Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-22 / 272. szám

2001. November 22., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 10. OLDAL Újraélednek az egyházi iskolák Kilencszázötven évig az egyház feladata volt az oktatás szervezése, s a magyar kultúra alapja volt az egyházi oktatás, melyet 1948-50- ben az akkori kormány tudatosan „szétbombázott”. 6505 egyházi is­kola - 5407 általános, 98 tanítókép­ző, 113 gimnázium - került állami tulajdonba minden ingó és ingat­lan vagyonával, 18 ezer pedagógu­sával. A szocializmus évei alatt mindössze tíz - 8 katolikus, 1 zsi­dó, 1 református - egyházi iskola működhetett, s ezek számuknál és „megtűrt” státuszuknál fogva nem alkothattak egyházi iskolarend­szert. Ennek ellenére meghökken­tő a szám: huszonötezren végeztek a negyven év alatt ezekben az isko­lákban, s tették magukévá a szi­lárd, kétezer éves értékeket, szem­ben a rendszer által közvetített ér­tékvilággal. A rendszerváltást kö­vetően a lelkiismereti és vallássza­badsági törvény lehetőséget adott arra, hogy minden ember szaba­don gyakorolja hitét, s az egyházak hosszú, szívós harcot indítottak egykori tulajdonukért. Nemegy­szer csak az üresen kongó, lecsu­paszított épületeket kapták visz- sza, évekig megoldatlan volt az egyházi iskolák finanszírozásának a kérdése. 1998 óta törvény írja elő, hogy ha közfeladatot látnak el, ha­sonló támogatás illeti meg őket, mint az állami intézményt. Erre mondják néhányan, hogy pozitív diszkriminációt élveznek az egy­házi iskolák. A közoktatási törvény 1999-es módosításával lehetővé vált, hogy szülői, társadalmi igények alapján az egyház átvegyen önkormányza­ti intézményeket. Ugyancsak tör­vény írja elő, hogy a hittanórát vé­dett időben kell tartani; mégis elő­fordul, hogy a gyereknek választa­nia kell az ebéd és a hittanóra kö­zött. Az oktatási minisztérium most felmérésekkel vizsgálja: me­lyik intézmény hagyja figyelmen kívül a rendeletet. Ötszáz intézményt tart fenn je­lenleg az egyház, ezekbe a tanulók 6,42 százaléka jár (a világháború éveiben ez 60 százalék volt). A visszakapott épületek állapota rossz. Felújításukhoz a címzett és céltámogatások nem biztosítanak forrásokat, de a szakemberek már tárgyalnak arról, hogy erre pályáz­hasson egyházi intézmény is. So­kan fölteszik a kérdést: miért fon­tos az egyházi iskola? Azért, mert jó befektetés: az ország legjobb száz középiskolájából 24 egyházi fenntartású. varga andrea Egyházi hírek A SAJTÓ ÉS A KATOLIKUS EGYHÁZ. A sajtó és a katolikus egyház kapcsolatá­nak megújításáról rendeztek tegnap saj­tóbeszélgetést a kaposvári püspökségen. A hagyományteremtőnek szánt fórumon, amelyen a régióban működő média kép­viselői vettek részt, alkalmat kívántak te­remteni az egyházmegye kommunikáció­ért felelős munkatársai és az újságírók közötti párbeszéd elindítására. Balás Bé­la kaposvári megyés püspök az egyházi kommunikáció kihívásairól és a somogyi sajtónak az egyház életét bemutató mun­kájáról szólt. Veres András püspök, a. Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára az egyház új kommunikációs stratégiájáról, valamint a Jót tenni jó címmel most induló program- sorozatukról szólt. Kiss Iván, a kaposvári egyházmegye kommuni­kációs felelőse (képünkön Balás Bélával) a megyei egyházi vonatko­zású sajtót értékelve jó példaként említette a Somogyi Hírlap, Alma­nach, valamint Egyházak élete című oldalait. Vallási turizmus: új esély Siófok Máriapócson kívül jelenleg nincs híres, az or­szághatáron túl is ismert zarándokhely Ma­gyarországon - erről is beszélt a Balatoni Regi­onális Idegenforgalmi Bizottság legutóbbi ülé­sén dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele. A tanácskozás témái között ki­emelt fontosságú volt a vallási turizmus helyze­tének elemzése. A Balaton régióban illetve Somogy megyé­ben vannak híres búcsújáró helyek; ilyen pél­dául Andocs. Több megtekintésre érdemes templom; a déli parton például a siófoki, a bal- atonlellei, s első sorban a kőröshegyi a kon­certjeivel vonz vendégeket. Ám ez a kínálat nem tartozik az igazi vallási turizmus vonzerő leltárába.- A vallási turizmus első nyomait már az Ószövetségben fellelni, ebben tesz először em­lítést a Biblia a zarándoklatokról - emlékeztetett dr. Korzenszky Richárd. - Bár a vallás, a vallási tartalom nem választható el a kultúrától, mégis meg kell különböztetni egymástól a vallási és kulturális érdeklődésű utazást aszerint hogy mikor és milyen célból kerekedik fel az utazó. A perjel felhívta a figyelmet arra, hogy a vallási turizmus meghonosítása, fejlesztése jelentős kihívás hiszen nehezen egyeztethető össze a vallásosság, a turizmus és a bevétel- szerzés. Kiemelte, hogy a pályáztatás során az egyházak hátrányos helyzetben vannak hi­szen nem tudják bemutatni a szükséges önrészt. A tapasztalatok szerint sok vallási témájú emléktárgy nem megfelelő minőségű. Még a val­lási turizmus várt fellendülése előtt biztosítani kellene az ide­genforgalmi vonzerővek is bíró egyházi épületekben a szüksé­ges kiszolgáló helyiségeket, pél­dául vizesblokkokat is. c. a. Újrafelfedezett kegyhelyek A világ turizmusának 32 százalékát a vallási turizmus adja. Magyarországon ez csak a kezdeti lépéseknél tart. Az OIB csak a kereszténység felvételének ezredik évfordulója kap­csán mérte fel a vallási idegenforgalom számára a magyar emlékeket és zarándokhelyeket. A Széchenyi Terv már a vallási turizmus fellendítését is támogatni kívánja. Erre a cél­ra az idén százmillió forintot fordítottak. Az andocsi ferences templom gótikus szentélye a 14. században, barokk hajója a 18. század derekán épült. Reneszánsz sírköve Somogy megye egyetlen ilyen emléke. Az elődök őrizték számunkra a hitet ____ CSOKONYAVISONTA______ Ne ves prédikátorok, szabad­ságharcosok, tanítók előtt tisz­telegtek az egybegyűltek a tör­ténelmi emlékkert avatásán Csokonyavisontán. Évtizedek óta gondozatlan, alig ol­vasható feliratú síremlékek „bújtak meg” a csokonyai református te­metőben. A presbitérium e méltat­lan körülményeket látva határozott úgy, a falu szellemi, lelki értékeit megőrizendő emlékkertet alakít ki. Öt egykori esperes; lelkész - Vásár­helyi Sámuel, Sípos Sámuel, Kiss András, Barakonyi Kristóf, Széki Elemér és Szalóky Dániel tanító sír­kövét is felújíttatta az egyházköz­ség, s azokat méltó helyre, a bejá­ratnál levő Nagyatádi Szabó István­emlékmű mellé helyezte. Ide állí­tottak emléket a szabadságharc ál­dozatainak is.- Az emlékkert erdélyi mintára készült, odahaza sok temetőben látni hasonló emlékhelyeket - mondta Oláh Ilona helyi lelkész, aki családjával együtt hét éve ke­rült Csokonyavisontára. - S azt is mondják: ahol papok, tanítók nyugszanak, ott a lélek kincseit te­kintik valódi értéknek. Erdőcso- konyában is jó talajra lelt a magve­tés, s új hajtásokat is hozott. Az it­teni elődök vállalták a harcot a hit megőrzéséért. Olyan időben, ami­kor sokunk bizonyára már föladta volna, mondván: nincs értelme. Az elődök azonban nem csak templo­mot, hanem gyülekezetét is építet­tek. S az általuk kijelölt ösvényen sokan találtak Istenhez. Egy erős református közösséget alakítottak: Erdőcsokonya dicső múltja során háromszor is volt esperesi szék­hely. Az említett, buktatók sorát rejtő göröngyös ösvényen járt a község népszerű tanítója, Szalóky Dániel. Ő három dologra nevelte az ifjúsá­got: a hősök tiszteletére, a megtar­tó emlékezésre és a példamutatás­ra. Mintha csak a mostani alka­lomra írták volna e sorokat, s nem a 80. születésnapjára: „Alkotásai még sokáig élnek, megőrzik majd ifjú századok, Bizonyság a mai ünnepség, hogy az emléke köz­tünk élni fog.” Munkásságát elis­merték megye-, sőt országszerte. Somogybán az elsők között ho­zott létre óvodát, könyvtárat. Színjátszó csoportja fővárosi fellé­péséről még Blaha Lujza, a híres színésznő is elismerően szól. Ő látta meg a szunnyadó tehetséget Nagyatádi Szabó Istvánban. Még ma is emlegetik nevezetes ország­járó gyalogtúráit. S azt is, hogy Fiuméből sós vizet hozott haza, csakhogy megkóstoltassa tanítvá­nyaival a tenger ízét. Az idősek a hosszú téli estéken nemegyszer kérdezték szüleiket, nagyszüleiket a régiekről. Ennek is része van abban, hogy az elődők emléke máig emberközeli maradt. Ám nem csak a múlt meg­ismertetésében, a hitben is előt­tünk jár és példát mutat az idő­sebb nemzedék. A fiatalok számá­ra pedig megszívlelendő az Úr szava: Álljatok az utakra, és néz­zetek szét, és kérdezősködjetek a régi ösvények felől, melyik a jó út és azon járjatok. __________oamos Ál lványerdő a templom körül Szabályozatlan egyházalapítás Budapest Semjén Zsolt megítélése szerint nincs politikai realitása annak, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus hátralévő részében elfo­gadják az egyházalapítás szigorí­tására vonatkozó képviselői ja­vaslatot. A kulturális minisztéri­um egyházi kapcsolatokért fele­lős helyettes államtitkára annak kapcsán nyilatkozott, hogy két MDF-es képviselő, Balogh László és Szászfalvi László tízezer „ter­mészetes személy” meglétéhez kötné az egyházalapításhoz szükséges létszámot. Semjén Zsolt szerint: bár a probléma megoldásért kiált, a megnyugtató rendezés a követ­kező kormányzati ciklusra ma­rad, így a képviselői indítvány in­kább felkiáltójel, illetve jelzésér­tékű. ■ Nagyatád Több száz vendég száll meg éven­te a ferencesek egykori ódon kolos­torának szobáiban. Dr. Kisnemes János esperesplébános fáradhatat­lan szeretettel kalauzolja itt a távo­li városok idős és gyermekcsoport­jait, a hazai és külföldi művészeti együtteseket. Egyfajta ismeretter­jesztés ez: a vallásgyakorlás mel­lett mások is megismerik Nagya­tád egyházi-történeti értékeit. Nép­szerű gyermekünnep a Mikulás­nap, amikor a kicsinyeknek vidám műsorral, ajándékcsomaggal ked­veskednek. Mára kinőtték a kolos­tor ebédlőjét, így a templomba vár­ják december 2-án Szent Miklós köszöntésére a mintegy 300 gyer­mek vendéget.- Ez nem hoz bevételt, de ter­mészetes része a tevékenységünk­nek - mondta dr. Kisnemes János.- Éppen ezért bíztunk a kormány pályázatában, mert mindenben megfelelünk a Széchenyi Tervben meghirdetett, a vallási turizmust fejlesztő támogatási feltételeknek. A pályázat nem járt sikerrel, és a legszükségesebb felújítási munká­latokhoz nagyon is hiányzik az az el nem nyert hétmillió forint. Nem adott támogatást a Műemlékvédel­mi Hivatal sem, bár számos meg­kötéssel nehezíti a munkát.- A templom északi és szentély felőli falát s a kolostor teljes tetőze­tét akartuk felújítani az idén - mondta a plébános - A két méter vastag falak a templom középma­gasságáig átnedvesedtek, leveret­jük a vakolatot, és új, lélegző fes­tékréteggel igyekszünk megóvni a falat. A kolostor cserépcseréje mel­lett a csatornákat is meg kell javít­tatni. Mindez 15,5 millió forintba ke­rül, és ehhez 3,4 millió forint támogatást ígért a megyei terü­letfejlesztési ta­nács. A városi önkormányzat 1,6 millió forin­tot, a kaposvári püspökség egy­millió forintot ad, és segítség a ferences rendtar­tomány kétmillió forint hitele is. A többi pénzt kizárólag a hívők ado­mányai jelentették.- Jövőre a kolostor falazatát sze­retnénk megújítani, az is belekerül 10-15 millió forintba. A belső fel­újításra egyelőre gondolni sem me­rünk - sorolta a további teendőket a plébános. - Nagyon nagy szük­ség van minden anyagi segítségre, hogy befejezhessük, amit elkezd­tünk. BÍRÓ MÁRIA TESTVÉRGYÜLEKEZETI KÜLDÖTTSÉG DÉL-SOMOGYBAN. Bólyi egyházi küldöttséget láttak vendégül Dél-Somogyban. A Boruss Mária vezette 35 tagú csoport a Dráva mente új református templomait és intézményeit látogatta meg. Jártak a 994-ben épült barcsi, valamint az új csurgói templomban, s megismerkedtek a csurgói református gimnázium munkájával is. KÓRUSOK TALÁLKOZTAK. A budapesti Szent István-bazilikában rendezték meg az Egyházi Kórusok Országos Találkozóját szomba­ton. Szent Cecília, az egyházzene védőszentjének ünnepéhez közel eső hét végére szervezi az Országos Magyar Cecília Egyesület ezt a nagyszabású eseményt. A kórusok bemutatkozása után szentmise kezdődött, melyet Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök, az OMCE elnöke celebrált. A több száz énekesből álló egyesített kó­rus közös énekével adott hálát a nap kegyelmeiért és dicsőítette az Is­tent. A Kaposvári Egyházmegyét a Székesegyház Kamarakórusa kép­viselte Szili Zoltán karnagy, egyházmegyei zeneigazgató vezetésével. Műsorukon Lassus, Bruckner, Kodály művei szerepeltek, (szk) A REFORMÁCIÓ PARKJA SZÓLÁDON. Reformációi megemléke ' zés volt egész napos ünnepség keretében Szólódon. Az istentisztele­teken dr. Zsengellér József pápai teológiai tanár és Hajdú Zoltán Le­vente hirdették az igét. Nagy László Dániel gondnok köszöntötte, majd ajándékot adott át az 50 évvel ezelőtt konfirmáltaknak. Felavatták a reformáció parkját; beszédet mondott dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke, Herényi Károly országgyűlési kép­viselő (MDF), valamint Szatmári A. Lajos esperes. Felidézték, hogy a reformáció Luther Márton felmagasztosult bibliai felfedezési élmé­nyeivel kezdődött, miszerint az igaz ember hitből él. (Rml,17) Az­óta a reformáció, a protestanizmus egyházai Európa határait túllép­ték, minden kontinensen vannak hívei. Az ünnepségen részt vettek a helybéliek, a helyi önkormányzat képviselői, valamint a szomszé­dos protestáns gyülekezetek lelkészei, s koszorút helyeztek el a parkban. BIBLIA ÉS KÉPZŐMŰVÉSZET. A nagykanizsai adventista egyház a Hevesi Sándor Művelődési Központtal Krisztus-kép-más címmel a Biblia és képzőművészet viszonyát bemutató sorozatot indított. Az első előadáson Jan van Eyk, Az angyali jelentés című alkotását Stamler Lajos festőművész és Csabai Tamás tanár mutatta be. Ugyancsak Nagykanizsán a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége ze­nés beszélgetést szervezett. Handel: Messiás című oratóriumáról Dékány Endre zeneszerző, operaénekes szólt. A bibliai képzőművé­szeti sorozat következő estjén, ma 16.30-tól Rembrandt, A tékozló fiú hazatér című képéről hangzik el előadás. KÁBÍTÓSZER-MEGELŐZŐ PROGRAM. A múlt hétvégén tíz or vostanhallgató érkezett a csurgói gimnáziumba, és a gyerekeknek osztályonként tartott a korosztályuknak megfelelő tájékoztatót a drogok veszélyeiről. Az alkalom annak a drogprevenciós program­nak a része, amelyet a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és a BOKA Alapítvány hirdetett meg. A kezdeményezés első lépéseként teszteket írattak a gimnázium tanulóival, felmérve, hogy mennyire tájékozottak a kábítószerek veszélyeiről, (ko) PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL A KATOLIKUS GIMNÁZIUMBAN. Több mint 30 általános iskolás gyermek vett részt a kaposvári Nagybol- í dogasszony Római Katolikus Gimnázium pályaválasztási napján. A diákok a gimnázium épületén kívül megismerkedhettek az intéz­mény alapelveivel, a felvételi sajátos feltételeivel. A gimnázium az idén nem tart szervezett nyílt napot, ezért volt fontos, hogy az ér- , deklődőket ily módon tájékoztassák. Emellett előzetes bejelentés ‘ után bárki látogathatja az intézmény óráit, hogy a módszerekről, az intézmény szellemiségéről is tájékozódjon, (ko) FIATALOK EURÓPAI TALÁLKOZÓJA BUDAPESTEN. Megkez dődött a decemberben Budapesten megrendezendő Fiatalok 24. Eu­rópai Találkozójának előkészítése, a Taizéi Közösség által meghirde­tett, A bizalom zarándoklata elnevezésű rendezvényre több tízezer ! résztvevőt várnak a magyar fővárosba. Budapest ezt megelőzően ép­pen 10 éve adott otthont a franciaországi alapítású ökumenikus szerzetesközösség találkozójának. A rendezvénynek akkor hetven­ezer vendége volt. Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek levélben adott hangot örömének annak kapcsán, hogy ismét a magyar fővárosban rendezik meg az immár hagyomá- , nyos európai zarándoklatot. ÓRÁT SZERELNEK A TEMPLOMTORONYRA. Órát építenek be a csurgói Jézus Szíve-templom tornyába. Az egy méter nagyságú idő­mérő szerkezetet a székesfehérvári Toronyóragyár Kft szakemberei szerelik föl, a költsége 750 ezer forint. Az óraállítás anyagi terheinek vállalásában az egyházközség számít tagjainak és a helyi vállalko­zóknak a segítségére is. (va) TÖRTÉNÉSZ A SZENT LÁSZLÓ-HADOSZTÁLYRÓL. A Szent László-hadosztály története címmel tartott előadást Kosaras Péter Ákos történész, a szigetszentmiklósi Prohászka Ottokár katolikus egyetem tanára Nagykanizsán a Bocskai István Szabadegyetem elő­adás-sorozata keretében. Az összejövetel helyszíne a Kálvin téri re- formátus templom gyülekezeti terme volt, (va) _________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom