Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-22 / 272. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 4 6 2001. November 22., Csütörtök $j§ Darány Először 1437- ben említi a nevét - Daran- nak Írva - ok­levél; akkor a Marczali csa­lád birtoka. Temploma is volt, ezt Keresztelő Szent Jánosnak szentelték, erre 1455-ben utal egy irat. A falut II. Ulászló király 1495-ben a Báthory csalinak adomá­nyozta. később a Nádasdyak birtoka, majd Szent-György várához tartozott. 1677-töl a Széchenyiek a földesurak. Darány lakosainak száma 1720-ban meghaladta a kilencszázat: a község legrégibb pecsétje egy 1788-ban kelte­zett iraton található. Az 1850. évi ösz- szeiráskor 1400 lakost vettek jegy­zékbe. a legtöbben - 1577-en -1941- ben éltek Itt. A századelőn élénk társa­dalmi élet jellemezte a falut: volt olva­sóköre, lövészegyesülete, és vadász- társaság is alakult. A XX. század 60-as éveitől központi szerepet tölt be a környék települései között. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Villányi László. Az alpolgármester: Somogyi Gá­bor. A képviselő-testület tagjai: Agyag József, Böcskei István, Czeglédi Magdolna, Fodor Lász­ló, Radics József és Tauszné Kercza Erika. A körjegyző: Szolga József. A háziorvos: dr. Kovács Mik­lós. m Harmincmillió a felzárkóztatásra Van mire büszkék le­gyenek a da­rányi iskolá­sok és tanára­ik. Ez a barcsi atlétikai szakosztály bázisiskolája, résztvevői a nemzeti atlé­tikai prog­ramnak, sikeresék az országos internetes és levelező tanulmá­nyi versenyeken, s nemrég példaértékű integrációs roma­programot indítottak el. - Törté­nelemből legutóbb országos döntőig jutottak a tanulóink, de jók földrajzból, biológiából, nyelvtanból és számítástechniká­ból is - mondta Radics József igazgató. - Ez utóbbiból a térség­ben igazi különlegesség az isko­lánk. Nincs még egy intézmény, ahol minden pedagógus ilyen magas fokon értene a számítás- technikához. Kollégáim tudásá­hoz lassan a gépparkunk színvo­nala is fölzárkózik. Sok cigány él ebben a térség­ben, ezért a körzeti iskolában ro­ma történelmet és kultúrát is ta­nítanak. Integrációs programot is indítottak nemrégiben, ennek a költségeire több mint harminc- millió forintot nyert az iskola. A mindent átfogó kétéves képzésen dolgoznak most: roma olvasó­könyvet írnak, tehetséggondozó és személyiségfejlesztő műhelyt és szülőklubot tartanak fenn Darányban, úszni és kirándulni viszik a roma gyerekeket. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Véget értek Darányban a Véget értek a szűkös évek Darány számára, s remélhető­leg hosszú ideig nem is térnek vissza - mondta Villányi Lász­ló polgármester. - Szigorú ta­karékossággal és a működés ésszerűsítésével sikerült biz­tos alapokra helyezni a tele­pülés gazdálkodását. Az önkormányzat költségvetése 1995-ben még hétmillió forint forráshiánnyal számolt. Ma ötmil­lió forint a tartalékunk, két és fél milliót pedig fejlesztésre költhe- tünk. Szakítottunk az önhikivel, 1996 óta a testület nem fogad el forráshiányos költségvetést - tud­tuk meg Villányi László polgár- mestertől. - Hogy idáig eljussunk, az mindenkitől áldozatokat köve­telt, de ma már nyilvánvaló: volt értelme, mert stabillá vált az ön­kormányzót gazdálkodása. Nem egyszerű nadrágszíj húzás, ha­nem valóban racionalizálás zaj­lott le az utóbbi években - mond­ta. - Ésszerűbb kereteket keres­tünk a feladatoknak, intézménye­ket vontunk össze, átszervez­tünk. Amit lehet, azt ma vállalko­zó működteti. Érdekeket sértő lépéseket is kellett tenniük: létszámot csök­kentettek, s megszüntették azo­kat a szolgáltatásokat is, amelyek­nek elvégzése nem az önkor­mányzat feladata.- Igyekeztük azonban mindezt úgy végrehajtani, hogy a lakosok minél kevesebb hátrányát érez­zék - mondta a polgármester. Pél­dául nem tartottuk önkormányza­ti feladatnak mezőgazdasági gé­pek működtetését. A traktort el­adtuk a traktorosnak, s ő vállalko­zóként ma is tovább végzi ugyan­azt a tevékenységet. Persze ennek ellenére menet közben sok össze­zördülés adódott, de ma már min­denkinek el kell ismernie, hogy helyes volt az elképzelésünk. Jó­val több a haszna, mint a hátrá­nya a következetes racionalizálási tevékenységünknek. Közben a település fejlesztése sem maradt el. Most dolgoznak a csatorna kiépítésén; ha elkészül, gyakorlatilag összkomfortossá vá­lik Darány. A gáz, a telefon, a ká­szűk esztendők beltévé már korábban megérke­zett a faluba, s a csatornázást kö­vetően az utolsó útszakasz is szi­lárd burkolatot kap.- Azt szoktam mondani, hogy lassan elkészülünk az alapozás­sal, és megkezdődhet az építke­zés. Parkosítani, virágosítani sze- retnénkfpihenőhelyet és táborhe­lyet kialakítani, szóval megterem­teni a település vonzó arculatát. Ehhez mára lerakták az alapokat, a következő ciklusban már lesz mire építeni. A polgármester elmondta: a Dráva menti térség idegenforgal­mi törekvéseiből Darány sem akar kimaradni. Turistákat vár­nak ide, az egyik lényeges kitöré­si lehetőségnek tartják az idegen- forgalmat. Úgy érzik: jó adottsá­gai vannak a falunak hozzá, csak élniük kell velük. A 6-os főút át­halad a településen, s Darány a nemzeti park egyik legfontosabb Villányi László polgármester és legismertebb bemutatóhelyé­vel, az ősborókással határos, emellett a közelben folyik a Dráva is. ■ Rackajuhok az ősborókásban Már 15 rackajuh le­gel az ősborókás­ban, s. nemrég megérkezett a ki­lenc kecske is. Ja­nuárban újabb ál­latokat vár Porkert Gyula, a nemzeti park juhásza. A birkáknak a leégett védett terület reha­bilitációjában van szerepük. A tűz pusztítása nyomán ugyanis megindul a gyomosodás; ennek akarják ele­jét venni a racka- juhokkal a Duna- Dráva Nemzeti Park szakemberei. A sodrott szarvú fekete rackákat Borsodból hozták az ősborókásba az alföldi természet­védelmi szakembe- Porkert Gyula juhász a nemzeti park szakemberei által hozatott csavart szarvú rackajuhokkal rek javaslatára, kí­sérleti jelleggel először tízet. Az állatok havonta meg. - Volt már dolgom sokféle állattal, de rackaju- két-három hetet legelhetnek a borókásban. Ame- hot most először tartok - mondta Porkert Gyula. - lyik területén gyomosodást észlelnek, elkerítik, s Idegesebb, de igénytelenebb, mint más birka. Elbol- oda irányítják a juhokat. dogulok velük, hiszen világéletemben állatokkal dol­A birkák gondozásával a darányi állattartót bízták goztam. Már várjuk az állomány bővítését. ______■ Es küvő lett a közös táncból A fiatalok kezdeményezésére alakult meg néhány éve a ClapDance táncegyüttes. Nagy lelkesedéssel és több mint har­minc résztvevővel jött létre a csoport.- A lelkesedés mára sem csök­kent, a tagok száma azonban igen. A nagyok másutt tanulnak, többen elköltöztek a faluból, s őket még nem sikerült pótolni. Most tervezünk tánctanfolyamot a kicsiknek, hogy folyamatos le­gyen az utánpótlás - mondta Tauszné Kercza Erika, a csoport vezetője. - Egyébként a tovább ta­nulók közül többen is megkeres­tek, hogy megpróbálnák újra a táncot, mert nagyon hiányzik ne­kik. Nagy a változás a táncklubban az indulás óta. Sokfelé fölléptek, összegyűlt végre az alapruha­táruk, s a nyáron közösen nyaral­tak Horvátországban. Legnagyobb sikerüket is az idén érték el: a veszprémi táncostalálkozón arany minősítést szereztek. Ma már egyesületi formában működnek. - Erre azért volt szükség, hogy tá­mogatást kaphassunk, hiszen az utazás, a fellépőruhák rengeteg pénzbe kerülnek - mondta a cso­port vezetője. - Próbáltunk bővíte­ni; a társastánc mellé szerettük volna becsempészni a néptáncot is, erre azon­ban nem vol­tak fogéko­nyak a gyere­kek. A ma- zsorettcso- portban azon­ban örömmel táncoltak, most ennek a folytatásán gondolko­dunk. Nemcsak a tánc szeretete, ha­nem a közösség is vonzza a fiatalo­kat. Nemrég az egyik párnál eskü­vő lett a közös táncból. A társaik is táncoltak a menyegzőjükön. ■ TAUSZNÉ KERCZA ERIKA Napi ötszáz pár sötét színben Odakinn dermesztő hideg, az üzemben azonban már a mele­gebb napokra készítik a lábbelit.- Naponta 450-500 pár cipőfelső­részt varrunk a német Ara cégnek- mondja Márton Árpádné, a Planttrade Bt vezetője. - Hat mo­dellt készítünk; a hétköznapokon használatos cipők, szandálok, pa­pucsok mellett alkalmi lábbeliket is. Többségük anyaga műbőr, .lakk. Legkeresettebb a sötét szín, s örökké divatos a fekete. Vállalkozása jövőjét fényesnek tartja Ádám József. Nemrégiben bővítették az üzem tevékenységi körét, a fiataloknak készítik a vá­gott orrú, rejtett fűzésű bőrcipő­ket. Ezt az igényesebb, tehető­sebb vásárlóknak szánják. Euró­pa számos országában hordják az itt gyártott termékeket. Jövőre valószínű, hogy már a férfiak lábára is szabnak cipőt. Lassan kinövik az üzemcsarno­kot; bővítést tervez a tulajdonos, és még több lesz a munkahely, így is a falu legnagyobb foglal­koztatója: 24 darányi és környék­beli asszonynak ad munkát.- Szeretünk itt dolgozni. Ösz- szetart a közösség, és megbecsü­lik a munkánkat is - mondta Már­ton Árpádné. - Jutalmunk a cso­portos kirándulás; jártunk már Debrecenben a virágkarneválon, és Őpusztaszeren megnéztük a Feszty-körképet is. Egymás között már többször szóba került a hor- vát tengerpart. Ha a főnöknek elő­hozzuk a kívánságunkat, valószí- nűleg arra is rábólint._________■ Nőuralom a klubban Jól érzik magukat a férfiak a vi­dám asszonyok között. Szinte tel­jes a nőuralom a nyugdíjasklub­ban, s övék az első szólam dalos vetélkedőkön, ők járnak élen a táncban is. A férfiak élet- és mun­kakedve azonban nem ismer lehe­tetlent, különösen nem a tréfában.- Több helyütt is számot adott művészi tehetségéről a darányi kö­zösség - mondta Nagy István el­nök. Visontán üvegestánccal, Ka­posváron népdallal és egy vidám szerelmi történettel léptek színre. Nagy sikert arattak. Ott voltak Tamócán is; kakaspörköl tjük so­kaknak az étvágyát meghozta a szüreti vigasság főzőversenyén. A klub majdnem 80 tagja ne­gyedévente tartja a névnapokat: a nők ajándéka egy szál szegfű, a férfiaké dobozos sör. Nemcsak et­től van jó kedvük a nyugdíjasok­nak: szívesen dolgoznak a faluért. A rendezvényeken, a társadalmi munkán 30-40-en vesznek részt. ■ Szenvedélye a múltkutatás A múltkutatás Zombori Zoltán szenvedélye. Fel-feltűnik a határ­ban Fodor Lászlóval, s a régi korok emlékeit keresi. Több száz éves érmék, eszközök vannak egyre gyarapodó gyűjteményükben.- Elsősorban az érmék érdekel­nek - mondta Zombori Zoltán. - Unokatestvéremtől ragadt rám ez a hobbi. Gyerekkorunkba kezd­tünk el vele foglalkozni, több mint harminc évvel ezelőtt. . A darányi numizmata gyűjte­ményének legértékesebb darabjai a kelta súlypénzek, de büszke a középkori érmeire is. - Ilyeneket sokkal nehezebb találni a környé­ken, mint római pénzt. A rómaiak ugyanis sok érmét vertek, infláció volt, nem volt értéke a pénzüknek. A középkori emberek sze­gények voltak, ezért igen rit­kán kerül elő ilyen érme. Nemcsak a földeket járja, hanem a vásá­rokat s a régi­ségkereskedé­seket is. Most éppen egy XIV. Lajos korabeli ér­mét vásárolt, ez a legújabb kincse. - A gyűjteményemben nemcsak érmék vannak: találtam egyebek közt egy római kori téglát is Sziget­vár közelében. Nagyjából sikerült azonosítani: a IV. századból való, s egy római vüla téglája volt. ■ Potonyiék székely leánya A falu erdélyi testvértelepülése Székelyderzs. A lakosok között kialakult szoros barátság egyik legszebb példája Potonyi Istvánék története. A darányi család évekkel ezelőtt befogadott az otthonába egy erdélyi kislányt, hogy Ma­gyarországon tanulhasson a gim­náziumban. Négy évig élt náluk, és mára szinte családtaggá vált. A leány azóta elvégezte a gimnáziu­mot, és elkezdett egy főiskolát. Ma 22 évesen Budapesten él.- Azóta is hiányzik nekünk, hiszen szívünkbe zártuk a négy hosszú év alatt, s úgy szeretjük, mint a saját lányunkat - mondta Potonyi Istvánná. - Azt hiszem, ő is így érez, hiszen amikor csak teheti, meglátogat bennünket. Tudja, hogy Darányba hazajön, mert a második családja vagyunk. ■ Helyiekkel a helyiekéit A Drávamenti Takarékszövetkezet az ügyfelek igényeihez. - Egyre darányi kirendeltsége a helyi és a több önkormányzatnál ismeri föl, környező településeken élő lakos- hogy nagyon sok szempontból ér- ság első számú számlavezetője. A demes helyben levő pénzintézetet darányi fiók több mint 800 lakossá- választania partneréül - mondta gi folyószámlát és csaknem 70 .vál- Nagy István elnök. - Hiszen ott fize- lalkozói számlát vezet, köztük tünk helyi adót, helybelieket foglal- Darány, Drávagárdony, Drávatamá- koztatunk, s így a szolgáltatásért si, Istvándi és Kastélyosdombó ön-1 sem kell a városba utazniuk az em- kormányzatának a számláját is. A bereknek, ráadásul egy fejlett intéz- kirendeltség betétállománya meg- ménnyel lesz gazdagabb a falu. Er- közelíti a százhúszmillió forintot, a re sok helyütt rájöttek már: az hitel pedig több mint 34 millió fo- egyik legjobb példa rá Darány, hi- rint. A takarékszövetkezet megbíz- szén itt nemcsak a házigazda tele­ható, kiegyensúlyozott működésé- pülés, hanem valamennyi szom- vel teljes körű banki szolgáltatást szédos falu önkormányzata is a nyújt a helybelieknek, alkalmaz- Drávamenti Takarékszövetkezetet kodva a kor követelményeihez és választotta partnerének. ______pr Az oldal összeállítását a Dráva Menti Takarékszövetkezet és a darányi önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom