Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-06 / 258. szám
6. OLDAL ALMANACH 1 7 0 2001. November 6., Kedd ® A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Horváth József. Az alpolgármester: Péter János. Álképviselő-testület tagjai: Ary Árpád, Horváth Géza, Lakics László, Lukács Aurél István, Pallós József és Szalai József. A jegyző: Horváth Krisztián. A háziorvos: dr. Debreczeni Tibor. A gyermekorvos: dr. Ferenczy Júlia. Az állatorvos: dr. Matavov- szky László. ________________■ La kópark a népesség növekedéséért Uj, emeletes házak emelkednek Sántoson. Utakat építettünk, korszerűsítettünk - mondta Horváth József polgármester. Négy éve irányítja az önkormányzati munkát. Bízik a fejlődésben, hiszen látszik a jólét a Zselic kapujában épült kis településen.- Két éve adtuk át a felújított katolikus templomot; nemzetközi összefogással készült el - mondta Horváth József. - A régi imaház helyén kialakítottuk a községi könyvtárt; ehhez pályázati pénzeket is felhasználtunk, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának könyvtárpártoló pályázatán elsők lettünk, s egymillió forintot kaptunk. - Mit fejlesztettek?- Leköveztük a sportpályához vezető utat, s így egyúttal három külterületen élő család közlekedési gondját is enyhítettük. A külterületi útjainkat állandóan karban kell tartani, s kétmillió forintért korszerűsítettük a ravatalozót. Ezenkívül játszóteret építettünk, parkosítottuk a központi teret, a hivatal meg a művelődési ház környékét otthonosabbá tettük. Kistraktort vettünk, télen havat takarítunk vele, máskor kaszálásnál, fuvarozásban vesszük hasznát. S bevezettük az otthon- ápolási szolgálatot is.- Mi a legnagyobb gondjuk?- Ha több eső esik, a víz elönti a falut. Az elhárítás, a megelőzés végett azonban csak a legszükségesebb munkára van pénzünk. A gond teljes megoldásához negyvenmillió forintra volna szükség. A csapadékelvezető árkok egy részét már lebetonoztattuk, s az idén a Mayer-horhót is rendbe tesszük. A belterületi vízrendezés megoldására folyamatosan pályázunk.- Mit tesznek a fiatalokért?- Igyekszünk bővíteni a számítógépes ismereteiket; ehhez van számítógépünk és helyiség is. Már országos versenyen is szép sikert értek el az iskolásaink. Konditermet rendeztünk be nekik. Minden évben elvisszük őket - a középkoriakat is - kirándulni. Jártak már Ópusztaszeren, Villányban, Harkányban, s megtekintették Szegeden a szabadtéri játékok egyik előadását. Az idősekre is külön figyelünk, népszerű a nyugdíjasklubjuk.- Ki tudják-e használni a pályázatok adta lehetőségeket?- Ebből élünk. Évente mintegy harminc pályázatot adunk be. Már csak a szennyvízcsatorna kiépítése hiányzik, a Kaposvárt és környékét magába foglaló tíz település egyike vagyunk az ISPA-pályáza- ton. Év végére várjuk a döntést Brüsszelből. Szociális bérlakások építésére is készek a terveink, a kezdés ideje a Gazdasági Minisztérium pályázatának eredményétől függ. Utcák, járdák felújítására is pályázunk; egyik kérelmünket most bírálják el. Fejlesztjük a községi könyúárt is, az internet elérésére alkalmas, hat számítógépes egységet pályázati segítséggel építjük ki. Az önerő előteremtése a gond, ezért esetenként hitelt is fölveszünk.- Milyennek látja a jövőt?- Most készül a falu rendezési terve, s ezzel megalapozzuk a fejlődését. A belterületen mára elfogytak a telkek, ezért fogtunk most lakópark kialakításába. A KaHorváth József polgármester posvárt elkerülő út érinti Sántost is, így még egyszerűbb lesz a város elérése. Reméljük, több család költözik majd ide, s így jelentősen nő a lakosság száma is. ■ Sárit os A faluról csak a török hódoltság után vannak adataink. Egy 1703-as összeírás szerint puszta volt. s Festetics Pál birtoka. Később a fele Esterházy Pál tulajdonába került. A falu legrégebbi része a Magyar - ma Fö - utca. itt főleg az 1700-as években betelepült németek laktak. A falunak 1870-ben 590,1910-ben 692 lakosa volt. 1941- ben 509,1996-ban 622. Az utóbbi negyedszázadban megváltozott a község arculata, az 1970-es évek elején lebontották az utolsó zsúpos házat, majd a kockaházakat is többszintes, teraszos, erkélyes épületekké alakították. Iskolája, óvodája nincs a falunak. a gyerekek Szentbalázsra és Kaposvárra járnak. Kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas területe is. A rendszerváltáskor a szövetkezeti tagok többsége az rt-be vitte a földjét. néhányan bérbe adták. A munkaképes lakosok többsége Kaposváron dolgozik. Sántos alvófalu lett. s dolgozik itt néhány fuvarozó és szolgáltató vállalkozó is. Betegápolás otthon A felszerelésre pályázatom nyert pénzt az önkormányzat, s aztán megszervezték az otthonápolási szolgálatot. Ennek 1997 óta Orosz Béláné a vezetője.- Munkánkat a jogszabályok szigorúan meghatározzák. A háziorvosokkal kötöttünk szerződést, az ő rendelkezésük alapján dolgozunk. Egy ideig az önkormányzat, ma már az egészség- pénztár állja a költségeket. Olyan idős betegeket látunk el, akik szakápolásra szorulnak, így csökkentjük a kórházi kezelés idejét. Egyebek között sebellátást, infúzióbekötést, fájdalomcsillapítást végzünk nyolcán, a szakápolókon kívül van fizioterápiás dolgozónk is. A fizetés azonban olyan kevés, hogy rajtam kívül mindenki másodállásban dolgozik. Idős vagy mozgásukban súlyosan korlátozott emberekhez járunk, s a lakásukon végezzük a kezelést. Naponta látogatjuk őket, így nem kell utazniuk, kórházi váróban ücsörögniük. A jogszabály meghatározza: naponta négy-öt beteget láthatunk el, nehogy a sok vállalás rontsa a minőséget. A betegek, az idősek megszerettek bennünket, örül- nek ennek a lehetőségnek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Isten házáért dolgozik A kórháztól ment nyugdíjba Balogh Györgyné. A férje húsz éve meghalt, négy gyereke közül már egyik sem lakik a szülői házban, bár hűek maradtak a faluhoz. Hat unokája és két dédunokája van. A nyugdíjazás után úgy érezte, nem tud mit kezdeni a rászakadt szabadsággal, s tizenhat éve vállalta a templomi szolgálatot.- A munkámért kapok egy kis pénzt. Elvégzek mindent, amit a templomban és a ravatalozóban kell: takarítok, cserélem a virágokat. Mosom, vasalom az oltárterítőket, s járom a falut, beszedem az egyházi adót, segítek a plébános úrnak. Gyönyörű a templomunk, igazán boldogság itt dolgozni. Ezt a munkát csak tiszta szívvel és hittel szabad végezni. Hinni kell Istenben, ha az ő házában szolgál az ember; ettől teljes az életem. A mi falunkban sok ember jár templomba: vasárnap a misén vagy egy-egy nevezetes ünnepen mindig megtelik a templom. ________________■ Ve rsek kosárfonás közben Több mint harmincöt évig dolgo- A mai napig fonok kosarat. Mikor zott a honvédségnél Fehér Géza. november elején a dér megcsípi a Volt anyagbeszerző és raktáros, fűzfát, egy szellő lekotorja a levekönyvelő és gépíró, s ha úgy hoz- leit, akkor jön el az én időm; ta a sorsa, még kazánfűtő is. A ezekkel már nem kell vesződ- nyugdíjazása után szeretett bele nőm, s így könnyebb a munka, a kosárfonásba. Fehér Géza másik szenvedélye- Sokat ültem a kosárfonásért, az irodalom, a vers. Ügyeletes No, nem a börtönben... Állva versmondónak tartják a nyugdí- azonban nem lehet csinálni, eh- jasklubban. Nagyon szereti Pető- hez ülni kell. Láttam másokat, fit, Vörösmartyt és Aranyt, hogyan hajlítják, fonják a vesz- - Mindig szerettem a verseket, szőt, s megtetszett; gondoltam, Fiatal koromban írtam is: lako- kipróbálom a kézügyességemet, dalmas rigmusokat, köszöntőket, Ha a mesteremnek megfelelt a de próbálkoztam lírai köl- munkám, az már elismerés volt. teményekkel, dalokkal is. A maNémet piacon is kelendő gépek Lassan húsz éve, hogy Horváth Géza vállalkozó lett. Először forgácsoló- és esztergályos munkát végzett, majd bővítette a céget. Több mint tíz éve kezdték a mezőgazdasági gépek gyártását. Három éve bérmunkában a láng- és plazmavágással is foglalkoznak. Egy éve pedig új termékkel, a traktorra szerelhető villás emelővel és ennek különböző munkaeszközeivel léptek piacra.- Kétszemélyes vállalkozásként indultunk, ma húsz embert, köztük tíz helybelit foglalkoztatunk. A vállalkozás folyamatos beruházást igényel, szinte mindent visszaforgatunk - mondta Horváth Géza. - A gépkocsik is a vállalkozást szolgálják, s nem a kényelmünket. Először a termékeinknek kellett piacot találni, mert hiába jó, ha csak a polcokon porosodik. Országszerte és határainkon túlra is dolgozunk; értékesítő partnerünk Németországba szállítja a gépeinket. Odakint kere- vadkant és egy szép bikát is lőttem már. Kint, az er- sik, mert jó a minőségük, és olcsóbbak vagyunk a dőn tudok csak kikapcsolódni. Sokszor nem is külföldi vetélytársainknál. Szinte minden időt itt azért megyek ki, hogy lőjek valamit, hanem hogy töltök a telepen. Egyetlen hobbim a vadászat; több egy kissé szabaduljak az állandó pörgésből. ■ Alaposan ellenőrzi Horváth Géza hőbbről) és munkatársa szállítás előtt a készterméket gam szomorú élményei adtak ihletet, és versben vallottam szerelmet a kedvesemnek is. Egy kiadó is megkeresett, hogy antológiában megjelentetne néhányat,de aztán nem jött össze a kötet. így a verseim a fiókban maradnak, s továbbra is csak a magam gyönyörűségére írok. ■ Balogh Györgyné nagy szeretettel és gondosan végzi a munkát Egymásra utalt klubtagok Öt éve irányítja a nyugdíjasklubot Fehér Tibomé. Az energikus fiatal- asszonyt már kezdetben megszerették a klubtagok. - Harmincöt az állandó tag, s a rendezvényektől is függ, hányán jönnek össze. A klubban tévéznek, újságot olvasnak, az asszonyok hímeznek, közben megbeszélik a gondokat. Előadásokat is szervezünk; népszerűbbek az egészségvédelemről szólók. Énekkaruk is van; sokuknak felüdülés a próba, a fellépés. A klub tagjai naponta egyszer meleg ételt is kapnak, s aki kéri, annak házhoz viszik.- Ápolási díjjal vagyok otthon a beteg kislányommal, •kiegészítésként vállaltam ezt a munkát - mondta Fehér Tibomé. - Már a gyes idején látszott: jól kijövök az emberekkel. Kellett, valaki, aki összefogja az időseket, s belevágtam. Egyre többen jöttek; úgy érzem, megszerettek. Az idősek érzékenyebbek, és igénylik, hogy meghallgassák őket. Ehhez türelem kell. Fontos, hogy érezzék: számít, amit mondanak. Mindent megbeszélünk a klubban. Van, hogy ők adnak tanácsot, máskor pedig én. Egymásra vagyunk utalva. ■ Méhekkel Amerika útjain Kevés méhésznek adatik meg, hogy a világ másik felén szerezzen tapasztalatokat. Rajna Ferenc e kivételek egyike: a mezőgazdasági minisztérium pályázatával került Amerikába, s másfél évet töltött egy vándorméhészetben. Kicsit belekóstolt a kinti munkamódszerekbe.- Kétféle méhészkedés van Amerikában. Van aki teleltet, de aki igazán komolyan csinálja, az vándorol. Hatalmas az ország, télen délre mennek a méhcsaládokkal, fölkeresik Floridát, Texast vagy Kaliforniát, így kettős a haszon. Mi 1500-2000 családdal vándoroltunk. A méz ár és a minőség hasonló az itthonihoz, bár nem termelnek fajtamézet. Az uniós csatlakozás nagy kihívás a méhészeknek is. Szigorúak az előírások, s ezeknek egyebek között a régi eszközök, pörgetők nem felelnek meg.- Nemcsak az idősebb méhészeknek, hanem nekem is vannak olyan eszközeim, amiket az unióban nem fogadnak el. Pénzkérdés az egész. A magyar méhészek is tudják, hogy mit kellene vásárolniuk vagy kicserélni, csak a keretek szűkek. Ami berendezést, eszközt ott kint használtunk, az legalább százmillió forintot ér. Elképzelhetetlen, hogyan teremtsük elő. Hazánkban talán egyetlen méhésznek sincs több ezer családja. Nekem százegyné- hány méhcsaládom van. _______■ Zö ld energiával az unióba Lakics József története tipikus magyar sikertörténet. Egy garázsból indult egy szál esztergapaddal, és 18 év alatt Európa legnagyobb szélerőmű-generá- torgyártója lett. Az uniós államokban az áram 8-10 százaléka úgynevezett zöld áram, amit vagy napelemmel, vagy széllel fejlesztenek. A Lakics kft gyártja Európában a legtöbb szélerőmű-gene- rátort. Lakics József szerint a világszerte látható propelleres „bigyók” 99 százalékát ők készítették.- Különleges munkát kaptam 1983-ban: a honvédségnek kellett egy nagyon karcsú, hosszú menetes orsót vágni. Rádióteleszkóp emeléséhez használták. Ezzel kezdődött a vállalkozás; ma két telepen 118 embert foglalkoztatunk. Közép- vállalattá lettünk; termékeink 95 százalékát Nyugat-Európába szállítjuk. A véletlen hozta a szélerőművet. Egy osztrák társaság keresett gyártót; először csak a megmunkálás volt a feladatunk, végül átvettük a teljes folyamatot. A zöld energia nem olcsó, mert igen nagy a szélerőművek beruházási költsége, de teljesen tiszta, és a környezetvédők is elfogadják. A cég sikerének titka az állandó fejlesztés. - A keletkezett jövedelmet mindig visszaforgattuk. Állandóan korszerűsítünk, s rengeteget költünk a gépekre, de az oktatásra és a minőségbiztosítási rendszerre is - mondta Lakics József. - Nagyon készülünk az uniós csatlakozásra - hazánk megítélése nagyon jó, az ipari exportunk nagyon elszaladt -, azt kell folytatni, amit eddig csináltunk. Folyamatos fejlesztés, oktatás, jó kapcsolat, határidő és minőség: ez ad biztos jö- vőt és megélhetést. ■ Az oldal elkészítését a Lakics Kft, Horváth Géza vállalkozó, valamint a sántosi önkormányzat támogatta.
