Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-06 / 258. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I T Ü K Ö R 2001. November 6., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK .(2001. november 5.) Borsodchem 4100 Ft 8 Egis 11200 Ft 8 Matáv 883 Ft 8 Mól 4 610 Ft 8 OTP 15 205 Ft 8 Richter 15650 Ft 8 TVK 2 795 Ft 8 Zalakerámia 1650 Ft 8 BUX: 6849,67 +1,13% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 26 -XI. 5-IG 69 00 16809,13 Í684.84 6849,67: ^ ! 5823.4Í ----------b 68 00 j ; 6700 I .:{ 6600 ; ir —'—i-----*------..... * 65 00 } pont É j 4 * ? jc ru <o* xj )P «© ^ ts -a oá t=­-0> '03 CD tsl -03 CL. X W X AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 411,69 Cseh korona 7,59 Euró 253,92 Német márka 129,83 Osztrák schilling 18,45 Lengyel zloty 68,69 Svájci frank 172,57 Szlovák korona 5,85 USA-dollár_________282,89 HÍ REK FIZETÉSI MÉRLEG. Az előze- tes adatok szerint a folyó fizeté­si mérleg 73 millió euró több­lettel zárt szeptemberben, az első kilenchavi deficit 279 mil­lió euró lett - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. Az elem­zők 240-300 millió euró hiányt vártak a folyó mérlegben szep­temberre. WTO. Az agrárkereskedelem to­vábbi reformjáról, valamint a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról is tárgyalnak november 9. és 13. között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miniszteri konferenciá­ján Dohában - közölte Balás Pé­ter, a Külügyminisztérium kül­gazdaságért felelős helyettes ál­lamtitkára hétfőn. A két fő téma mellett megbeszéléseket folytat­nak az ipari vámok csökkenté­séről, a WTO-szabályokkal kap­csolatos kérdésekről, azok értel­mezéséről - mondta Balás Péterr MINŐSÉG. Megkezdődtek a X. Magyar Minőség Hét ese­ményei hétfőn Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Kul­turális és Szabadidőközpontjá­ban. A november 8-ig nyitva tartó rendezvénysorozatot idén a „Minőségirányítás: elégedett vevő, nagyobb eredmény” mot­tó jegyében rendezi meg a Ma­gyar Minőség Társaság és az európai minőségügyi szervezet, az EOQ Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A minőséghét plená­ris ülésén Lepsényi István, a Magyar Minőség Társaság elnö­ke kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben szemléletváltozás követ­kezett be a minőség megítélé­sében. Jelenleg Magyarorszá­gon ötezer cég rendelkezik valamilyen minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, és ez a mutató megfelel a fejlett ipari országok átlagának. BÉRLAKÁS. Az állami támo­gatású bérlakásprogram beindí­tása után a kormány fontos fel­adata lesz az egységes lakbér­támogatási rendszer kidolgozá­sa - mondta el Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára egy konferen­cián Budapesten. Hozzátette: jelenleg Magyarországon a négymilliós lakásállomány­nak mindössze a 8 százaléka bérlakás, míg az Európai Unió átlaga 36 százalék. ■ Megtizedelt utazási vállalkozások Több mint száz, utazásszervezéssel, utaz­tatással foglalkozó vállalkozás szűnt meg az ágazatban működőkre vonatkozó jog­szabályok áprilisi szigorítása óta. A Gaz­dasági Minisztérium újabb változtatások bevezetését tervezi az utazók nagyobb biztonsága érdekében. Budapest A kormányrendelet április 28-i életbelépését követően a mai napig 110 idegenforgalmi vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Kö­zülük 42 maga kezdeményezte a tevékeny­ség felhagyását, 68 esetben ugyanakkor hi­vatalból töröltek az ellenőrző szakhatósá­gok azért, mert nem feleltek meg a változó jogszabály által előírt követelményeknek. A szakmai nyilvántartás szerint a szóban forgó 110'vállalkozások mintegy 10 százalé­kát képviselték az egyre erősödő ágazatnak. Többségük csak esetenként, illetve félig ille­gálisan foglalkozott utazásszervezéssel, ezért a szakemberek szerint kiválásuk nem volt meghatározó hatással a piacra. Különö­sen azért nem, mert ak új követelmények bevezetése óta 25 új utazási vállalkozást je­gyeztek be az országban. Ezek egytől egyig hiánytalanul megfelelnek a szigorodó elő­írásoknak. Mint lapunkban korábban megír­tuk, a jogszabályi változás három területen hozott újdonságokat. A kormányrendelet megteremtette az illegális utazási tevékeny­ség elleni hatékony fellépés, illetve a hozzá kapcsolódó hatékony ellenőrzés feltételeit, szigorította a szankciórendszert, továbbá az utasok nagyobb biztonsága érdekében mó­dosította a vagyoni biztosíték intézményét. Ez utóbbi, az utaztatókat és utazókat egy­aránt érintő kérdés esetében a jogszabály megszüntette a korábbi 11 - 2 és 35 millió forint között mozgó - sávot, és a vagyoni biztosíték mértékét a vállalkozások árbevé­teléhez kötötte. Ez a normál utaztatóknál 12, a charter repülőgépet igénybe vevő vállalkozóknál pedig az éves árbevétel 20 százaléka. Az utazási vállalkozóknak október 28-ig kellett megteremteniük az előírt vagyoni biztosítékot. A tárca információi szerint az utaztatók többsége nem a pénzbeli letétet, illetve a bankgaranciát, hanem a biztosítást választotta a vagyoni biztosíték formájául. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb előírás, hogy a biztosítéknak fedeznie kell a kiuta­zók hazaszállításának költségét, illetve a be­fizetett előlegek, részvételi díjak akadályta­lan visszafizetését. Szakmai számítások sze­rint a kötelezettségek -teljesítéséhez elégsé­ges biztosítás díja az előírt vagyoni biztosí­ték mértékének 3-5 százalékában állapítha­tó meg az átlagos vállalkozások körében. A változás minden bizonnyal érinti magu­kat az utazókat is. Ennek várható mértékét jól mutatja a következő példa. Egy 300 millió forint éves forgalmú utazási vállalkozásnak - amennyiben a 20 százalékos körbe tartozik - 60 milliós vagyoni biztosítékkal kell rendel­keznie, aminek a díja a 3-5 százalékos tarifá­val 1,8-3 millió forint lehet évente. Ez a teher 1 százalékos díjemelkedést eredményezhet az utasok számára, amit a körükben végzett közvélemény-kutatás szerint hajlandók vál­lalni a biztonság érdekében. A jogszabály bevezetése óta eltelt időszak rámutatott néhány gyakorlati hiányosságra. Ezért a tárca kezdeményezi többek között a különböző biztosítéki formák együttes alkal­mazásának összehangolását. Ugyancsak fel­merült, hogy a vagyoni biztosíték mértéké­nek meghatározásánál az árbevételből kive­szik a menetrendszerű repülőjáratok jegyei­nek értékesítéséből származó összegeket. KASZÁS ENDRE Csodafegyverünk, a turizmus Matolcsy György Gazdaságunk európai uniós felzárkóztatá­sának tavaly indult ötéves periódusát várhatóan a belföldi piac, illetve a fej­lesztési forrá­sok bővülése jellemzi majd, ami a kis- és középvállalkozások helyzetét is megerősíti. A követ­kező, 2005-2015-re prognoszti­zált időszakban a belföldi piac egyben EU-piaccá válik, a fej­lesztési források pedig ugrás­szerűen, 100 milliárdról 1000-1200 milliárd forintra emelkednek, ami az uniós tá­mogatást és a kötelező állami sajátrészt is magában foglalja - mondta Matolcsy György gaz­dasági miniszter a „Globalitás és vállalkozás” konferencia tegna­pi nyitó előadásában. - A gazda­sági felzárkózást segíti a közle­kedési infrastruktúra fejleszté­se, a lakásépítés és -építtetés tá­mogatása, valamint a családi jövedelmek növelése, amely nagyrészt a kis- és középvállal­kozások piaci lehetőségeit bőví­ti. A multik hazai letelepedésé­nek támogatása egyben a „ki­csik” beszállítói lehetőségeit is javítják, az idegenforgalom pe­dig helybe hozza a fizetőképes külföldi fogyasztókat. A turiz­must a magyar gazdaság csoda- fegyverének is nevezik, mert ta­valy 2,5 milliárd euróval javítot­ta hazánk fizetési mérlegét, le­hetővé téve a gazdaságélénkítő program megindítását. Idén 30- 35 milliárd forint állami támoga­tás segítségével összesen 120- 150 milliárd forint beruházás in­dul meg a turizmus területén, amilyen fejlődés még nem volt az ágazatban - ecsetelte a mi­niszter. Hozzátéve: a gazdasági tárca reményei szerint a követ­kező tizenöt évben ismét meg­négyszereződik az idegenforga­lom devizabevétele. d. l Új támogatást javasol a hús terméktanács A vágósertés- és vágómarha­ágazat évente 350 milliárd forint értéket állít elő, amelyből 300 millió dollár az export. A Vágó­állat- és Hús Terméktanács (VHT) szeretné elérni, hogy a termékpálya szereplői 2002-ben normatív úton jussanak a támo­gatáshoz. A terméktanács szak­emberei szerint javítani kell a támogatások hatékonyságán, hogy az ágazat megőrizhesse exportorientáltságát. Az állat­létszám megtartása, illetve nö­velése ugyanis a vidéken élők számára nélkülözhetetlen jöve­delemforrást jelent. Ezen túl­menően a húsipar közvetlenül, illetve közvetetten több mint 30 ezer ember számára teremt munkalehetőséget. A VHT adatai szerint az ága­zat árbevétele eléri a 350 mil­liárd forintot, ezzel szemben a támogatás tavaly alig haladta meg a tízmilliárd forintot, ami 2,8-3 százalékos támogatottsági szintet jelent. A húsipar export­ból származó árbevétele 300 milliárd forintot tesz ki. Az ága­zat jelentősen hozzájárul a költ­ségvetési és a devizaegyensúly megteremtéséhez. A szakértők szerint ha a támogatási rend­szer hatékonyan működik, ak­kor fokozni lehet az ágazat jöve­delemtermelő képességét is. Ezért a VHT azt javasolja a föld­művelésügyi kormányzat szá­mára, hogy jövőre döntően a végtermék minőségéhez kötött kompenzációs formák működ­jenek. A termelőknek juttatan­dó támogatással minimum 600 ezer sertés kerülne át a fekete- gazdaságból a fehérgazdaságba. Ez a költségvetés számára több mint 5 milliárd forint többlet- bevételt jelentene. _______-uc-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom