyeltóti, 15-re a Balaton. Aki a megyeszékhelyre utazik, annak 46 kilométert kell megtennie. A község zsáktelepülés; itt úgy mondják: egyutas falu. Mind­össze a két kilométeres összekö­tő utat kellene megépíteni a Dó­zsa György utca folytatásában Kisberény felé, hogy hét kilomé­terrel közelebb kerüljenek Ka­posvárhoz. A terveket elkészí­tették, most a saját erőforrás millióit számolgatják, és bíznak a pályázati lehetőségekben. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Befektetőket vonz a Az ellentétek jellemzik Hácsot. A kis falu lakói ala­csony jövedelműek, de sorra jelennek meg a befektetők tíz­milliós beruházásokkal. Az önkormányzatnak a műkö­désre elég a pénze, a középü­letek mégis megújultak. Ismét sok a munkanélküli a falu­ban - mondta Németh Jánosné polgármester. A bogiári munka­ügyi iroda 41 embert regisztrált. Többségük a nyáron vállalt mun­kát a Balatonnál, s mindössze né­hány ember szorult ellátásra. Ez az évszakokhoz köthető ingado­zás megszokott a Balaton-régió- ban, a kis önkormányzatoknak azonban nagy megterhelés. Hács bevételeinek több mint egy har­madát szociális kiadásokra költi.- Miből jut fejlesztésre?- Például abból, hogy bekap­csolódtunk a közmunkaprogram­ba - mondta a polgármester asz- szony. - így újítottuk föl az ösz- szes középületet, a művelődési házat, az orvosi rendelőt és az óvodát. Néhány hete költözött új épületbe az önkormányzat, tíz év után most van először saját helyi­HACS PÉNZE sége. A régi tejházat alakítottuk át, ebben két helyiség és egy ga­rázs áll rendelkezésünkre a testü­leti munka szervezésére és a falu­gondnok elhelyezésére.- Nem jártam még olyan tele­pülésen, amelynek az úthálózatát magántőkéből bővítették. Ezt hogy érték el?- A belső útjaink rendben van­nak, mind az öt utca aszfaltos. Járdánk ugyan egy sincs, de ah­hoz, hogy pályázzunk, gondot okoz az önrész előteremtése. Ezt a hozzánk hasonló kis települé­sek nem tudják biztosítani. Az ide települő befektetők és magánsze­mélyek még a költséges útépítést is vállalják, mert annyira szeret­nek itt élni.- Mivel fogták meg a befektető­ket? Adókedvezményt ígértek?- Mindössze három helyi adót vetettünk ki: a kommunális, a Jó étvágyú óvodások Sokat játszanak a szabadban a kicsik, legtöbbször az óvoda tágas udvarán Az óvoda a község egyetlen intéz­ménye, most 17 gyermeket gondoz­nak itt. Az intézmény konyhája főz az időseknek is. S a gyerekek szere­tik az otthoni ízeket idéző ételeket. A hitoktatás után örömmel seregle­nek össze a gyerekek a játékokkal teli udvaron. A falu szívében van az óvoda, s láthatóan nemcsak a helye miatt került a figyelem középpontjá­ba. Mikliánné Kollarics Tünde veze­tő óvónőt nem találtuk otthon, mert továbbképzésre jár. A tetszetős szemléltetőeszközök azonban jel­zik, hogy komoly szakmai munkát végez a gyermekintézményében. Amíg a kicsik a csúszdán és a mászókákon tornáznak, Kálmán Imréné a konyhában várja, hogy tá­lalhassa az ebédet. Nagy ablak nyí­lik nmen a foglalkoztatóterembe, látják egymást. Örömmel szemléli, milyen jóízűen kanalazzák a főztjét. A gyerekek is gyakran beku­kucskálnak, és kíváncsian kérdezik: mi lesz ebédre? Állítja, hogy mindent megesznek, s ennek a titka egy­szerű: tizennégy éve olyat főz, ami a gyerekek kedvé­re való. ■ Kertésztől leste el a titkokat Ez a porta a falu büszkesége. Több házon látható a tábla, ami a kör­nyezetüket ápoló hácsiakat illeti meg. Penczi Gábomé az elsők kö­zött kapta meg az elismerést.- Nagyon örültem neki; még sírtam is. Szeretjük a szépet, s az a tízezer forint is jól jött nyugdíj­kiegészítésnek. Csodálkoztam egy kicsit, mert van a miénknél szebb ház is a faluban - mondta. Igaza van, de a képviselő-testület nem gazdaságot, hanem a szorgalmat és az igényességet pontozta. Penczi Gábomé, akit mindenki Margit néninek hív, 1976-ban tele­pült Hácsra Béndekpusztáról. Ak­kor vették a házat, s azóta ülteti te­le százféle virággal a kiskertet. So­kan jönnek hozzá magokért, taná­csért, előfordult, hogy az Alföldre is vittek a muskátlijából. Mindig szerette a virágokat. Gyerekként Várdán lakott az urasági kertész szomszédságában, tőle leste el kertészkedés titkait. A virágok mellett a macskák a kedvencei, van belőlük tizen­hét; kapásból so­rolja mindegyik­nek a nevét. A macskák meg tudják, hogy itt gondos gazdára találnak, s egyre- másra költöznek hozzá, miután az öreg kutyus is megfér velük. Fér­je, aki maga ter­mesztette do­hányt szív, amit Margit néni sodor jó keményre, Psnczí Gáborné és megmutatta a hát­só udvart is: az az ő gondja. Patyolattiszták a disznóólak, de panaszolta: alig fejezi be a nagyta­karítást, a száz tyúk hamar rendet­lenséget csinál. Hallottam már hírét a hácsi szü- retelőknek, akiket a gazdák felfo­gadnak; igen elégedettek a mun­kájukkal. A brigádot Penczi férje kertjük csodálatos virágaival Gábomé szervezi. Az idei szüre­ten is járták a szőlőket. Mint mondta, 2,5 millió forint fordult meg a kezében, naponta adta át a napszámosoknak a bérüket. Bár órabérben dolgoztak, nem volt rá­juk panasz. Jól jött az a pénz a ka­rácsonyi bevásárlásra, de van, aki- nek eltart tavaszig is. ■ Bikaborjakat nevelnek exportra A Manvee Farm Kft ma­gyar-holland vegyesvállalat négy éve települt Hácsra. A 15 hektáros telepen 3 ezer bika­borjú fér el. Szlovéniába, Hor­vátországba és Olaszországba küldik a fehér húsú jószágot. Pálmai Gábor, a cég helyettes ügyvezetője galambászként is­merte meg holland partnerét, és így alapozta meg a közös vállalko­zást. Barátja egy galambárverés bevételét fektette be Magyarorszá­gon. Állítja: Somogybán egyedül­álló az a technológia, ahogy az Európában oly kedvelt holstein- fríz bikaborjakat nevelik. A tele­pet bérleti szerződéssel az Euroveal Kft működteti. Egy-egy hatalmas istállóban 780 állat fér el, az etetésüket számítógépes ve­zérlésű keverővei oldják meg. Há­romféle tejporalapú táppal élel­mezik a kíváncsi, de félénk állato­kat. A héten 200 száz-százhúsz kilós borjút szállítottak a megren­delőknek. A hácsi beruházás 86 millió fo­rint volt, s hiába pályáztak, nem nyertek támogatást a jelentős fej­lesztéshez, amely több embernek ad munkát a faluban. Igaz, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán megítél­tek a cégnek 3,7 millió forintot, de azt meg nem fizették ki. Pálmai Gábor elmondta: 11 millió forint­ját lopták el, a tolvaj ma sem ke­rült elő, s emiatt idén januárban fizette ki a gépek árát. Ezt a tárcá­nál nem méltányolták, és a tavaly nyert összeget nem kaphatta meg ez évben. Bár Somogy mezőgaz­daságának a fejlesztéséhez jelen­tősen hozzájárul, mint mondta, a megyei területfejlesztési tanács- nál sem nyert támogatást. ■ hácsi vidék gépjármű- és a telekadót, amit azok fizetnek, akik nem laknak itt állandóan. Ma már tíz német csa­ládnak van nálunk üdülője. Ami­kor egy befektető megkeresett mipket, fel sem, merült az ipar­űzési adó, nem kérdezte. Valószí­nűleg nemcsak a kedvező adózási feltételek vonzzák őket; megtet­szett nekik a környezet. Aki egy­szer ide betévedt, az nem akar el­menni.- Mivel ösztönzik az embere­ket, hogy szépítsék a portáikat?- Hat-nyolc éve kezdtük a mozgalmat. A polgármesteri tisz­teletdíjamat ajánlottam föl a szép porták elismerésére. Azóta be­kapcsolódtunk a megyei prog­ramba, karácsonykor újabb öt családnak adjuk át a tiszta virágos porta táblákat.- Milyennek látja a falu jövő­jét? Németh Jánosné polgármester- Jobban is. fejlődhetne a köz­ség, ha az itt lakók is hinnének a lehetőségeikben. _____________■ Üd ülőfalut építenek Minden jel arra vall, hogy Hács Somogy egyik legszebb üdülőfa­lujává válik. Több befektető nagy lehetőséget lát a falusi tu­rizmusban. Az egykori iskola- épületet is azzal a céllal vette meg egy német, hogy ott gyere­keket üdültessen. Egy másik cég több házat is vásárolt, s ezekben pihenőközpontot alakítanak ki. így igazi falusi körülmények kö­zött komfortos üdülőt talál majd a vendég. A közeli Gárdonypusztán is hasonló ter­veket váltanak valóra. A Diófa ut­cától mindössze 800 méterre le­vő természetes tó pedig a horgá­szok paradicsoma lehet. Van, aki azt jósolja: két éven belül meg­változik itt az élet. ■ Egyesület a virágos községért Kiss Károlyné egyéves kisfiával, Benjáminnal A Tiszta Virágos Hácsért, Somogyért Egyesület a falu egyetlen civil szer­vezete. Elnöke, Kiss Károlyné szívesen részt vesz a közéle­tében, bár egyéves fia, Benjámin igény­li most a legtöbb fi­gyelmét. Másfél éve működik a civil szervezet, amely­nek fő célja a kör­nyezet szépítése. Kiss Károlyné azt is hozzáfűzte: szeret­nének többet tenni a falusi turizmusért. Facsemetéket ültet­tek, szemétgyűjtést szerveztek, s igyekeznek hozzájárulni a csodála­tos természeti környezetbe települt község szépítéséhez. Az egyesület­hez tartozó horgászcsapat is öregbí­ti Hács jó hírét, mert a Somogyért megyei versenyén Komócsin Endre második, a csapat pedig harmadik helyezést ért el. Kiss Károlyné Öreglakról köl­tözött Hácsra a házassága révén. Az utóbbi másfél évtizedben a Vöröskereszt helyi titkáraként is­merték meg munkáját a falubeli­ek, de szívesen konferál a közsé­gi rendezvényeken is. A polgár- mester asszony elárulta: ő a jobb keze. ■ Búcsú Erzsébet-napkor Egy hét múlva tartják a hácsi bú- nepelni az emberek. Híre van a csút, és ennek jó híre van a kömye- Kossuth-vacsoráknak, a majálisok ző településeken is. Ilyenkor iga- vagy a karácsonyi falunap is mind zán nagy a vendégjárás a faluban, jó alkalom az együttlétre. Az év vé­rég nem látott rokonok is jönnek gén a falu megajándékozza az idő­látogatóba. Szeretnek mulatni, ün- seket és a gyermekeket. _______■ A belga Paul itt talált otthonra Belgiumból költözött a fiatal pár Hácsra, s a dombon építkeztek. Még a Balaton túlpartját is látják innen. Paul De Coninck és Kiss Csilla Budapesten ismerkedett meg, aztán négy évig Brüsszel kö­zelében élt. Paul majdnem meg­haragudott, amikor megkérdez­tem: hogy kerültek ide, a világ vé­gére? Ő ugyanis itt szeret élni, en­nek az ötvenhektáros birtoknak a tetején. A ház egyik oldala, amely a völgyre tekint, csupa üveg, s Paul órákig is el tud gyönyörködni a tájban. Csilla annak is örül, hogy ilyen szép környezetben nőnek Az oldal összeállítását a Manvee Farm Kft és a hácsi önkormányzat támogatta fel a gyerme­keik. Nem kell félteni őket a város forgatagától. Három hete kaviccsal szórták föl azt a másfél kilo­méteres utat, ami a falutól ide vezet. Az utolsó métereket le is aszfaltoz­ták. Ezen az úton nemrég még félméteres gödrök voltak, most á személyautó is simán végiggurul rajta. _________________ __■

Next

/
Oldalképek
Tartalom