Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TŰKOR 2001. November 15., csütörtök RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001, november 14.) Borsodchem 4 275Ft Egis 11200 Ft U Matáv 950 Ft D Mól 4 500 Ft íf OTP 15 990 Ft ff Richter 15 400 Ft ű TVK 3015 Ft U Zalakerámia 1725 Ft ú BUX: 7140,71 +2,59% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,12 Cseh korona 7,50 Euró 249,41 Német márka 127,52 Osztrák schilling 18,13 Lengyel zloty 69,05 Svájci frank 169,57 Szlovák korona 5,83 USA-dollár _________283,32 HÍ REK KUKORICA. A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­tériumban elkészült az idei sa­ját termésből származó takar­mánykukorica felvásárlásáról intézkedő rendelet tervezete. E szerint a gabonapiacon jelent­kezett zavarok miatt legfeljebb 500 ezer tonna mennyiségű, a magyar szabvány előírásainak megfelelő minőségű idei termé­sű takarmánykukorica állami felvásárlására kerül sor 18 000 forintos tonnánkénti áron. Ez az ár nem tartalmazza sem az áfát, sem a kompenzációs fel­árat. A felvásárlást a GMS 96 Kft. végzi majd. INFORMATIKA. A magyar in­formatikai és telekommunikáci­ós szektornak nagy szerepe van abban, hogy a magyar gazda­ság jó minősítést kapott az Európai Unió országjelentésé- ben - jelentette ki Stumpf István kancelláriaminiszter. SZÁLLÍTÁS. A szállítmányozá­si tevékenység jelentősége csökkenni fog a következő 4-5 évben és a logisztikai szolgálta­tás részévé válik - mondta Kautz István, a Magyar Szállít­mányozók Szövetségének (MSZSZ) elnöke. IGAZOLVÁNYCSERE. Az érintettek alig néhány százalé­ka kereste fel eddig az okmány­irodákat az egyéni vállalkozói igazolványok cseréje miatt. Mint ismeretes, a 2000. novem­ber 1-je előtt kiállított igazolvá­nyok cseréje 2002. június 30- áig díjtalan. A határidő letelte után a régi okmányok érvény­telenné válnak. Ezután az új igazolványok csak új eljárás­ban, illetékfizetés mellett igényelhetők. (Z) BANK. A Budapest Bank Rt. december 18-ra rendkívüli köz­gyűlést hirdetett, amelyen az igazgatóság tagjainak számát a törvényi minimumra, háromra csökkentik, és új igazgatósági tagot is választanaik. TELEFON. A Vodafone decemberben megkezdi a csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatást (General Packet Rádió Service - GPRS), amely­hez a hálózati egységeket a Nokia szállítja. Széchenyi-terv - 2002-ben is Decemberben újraindul a támogatásdömping A gazdának nincs „disznója” Az ország közös ügye a Széchenyi-terv, amely a gazdasági növekedés élénkítése mellett új munkahelyek sokaságát teremti - mondta. Or­bán Viktor miniszterelnök a 2002. évi pályá­zatok ismertetésekor. Matolcsy György gazda­sági miniszter szerint a nyertes pályázatok száma ez év végéig meghaladhatja a hétezret. Budapest Gőzerővel folytatódik jövőre a Széchenyi-terv, amely eddig is, valamennyi természeti katasztró­fa és nemzetközi válsághelyzet ellenére, hozzásegítette Magyar- országot a gazdasági növekedés fenntartásához - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap, a Gazdasági Minisztérium 2002. évi Széchenyi-terv pályázatai­nak ünnepélyes ismertetése al­kalmából. Hozzátéve: e prog­ramegyüttes az egész ország ügye, mert munkalehetőségek sokaságát teremti. A kormány változatlanul reálisnak tekinti, hogy gazdaságunk 2015-ig elérje az Európai Unió átlagos fejlettsé­gi szintjét. Kedvező lökést jelent majd az ország uniós csatlako­zása, és az Európai Pénzügyi Unióba történő belépésünk is. Mint Matolcsy György gazda­sági miniszter kifejtette, a Széchenyi-terv 2001. évi pályázatainak megemelt kerete 120 milliárd forint, és jövőre is körülbelül ennyi pénz áll ren­delkezésre. A források mégis bővülnek, mert ez alkalommal nem lesznek előre hozott progra­mok, amelyek már az előző évben terhelik a ke­retet. A 2002. évi pályázatok december 1-jétől adhatók be, általában jövő október végéig, de né­hány esetben szűkebbek az időhatárok. Ez alka­lommal 88 pályázatot hirdetett meg a GM - ebből 49 közponü, 39 regionális. Jövőre nem kell biztosítékot szolgáltatniuk a pályázó önkormányzatoknak, társasházaknak, alapítványoknak és egyházaknak. Egymillió fo­rint alatti támogatási igény esetén a kisvállalko­zásoknak nem szükséges beszerezniük a szük­séges igazolásokat, hanem elegendő nyilatkoza­tot adni arról, hogy teljesítik a feltételeket. (Az ál­lamkincstár azonban csak akkor folyósítja a megítélt támogatást, ha az igénylőnek valóban „A Széchenyi-terv az ország közös ügye” FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY nincs köztartozása.) A mikro-, kis- és középvál­lalkozások bizonyos esetekben a megítélt támo­gatás 50 százalékát előre felvehetik - nekik vi­szont, bankgarancia vagy jelzálog formájában, biztosítékot kell adniuk. A Széchenyi-terv kere­tében eddig több mint 3300 nyertes pályázatot hirdettek, amelyek száma az év végéig elérheti a 7000-7500-at. dóczy László A vártnál szerényebb mértékben ugyan, de idén is tovább csök­kent az infláció. A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a pénzromlás mértéke decemberben 7,5 százalékra mérséklődik. A folyamattal összefüggésben a jegybank tovább csökkentette alapkamatját. A lakossági és vállalati ügyfelek nagy várakozás­sal tekintenek a kereskedelmi bankok reakciójára. Budapest A szokásos év végi prognózisá­ban a Magyar Nemzeti Bank az idei decemberi inflációt 7,5, az egész éves árindexet pedig 9,3 százalékra várja. Ennél jelentő­sen kedvezőbb állapotot helyez kilátásba a jegybank 2002 végére, amikor is a várható decemberi inflációt 4,3 százalékban jelöli meg. Gazdálkodók számára irányadó lehet, hogy az MNB az első negyedévben még 6,8, a má­sodikban 5,6, a harmadikban 4,8, az utolsó negyedévben pedig 4,4 százalékos átlagos árindex meg­valósulását prognosztizálja. A jegybank számításai alapján idén teljesült az a minimális vára­kozás, hogy éves szinten 10 szá­zalék alatt maradjon az infláció. Ebben jelentős mértékben közre­játszott az augusztust követő sze­rény mértékű csökkenés, ami külső és belső gazdasági ténye­zőkre egyaránt visszavezethető. Az inflációs célkitűzés teljesü­lésével magyarázta az MNB - az egyébként várható lépésként be­következő - a jegybanki alap­kamat csökkenését. Mivel a nem­zetközi kamatcsökkenések kö­vetkeztében jelentősen megnőtt a forintbefektetésekben realizálha­tó kockázati prémium, míg az el­várt kockázati prémium a koráb­bi időszak tendenciáját folytatva mérséklődött a Monetáris Tanács grémiuma lehetőséget látott a jegybanki alapkamat csökkenté­sére. A most 10,25 százalékra mérséklődő mutató ezt megelő­zően október második felében csökkent 11-ről 10,75 százalékra. Az alapkamathoz kapcsolódó pénzügyi konstrukciók, ■ hite­lek automatikusan csökkentek, ugyanakkor hasonlóak a várako­zások a kereskedelmi bankok la­kossági és vállalkozói ügyfélköré­ben is. Az idei irányadó jegybanki alapkamat-csökkenéseket ugyan­is rövid időn belül több pénzinté­zet is betéti és hitelkamatainak mérséklésével reagálta le. Ilyen módon tehát nem kizárt, hogy né­hány nap múlva több bank is ha­sonló műveletet hajt végre a ka­matok körében. Ebbe az irányba hat az a jelenség is, hogy idén sem mérséklődött a hazai pénz­piacot jellemző roppant éles ban­ki verseny, amit a lakossági, vál­lalkozói és önkormányzati ügy­felekért folytatott harc, illetve Jövőre jobbra számíthatunk A jegybank prognózisa szerint nagyobb ütemben csökken az infláció a lakásépítési hitelpiacon tapasz­talható vetélkedés is jól példáz. Ami a jövő évi inflációs kilátá- ' sokat illeti, az MNB prognózisá­ban is csak mértéktartóan nyilat­kozik. A választás évében a hazai fiskális politikában, illetve a ver­senyszféra bérképzésében is a magasabb infláció felé ható té­nyezők érvényesülhetnek, amely­nek ellensúlyozását a külső kon­junktúra, illetőleg a világpiaci olajárak alakulásától várják. A jegybanki várakozás teljesü­lésének ugyanakkor számos koc­kázati tényezője lehet. Mint a Mo­netáris Tanács szakértői rámutat­tak, a bruttó hazai termék bővülé­sét az idei évhez hasonlóan 4 szá­zalék körülire várják, ezzel egy időben viszont a beruházási ke­reslet visszaesésére, a vállalati szektor finanszírozási igényének csökkenésére számítanak. Ez utóbbit részben ellensúlyozhatja az államháztartás finanszírozási igényének növekedése. Szakértők szerint a Magyaror­szágon működő cégek jelentős szabad forrásokkal rendelkez­nek, ám az 1995-ös és az 1998-as sokk óvatosságra inti őket. A gaz­daság szereplői körében egyre in­kább a projektfinanszírozás ke­rült előtérbe, amit az is jól mutat, hogy a kifejezetten működő tőké­nek tekinthető befektetések im­már esztendők óta az évi 1-15 milliárd eurós színjén állnak. KASZÁS E. _____Budapest_________ A sertéstartók nehezménye­zik, hogy a húsfeldolgozók az elmúlt hetekben drasztiku­san csökkentették az élőser­tések felvásárlási árát. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) titká­ra a sertéstenyésztők választmá­nyának tegnapi ülésén kifejtette: az utóbbi hetekben 20-60 forint­tal csökkent az élőser­tések átvételi ára, az­az ennyivel fizetnek kevesebbet a húsüze­mek a vágósertésért. (A Húscéh árinformá- ciós szolgálata szerint a 45. héten 343 forint volt az élősertés fel- vásárlási átlagára. - A szerk.) Az árak mér­séklését a költségek emelkedésével és az exporttámogatás hiá­nyával indokolta a húsipar. A MOSZ képviselője em­lékeztetett rá, hogy a feldolgozók ígéretet tettek arra, hogy ameny- nyiben az államtól, illetve a Vágó­állat és Hús Terméktanács (VHT) közös intervenciós alapjából 500- 500 millió forint támogatást kap­nak, úgy nem csökkentik a felvá­sárlási árakat. Ez az összeg ren­delkezésre áll. A titkár szerint a gazdák részé­ről akkor lenne elfogadható az át­vételi árak drasztikus mérséklé­se, ha ők is kapná­nak támogatást az élősertés kivitel­éhez. Ennek anyagi vonzata mintegy. 120 millió forintot lenne. A választmány képviselői elfogad­hatatlannak tartot­ták az agrártárcá­nak a sertésfel­vásárlás jövő évi irányáráról készült rendelettervezetét is. Ebben ugyanis a jelenleginél alacsonyabb összeg szerepel. Az idei irányár élősúlyra vetítve kilónként 304 forint, ezzel szemben az FVM az Agrárrend­tartási Tárcaközi Bizottság leg­utóbbi ülésén jövőre 302 forin- tot javasolt. ________________ug A húsiparnak juttatandó egymilliárd forint támo­gatásról döntött a kö­zelmúltban a szaktárca. Az állami segítséget lik­viditási gondjaik enyhí­tésére kérte egy hó­nappal ezelőtt a ter­méktanács. A likviditási nehézségek fő okaként jelölték meg, hogy ma­gas áron vásárolták fel a sertést a feldolgozók. A SERTÉSHÚS HAVI flTLAGARA (FT) Termék 1999.01. 1999.10. 2001.01. 2001.10. 1 kg sertéscomb 593 650 926. 1110 1 kg sertésoldalas 499 531 751 886 1 kg sertészsír_______279______185________311______355 Ke vés a bárány, nő az ára Kaposvár Elhúzódtak a fedeztetések, ezért a vártnál jóval kevesebb bárány jön világra. A piac „méltányolta” a helyzetet, en­nek nyomán számottevően nőttek a felvásárlási árak. Gondot jelentenek a házalók, akik elképesztő ajánlatokkal bombázzák a tenyésztőket. A dél-dunántúli régióban hama­rosan befejeződnek az ártárgya­lások, az első bárányszállítmá­nyokat várhatóan három héten belül útnak indítják. A térség egyik legnagyobb felvásárlója, a kaposvári GYTV Kft. az olaszor­szági Prosecóba szállít. Mészáros Ferencné ügyvezető igazgató la­punknak tegnap elmondta: kará­csony előtt megnő a forgalom; csak Somogyból mintegy 4-5 ezer állatot visznek el. Ezúttal főként a 13-20 kilós tejesbárá­nyokra van kereslet, ám gondot jelent, hogy megcsappant az állomány.- A szokásosnál később szü­letnek a bárányok, s ez tükröző­dik a felvásárlási árakban is - mondta. - A tejes kilója megha­ladja a 800 forintot, a pecsenye 750 forint. Az árak ugyan maga­RARANYARAK 2000-BEN tejesbárány 720 Ft/kg, pecsenye 650 Ft/kg, nagypecsenye 550 Ft/kg 2001: tejes 810 Ft/kg pecsenye 750 Ft/kg nagypecsenye 680 Ft/kg sabbak, de kevesebb a felvásárol­ható állat. Az Alföldről exportálják a leg­több bárányt, a dél-dunántúli me­gyéket a középmezőnybe sorol­ják. A kereskedők tisztességes árat kínálnak a tenyésztőknek, ezzel a házalók esélyét próbálják szűkíteni. Ők ugyanis a karácso­nyi keresletet kihasználva nyo­mott áron akarnak bárányhoz jut­ni. Azonnali fizetést és fuvardíj megtakarítását ígérnek. Sok állat­tartó bedől az ajánlatnak, s csak később ismerik fel^hogy rossz üzletet kötöttek. Úgy tudjuk, szép számmal vannak olyanok, akik csak jóval később jutottak pénzükhöz. Mindenesetre az ál­latok zömét továbbra is Olasz­országba szállítják, ahol nemzeti eledelnek számít a sült bárány­hús. A hazai fogyasztás alacsony, így az állattenyésztőknek és felvásárlóknak közös érdeke a gyümölcsöző exportkapcsolatok fenntartása. harsányi miklós Birkatürelem kell a felvásárló mustrájához FOTÓ: LÁNG RÓBERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom