Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-07 / 259. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 0 8 2001. November 7., Szerda Csatornázás híján csak iszapbirkózás Szentbalázs Először az 1332-es pápai tizedjegyzék említi Sanctus Blasius nevét. Valószínű, hogy korábban is létezett, s azonos a szentjakabi apátság alapításakor 1068-ban jegyzett Szent-Balázs- egybáza faluval. A XV. század közepétől Szerdahelyi Csepeli János. Dersfty Márton. Somi Mihály és Dersfty Farkas birtoka. A törők időkben a mohácsi szandzsákhoz tartozott, majd az Esterházy családé lett. 1691-ben mindössze három házat írtak össze, a XVIII. század elején már 14 családot. Számottevő volt a fejlődés 1770 körül. Az I. világháborúban 26 katona esett el, emléküket márványtábla őrzi a templom falán. A népesség gyarapodásával lendületesen fejlődött a község, de ezt feldúlta a II. világháború. Hadi célokra elvitték még a templom nagyharangját is. A községben 1946-ban gyulladt ki először a villany. 1947-ben jött létre a földműves-szövetkezet. 1951-től már két tanítója volt az iskolának. 1952-ben alakították az első té- eszt. és 1960-ban készült a járda. Az egyutcás zselici település arculata ma előnyére változik. Bár folyamatos a fejlődés Szentbalázson, a látványos beruházások a múlt század utolsó évtizedében készültek el. Az átfogó belvízrendezés hiánya azonban időszakonként megoldhatatlan gondokat okoz. Kis-Bank Lajos több mint húsz éve - először tanácselnökként, a rendszerváltás után mint polgármester - vezeti a települést.- Mit sikerült megvalósítani?- Jelentősek a változások a kilencvenes évek elejétől. 1993-ban megépítettük s átadtuk az iskola tornatermét, 1994-ben a gáz bevezetésével majdnem teljesen komfortos lett a falu. Az évtized közepére pedig megoldottuk a telefonösszeköttetést is - mondta Kis- Bank Lajos. - Hiányzó járdaszakaszokat és utakat építettünk, mindegyik szilárd burkolatú. A faluházat részben tatarozni kellett, részben átépíteni. A szennyvízhálózat van hátra. Most zajlik az előkészítése; a pályázat eredményét az év végére várjuk. Kaposvár és környéke tíz településének egyike vagyunk. Pályázati pénz mellett jelentős lakossági és önkormányzati hozzájárulás is kell a megvalósításához.- A teleház működik?- Két éve hoztuk létre, ám a Somogy Megyei Munkanélküliekért alapítvánnyal nem jött létre az együttműködés. Úgy ítéltük meg, jobb ha elválnak az útjaink és az egész teleházprogramot új alapokon indítjuk el. Nyertünk kétmillió forintot - most kötünk szerződést -, s abból berendezzük és újra működtetjük.- Hol találnak munkát a helybeliek?- A munkanélküliség, sajnos, minket sem került el. A legnagyobb foglalkoztató az általános iskola és az önkormányzat. A lakosság egy része Kaposvárra jár dolgozni. Az erdészet itteni telepét árulja. Ez a kéthektáros terület alkalmas a fafeldolgozásra, talán az új tulajdonos munkahelyeket is teremt.- Mit nem sikerült megvalósítani?- A belterületi vízrendezés hiánya a legnagyobb gondunk. Nagyon szép itt, a Zselic kapujában, de a környék tartogat meglepetéseket. Egy nagyobb nyári zápor már nehézségeket okoz. Olyankor a faluban összeszedjük az iszapot, a téglát, az elsodort hordalékot. A 66- os főúton nemegyszer 50 centis víz hömpölyög. Tűzoltómunkát végzünk, de ez kevés a megnyugtató rendezéshez. Nincs szennyvízcsatorna, a lezúduló víz megtölti és kimossa a szikkasztógödröket, ez pedig környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan.- Sokan szeméttelepnek nézték az erdő alját.- Már nem hordják ide a szemetet; a mezőőr rendszeresen ellenőrzi a területet. A viszonylag érintetlen és tiszta környezetet nem engedjük szennyezni; az érték, s meg kell őrizni. Van egy kis halastavunk, s egy tanösvény mentén megmutathatnánk a Zselic jellegzetes növényeit. A volt kaposvár-szi- getvári vasút nyomvonalán megépülő kerékpárút révén pedig jobban megismernék a környéket is. Kis-Bank Lajos polgármester- Milyen lesz a jövő?- Bizakodó vagyok; remélem, hogy a szennyvízberuházás elkészülte után a vidékfejlesztés során megoldjuk a vízrendezést. ■ Tánckedvelő aprók, edzett diákok Hiányzik a továbbképzés A r-w -\nEAlrliikr\41 árvlrf^ritnTn tAmn l/nr\n,7Am m FnV\l" Kézműves szakkör, néptánc, újságírás, számítógép, sulinet és zeneiskola. A diákok a bőség zavarával küzdenek, hogy melyik szabadidős elfoglaltságot válasszák. Az iskolában minden adva van az értelmes időtöltésre.- Százhetven diák jár hozzánk a környező falvakból - mondta Gelencsér István igazgató. - Hét település tartja fenn az iskolát. Pénzgondjaink nincsenek, itt nemcsak 13., hanem 14. havi bért is kapnak a pedagógusok. A technikai dolgozók pedig - ugyanúgy, mint a tanárok - megkapták a bérfejlesztést. Az iskola nyolcosztályos, sőt van egy fejlesztőcsoportja is. - Tizennégy ilyen tanulónk van, lassúbbak a többinél. Két év alatt azonban ebben a csoportban elérhetik a többiek szintjét. A tantervűnkben szerepel a német- nyelv-oktatás is. A kötelező órákon kívül sok szakkörünk van: a kézművesben agyagoznak, kerámiát és tűzzománcot is készíthetnek. Az alsósok legjobban a néptáncot kedvelik, a felsősöket jobban érdekli a számítógép vagy az újságírás. Minden diákot évente kirándulni viszünk, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől. Az évi egy kirándulás minden diákunknak jár. Szellemük mellett eddzük a testüket is; hat éve adták át a tornatermet, s ekkora küzSzívesen agyagoznak a gyerekek a kézműves szakkörben dőtér ritka a falusi iskolákban. Emellett úszni is megtanítjuk a gyerekeket. Állandóan foglalt a tornaterem, hiszen tanítási időn kívül ide járnak Gödrétől Fonóig a profi és amatőr sportolók is. Az ide járó diákok a mai kornak, a XXI. századnak megfelelő iskolába járhatnak. Diákjaink megállják a helyüket a felsőbb iskolákban. Nincsenek hátrányban. Sőt, kapnak annyi pluszt, melyekre sokszor a városi iskolákban sincs lehetőség. _____________■ Tö bb a gazdátlan és gazos telek Az idei gyümölcstermés végveszélybe sodorta a szeszfőzdéket. A szokásos mennyiségnek talán a negyedét főzték. Ottjártunkkor éppen vegyes gyümölcsöt. - Csak jó minőségű, válogatott, hullott gyümölcsből lesz jó pálinka. Cukrot azonban nem szabad hozzátenni - mondta Gálosi Ferenc, aki tizenöt éve főzi a cefrét. - Évente egyre kevesebbet hoznak. Több a gazdátlan, gazos telek a hegyen, és egyre drágább a főzetés. Amit mi bérfőzésben előállítunk, nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, csak a gazda ihatja meg. Fokozatosan csökken a mennyiség, s ez az év is nagyon rossz: elfagyott a gyümölcs. Vállalkozásban üzemeltetjük a szeszfőzdét, a költségek magasak, s alig van bevétel. A pálinka, mint mondják, 45-50 fok között a legjobb. így érvényesül legjobban a gyümölcs íze, zamata. Van, aki a torokkaparósabbra, nagyobb szeszfokúra főzeti, de az sem le- het több 55 foknál. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Szarvashús pirított gombával Agancsok, agyarak az étterem falán: egy vadászélet állomásai. A Fenyves panzió tulajdonosának, Szukics Józsefnek szenvedélye a vadászat, az étterem pedig a vadételeiről híres.- Azt főzik a konyhán, amit ön lőtt?- Nem. Amit lövök, azt leadom, a konyhán vásárolt vadhúsból készítjük az ételeket. A vállalkozásomba 1990 júniusában kezdtem; a cserénfai krossz- pálya adta az ötletet. Nerh csalódtunk. A versenyek idején sok vendégünk volt. Előfordult, hogy három nap alatt elértük az egész havi forgalmunkat. Utána a hollandok fedezték föl a települést és az éttermet, majd egy hullámvölgy után jöttek az amerikaiak. Most újra hullámvölgyben vagyunk. Nyáron jobb a helyzet, a tél mindig nehéz. Ilyenkor a vadászok jönnek, néhány motoros, és beköszönnek a régi törzsvendégek is. Szarvasból készült ételeink és a fácánleves a specialitásunk. Kedvelik a vadászpecsenyénket, a szarvast áfonyával, burgonyakrokettel, a pörköltet és a szarvashúst pirított gombával. Tizenhat embert tudunk elszállásolni összkomfortos szobákban. Ha a munkám engedi, az erdőt járom. A vaddisznó a kedvenc vadam, mert ravasz és kiszámíthatatlan. Az idén tizenegyet sikerült elejtenem, köztük egy majdnem tizennyolc centis agyarút. Alig maradt el a bronzéremtől. A másik kedvencem a szarvas. Egy szép agancsú bika még vár rám valahol az erdő mé- lyén, ____________ ■ Af rikába vinné a gabonát Néhány éve még lovakat, teheneket, bikákat tartott Papp Gyula. Nem az életkora, hanem a tejipar megszűnte miatt hagyott föl a tartásukkal.- Hetvenévesen hagytam abba. Kaposváron felszámolták a tejipart, megszűnt a tejbegyűjtés; nem hordom át Kaposgyarmatra, mert messze van. Pedig naponta 120 liter tejet vittem a csarnokba. A feleségem is értett az állatokhoz; ugyanúgy fejt, mint én. Tűzrőlpattant asszony volt. Több mint tíz éve temettem el. Most öt hízóm van, az egyik hamarosan ellik. A többit megesszük; nagy a család, unokáim és dédunokáim vannak. A kárpótláskor visszakaptam húsz hektár földet, tízet még bériek hozzá, vettünk traktort, gépeket. A fiam tűzoltó százados volt, ma nyugdíjasként első osztályú traktoros. Termeltünk az idén ezer mázsa búzát s ugyanannyi kukoricát. Nem éri meg gazdálkodni; nincs ára a gabonának. Nem értem, hogy a nagyokosok miért nem oda mennek, ahol el tudnák adni. Afrikában pénz is van, mégsem viszik oda. A pihenést, szórakozást a tévé, az újság adja. Naponta elolvasom a Somogyit, hetente egy- szer pedig a Szabad Földet. ■- Az autóklubnál dolgoztam, majd 1992-ben önálló lettem - mondta Erdő Attila autószerelő. - A Trabanttól a Mercedesig, az öreg keleti autóktól a fiatal nyugati gépkocsiig mindenhez kell érteni. Helybeliek is hozzák javíttatni az autót, s jönnek a városból is. Vannak visszatérők is, megbíznak bennem. Ma a bizalom az egyik legfontosabb dolog. A faluban most kezdik kicserélni az autókat, s egyre több a fiatal évjáratú gépkocsi. Más egy nyugati autó belseje, komolyabb, és nagyobb figyelmet kíván. Folyamatosan képezem magam; többlet- tudást csak a szaklapokból szerezhetek. Szervezett továbbképzés nincs, senki sem fogja össze a szakma dolgozóit, az iparosokat. Pedig biztosan lenne rá igény. A fejlettebb nyugati autók jelentős elektronikája nemegyszer okoz fejtörést, és kénytelen vagyok belenyúlni, ha ott a baj. A szakszervizek javítják az autókat, de előfordul, hogy a környéken romlik el, és nekem kell kimennem szerelni. Valamennyit érteni kell hozzá, hogy legalább kárt ne okozzak. ■ Egészséggyilkos szokások aHat falu 1810 lakosának az egészségére vigyáz dr. Debreczeni Tibor háziorvos. Körzetében sok az ízületi megbetegedés, a magas vérnyomásos és a cukorbeteg.- Hiába kardoskodunk az egészséges táplálkozás mellett, nem tudunk hatni a betegekre. A pénztelenség és a megszokás nagy úr. Hízókat vágnak, zsírral főznek. Az étolaj drága. Pedig már javasoltam, hogy, adják el a zsírt az ellenségüknek és az árán vegyenek olajat. Hat éve végezzük a koleszterinszűrést, évente kétszer. A fiatalokra jobban lehet hatni, ők visz- szajönnek, s jobban megfogadják a tanácsaimat is. Ha ezek és az előírt diéta nem segítenek, akkor jön a gyógyszer. Faluhelyen, ahol szőlőhegy is van, jobban fogy a bor. Az emberek egész nap kint dolgoznak a telken, jobban esik nekik a fröccs, mint a víz.- A napi egy liter bor elfogyasztása a városban alkoholizmus. Aki viszont reggeltől estig a szőlőben dolgozik és megiszik egy liter bort két liter szódával, nem tekinthető annak. A fiataloknál alkalmanként előfordul az alkoholfogyasztás, és sajnos, időnként a drog is. Inkább csak virtusból, kíváncsiságból pró- bálják ki a kábítószereket. _____■ Ba rackfából nem lesz bútor Rendőr voltam, közben elkezdtem faragni. Hasznos elfoglaltság, a saját bútoraimmal rendeztem be a lakást, magam faragtam az ajtófélfákat is - mondta Baranyai Sándor. - Eleinte csak a magam szórakoztatására készítettem, de ahogy gyarapodott a szerszámkészletem és a tudásom, jártam a népművészeti vásárokra is. Ma már nem vonz a zsűriztetés. Amikor elkezdtem, 30- an voltunk, ma egy-egy ilyen alkalommal háromezren. Megváltoztak a kereskedelmi viszonyok, s egyre nehezebb a piacon maradni. Azon gondolkodom, hogy ez a hattyúdalom. Ami alapanyagom még van, feldolgozom, s utána abbahagyom. A nyugdíj-kiegészítést most a gyümölcstermesztésből próbálom megoldani. Három hektáron mintegy 7-800 barackfa, 200-250 dió, néhány szilva, almafa, epres van, ez adja a munkát és a szórakozást. Ötéves a kert, most kezdenek termőre fordulni a fák, meglesz a munkám gyümölcse. Egy elhagyott, ugaron tartott területre telepítettük a gyümölcsöst. Baranyai Sándor az utolsó székek egyikével Nagyon sokan segítettek: barátok, ismerősök. A kamarától és az FM- hivataltól is kaptam támogatást: anyagit, erkölcsit és szakmait egyaránt. A szabadidőmet a gyümölcsös határozza meg: ami marad, az a hét unokámé és most még a faragásé. Az unokák rajonganak a fáért, ezt legalább sikerült beléjük oltanom. ■ Az oldal összeállítását támogatta a szentbalázsi önkormányzat A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kis-Bank Lajos. Az alpolgármester: dr. Horváth Jenő. A képviselő-testület tagjai: Francz Gyula, Páhi Tivadar, Szukics József és Tukoráné Somogyvári Anikó. A körjegyző: Gerstnemé dr. Kiss Ildikó. Az általános iskola igazgatója: Gelencsér István. Az óvodavezető: Dechy Erzsébet. A háziorvos: dr. Debreczeni Tibor. A védőnő: Horváth Lászlóné. A plébános: Kiss József. u | SZENTBALÁZS PÉNZE Tartalék, felhalmozás | Átadott 4 w pénzeszközök^^--^"™'^— / / 14 7 \ / 86,5 / * \ Személyi V /7 n™*7 i Szociális I yK kiadás ~ Dologi kiadás ilizmi 127 ■Iliié tirlit |
