Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 2 2001. November 3., Szombat A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Geiger Károly. Az alpolgármester: Baumann László. A képviselő-testület tagjai: Biikiné Szabadíts Ilona, Csicsa István, Pető János és Pintér Ist­ván. A körjegyző: dr. Kiss Pál. A háziorvos: dr. Zsákai Zsolt. A plébános: Galbavy Jenő Jó­zsef. A református lelkész: dr. Sípos Imre. ________________■ Bü szkék a rendelőre, a közösségi házra Orvosi rendelő, művelődési ház, polgármesteri hivatal - Pusz­taszemesen épületben található. Geiger Károly polgármester arra a legbüszkébb, hogy mindezt sikerült tető alá hozni.- Elvégeztük a közösségi ház tel­jes felújítását - mondta Geiger Károly -, és a régi, bezárásra ítélt orvosi rendelő helyén kialakítot­tuk az újat, a korszerűt is.- Ezekre a legbüszkébb?- Igen. A tiszti főorvos példás­nak mondta a jól fölszerelt, mo­dem rendelőt. S nagyon fontos, hogy hetvennél több helybeli lakos dolgozott társadalmi munká­ban a rendelő kialakításán, és az önkormányzatnak csak az anyagra kellett költenie. Nagy feladat volt a mi szűkös költségvetésünkhöz ké­pest a közösségi ház teljes rekonst­rukciója is. Itt van a polgármesteri hivatal, a rendelő, a művelődési ház, a civil közösségek helyisége. Teljesen kicseréltük a tetőzetet, az előtér, a színházterem padlózatát, s külsőleg is felújítottuk az épületet.- Maradt-e pénz egyébre?- Buszvárót alakított ki az önkormányzat saját erőből, járdát építettünk egy rövid szakaszon, és karbantartottuk az útjainkat.- Mi hiányzik a legjobban?- Egy dolgot nem tudok ki­emelni. Korszerűbb ravatalozót építenénk, s ehhez pályázati se­gítséget várunk. Nagyon fontos volna, hogy munkahelyteremtő vállalkozás telepedjen le a falu­ban, ezért volna jó, ha végre hasznosítanák az üresen álló lak­tanyát. Szeretnénk áttérni a tartá­lyosról a vezetékes gázra, és nagy falat lesz a szennyvízcsatornázás. Néhány éven belül erre is sort kell keríteni, máskülönben nem lehet majd építkezni a faluban. A tár­gyalásokat már megkezdtük; Bál­ványossal, Kerekivei és Lullával fognánk össze, és közös beruhá­zásban csatornáznánk.- Milyen az építkezési kedv?- Egy évtized alatt egy új utca­rész épült, de szeretném, ha ennél is gyorsabb lenne a fejlődés, s ha mind kevesebben költöznének el és többen maradnának helyben. Szorgalmas ember a pusztasze- mesi, szereti a rendet, tisztaságot. S egyre tevékenyebbek a civil szer­vezetek is. A Kolping-család jelen­tős karitatív tevékenységet végez, létrejött a Pusztaszemes Gyerme­keiért alapítvány is, ez figyelem­mel kíséri a helybeli fiatalok sorsát és erejéhez mérten támogatja őket. Van a faluban nyugdíjasklub, el­végre elég sok az idős ember.- Előny-e vagy hátrány, hogy a községet átszeli a Kaposvárt és a Balatont összekötő forgalmas út?- Előny, mert nem zárt a falu, az út nyitottá teszi. Bálványossal közösen most azt szorgalmazzuk, hogy építsék meg a két falut ösz- szekötő, két-három kilométeres utat; ez a főútvonalra csatlakozna.- Pusztaszemes alapítója volt a földvári körjegyzőségnek. Ezzel pénzt takarítanak meg?- Igen, méghozzá nem is keveset. Ötszáznál kisebb lélek­Geiger Károly polgármester szám esetén fölöslegesnek látom, hogy iskola vagy óvoda fenn­tartásával erőlködjünk. Nekünk hagyományosan jó az együttmű­ködésünk a körjegyzőség köz- pontjával, a várossal is. _______■ Pu sztaszemes Először II. Endre 1229-ben kelt oklevele említi Scemes falut. Később, a török hódoltság idején elnéptelenedett. A község törté­netében az 1722/23-as országgyűlés 103. törvénycikkelye hozott változást, ez lehetővé tette a szabadok beköltözé­sét. így települtek ide német családok, s Pusztaszemes jellegzetes sváb telepü­léssé vált. Bár a falu a Széchenyiek ura­dalmához tartozott, sok családnak volt földje, többnyire közép- és törpebirtok. Az 1860-as években építették a község katolikus templomát. Az I. világháború­ban elesetteknek 1940-ben állítottak emlékművet, s ezt egészítették ki 1990- ben a II. világháború áldozatainak nevé­vel. A termelőszövetkezet 1959-ben ala­kult. s 1995-ig gazdálkodott; a lakosság megélhetése jórészt innen származott. A településnek 1969-ig önálló tanácsa volt, ezután 1990-ig társközség volt: 1977-ig Kőröshegyhez, később Bala- tonföldvárhoz tartozott. 1990-ben Föld­várral alapított körjegyzőséget. Azt beszélik... .... a sváb gyökerű pusztaszeme- sit az különbözteti meg a többi­től, hogy portája előtt egy nap háromszor is lesöpri a járdát, így az valóban más, mint ahol olyan a szomszéd, aki csak há- romnaponta egyszer tesz ren­det. ..., sokáig tartottak attól az itt élők, hogy a katonaság által el­hagyott régi laktanyába netán külföldi menekülteket költöztet­nek, s azt tárgyalták, mit tegye­nek ellene. ...inkább örülnek, semmint bosszankodnak amiatt, hogy egyre több külföldi vásárol in­gatlant. S nemcsak a romladozó házakat csinosítják ki, hanem ehhez a munkához mindig hely­belieket hívnak, ezenkívül a fa­luban étkeznek, itt javíttatják az autójukat is. _______________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓ: GÁTI KORNÉL Bogárhátúak doktora Motort szerel Knoblauh Djordje (jobboldalt) és lánya, Diána is segít neki a műhelyben Az egész országban ismerik a szakmában Knoblauh Djordjét kü­lönleges hajviselete és rendkívüli szakértelme miatt. A jugoszláviai születésű férfi a német autók mo­torjának szakavatott mestere.- Az egész országból jönnek ide javíttatni az autóikat - mondta. Knoblauh Djordje, aki a nyolcva­nas évek végén telepedett át Ma­gyarországra a vajdasági Zsom­borból. - Zsomborban is volt mű­helyem, ott már akkoriban is sok volt a nyugati autó. Mikor átjöt­tem, bizony, elgondolkodtam, hogy milyen autókat fogok itt javí­tani - tette hozzá. - Azután Ma­gyarországon is megjelentek a nyugati gépkocsik. Igen nagy ismertségre tett szert a bogárhátú Volkswagenek javítá­sával. A „bogarasok” az ország minden tájáról zarán­dokoltak Pusztaszemesre, és azóta csak bővült a vendégköre. Elmondta azt is: a felesége balatonföld- vári, de Pusztaszemesen sikerült kedvező áron la­káshoz jutniuk, ezért itt telepedtek le. Aztán beren­dezték a műhelyüket, és mellette a felesége - három évvel ezelőtt - már egy kis boltot is nyitott.- Sosem mennék el innen; az első perctől kezdve befogadtak a faluban - tette hozzá. A mesternek két lánya van: Lilla és Diána. Az idő­sebb, a 12 éves Diána szabadidejében sokat segít a műhelyben, ahol két alkalmazott dolgozik s egy ta­nuló. Apja elmondta: a lánya szeretne autószereléssel foglalkozni és erre nem is kellett rábeszélni, _____■ He lyiséget kaptak jutalmul Önálló helyiséget kaptak jutal­mul. A Kolping-szervezet sok közösségi összejövetelt ren­dez, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek.- A Kolping-család keresztény szellemben él; ez azonban nem je­lenti azt, hogy válogatunk a tagfel­vételnél - mondta Biikiné Szaba­díts Ilona, a Kolping-szervezet ak­tivistája. - Korábban nem voltak itt bálok, műsoros estek; most rende­zünk, hogy ezzel is jobban össze­rázódjon a lakosság. Hajdan job­ban segítették egymást az embe­rek, ma nem érdekli őket a másik gondja; ezen igyekszünk változtat­ni. Fölelevenítjük a hagyományo­kat, a sváb népszokásokat is, bár a faluban ma már senki sem beszél németül. A svábok egyébként szorgos, rendszerető emberek. Zsúfolásig megtelt a legutóbbi bálon is a közösségi ház rendez­vényterme, ez a legbeszédesebb válasz arra, hogy igénylik-e a falu­beliek. S eljött jó néhány Puszta- szemesről elszármazott is.- Jobb híján vállaltuk a millenni­umi ünnepség szervezését is. Há­romszáznál több embert szolgál­tunk ki; 1400 darab rétest sütöttünk, 70 kiló húsból főztünk pör­költet. Azóta adott külön- helyiséget az önkormányzat. A Kolping összedolgozik a nyugdíjas­klubbal és a vöröskeresztes szer­vezettel. Már csak azért is, mert többé-kevésbé fedi egymást a tag- ság is a három szervezetben. ■ Éhes utazók megállója A falu életéből is kiveszi a részét a Bandi vendéglő, amely különböző rendez­vények színhelye a ki­sebb esküvőktől az érett­ségi találkozókon át a bankettekig. A nyári hó­napokban kerthelyisé­gében gyűlnek össze a helybeliek és az ott nyara­lók. Az átmenő forgalom is növeli a vendégkörét, hiszen az arra járó autó­sok közül sokan megáll­nak egy vadpörköltre, ugyanis ez az étterem egyik különlegessége. Az éhes utasoknak egyik kedvenc megállóhelye a vendéglő, amely így öreg­bíti a falu hírnevét. A tu­lajdonos, a siófoki Preimusz András nem bánta meg, hogy öt évvel ezelőtt tizennyolc évesen megvásárolta az éttere­met és belefogott a ven­déglátásba.- Nyaranta sok a kül­földi vendégünk, mert egyre többen fedezik föl ezt a gyönyörű somogyi települést - mondta Prei­musz András, aki most negyedmagával végzi a munkát az étteremben. Igyekeznek folyamato­san csinosítani az épüle­tet, de legfontosabbnak a konyha fejlesztését tart­ják, hiszen 2003-tól már szigorú európai uniós szabályok lépnek életbe. Ennek pedig meg akarnak felelni még ha ez többlet- kiadásokat is okoz. ■ Több különleges ételt főznek a Bandi vendéglő konyhájában Melléfogtak a tartályos gázzal Pusztaszemes azok közé a tele­pülések közé tartozik, amelyek melléfogtak a tartályos gáz beve­zetésével. 1994-ben azzal kecseg­tették őket: a gáz fűtőértéke há­rom-négyszerese a hagyományos földgázénak, s ezért érdemes a rendszerhez csatlakozni. Csak­hamar keserűen csalódtak. A há­lózathoz 138 porta csatlakozott, ám csak egyharmaduk kezdte el használni. Már akkor száz forint volt egy köbméter gáz, ma pedig csaknem 300 forint. Az önkormányzat abban re­ménykedik: a közeli jövőben si­kerül áttérni a tartályosról a föld­gázra. A hálózat nem a község tulajdona, így csak drukkolni tudnak, hogy sikerrel végződje­nek a minisztériumi egyeztetések és a tartályos gázról átváltó tele­pülések némi központi támoga- táshoz jussanak. ____________■ Ra ktár a műemlékben Györgyi Ferenc a Kerko Hungária Rt raktárában Gépkocsivezetőként a pusz- taszemesi szövetkezetben dolgozott Györgyi Ferenc. A cég felbomlása, az árverés után ő mutatta meg a befek­tetőknek a megvásárolt épü­letet, ahol ma a Kerko Hun­gária Rt padlóburkolólap- raktára található.- így kerültem kapcsolatba a céggel négy évvel ezelőtt; azóta én vagyok az itteni ki- rendeltség vezetője - emlé­kezett Györgyi Ferenc, aki­nek a munkájába a felesége is besegít. - A raktár ebben a régi épületben kapott he­lyet. Az 1879-ben emelt építmény ma műemlék, és védettnek nyilvánították. A ké­sőbbi fejlesztéseinket ez gátolhat­ja is - tette hozzá. - Korábban ter­ménytároló volt itt, majd keksz­csomagoló és drótkötélfonóként is hasznosították az épületet, mi­előtt megkezdtük volna itt a bur­kolólapok árusítását. Elsősorban szlovák és cseh árukat forgalmaznak, a padló­burkoló lapok mellett fürdőszo­ba-berendezések is kaphatóak. Termékeiket elsősorban viszont­eladóknak, építési vállalkozók­nak adják el. A cég kunmadarasi központja mellett még Miskol­con és Győrben van a pusz- taszemesihez hasonló raktár. ■ Kitörési pont a laktanya Korábban tizenöt munkahelyet adott a lakosságnak a laktanya, a katonák azonban már négy éve elköltöztek innen, s azóta csak romlik az épület állaga. Amíg itt volt a radarosszázad, gyakran mutogatták a lakta­nyát külföldi katonáknak is. Civü őrök vigyáznak most a terü­letre, és burjánzik rajta a gaz. A la­kosok azt szeretnék, ha többek­nek is munkát adna a létesítmény. Szóba került az is, hogy börtön lesz vagy a Tab melletti, volt szov­jet laktanyához hasonlóan raktár­ként hasznosítják. Pontos értesü­lése nincs erről Geiger Károly pol­gármesternek sem. Annyit tud­nak, hogy az ingatlan a kincstár­hoz, onnan az ÁPV Rt-hez került. A földhivatal felmérte a terüle­tet, erre szükség van az eladáshoz. Fontos volna, ha végre valami tör­ténne, mert a balatoni szezon vé­geztével egyre több a faluban a munkanélküli. A laktanya mint­egy húsz hektárt foglal el a domb tetején, ahonnan rálátni a Balaton­ra. Mikor 1986/87-ben elkészült, úgy tudjuk, 1,3 milliárd forint ér­tékben vették nyilvántartásba. Most kutyás őrök vigyázzák, s még az APV Rt emberei is csak előzetes engedéllyel léphetnek be. A helybeliek többféle hasznosítá­sát is el tudnák képzelni. A községnek ez az egyetlen le­hetősége a továbblépésre, a kitö­rési pont. Remélhetőleg nem lesz a keményfiúk börtöne, örülné­nek viszont, ha raktáráruház len­ne vagy agráripari park. Legjobb­nak pedig az üdülőfalu alapítását tartanák: csodálatos kilátás nyílik innen a Balatonra. S fontos volna nekik, hogy olyan szolgáltatások kapjanak itt helyet, ahol alacsony képzettségű munkások is ke- nyérkereső állást találhatnak. ■ Az oldal elkészítését az Autoservice 51, a Kerkó Hungária Kft, a Bandi Vendéglő és a drávagárdonyi önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom