Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-19 / 269. szám

6. OLDAL ALMANACH 2 3 9 2001. November 19., Hétfő A GONDOS GAZDÁK ___ A polgármester: Tóth Judit. Az alpolgármester: Iváncsics Gyula. A képviselő-testület tagjai: Bukovics Tibor, dr. Hutvágner Tamás, Merész István, Mózesáé Palotai Hajnalka, Rada János, Szloboda Istvánné, Varga Éva és Véghelyi Ferenc. A jegyző: László Piroska. Az iskolaigazgató: Kovács Gé­za és Rada János. Óvodaveze­tők: Sifter Józsefné és Szokolyné Gőbölös Zsuzsanna. A háziorvos: dr. Kondor Róna és Csordásáé dr. Csaba Margit. * Zákány Először egy 1227- es oklevél említi Zacun néven. Várá­ról 1325-úen adnak hirt majd két évvel később arról, hogy vám és rév van Itt Már abban az időben Alsó- és Felső- Zákányról beszéltek. Hűségük jutalma­ként 1495-ben II. Ulászló a Báthoryak- nak adta. Várában tanácskoztak 1531. november 1-jén a hazát fenyegető ve­szélyt látva, a két király háborúskodását megelégelve a töurak - Nádasdy Tamás. Török Bálint hogy az ország gondjára valami megoldást találjanak. Jó három­száz év múltán a vasút hozta a fejlő­dést. 1891-ben 1116-an. 1937-ben már kétszer ennyien éltek Zákányban, s 28 iparos és 12 kereskedő tevékenykedett. A Dráván átívelő vasúti hidat a II. világ­háború idején kétszer is lölrobbantották: először a német támadás ellen védekező jugoszlávok. majd 1945. április 1-jén hajnalban a visszavonuló német csapa­tok. 1962-ben újjáépítették, s 1972-ben megnyílt a vasúti közös határállomás. Az itt élők remélik: elöbb-utóbb megépül a közúti határátkelő is. A községnek je­lenleg 1980 lakosa van: elöregedő tele­pülés. ahol sok a munkanélküli. Zichy grófné szobalánya- Négyfogatos kocsis volt az apám, 1922- ben hozta a házhoz anyá­mat, 1927-ben születtem én. Anyám sze­gény asszony volt, de sokat olvasott; en­gem meg a Zi­chy-konteszek tanítottak, s Csur­gón vizsgáztam a polgáriban - em­lékezett a 75 éves Kiss Lászlóné, akit mindenki csak Benkő Maris­kának ismer. Ő volt Zichy Ödön­né grófné utolsó szobalánya. A kastélytól nem messze egy 200 éves házban él párjával. - A gróf­né mondta anyámnak: ne járjon ez a kislány napszámba, jöjjön be a kastélyba. így nyári nap nem sü­tött, téli szél nem ért. Jószívű asz- szony volt. Szép ruhát csináltatott nekünk, s ha vendégek jöttek azt húztuk fel. Ott volt a legkisebb lány, Zichy Teréz első bálján is. Megtanulta, mi a bólé és a hidegtál; tágra nyílt szemmel csodálta a környékbeli urakat. Ma is tudja mindnek a ne­vét, ki kivel házasodott, s melyik leszármazottjuk merre él.- Később bírósági ülnök, járási tanácstag voltam, nyugdíjat még­sem kapok, s főleg nem a kastély­ban töltött évekért - mondta -, de azért megvagyunk a párommal. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: VARGA ANDREA FOTÓ: VARGA GYÖRGY Vendégváró borospincék, csalogató Dráva-part Azt mondta: Szeretném, ha Zákány nevét hallva mindenkinek az jutna először eszébe: az ide látogató idegenként érkezik, ám vendégként távozik - mondta Tóth Judit polgármester. 1998 óta irányítja a települést.- Ma még egy testület irányítja Zá­kányt, de a község válás előtt áll.- A település szétválásáról érvé­nyes népszavazás döntött 2001. ja­nuár 28-án, s Mádl Ferenc köztársa­sági elnök engedélyezte, így lesz Zá­kány falu és Zákány - mondta Tóth Judit. - A határozat a következő he­lyi választásoktól lép hatályba. Ad­dig közösen kell dolgoznunk, s mindegyik településrész készül jö­vőre. Össze kell fognunk azonban a későbbiekben is, vannak olyan terveink, például a szennyvízberu­házás, ami csak közös erővel való­sulhat meg.- Miben rejlik ennek a telepü­lésnek a szépségei- Gyönyörű a fekvése, a környé­ke. Aki egyszer ide jön, az nem fe­lejti el. Különösen megkapó a Drá­vára néző látóhegyi rész. Szép a kastély és a parkja, szélesek és ren­dezettek az utcák.- Sok az új épület is.- A nyolcvanas években sokan építkeztek, a kilencvenes években azonban már jóval kevesebben. A most végzett fiataloknak helyben nincs elhelyezkedési lehetőségük, nincs szórakozási lehetőség, példá­ul színház és mozi. A KISZ megszű­nése után sokáig nem jött létre új if­júsági csoportosulás; egyre na­gyobb volt azonban az igény, s így nemrég megalakult az ifjúsági kis­térségi szervezet, ezt most jegyzik be. Ma már mindenhol vannak tele- házak internettel; különösen a fiata­loknak volna fontos, hogy nálunk is így legyen, de a rádiótelefon-rend­szerű hálózatunk nem teszi lehető­vé, és hiába próbálunk ISDN-vo- nalat szerezni. Zákányból még tele­fonálni sem egyszerű: lassú és visszhangos a vonal.- Milyen civil szervezetek alakul­tak a faluban?- Először a Zákányért-Somo- gyért Egyesület jött létre, van két nyugdíjasklub, és egyesületbe tö­mörültek a szőlészek, borászok. Mindegyik az utóbbi három évben jött létre. Nehéz körülmények kö­zött tevékenykednek, mert az ön- kormányzat alig tudja őket támogat­ni. Örülünk, hogy létrejöttek, és an­nak is, hogy a civü szervezetek tag­jai föllépnek a rendezvényeken, akárcsak a Zrínyi iskolában tanuló zeneiskolások, énekkarosok és a te­lepi iskola néptánccsoportja, mert így nagyobb a lakosság érdeklődé­se.- A kistérségben azt mondják: ön fontosnak tartja a kistérségi összefo­gást.- Egységben az erő: ezt vallom, mert csak kistérségi összefogással tudunk eredményeket elérni. Ezt bi­zonyítja a szennyvízprogram is. Jó a kapcsolatom a környékbeli pol­gármesterekkel, ott vagyunk egy­más rendezvényem, ezzel is támo­gatjuk a másikat. Ha megvalósul a szennyvízelvezető rendszer, amely a turizmus alapja, akkor a szom­széd településekkel összefogva ki­Tóth Judit polgármester építjük a kerékpárutat is. S nagyon bíztunk az itteni határátkelő meg­nyitásában, amely föllendítené a horvát turisták számának a növeke­dését is, de mostanában nem hal- lunk a megvalósításáról. _________■ Ag yagedények, formák és színek Somogyi Zsuzsa és tizenhárom éves leánya, Virág a keramikusműhelyben A domboldalon lakó Somogyi Zsuzsa keramikusra és lányára igaz a mondás: nem esett mesz- sze az alma a fájától. Egy dolog­ban azonban különböznek: az anya húszéves korától az agyag szerelmese, Virág pedig kiskora óta mindent lerajzol. A 13 éves lány azt mondta: csak a kedvétől függ, mennyire szívesen rajzol vagy fest. Művei korán megmu­tatkozó tehetségről árulkodnak. Szerda délutánonként a kaposvá­ri művészeti iskolában tanul, a múlt nyáron - sikeres pályázata folytán - részt vett Szász Endre táborában. Édesanyja azt mondja: soha nem terelgette lányát az agyag fe­lé. - Virág látja e szakma nehézsé­geit is. Olyat kell készítenem, ami eladható, hiszen a szükség nagy úr, de olyat is, amiért érdemes csi­nálni. A régi kiállításaim darabjait szándékosan nem gyűjtöttem össze, hogy az újra mindig ösztö­nözzön valami. A szakmai fejlődés hátránya, hogy elzárt a település - bár mióta megláttam a Kotrót és környékét, a varázsa alatt vagyok de ha belső kényszer nincs, teljesen mindegy, hogy hol lakom - magyarázta Somogyi Zsuzsa. Nemcsak alkot, ki­állít és árusít, hanem kézműves-foglalkozásokat is tart a gyerekeknek. S folyton kísérletezik. Néha évek telnek el, mire elégedett az eredménnyel. Az élet más területén sem adja alább: maga termeli, szárítja a család számára a gyógynövényeket, fi­nom teát készít belőlük. Azt vallja: amit tehetünk, tegyük meg magunkért. _______________________■ Ké t vasútállomás egy faluban Zákány az első somogyi falvak kö­zött volt, ahol megépült a vasút. A vasutas települések szövetségének gyűlésén együtt vesz részt a záká- nyi polgármester és a gyékényesi állomásfőnök. E kettőség eredetét Pataki Andor gyékényesi állomás­főnök mondta el.- A murakeresztúr-barcsi vasút 1868-ban épült Zákány érintésével, s két évvel később indították az el­ső vonatot Zákányból Zágráb felé. 1872-ben avatták a Duna-Dráva vasutat, és átadták a Dombóvár-Zákány közti vasút első szakaszát. Zákánynak két állomása van: itt áll a Gyékényes néven is­mert határállomás is. A mura­keresztúr-barcsi vasútvonal elké­szültével a falu szélén fölépítették Zákány állomást. A Dombóvár és Zákány közti vonalon új állomást kellett építeni, s ezt 1895-ben adták át, a két vaspálya találkozásánál, az akkori Gyékényes határában, és így ér­telemszerűen a Gyé­kényes nevet kapta. Később, amikor a közigazgatási hatá­rokat módosították, már nem változtat­tak a néven, s így vált ismertté ha­zánkban a tulajdon­képpeni zákányi vasúti csomópont. Hozzá tartoz­nak a barcsi, a murakeresztúri állo­más és csatolt szolgálati helyeik. A MÁV a település egyik legnagyobb foglalkoztatója: a gyékényesi állo- máson 249-en dolgoznak.________■ FO RGALOM 2001. JANUÁRTÓL OKTÓBERIG: BELÉPÖF0RGAL0IYI Kocsi 28 965, ez 641 440 tonna Személyvonat 1841 Tehervonat 1209 KILÉPŐFORGALOM Kocsi 31 908, ez 814 386 tonna Személyvonat 1841 Tehervonat 1226 Jövőt kínál a hegy leve Több évszázados hagyománya van itt a szőlőtermesztésnek. A domb­oldalak valaha tele voltak szőlővel, de a peronoszpóra, a rossz piac és a bornak a költségekhez képest alacsony ára s a határ mente évekig tartó borzárlata miatt aki nem itta meg, kivágta a szőlőtőkéket. A pá­rás éghajlat folytán azonban ked­vezőek a feltételek, s a páratlan környezetben még sok a kiakná­zatlan turisztikai, gazdasági lehe­tőség. Huszonnégy látóhegyi gaz­da tavaly júliusban megalakította a Dráva menti Szőlész-borász egye­sület, hogy fejlesszék a hegyhát ül­tetvényeit. Németh Zoltán, az egyesület elnöke elmondta: a tele­pítés költséges, legkorábban 5-6 év múltán hoz hasznot, ezért nehéz rábeszélni a gazdákat. A Látó­hegy infrastruktúráját folyamato­san fejlesztik, van villany, kiépült a vízvezeték-hálózat, hamarosan elkészül a húsz szálláshelyet és borállomást magában foglaló épület, vendégeket vár a 160 éves Zichy-pince.- Szeretnénk a kisparti, tölöshegyi, sőt a gyékényesi meg a szentmihályhegyi gazdákat is bevonni. Igazából itt, nálunk van a vörösbor hazája, s a zákányi bor egyedi minőségű, ha jól ke­zelik - mondta Németh Zoltán. S ő már bizonyított: bora 2000-ben elnyerte a somogyi fogyasztók bora címet. ■ Németh Zoltán: Igazából ez a vörösbor hazája Öreg tölgyből emlékoszlop Kétszázhúsz éves tölgyfából ké­szül a Szent István-i emlékosz­lop, Merész István faszobrász millenniumi felajánlásának har­madik darabja. A vasútállomás előtti teret fogja díszíteni. Egykor a Három halom és kettős kereszt című alkotás állt a téren, de azt az ötvenes években lerombolták. Az emlékoszlop talapzata kész, s a szobrász reméli, hogy a tervezett­nél ugyan kicsit később, de jövőre a helyére kerül. Négy oldalán Szent Istvánt, Boldog Gizellát, Szent Lászlót és Gellért püspököt faragja ki. A honfoglalás kori mo­tívumokkal díszített temetőkapu ugyancsak az ő keze munkája, s a falu 770. születésnapjára készített emlékoszlop is. Az oszlopon és a falu címerében hasonlóak a jelké­pek. A művész és testvére körülte­kintő levéltári kutatás után tervez­te meg Zá­kány jelképét: a címerpajzs­ban a nap a termékenység szimbóluma, a pajzsot ket­té szelő ezüst­vonal a Drá­vára utal.- A cso- roszlya s a ka­lász arra emlékeztet, hogy gazdál­kodásból élünk, de ennél fonto­sabb a szőlő. Itt ezeken a dombo­kon már a római kor óta foglal­koznak szőlővel, és egy II. József kori okirat is bizonyítja: a bort messze földre szállították - mond­ta Merész István. - A madár­szárnyról sokan azt hitték, a vasút emblémája, pedig a természeti ér- tékeket jelképezi. ______________■ Ki sujjában a szakma fortélya Kovács István: Volt értelme, mert kedvemre csináltam Állami munkahelyét 27 éve hagyta ott Kovács István erdész, és magán- vállalkozó lett. Nem félt a jövőtől, úgy gondolta, ha másból nem él meg, akkor kosarat köt. Ma kertész lányával dolgo­zik együtt, 15 alkalma­zottja van s több fa- és díszfaiskolája. Sokan el­mondhatják magukról, hogy nála tanulták a szakma alapjait. Csak az alapjait, mert a 72 éves férfi szerint ő még ma is tanul, ennek ellenére a zákányiak azt tartják róla: a kisujjában van minden tudás. A Dráva-parti csa­padékos, szinte mediterrán éghaj­lat kedvez a dísznövényeknek, az erdész fenn a hegyen először 100 négyszögölön kezdte a munkát. Hajnali négykor kelt, és estig dol­gozott. Később vett egy kis trak­tort, a rendszerváltás után földdel, gépekkel is gyarapodott. Szállított már Európa-szerte Spanyolország­tól Kijevig, hiszen a jó árunak nem kell cégér. Kétszázféle növénnyel foglalkozik, s többnyire három­négy év után adja el, a nagyobba­kat 10-12 évig neveli. Nem titkolja a szakma fortélyait, keze alól kerül­tek ki a vetélytársai.- Nem igazi konkurencia; ne­kem mindig előbbre kell járnom, mindennap újat csinálok. Nem könnyű szakma, a fiatalok nem bírják, ezért tudunk Nyugatra is szállítani. Régen 16 óránál keve­sebbet nem dolgoztam. Volt értel­me? Igen, mert kedvemre csinál­tam, amit teszek. __________■ He lyiekkel a helyiekért A Drávamenti Takarékszövetke- támogatása az előrejutásban, a zet zákányi kirendeltsége a helyi fejlődésben. A takarékszövetke- és a környező településeken élő zet mottója: Helyiekkel a helyie- lakosság első számú számlaveze- kért! Ennek a jegyében együtt- tője. A zákányi fiók csaknem 370 működik a helybeli lakosokkal, lakossági folyószámlát és 32 vál- vállalkozókkal. Mit ígér ügyfelei- lalkozói számlát vezet. A kiren- nek? Megbízható, kiegyensúlyo- deltség betétállománya 150 mii- zott működést, teljes körű banki lió forint, a hitelállománya meg- szolgáltatást, alkalmazkodva a közelíti a 70 millió forintot. A ta- kor követelményeihez és az ügy- karékszövetkezet célja: a térség felek igényeihez.______________pr Az oldal elkészítését a zákányi önkormányzat és a Drávamenti Takarékszövetkezet zákányi kirendeltsége támogatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom