Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-10 / 262. szám

10. OLDAL HÉTVÉGE 2001. November 10., Szombat JUH Shakespeare, vagy amit akartok llyés Róbert Essex gróf és Egri Kati I. Erzsébet szerepében I. Erzsébet, a Szűz Királynő öreg. Nincs már sok neki hátra, s ezt mi tudjuk is. Az udvar csak a maszkot és a parókát látja, alatta azonban sejte­ni véli az öregasszonyt: számolni mindenki tud, Erzsébet pedig több mint hatvan éve született. A régi győzelmek fénye megkopott, a Dicsőséges Spanyol Armada leverése sincs már sehol. Ebből az alaphelyzetből indít Bereményi Géza történelmi játéka, a Shakespeare királynője, amelyet a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház választott évadnyitó előadásaként. A helyzet tehát izgalmas: intrikák folynak a háttérben, a pompa mögött ott a nyomor és a nyomorúság. Az udvarban mindenféle léhűtők figyelik az éppen aktuális széljárást: ki lesz az utód, kinek a talpát kell nyalni. Egyik pillanatban még egy női cipő, a következőben pedig egy fér­ficsizma tűnik erre a legalkalmasabbnak. Van ebben valami időszerű, s nyilván a rendező szándéka is az volt, hogy görbe tükröt mutas­son a választási hadjárat közepe felé tartó Ma­gyarországnak. j Sajnos azonban bajok vannak azzal a tükör­rel. Merthogy a dráma unalmas, annyira, hogy a mégoly toleráns zalai közönség is szunyókál, sőt többen hortyognak a nézők közül. Ilyen iz­galmas korról ilyen unalmas darabot ilyen szenvedély- és érzékenységmentesen előadni régen láttam. Vannak persze ötletek: nem mindegy, hogy melyik táncos jelenetben ki kivel ropja, ezeken jól követni lehet az éppen aktuális politikai ál­lást. Jók a Shakespeare-előadások paródiáiból beillesztett betétek. Jók a ruhák és a díszlet is. Van egy jó, néhány fiatal lányból álló kamara­kórus (az ő nevüket egyébként a színlap nem tünteti fel). Sajnos azonban ezek az elemek az előadás majdhogynem elenyésző tartozékai. Vannak apró mozzanatok, amelyekből akár öt­let is lehetne, ha nem maradnak félben valahol a levegőben. Erzsé­betet például gyak­ran ábrázolták föld­gömbbel: a győztes királynő kezét a glóbuszon nyugtat­ja. A színházban vi­szont a golyóbis a trónus alatt, azzal együtt forog, ott, ahol abban az idő­ben általában a hor­dozható küblit he­lyezték el (hasme­nés esetén közeli a segítség). Erzsébet haldoklásának ti­zenöt órája alatt a kirakott címerekről virágok potyognak. Haldoklik a Tudor dinasztia, a királynő utolsó leheletétől elhervad a Tudor-rózsa, he­lyet adva a Stuartok harcos generációinak. A Bagó Bertalan rendező által választott mód, ahogy ugyanannak a színtelen díszletnek a rosszul működő elemei között játszatja azt, ami a Globe-ban vagy a királyi palotában törté­nik, elhibázottnak látszik. A színház főrende­zőjeként tudnia kéne, hogy színészeit nem sza­bad háttal állítania: nincs meg a kellő hangtech­nikájuk ahhoz, hogy az első pár soron kívül bárki is hallaná, mit mondanak. Címszereplő­ként Egri Katit hívta meg, aki igazából csak ab­ban a pár percben jó, amelyben Erzsébet meg- fosztatik felségjeleitől: parókája alól előtűnik ősz haja, a maszk alól ráncos arca, s az abron- csos, királynői szoknya alól a megfáradt nő. Er­re a pár percre előtűnik Egri Kati tehetsége is. Áll a színpadon, és nem kell szélesen gesztiku­lálnia, természetellenesen artikulálnia. Marad a színésznő. Kár, hogy a rendező csak ezt a pár percet engedélyezte neki. Blaskó Péternek, aki­nek Shakespeare szerepe jutott, még ennyi idő sem adatott a jelenlétre. Minden egyes színpa­don töltött perce a természetes, biztos játék­móddal rendelkező színész, és a már-már ripacsériába hajló mórikálást megkövetelő ha­gyomány küzdelméről árulkodik. Blaskó felőr­lődik ebben a harcban, és (sajnos) egy idő után feladja. Nem úszik ár ellen, pedig kéne. Ilyés Róbert nem is próbálkozik. Csak van a színen, ez viszont kevés ahhoz, hogy Essex grófja vál­jék belőle. A végső kép teljesen összekuszálja az eddig meglehetősen szikár látványt: az Avoni Hattyú kék selyemfolyamban nyugszik, s közben po- tyognak alá a kéziratok. ________konya orsolya A bíróság nem tűri tovább a sértéseket Hogy egy bírósági ítélet nem tet­szik mindenkinek - különösen annak nem, aki ellen szól az természetes. Az is, hogy a bírók­nak toleránsaknak, türelme­seknek kell lenni. Ám a türe­lemnek is van határa... A Somogy megyei bíróságokon mostanában elszaporodtak a durva, nemegyszer trágár, sőt fenyegető hangú beadványok, s az is gyakori jelenséggé vált, hogy botrányos vi­selkedéssel zavarják meg a tárgyaló­terem rendjét a peres felek. De nem­csak ügyfelek engedik meg maguk­nak a tűrhetetlen hangnemet, ha­nem egyes jogi képviselők sem tart­ják tiszteletben a rendet. A bíróság vezetői és a bírák eddig tűrtek, en­nek azonban - mint dr. Ujkéry Csa­ba, a Somogy Megyei Bíróság elnö­ke elmondta - mostantól vége. Nem tűrik tovább a sértegetéseket és minden rendelkezésükre álló esz­közzel fellépnek azok ellen, akik ilyen magatartásra ragadtatják ma­gukat.- A bírói tevékenységnek ősidők­től kezdve az a lényege, hogy a vi­tatkozó felek közt döntsön - mond­ta dr. Ujkéry Csaba. - Mindig van pervesztes, akinek ez természetsze­rűleg nem tetszik. Hogy ennek han­got adjanak, arra szolgálnak a kü­lönböző jogorvoslati fórumok. De ha valaki már valamennyi fórumot végigjárta, s egyik sem adott igazat neki, akkor az ügy lezárul. A dön­tésnek nem kell örülni, nem kell egyetérteni azzal, de bele kell nyu­godni. Fölösleges utána levelek, be­adványok garmadáját írni, ame­lyekben semmilyen új tény nem ke­rül elő, annál inkább a keserűség és düh szülte pocskondiázás, sőt fe­nyegetőzés. A leveleket általában a megyei bí­róság elnökének címzik, annak elle­nére, hogy ő - mint mondja - pa­naszügyekkel nem foglalkozik, igazgatási panaszokat a helyettese, szakmai kérdéseket pedig a kollégi­umvezetők vizsgálják. A panaszok­kal még akkor is foglalkoznak, ha amúgy sértő hangnemben íródtak. Nemrég még arra akadt példa, hogy a bírót megtámadta a vádlott, elkezdte a bíró, az ügyész és a ülnö­kök felé hajigálni a tárgyalóterem berendezési tárgyait. Ebből persze újabb büntetőper lett. Volt olyan „páciens”,is, aki valamilyen vélt sé­relem miatt magnóval járta a tárgya­lótermeket, titokban hangfelvétele­ket készített - ami egyébként tilos -, feltehetően a bírák ellen akart vala­milyen bizonyítékokat gyűjteni. Volt levélíró, aki egyenesen sajnálta, hogy nem volt a kéznél valami hatá­sos baktérium vagy vírus, amit a bí­róságnak címzett levélbe rejthetett volna. Legutóbb pedig egy telefoná­ló aziránt érdeklődött, felháboro­dott hangnemben, hogy „van-e egy­általán a megyében egyetlen tisztes­séges bíró”...- Ez már minden határon túl­megy. A megye bírái az országban a legeredményesebbek közt van­nak. Itt 29 folyamatban levő ügy jut egy bíróra, országosan 109. Egy fellebbviteli tanács itt havonta 55 ügyet zár le, az országos átlag 37. A megye bíróságain 3618 ügy van fo­lyamatban jelenleg, az egy éven túl húzódó ügyek száma alig 200. Ezek a számok önmagukért be­szélnek. Nem tűröm el tovább, hogy a bírói kart, amely ilyen ered­ményeket produkál és szakmai tu­dásban, szorgalomban az ország legjobbjai közt van, igaztalanul szi­dalmazza bárki is, vagy olyan visel­kedést engedjen meg magának, amely a bíróságot, a bírákat sérti. A Dr. Ujkéry Csab„ bírák urai a tár- gyalótermek- nek, fenntart­ják a rendet, de sokszor olyan erőfeszítésbe kerül „civilizált légkört” térem- teni, hogy az érdemi munká­tól vonja el az energiát. Eddig - mint a bíróság elnöke el­mondta - a bárdolatlan hangú, sér­tegető panaszosok ellen nem indult eljárás. A bíróság túlságosan is tole­ráns volt. Legfeljebb figyelmeztet­ték, megintették, esetleg megbírsá­golhatták az ilyen ügyfeleket, fegyelmezetlenkedőket. Mostantól viszont komoly következményekre számíthatnak azok, akik nem meg­engedhető módon viselkednek vagy nem megengedhető hangne­met használnak a bírósággal szem­ben. Szerencsére - mondja az elnök - a többség a tisztes magatartást tanú­sító jogkereső polgár. Az ő érdekü­ket szolgálja a nyugodt légkör bizto­sítása a bíróságokon. _________________________________JAKAB EDIT „Er ős várunk a nyelv” (Kosztolányi) A rövidet hosszan és viszont? Múlt heti írásomban azokról a sza­vakról esett szó, amelyekben a két magánhangzó közé kerülő rövid mássalhangzó - nagyon helytele­nül - kiejtésben és még helytele­nebbik! írásban is megnyúlik. Most - ígéretemhez híven - azokat a sza­vakat mutatom be, amelyekben hosszú mássalhangzót kell írnunk és ejtenünk is. Kezdjük mindjárt néhány idegen vagy idegen eredetű (jövevény-) szóval! Olyanokra gondolok, mint az alliteráció (betűrím), a hallucinál (képzelődik, rémképeket lát), a korrigál (kijavít, helyesbít), az op­portunista (megalkuvó, elvtelen), a szuggerál (sugalmaz, befolyásol), terrorizmus (rémuralom); amelye­ket gyakran hallunk rövid mással­hangzóval, így: „aliteráció, halu- cinál, korigái, oportunista, szugerál, terorizmus”. Még na­gyobb a hiba, ha ezeket a szavakat így is írják le. Ugyancsak hosszú a mással­hangzó a kolléga (munkatárs), kol­lektív (együttes, testületi), kollok­vium (kisebb egyetemi vagy főis­kolai vizsga), kollégium, kommen­tál (értelmez, magyaráz), kommü­niké (hivatalos jelentés, közle­mény) vagy a kommunista, kom­munizmus szavakban. (Ez utóbbi kettőhöz - gondolom - nem kell kommentár.) Sajnos valamennyit inkább halljuk rövid mássalhang­zóval ilyeténképpen: „koléga, kolektív, kolokvium, kolégium, komentál, komüniké, komunista, komunizmus”; sőt ez utóbbiakat sokat hallottuk valamikor „komonista, komonizmus” alak­ban is! Az allergia, az alligátor, a trappista és a szimmetria is - sokak kiejtésében - inkább hangzik rö­vid, mint hosszú mássalhangzó­val: „alergia, aligátor, trapista, szimetria” - természetesen helyte­lenül. Az idegen eredetű szavak után nézzünk egy-két magyar szót is, amelyekben a fenti hibát nagyon sokan elkövetik! Ők ejtenek a mer­re, a szállít, az uzsonna szavakban helytelenül rövid mássalhangzót: „mere, szálitt (tripla hiba!), uzsona”! Hihetetlenül gyakran vétenek a helyes kiejtés ellen az áll- kezdetű szavak esetében azok, akik nem fontos, hogy szépen fejezzék ki ma­gukat. Ők „ál (nem megy), álam, álat, álandó, álás, álapot, álitmány” szót ejtenek az áll, állam, állat, ál­landó, állás, állapot, állítmány he­lyett. Vagy itt vannak a váll- kezde­tű szavak, amelyek az utóbbi idő­ben igen divatossá váltak: vállal, vállalkozik, vállalkozás, vállalat; de többen inkább csak „válalnak vala­mit, válalkoznak vagy éppen válalkozást vezetnek, miután kilép­tek a válalatukból”. Végezetül bebizonyítom, hogy mennyire nem mindegy, rövid-e vagy hosszú a mássalhangzó egyes szavainkban. Olyan szavakat vá­lasztottam, amelyeknek más lesz a jelentése akkor, ha rövid és megint más, ha hosszú mássalhangzóval újuk és mondjuk. Ilyenek például a sarkal (cipőt sarokkal lát el) és a sarkall (ösztönöz); a tusol (zuha­nyozik) és a tussol (eltussolni igyekszik, ellenfelét két vállra fekte­ti); a kicsinyei (lebecsül) és a kicsi­nyen (kicsinek ítél, tart); a nagyol (nagyjából végez el valamit) és a nagyoll (nagynak ítél, tart). Helyesen mondja tehát az apa aktív, de még néha hibázó fiának a következő mondatot: „Egy ujjal sem nyúlok hozzád, ha a régi, rossz terved helyett egy újjal pró­bálkozol!” MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Magyarország médiakönyve Magyarország Médiakönyve egy évkönyvsorozat, amely 1998-ban indult, s a kiadói szándék erősen a Médiahajóhoz kapcsolja. Az E.N.A.M.I.K.É kiadó szándéka olyan névmutatóval, kronológiá­val ellátott, tehát szak- és kézi­könyvként is használható év­könyvet teremtett, amely a legszé­lesebben értelmezett médiumfo­galommal szemlézi a magyar va­lóságot. A felsőfokú oktatásban is rob­banásszerű érdeklődést - évi 850CV hallgató - kiváltó interdiszcipliná­ris vizsgálódást a 2000-2001 évi kétkötetes kiadványban nyolcvan- három szerző végzi, s az ezredvé­gi médiatanokat jókora adag mé- diatény kíséri. A kötetnek két to­vábbi jellegzetessége van; a szo­kásos médiajogi és médiagazdasá­gi fejezetek mellett külön fejezet szól a határon túli magyar médiumok ál­lapotairól, s a könyv külö­nös lelemé­nye a Hírszer­kesztői Tan­ösvény. A kiadvány egész tartal­mában arra keresi a választ: Miért így látszik, ami történik velünk?, s bizton állíthatjuk, aki kellő figyel­met szán erre a közel ezeroldalas válogatásra, tényleg közelebb ke­rül a megértéshez. A következő kötet 2002 őszén jelenik meg. Minderről bővebben a www.mediahajo.hu honlapon találnak tájékoztatót, így részletes tartalomjegyzéket és ízelítőket a tanulmányok szövegéből. ■ I jWLmAKON^I ' AUTÓKAT ALKOTUNK RENAULT LaQUNA Renault Lagúna Kulcs nélküli rendszer. Menetstabilizátor. Keréknyomás-ellenőrző rendszer. Robotizált sebességváltó. Vészfékrásegítő rendszer. 6 légzsák. Az Ön következő autója mindezt tudja. És még ennél többet is. Renault Lagúnája márkakereskedésünkben várja Önt! WWW.renault.hu KAPOSVÁR-CAR. kft. 7400 Kaposvár, Pécsi u. 4. (Rákóczi pálya mellett) Tel.: 82/526-250,526-251 Tel./fax: 526-252 $ SUZUKI KAPÓS AUTÓ KFT AJÁNLATA ...................................................... .............................. .................... A RAKTÁRKÉSZLETEN LÉVŐ AUTÓK KEDVEZMÉNNYEL MEGVÁSÁROLHATOK A KÉSZLET EREJÉIG. További kedvezmények: - köztisztviselői, orvos, tanár, taxis kedvezmények- 20% befizetéstől 72 havi futamidőre - helyszíni ügyintézés- 20%-tól cascomentes hitel - használtgépkocsi beszámítás SUZUKI NAPOK NYERTESEI! Sony discman: Sony Walkman: Onkvo CD s rádió 1. Szendrői Ferenc 1. Horváth Sándor 1. Tormási József Kaposvár, Pipacs u. 37. Kaposvár, Léva köz 3. Kaposvár, Pipacs u. 9. 2. Körmendi Gábor 2. Németh Róbert 2. Horváth Istvánné Kaposvár, Füredi u. 41. Alsóbogát, Kaposvár, 3. Szokoly János Vörösmarty u. 32. Búzavirág u. 3. Kaposvár, 3. Marián Csabáné 3. Nagyné Vilhelm Etelka Berzsenyi u. 10. Kaposvár, Tisza u. 18. Kaposvár, Rezeda u. 61. SUZUKI a mi autónk! www.kapos-auto.hu Nyitva tartás: h-p 8-17-ig, szombat-vasárnap 9-12-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom